Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-06 / 81. szám

PÉNTEK, 2001. ÁPRILIS 6. SZEGED 5 Dánok a reptéren, németek a konferenciaközpontban? Városházi tervek Térítésmentesen, de feltételekkel kapja meg az államtól Szeged a Bajai úti repülőtér tulajdonjogát - jelentette ki csütörtökön, a közgyűlést megelőző szokásos sajtótájékoztatóján Bartha László, s ezzel megerősítette lapunk tegnapi információit. A polgármester elmondta: a város öt évig nem adhatja el a repülőteret. A 200 hektáros területen biztosítania kell a polgári és sportrepülés feltételeit. Ebben segítségére lehet a városnak az a dán befektetőcsoport, amellyel már folynak a tárgyalások a reptér hosszú távú fejlesztéséről. A polgármester beszámolt annak a megbeszélésnek az eredményeiről is, amelyet egy svéd befektetőkből álló delegációval folytatott kedden a kongresszusi központ építésével kapcsolatban. Bartha elárulta, a svédek ajánlata kevésbé volt kedvező, mint korábban a németeké, akik nem csak beruházóként, de üzemeltetőként is szeretnének részt venni a tervek megvalósulásában. Nem kizárt, hogy a közgyűlés elé kerülhet egy projecttársulás megalakításáról szőlő előteijesztés, amelyben a német befektetők is tulajdonrészhez jutnának. A szerződések aláírása után 18 hónappal pedig meg kell nyitnia a kongresszusi központnak - mondta Bartha László. Bénák László, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatója bejelentette: amennyiben a mai közgyűlés jóváhagyja, a cég az idén majd' 300 millió forintos korszerűsítési programot hajt végre az önkormányzat 29 intézményében. A négyéves vizsgálat során összegyűlt energetikai adatok alapján újítják meg az épületek fűtési és világítási rendszerét. Jövőre újabb 300 milliós csomaggal folytatódik a program. A beruházásból 200 millió forintot a hőszolgáltató áll, a többi pénzt kedvezményes kamatozású hitelből fedezik, amelyet a korszerűsítések nyomán várható megtakarításokból fizetnek vissza. K. B. A töltött káposztánál nincs jobb étel Jöttek, láttak, főztek és ettek Saját főztjüket szervírozták a német diákok. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól A magyaros vendéglátással és ételekkel, valamint különböző élelmiszeripari technológiákkal ismerkedtek meg azok a német diákok, akik a Hansági Ferenc Szakiskola és Szakközépiskola vendégeként, az EU által finanszírozott Leonardo-program keretében, háromhetes gyakorlatukat töltötték Szegeden és Makón. Keveiné Mészáros Erika, az alapítványi iskola igazgatója lapunknak elmondta: a müncheni élelmiszer-ipari szakközépiskolával három esztendeje állnak kapcsolatban, de most első ízben cserélt diákot a két intézmény. (Április végén két magyar diák utazik majd háromhetes szakmai gyakorlatra Münchenbe.) A három német középiskolás a makói kolbászüzemben, a Pickben és a Fodor József szakközépiskola tanműhelyében főként a technológiával ismerkedett, de részt vettek eladási gyakorlaton is. Mindemellett összegyűjtötték a hagyományos magyar ételek (szegedi halászlé, gulyás, töltött káposzta stb.) receptjeit, ellátogattak egy falusi disznóvágásra, kolbászt töltöttek, sütöttek és főztek. A magyar és bajor kolbászt egyébként a fiúk tegnap fel is tálaltak a Hansági tanéttermében. Bár Bastian, Flórian és Norbert dicsérte a magyar konyhát, azt azért megjegyezték, hogy szerintük bizonyos ételek túlságosan is zsírosak és fűszeresek. Elmondták: a három hét alatt sok mindent megkóstoltak, de a töltött káposztánál nem találtak jobb magyar ételt. Fel is szedtek néhány kilót ittlétük alatt. Dallasból is érdeklődnek iránta Modellóvoda a Tisza-parton A szegedi Tisza-parti óvodába még a város környéki községekből is beíratják a szülők gyerekeiket, s