Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-09 / 107. szám

r SZERDA, 2001. MÁJUS 9. CSONGRÁD MEGYE 3 Visszatért a régi mederbe a halfogyasztás Rántott ponty rendel! Sokak kedvenc étele a halászlé. (Fotó: Karnok Csaba) Nattahajsza Nagy háború dúl szociálisan érzé­keny lelkemben. Ugyanis nem tudom, kit sajnáljak jobban. Mert itt vannak például azok a szegény amerikaiak, akiket napjainkban sújt minden idők legmagasabb benzinára - egy-egy jenki kútnál, magyar pénzben számol­va, már 130 forintot is elkérnek egy liter naftáért. Ám mielőtt még zuhoghatott volna sze­memből a könny a derék hamburgerpolgárok jelené­ért aggódva, beleolvastam Felkai Györgynek, a Mol Rt. kommunikációs igazgatójának nyilatkozatába. Mi­szerint ezen a héten nem lesz drágább a magyarorszá­gi benzin, pedig nemzetközi jegyzésárak 10 forintos li­terenkénti benzináremelkedést is indokolnának. Két nagy vesztese van hát a világméretű kőolajbiz­nisznek, jaj! S éppen ezért megdöbbentő számomra, hogy a magyar autósok arcán ennek ellenére sem lá­tom a kéjes boldogság mámoros mosolyát. Ahelyett, hogy velem együtt sajnálnák a tengeren tálon sínylődőket, s Mol-kutak felé fordulva óránként há­romszor mormognák el hálaadó imájukat, négyütemű fanyalgással töltik szabadidejüket. Sorolják az autó­fenntartás költségeit, beszélnek kötelező biztosításról, cascóról, súlyadóról. Kiszámolják, hogy egy kilomé­ternyi kocsikázás 1 forintba kerül autógumiügyileg, 20 forint, ha a benzin árát nézzük, s minimum 2 forin­tot illendő ekkora távon félretenni a szervizre. Aztán amikor már kiteljesedik bennük a szomorúság, eszük­be jut az átlagjövedelem és a benzin ára közötti össze­függés feszegetése (lásd: Németország és Magyaror­szág). S arról is faggatják egymást: vajon a románok, a szlovákok, a csehek, a szlovénok, a szerbek milyen varázslatos trükkök bevetésével érik el, hogy náluk es­het hó, BUX-index, de még rozsdás iMda-féllengely is az égből, mindig olcsóbb a benzin, mint magyar föl­dön. Én bizony azon sem csodálkoznék, ha ekkora hálát­lanság láttán a Mol Rt. vezetése hozna egy egészen vá­ratlan döntést, felemlegetné a benzinárba beépített adókat, s a jövő héten az áremelés mellett voksolna. Hely ugyanis van. Tessék csak megnézni, milyen messze még a benzinkutak ártábláinak felső sarkától, no, meg a parkolókban kiszáradt tankkal veszteglő, autónak látszó rozsdaboglyáktól a csillagos ég. Nem is beszélve Amerikáról... ! Zottiris két elnök Most még „olcsó" a benzin (Az adott orssttg pönmemeboi napi ofíolywnoii á Ország Ausztria Csehország Wprvátorazag Jugosz!ávfe Olaszország Romániq V Szlovákia Szlovénia ___ 5-ás; Ft/l) ,2 195,3 230.2 165.3 i 283.4 136,0 kJE. , 209,7 1 91 194,6 179,1 Forrás: f • Egyik sokk a másik után éri azokat a szege­dieket, akik hagyomá­nyos konyhát visznek: tavaly a halpusztulás, idén a kergemarhakór, majd a száj- és köröm­fájás keltett pánikot. Mára a halételektől való félelem elmúlt, de ehhez egy esztendőre volt szükség - erről nyilat­koznak a megye legna­gyobb halászcsárdáinak tulajdonosai, vezetői. Egy évvel ezelőtt Szeged éppencsak felocsúdott a nagy tiszai halpusztulás okozta megrázkódtatásból. Emlé­keztetőül: 2000. február 11­én érte el Szegedet az a cia­nidtól szennyezett víztömeg, amelyet a romániai Aurul cég engedett be a Szamosba, közvetve pedig a Tiszába. Akkor a folyó teljes élővilá­ga elpusztult, az egész orszá­got a döglött halak látványa sokkolta. Megkondultak a vészharangok: tíz év kell, amire újra hal terem a Tiszá­ban, amire újra turisták vetődnek erre a vidékre. Aztán