Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-05 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 5. HANGSÚLY 7 Budapesti tervezők nyertek A Világbank nagyon szigorú „főnök" Ót pályázó közül a bí­rálóbizottság a Középü­lettervező Rt. és a Szán­tó & Mikó Építészek Kft. konzorciumát kiáltotta ki nyertesnek, igy ők tervezhetik az Ady téri új egyetemi épületet. A Kossuth laktanyában ki­alakítandó sportcentrum terveit pedig a Reálterv Építész Iroda Kft. készít­heti el. A Középülettervező Rt.-t (Közti) 51 évvel ezelőtt ala­pították, az állami vállalatot 10 évvel ezelőtt privatizál­ták, elsőként a tervező cégek között. A 140 fős társaság kizárólag magyar tulajdon­ban van. A szegedi egyetemi világbanki projekt a maga 6,8 milliárdos költségkereté­vel az egyik legnagyobb megbízása a budapesti szék­helyit cégnek, amelynek sem Szeged, sem a felsőoktatás nem idegen terep. Szegeden az új klinika épületét tervez­ték, felsőoktatási referenciá­ik között pedig az ELTE lágymányosi főépülete a leg­fontosabb. - A Világbank igen komoly megkötéseket támasztott a tervezőkkel szemben, a pénzintézet - tel­jesen érthető módon - alapo­san megnézi, hova teszi a pénzét - mondja Hübner Ti­bor igazgató. - Nem szokvá­nyos az sem, hogy a pályá­zókat nem csak szakmai szempontok alapján bírálták el, hanem - bár jóval kisebb mértékben - a vállalási árat is figyelembe vették. Ettől függetlenül természetesen olyan árat kellett szabnunk, amiért tisztességesen el lehet végezni a munkát. A Szántó & Mikó 10 fős csapata 8 évvel ezelőtt vált ki a Köztiből, most a szegedi projektre társultak ismét. Az építésziroda eddig egy épü­letet tervezett Szegeden: az ABN-Amro Bank Széchenyi téri területi fiókját. Az Ady téri megbízás az idei legna­gyobb munkájuk. Szántó Ti­bor és Mikó László a világ­banki pályázattal kapcsolat­ban azt emeli ki, hogy Ma­gyarországon nagyon ritka az ennyire jól előkészített, precíz tenderkiírás. - Össze­tett és bonyolult épületet kell tervezni, amelyet nagyon so­kan, sokféle funkcióban használnak majd. Emellett az épület intelligens is: számtalan műszaki-gépi ele­met kellett jól működő logi­kai rendbe állítani. Mindez nem egyszerű, különösen úgy, hogy a Világbank szi­gorúan ragaszkodik az ere­deti költségkerethez. Ettől függetlenül szép épületet fo­gunk tervezni. Az elképzelé­sünk az, hogy átlátható le­gyen a ház, nagy, összefüg­gő, átlátható, üvegborítású terekkel. A Reálterv Kft. pályázott az Ady téri épületre is, de a szoros határidők miatt nem készültek el az utolsó válto­zattal. Most az Ady téri sportlétesítményeket kiváltó pályákat és tornatermeket tervezhetik, a volt Kossuth laktanyában. E téren van már tapasztalatuk: ők tervez­ték egy debreceni gimnázi­um sportközpontját. A buda­pesti és debreceni székhelyű cég más irodákkal konzor­ciumot alapított a felsőokta­tási világbanki projektekre; így nyerték el egy új debre­ceni egyetemi épület terve­zésének jogát. Szegeden a sportcentrum lesz az első munkájuk. Kálmán Ernő igazgató is a szigorú és szo­ros költségkereteket tartja a világbanki projektek legfon­tosabb sajátosságának. Keczer Gabriella Hübner Tibor, Szántó Tibor és Mikó László tervezik az Ady téri épületet Szeged az elsők között Hiteles történet Három év telt el az­óta, hogy a magyar kor­mány megállapodott a New York-i székhelyű Világbankkal a hazai felsőoktatás fejlesztésé­nek támogatásáról. A pénzintézet 150 millió dollár kölcsönt nyújt, amelynek felhasználá­sát saját szakértői is szi­gorúan nyomon követik. A szegedi egyetem az elsők között részesült a világbanki hitelből, amellyel két nagy érté­kű beruházást finanszí­roznak. A Horn-kormány 1998 elején írta alá a Világbankkal azt a szerződést, amelynek értelmében a nemzetközi pénzintézet 150 millió dollá­ros kölcsönnel járult hozzá a felsőoktatás fejlesztéséhez. A magyar állam ezt az össze­get 100 millió dollárral egé­szítette