inkább vállalják a mindennapos utazgatás anyagi és fizikai terhét, csakhogy ide járhasson csemetéjük. Az óvoda vezetője, Laczik Antalné tíz évvel ezelőtt - akkor még egyetlen óvodai csoportban - kezdte meg a felső légúti betegségekben szenvedő gyermekek speciális óvodai foglalkoztatását, ami az úszásra épült. Az azóta eltelt évtized alatt lépéséről lépésre fejlődtek, s ma már az óvoda 10 csoportjának gyermekei élvezik az úszást, a koordinációs és gyógytornát magában foglaló sportterápiát, meg a többi programot. A,.hőskorban" csak az asztmás gyerekek csoportja kapott különleges elbánást a Tisza-parti oviban, őket hetente többször vitték úszni, mert ez a sport a légúti betegségek egyik legjobb gyógymódja. A külön csoport gyerekeire Harsányi Géza tüdőgyógyász gyermekorvos felügyelt, s teszi ezt ma is. Az évek múltával mind több szülő hozta ide légúti problémákkal küszködő gyermekét, s jöttek azok is, akik egészséges gyerekeiket szerették volna beíratni ide, hiszen az időközben fejlődő sportterápiának és az óvoda gazdag programjainak városszerte híre ment. Szülői kezdeményezésre létrehoztak óvodai alapítványt, az egészségbiztosító is pénzt szánt az óvodára, így aztán fokozatosan szerveződött sok minden, ami az átlagos magyar óvodákban nem található. Az Magyar Gábor testnevelő tanár speciális koordináló tornaprogramot dolgozott ki az ovisok számára. (Fotó: Schmidt Andrea) itteni ovisok évente kétszer utaznak a mosdósi tüdőszanatóriumba, telente síelni járnak a hegyekbe, a helyben kialakított sóbarlangban akár naponta tisztíthatják a tüdejüket. Azok a kicsik, akik valamilyen ételérzékenységben szenvednek, külön diétás ételt kapnak. Az itt dolgozó 20 óvónő valamennyi gyerekről személyiségnaplót vezet, amiből a harmadik óvodai év végére pontosan látható a testilelki-szellemi fejlődés. Pár éve modellóvoda lett a Tisza-parti, s a Soros Alapítvány anyagilag támogatta a testnevelő Magyar Gábor által kidolgozott koordinációs tornaprogramot. - Először csak az úszást oktattam, ma már azt a koordinációs tornát is, aminek forgatókönyvét mi dolgoztuk ki az óvodában, s aminek lényege, hogy nemcsak a testet, hanem a szellemet is fejleszti - magyarázza Magyar Gábor. - A gyakorlatok közben a gyerekeknek korábbi ismereteiket is alkalmazni kell, s ennek köszönhetően fejlődik a figyelemmegosztásuk, az emlékezetük, a koncentrációs készségük, s természetesen a fizikai terhelhetőségük. A testnevelési programot már a megye 10 óvodájában alkalmazzák azok az óvónők, akik itt, a Tisza-partiban tanulták meg a mozgáskottára épülő testnevelés módszertanát. Az oviban rendszeresen gyógytornát is tartanak, s a napokban vizsgálták meg a 217 gyereket, hogy kiszűrjék közülük azokat, akiknek gerincferdülése, testtartási problémája, lúdtalpa van. A városban és az országban híre ment a szegedi modellóvodának, járnak ide sok helyről ellesni a fortélyokat. Voltak itt már Finnországból és Dániából is óvodapedagógusok, az idén júniusban Dallasból várnak oktatási szakembereket. A vezető óvónő legújabb terve, hogy uszoda épüljön az udvaron, hiszen - mint mondja -: egy, az úszásterápiára építő óvoda nem nélkülözheti a saját medencét. A kivitelezés összege óriási, 50-60 millió forint, ami - a magyar oktatási rendszerre áldozandó állami, önkormányzati pénzeket ismerve - tetemes összegnek tűnik. Kalocsai Katalin Tizenkét év alatt egy pafan csattant Gázspré előtt figyelmeztetés TISZATÁJ-EST ZALÁN TIBORRAL. A megyeháza földszinti Csongrád termében ma délelőtt, 11 órakor dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke adja át az idei Tiszatáj-díjakat Tandari Dezsőnek és Zalán Tibornak. 