elteltek az első hó­napok, kitavaszodott, és má­jus 21-én, Szeged napja al­kalmából megrendezték a hagyományos halászléfőző versenyt a régi híd alatt. Ti­szai halból. (Halászléfőző verseny mellesleg idén is lesz, beleillesztve a Szeged­napi ünnepségek sorába, má­jus 20-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel.) Frank Sándor, a Fehér­tói, a Roosevelt téri halász­csárdák, valamint a Szeri Egy Munkatársainktól Szombaton újabb két táborra szakadt a füg­getlen kisgazdapárt. Az egyik csoport a korábbi elnököt, Torgyán Józse­fet tekinti elnökének, a másik, a reformkörösök pedig Lányi Zsoltot. Rá­adásul Torgyánt hétfőn a frakció kizárta. A volt vi­dékfejlesztési miniszter egyik döntést sem fo­gadja el, továbbra is pártelnöknek és frakció­tagnak tekinti magát. Egyelőre senki nem tud­hatja, hogy valójában ki az elnöke az FKGP-nek. Még a párt Csongrád megyei országgyűlési képviselői sem. Dán János, Makó or­szággyűlési képviselője to­vábbra is Torgyán Józsefet te­kinti a kisgazdapárt elnöké­nek. A Lányi-féle csapatot Az év elejére a mobil­előfizetők száma átlépte a korábban elképzelhetetlen­nek tartott határt: több mint 2,5 millió előfizetője van a hazai mobilszolgáltatóknak. Bár a vezetékes fővonalak száma még egymillióval meghaladja ezt (3 millió 600 ezer körüli), a mobil felfelé ívelő pályája töretlennek lát­szik. Az élen a Westel és a Pan­non GSM áll, utánuk követ­kezik a Vodafone, mely alig több mint egyéves működése után körülbelül 100 ezer előfizetőt tudhat magáénak. Csongrád megyében a Pan­nonnak 50 ezer előfizetője van, ennek fele szegedi. A dél-alföldi nagyvárosban ta­csárda tulajdonosa, a verse­nyek rendezője is így emlék­szik vissza a történtekre: - A halpusztulás körül túl nagy pánikot keltettek. Nagy volt a baj, persze, de az el­pusztult halak látványával szabályosan sokkolták az embereket a híradók. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő Tisza környéki vendég­látásnak pedig nagyon rosszat tettek. Mostanra minden visszaállt a régi ke­párt, nem tartja legitimnek. A ho­natya jellemzése szerint a kisgazdafrakció olyan, mint egy válófélben lévő házaspár a bírói ítélet előtt. Úgy látja, a régóta húzódó viszály miatt a párt mostanra gyakorlatilag szétesett, ezért a jövőben az egyéni választókerületi mun­kára fog koncentrálni. Véle­ménye szerint a vidék, az ag­rárium képviseletére a továb­biakban is szükség lesz, és ennek letéteményese a füg­getlen kisgazdapárt. Vincze László ország­gyűlési képviselő, az FKGP csongrádi alapszervezetének elnöke az elmúlt hétvégén csak a ceglédi pártrendezvé­nyen vett részt, de az ott szü­letett döntéseket megkérdője­lezi. Szerinte a szavazások zöme - a számlálás elmara­dása, s a határozatképesség figyelésének elmulasztása miatt - nem tekinthető elfo­gadhatónak. Továbbra is vall­lálható az ország legmaga­sabb mobiltornya, mely 102 méter magas és a Pannon­használók vételét segíti. Ezenkívül 40 darab bázisál­lomás található a megyében: a városokban rendszerint háztetőkön, a pusztában pe­dig ott a torony. Minden újabb előfizető rosszabb előfizető. Míg 1994-ben havi 500 percet beszélt átlagosan egy személy a mobilján, ad­dig mára ez a szám havi 200 percre csökkent. Korábban rendszerint azok vásároltak mobiltelefont, akik ezt meg­tehették, az ő kezükben job­bára státusszimbólumnak rékvágásba, újra van keletje a halnak, és ebben sajnos, a többi csapás, a kergemarha­kór és a száj- és körömfájás is közrejátszott. Frank Sándor szerint a Ti­sza élővilága olyannyira helyreállt, hogy már a kecse­ge is „megterem". A három