ki, így összesen 250 millió dollár jut az említett célra. Ebből egy-egy intéz­ménycsoport legfeljebb 30 millió dollárt kaphatott. Az intézmények elkészí­tették saját fejlesztési tervei­ket. A szegedi egyetemek és főiskolák közösen kidolgo­zott koncepciója két, nagy értékű beruházást tartalma­zott: a bölcsészettudományi kar épülete mögé könyvtári és oktatási célokat is szolgá­ló tanulmányi és információs központot képzeltek el, a je­lenleg ott található sportpá­lyák helyett pedig a Kossuth laktanya korábban megvásá­rolt területén kívántak új, korszerűbb sportcentrumot kialakítani. Az intézmény­fejlesztési tervekről a Világ­bank Magyarországon járt szakértői 1999 októberében mondták el véleményüket, s egyúttal megnevezték azt a három felsőoktatási közpon­tot - a Miskolci Egyetemet, a Sapientia Szerzetesi Hittu­dományi Főiskolát és a Sze­gedi Tudományegyetemet amelyek a leghamarabb ré­szesülhettek a kölcsönből. A következő lépésben a szege­di egyetem 2000 márciusá­ban keretmegállapodást írt alá az Oktatási Minisztéri­ummal a világbanki hitel fel­használásáról. 2000. május 16-án a saj­tóban megjelent az érdeklő­dő beruházókat tájékoztató felhívás a tervezett szegedi fejlesztésekről. Az egyete­men alakult beruházási bi­zottság az első körben 2000. június 29-én 13 jelentkező közül hatot talált alkalmas­nak arra, hogy ajánlatot kér­jen tőlük. A pályázóknak 2001. január 12-ig kellett be­nyújtaniuk az építészeti ter­veket a tanulmányi és infor­mációs központ felépítésére, illetve a sportcentrumra. A hat meghívott cégből végül csak öten pályáztak. A bírá­lóbizottság az esztétikai-mű­szaki szempontok alapján ja­nuár 14-ig hozta meg dönté­sét, a vállalt költségeket fi­gyelembe véve pedig január 29-én értékelte a pályázato­kat. Az eredményt azonban nem hozták azonnal nyilvá­nosságra, a két nyertes terve­ző céggel csak 2001. április 3-án kötött szerződést az egyetem. A tanulmányi és információs központ terve­zője ez év július 3-ig nyújtja be a szegedi önkormányzat­hoz az építési engedélyter­vet. A világbanki program­iroda decemberben felhívást, jövő januárban nemzetközi pályázatot ír ki az épület ki­vitelezésére. Ettől számított fél év múlva várható döntés arról, melyik cég végezze az építkezést, amely 2002 őszén kezdődhet el. A világ­banki program 2004. decem­ber 31-én zárul, vagyis leg­később addigra át kell adni az új épületet az Ady téren. A másik beruházás, a sport­centrum kialakítása 2002 második félévében indul. H. Sz. 400 ezer kötet és 1500 olvasóhely Üvegbe zárt tudomány Jövő ősztől megváltozik az Ady tér képe. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az Ady tér nagyobbik felének képe teljesen át­alakul, ha felépül a tanul­mányi és információs köz­pont modern, húszezer négyzetméter hasznos alapterületű, négyszintes épülete. A központ első­sorban a Szegedi Tudo­mányegyetem könyvtá­rának ad helyet, de okta­tási szerepet is kap. A főbejáratával északkele­ti irányba tekintő tanulmányi és információs központot (TIK) a Vitéz-Zászló-Bat­thyány utcák és a bölcsészet­tudományi kar épülete által határolt területen, az Ady tér jelenleg sportpályákkal beé­pített részén húzzák fel. A lát­ványtervekből egy vízszinte­sen és függőlegesen jól tagolt, jelentős részben üvegfallal le­zárt, modern építmény képe rajzolódik ki. Az új központ és a bölcsészkar között parkot és egy tavat alakítanak ki, a főbe­járat pedig már a Vitéz utcából látható lesz, mert a Honvéd téri, egykori orosz laktanya mögött álló házakat lebontják. A TIK hasznosítható alap­területe több mint húszezer négyzetméter lesz. Az alag­sorral együtt négy szintet épí­tenek be, de a felső emeletek légterét galériákkal tovább ta­golják. Az épület közepét nö­vényekkel beültetett és üveg­fallal elválasztott díszudvar foglalja majd el. A központ elsősorban a Szegedi Tudo­mányegyetem könyvtárának ad helyet, a mostaninál ideá­lisabb feltételeket