16 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban az egyik díjazott, Zalán Tibor József Attila-díjas költő, író, drámaíró részvételével rendezik meg a szegedi irodalmi folyóirat estjét. A házigazda: Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője. Közreműködnek: a Juhász Gyula Művelődési Központ Versmondó Stúdiójának tagjai. KÓRUSTALÁLKOZÓ. A Bartók Béla Művelődési Központ ad otthont a Szeged városi és Csongrád megyei Éneklő Ifjúság hangversenysorozat utolsó eseményének, az ének-zene tagozatú általános iskolák kórustalálkozójának. Az esemény ápilis 6-án, pénteken 15 órakor kezdődik. Az első fellépő a Rókus I. Számú Altalános Iskola Rókus Gyermekkara lesz, vezényel dr. Baricz Zsoltné, zongorán kísér Szentpéteri Matild Diána. Őket az SZTE JGYTFK Gyakorló Általános Iskolájának Bartók Gyermekkórusa követi Siposné Csendes Éva irányításával. A találkozót a Szentesi Petőfi Sándor Általános Iskola Nagykórusa zárja Kocsis Györgyi vezényletével. Műsoron szerepelnek többek között Kodály, Bartók. Britten Bárdos művei, valamint magyar népdalok. Ha gépjármű elszállításakor vagy kerékbilincs felszerelésekor testi erejét vagy szolgálati könnygázpalackját kell használnia a közterület-fel ügyelőnek, előtte kötelessége figyelmeztetnie az intézkedésének ellenszegülő vagy testi épségét veszélyeztető polgárt. Az 1999-ben elfogadott törvény ezen kitétele most bekerülhet a közterület-felügyelők feladatellátásáról, a kerékbilincselésről és az autók elszállításáról szóló helyi rendeletbe, melynek módosításáról ma dönt a közgyűlés. A közterület-felügyelők feladatellátásáról, a gépjárművek közterületről elszállításáról és a kerékbilincs alkalmazásáról szóló rendelet módosításra azért van szükség, mert a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal — ha csak szóban is kifogásolta a közgyűlés által tavaly elfogadott városi határozatot. A hivatal azt kérte az önkormányzattól, hogy a rendeletben szerepeljen az 1999-ben elfogadott, a közterület-felügyelők feladatellátását szabályozó törvény minden kitétele - tudtuk meg Lázár Ferenctől, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának vezetőjétől. Amennyiben a közgyűlés jóváhagyja a módosításokat A közterület-felügyelők még nem használták kényszerítő eszközeiket. (Fotó: Karnok Csaba) - a törvénnyel összhangban - a gépjármű elszállítását vagy kerékbilincs fölhelyezését kezdeményező felügyelő továbbra is használhat „jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében" testi erőt és könnygázszóró palackot, ám csak akkor, ha előtte figyelmezteti erre az érintettet. Ugyanakkor az esetleges sérülések ellátásáról, a sértett személy elsősegélyben részesítéséről, orvosi ellátásáról is gondoskodnia kell. Az intézkedés jogszerűségének garanciája továbbá, hogy a felügyelőnek az esetről - a jegyző útján - kötelessége tájékoztatni a rendőrséget. Lázár szerint ugyan eddig is csak így járhattak el ilyen esetekben a felügyelők, ám ha a tervezett rendelet is pontos utasítást ad az eljárás lefolytatására, az még biztosabbá teszi a jogszerűséget. A szakember úgy vélte, pusztán formai változásról van szó, hiszen az eljárás menete semmiben sem változik. A közterület-felügyelőknek vizsgát kell tenniük a jogszabályokból, és egy pszichológiai vizsgálaton is át kell esniük. Négyökrű Dezső, a városi közterületfelügyelet vezetője éppen ezért nem tart attól, hogy valamelyik munkatársa indokolatlanul alkalmazza a törvény által engedélyezett kényszerítő eszközök bármelyikét is. Eddig egyébként még egyetlen esetben sem kellett ilyen eszközhöz nyúlniuk a felügyelőknek. A felügyelet tizenkét esztendős fennállása óta csupán egyszer történt erőszakos cselekmény: egy ingerült polgár felpofozott egy közterület-felügyelőt... Kéri Barnabás