csárdában különben heti 30 mázsa halat is elfogyaszta­nak a vendégek, ami tisztes­séges mennyiségnek számít a vendéglátásban. ja, hogy a jelenlegi diktatóri­kus pártvezetés miatt az FKGP-ben belső változások­ra van szükség. Úgy véli, hogy a kizárásokat és egyéb módszereket alkalmazók uralmi törekvései G. Nagyné Maczó Ágnes visszatérésével sem változnak meg, csak ezentúl sokan az ő szoknyája mögé bújva próbálnak majd tevékenykedni. Molnár Róbert, tagságából felfüggesztett, jelenleg füg­getlen országgyűlési képvi­selő: - Bármennyire is szé­gyenteljes dolognak tartom azt, ami Cegléden történt, úgy gondolom, hogy tovább­ra is Torgyán József az FKGP elnöke. Akit addig nem lehet eltávolítani a posztjáról, ameddig nem mó­dosítják a pártalkotmányt. Szerintem a reformerek által létrehozott ügyvivői testület törvénytelenül működik, mi­vel ilyen grémium nincs a számított a készülék. Tavaly karácsonykor viszont dön­tően már diákok kapták aján­dékba a mobilt (szakértők szerint 100 ezren), nálunk vi­szont az SMS a nagy divat. A kezdeményezett hívások számáról 1999-es adat áll rendelkezésünkre. Vezetékes telefonról 4,258 millió hívást kezdeményeztünk, míg mo­bilról 1,279 milliót. Az ada­tok első látásra azt is mutat­hatnák. hogy azokon a helye­ken, ahol a madár sem jár, még mindig egészen bizto­san a vezetékes telefon biz­tosít elérhetőséget. A piaci verseny rendkívüli, élét jól Kiss Tibor, az Öreg Körösi halászcsárda tulaj­donosa és az üzletvezető, Szabó Lajosné szerint náluk nem is a halpusztulás okoz­ta a legnagyobb forgalom­kiesést tavaly, hanem az ár­víz. A magas víz miatt ugyanis csak június elején fogadhatták az első vendé­geket. A szomszédvár, a Kis­kőrösi halászcsárda is az ár­víz, np meg a halpusztulás pártalkotmányban. Furcsál­lom, hogy jogvégzett embe­rek ezt nem vették figyelem­be. Én a bandák háborújában nem akarok részt venni. Be­fejeztem kisgazda pályafutá­somat. Pancza István, a párt me­gyei szervezetének elnöke: ­Én természetesen továbbra is Torgyán Józsefet tartom a kisgazdapárt elnökének, hi­szen a jog az ő oldalán áll. Tudják ezt Lányi Zsolték is, de az ő céljuk az, hogy han­gulatot keltsenek, zavart okozzanak a választók fejé­ben. Részükről az lenne tisz­tességes, ha alapítanának egy másik pártot, s tennék a dol­gukat. Ok azonban meg akar­ják semmisíteni az FKGP-t. Mint ahogy azt Rákosiék tet­ték 1946-47-ben. Most is ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint bő ötven évvel ezelőtt, csak indigót kellene alátenni. érzékelteti az a körülmény, hogy a hálózaton belüli hívá­sok díja rendszerint jóval alacsonyabb a kimenő hívá­sok díjánál. Baráti társasá­goknak, munkatársaknak ki­fizetődő akár utólag is össze­hangolni a szolgáltató kivá­lasztását. Az előfizetők és a kezdeményezett hívások szá­mából következtethetünk ar­ra is, hogy a szolgáltatókhoz befolyt összeg óriási. New York Manhattan vá­rosrészében több telefon ta­lálható, mint egész Afriká­ban. A vezeték nélküli kom­munikáció Magyarországon inkább előbb, mint utóbb nélkülözhetetlen része lesz a mindennapoknak. B. G. miatt szenvedett 2000-ben. Oláh Dezső, a Tisza-parti csárda tulajdonosa szerint azonban ma már minden rendben van a hallal. - Tavaly nagyon lassan, fokozatosan állt vissza a ré­gi forgalom, voltak, akik még késő ősszel is emleget­ték a halpusztulást. A cia­nidszennyezés kirobbanása­kor különben egyik napról a másikra 60 százalékkal esett vissza a forgalmunk. Ma in­kább azt tartom a legna­gyobb gondnak, hogy a sze­gediek nem ápolják kellő­képpen a szegedi halászlé hírnevét. S noha a