biztosítva a kötetek és folyóiratok elekt­ronikus hozzáféréséhez. Erre a célra, valamint a hallgatók és oktatók munkájának segítésé­re már nyitáskor 465 számító­gépet helyeznek el, a terve­zett összes komputerek szá­ma pedig elérheti a 795-öt. A kezdetben hozzáférhető szá­mítógépek több mint felét anélkül lehet használni, hogy valaki belépne az olvasóter­mekbe, vagyis már a folyosó­kon rá lehet csatlakozni példá­ul az elektronikus világhálóra. Az épület másik fontos funkciója az oktatás. Ezt szol­gálja egy nagyobb, mintegy hétszáz személyes előadóte­rem, amely egyúttal egyetemi rendezvényeknek, konferen­ciáknak is helyet adhat. Ezt két kisebb, egyenként száz­személyes terem egészíti ki. Döntési szempontok Munkatársunktól A tanulmányi és információs központ, valamint a sportcentrum építészeti terveit a Szegedi Tüdomány­egyetemen felállított héttagú bizottság bírálta el. A tes­tület elnöke dr. Rácz Béla fizikus professzor, a szegedi világbanki programiroda igazgatója volt, tagjainak kétharmada építészekből került ki, többek között a Csongrád megyei és a szegedi főépítész, továbbá a Ma­gyar Építészkamara küldötte szavazott a tervekről. A bizottságban az egyetem is képviseltette magát. A dön­tést hozók munkáját szavazati joggal nem rendelkező informatikai, gépészeti, biztonságtechnikai szakértők se­gítették. A terveket annak alapján értékelték, hogyan illesz­kedik az épület a környezetébe, milyen esztétikai, ener­giatakarékossági megoldásokat alkalmaznának a ter­vezők, s mennyire vették figyelembe az egyetem által tá­masztott elvárásokat. Az egyes pályázók pénzügyi aján­latait külön értékelte a bizottság. így minden cég két pontszámot szerzett. A technikai bírálat alkalmával adott pontszámot 0,8-del, a pénzügyi ajánlatra kiosztott pontot 0,2-del szorozták meg - vagyis az esztétikai-mű­szaki szempontok nagyobb hangsúlyt kaptak -, s így szü­letett meg a kedden kihirdetett végeredmény. de lesznek ennél kisebb tanu­lócsoportok oktatására alkal­mas helyiségek is. Ha szintről szintre haladva áttekintjük az épületet tervét, az alagsorban 150-160 autó számára kialakított parkoló­helyet, továbbá kerékpártáro­lót és ruhatárat találunk. A földszintről nyílik a nagyobb és az egyik kisebb előadóte­rem, s itt lesz egy kávézó is. A diákok és a tanárok ezen a szinten léphetnek be a könyv­tárba, amelynek egy része - a katalógusok, a tájékoztató, va­lamint a régi és ritka könyvek különgyűjteménye - is itt kap helyet. Az első emeleten az álta­lános és társadalomtudomá­nyi. illetve a magyar és idegen nyelvi olvasótermekbe lehet belépni. A könyvespolcok is itt sorakoznak majd, hiszen eb­ben a könyvtárban mindenki maga keresheti meg azt az ol­vasnivalót, amelyre éppen szüksége van. Ezen a szinten kutatási célból egyszemélyes, számítógéppel felszerelt fül­kéket is kialakítanak, de lesz hely az egyéni és csoportos tanulásra is. Hallgatói számí­tógépes kabineteket is tervez­nek ide, továbbá a második emeletre, ahol ezeken kívül a történet-, az élet- és a termé­szettudományok olvasótermei kapnak helyet. A könyvtár sza­badon elérhető polcain és a különgyűjteményekben akár 400 ezer kötet is elfér, az összes dokumentum száma pe­dig elérheti a kétmilliót. Az olvasótermekben, a számító­gépes kabinetekben és a kuta­tói munkafülkékben egyszer­re 1495-en ülhetnek le. A Kossuth laktanya terüle­tén a beruházás első ütemé­ben hat kézilabda- és egy te­niszpályát alakítanak ki, a sportcentrum végleges kiépí­téséig még egy futballpálya, négy teniszpálya és három ko­sárlabdapálya készül el. A ter­vező cég felújítja a 630 négy­zetméteres tornacsarnokot, és a laktanya már meglévő épü­letében kialakítja a testnevelé­si tanszék helyét. A feladatok közé tartozik még a gépkocsi­tároló épületének lebontása és a közművek megtervezése. Hegedűs Szabolcs A tanulmányi és információs központ látványterve

Next

/
Thumbnails
Contents