város többek között erről híres, mégsincs igazi halkultusz. Bartha László, az algyői Tisza-hídnál lévő halász­csárda vezetője szerint egy év kellett ahhoz, hogy a főleg halat árusító éttermek, csárdák kiheverjék a cián­szennyezés-hal pusztul ás okozta sokkot. A Bartha-fé­le csárda forgalma a szeny­nyeződés után felére esett vissza. Volt olyan nap, mondta az üzletvezető, ami­kor senki sem rendelt halat. Esküvői vacsorákon általá­ban kikötötték: hal ne le­gyen a menüben. Kódor Imre, a csongrádi Csuka csárda tulajdonosa szűkszavúan csak annyit mondott: a „halkérdést" el kellene felejteni. Azzal te­hetnénk a legtöbbet a ne­mes ügyért, ha nem emle­getnénk, ha az idelátogató külföldi tudomást se szerez­ne arról, mi történt egy esz­tendővel ezelőtt. Faltat* Klára Miközben az elmúlt hét közepén még úgy tűnt, hogy néhány napon belül megugra­nak az üzemanyagárak, a Mol Rt. tegnap bejelentette: ezen a héten nem emeli az árakat. A kőolajtermékek kereskedelmi tendenciái arra utalnak, hogy a nyár hoz még drágulást az üzemanyagpiacon. A Mol Rt. korábbi előrejel­zései szerint e hét közepén várhatóan literenként öt-hat forinttal drágult volna a jelen­leg 245,5 forintos benzin, mi­közben a gázolaj árát ezúttal nem változtatták volna meg. Az idén tizenegyedik alka­lommal bejelentett ármódosí­tás minden bizonnyal nem csak a pénztárcákra, hanem a pszichénkre is rossz hatással lett volna, ugyanis benzinért Magyarországon még soha senki nem fizetett ennyit. A hazai üzemanyagár-csúcsot a 95-ös ólmozatlan benzin ta­valy szeptemberi, 245,9 forin­tos ára és a gázolaj tavaly no­vemberi, 233,75 forintos ára jelentette. A szakemberek úgy vélik, ezeket az emeléseket a nem­zetközi ármozgások kénysze­rítik ki. A világ üzemanyagpi­acának egyik legnagyobb fo­gyasztója, az USA erősen megcsappant saját készletek­kel és növekvő benzinárakkal néz a most kezdődő nyári sze­zon elé. Az elmúlt héten a benzin mediterrán kikötői ára átlépte a 360 dolláros tonnán­kénti határt, ami sokkolóan hat a piacra, ha azt vesszük fi­gyelembe, hogy ugyanezért januárban még 240 dollárt kértek. Ez a hír önmagában még nem zavarná a magyar fogyasztót, ám a tengerentúli tény Európa és hazánk üzem­anyagárait is befolyásolhatja. Az amerikai drágulás hatására ugyanis az európai finomítók az óceán túlpartján remélve nagy üzletet, oda összponto­sítják eladó készleteiket, át­menetileg „megfeledkezve" az öreg kontinensről. A Mol Rt. a nemzetközi piacokon minden bizonnyal drágábban jut majd az üzem­anyaghoz, ám hogy az ár­emelkedést milyen mértékben érvényesíti a társaság a nyár folyamán, azt egyelőre nem tudni. Az olajtársaság illeté­kese elmondta, hogy a jelen­legi világpiaci árak itthon lite­renkénti 10 forintos bezinár­emelkedést indokolnának, s az, hogy most elmarad az ár­emelés, egyrészt a forint dol­lárhoz viszonyított erősödésé­nek köszönhető. A táblázatban néhány eu­rópai ország irányadó üzem­anyagárai szerepelnek, s az adatokból kitűnik: nálunk költségesebb a tankolás. A 2000. tavaszán zajló üzem­anyagár-emelkedés után egyébként érezhetően csök­kent a hazai fogyasztás, így a társaság szakemberei már az idén is többször nyilatkozták: lehetőség szerint óvakodnak a drasztikus emelésektől. Az év eleji prognózisok szerint a drágulási tendencia egyenlete­sen, évi 2-3 százalékos növe­kedési ütemben zajlik majd, ám ezt az ígéretet nehéz lesz betartani úgy, hogy januárban még 217 forintba került egy liter benzin, a nyár pedig hoz­hat 250 forint feletti literen­kénti árakat is. O. K. K. Mobilizált őrület

Next

/
Thumbnails
Contents