Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-05 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 5. CSONGRÁD MEGYE 3 jegyzet Vidékfejlesztési támogatások (millió Ft) SAPARD-kistérség Összesen Ebből SAPARD-kistérség Összesen saját forrás támogatás homokháti 81,2 40,9 34,7 kisteleki 63,4 31,7 31,7 makói 40,9 10,4 18,6 hód mező vásárhely i 40,8 20,4 20,4 szentesi 34,0 16,0 17,0 csongrádi 24,2 14,1 10,1 szegedi 4,2 2,6 1,6 A nagy buksza £

gy statisztikus és egy hivatalnok roppant tanulságos tévés párbeszédéből az derült ki a minap ráadásul a királyi tévében -, hogy igencsak szabadon bánnak a kormányhivatalokban a számokkal. A főosztályvezető egyebek mellett azzal indokolta a számok és a belőlük levonható összefüggések rendszeresen kevéssé szakszerű kormányzati tálalását, hogy az egyszerű nép fiai nem értik a statisztikusok nyelvét, ezért úgymond el kell magyarázni nekik a dolgokat. Mire a szakember olyasmit mondott, hogy szerinte ez nem igaz Inkább szándékos torzításról van szó. Az inflációt tudvalevően saccolják. Az idei költségvetést például 6 százalékos éves átlaggal tervezték, de 5 és 7 százalékos lehetséges kimenetelt jelöltek meg. Az új pénzügyminiszter a múlt héten még ugyanezt az 5-7 százalékos sávot tarthatónak nevezte. A gazdasági kabinet tegnapi ülése után viszont azt közölte, hogy 8-9 százalékos éves inflációra számít. A gazdasági elemzők előrejelzése 9,04 százalékról szól. Tavaly szinte ugyanezt játszottuk: jelentősen alultervezték a pénzromlást, aztán április elején hivatalosan is bejelentették az eltérést a terv és a valóság között. Egy százalékpontnyi inflációnövekedés (a tervezetthez képest) mintegy 50 milliárd forintnyi pluszt jelent a költségvetésnek. Az idén tehát 100-150 milliárd plusz forint „keletkezik". Ezeket a pénzeket a kifejezetten rosszindulatú politológusok és zsurnaliszták a kormány szándékosan és a bérből-nyugdíjból élők rovására előkészített előtakarékossági bukszájába képzelik és azt híresztelik, hogy e forintokból egyebek mellett a „közeli" embere kel, csoportokat, a jól élő jó polgárokat kedvezményezi - a politika. Ezek szerint szakszerűség helyett politikusán bánik a kormány nem csak a statisztika adataival, hanem a gazdasággal is. A

szakszerű bírálók szerint azonban nem az lenne a fő baj, ha ez igaz lenne. Hanem az infláció a fő baj. Az pedig - még a pénzügyminiszter szerint is - való igaz. Van. És túl nagy. Ik^yi tLich NATO-nap Vásárhelyen Autótörés harckocsival DM/DV-információ Magyarország Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozásának második évfordulója alkalmából rendeznek NATOnapot Vásárhelyen pénteken, a Kossuth téren. Délelőtt 8 óra 55 perckor a nemzetiszín és a vásárhelyi zászlók felvonásával kezdődik a program, majd a Bercsényi-lovasok vonulnak fel a tagországok lobogóival. Ezt követően mond beszédet a tervek szerint - Győrössy Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Honvédség szárazföldi vezérkari főnöke és Rapcsák András polgármester. A Kossuth téri program díszmenettel ér véget, hogy a laktanyában nyílt nappal folytatódjék. Ezen katonazenekari és mazsorett-, valamint technikai bemutató látható, de rendeznek nyugdíjas-találkozót. alegységek közötti paint ball-fegyveres játékot. Működik a toborzósátor, bemutatót tartanak az őrző-védő kutyák és elindul az aknafelderítő verseny is. Láthatók majd rendőrségi kommandósok, a páncélosok autóroncsokat törnek T-72-es harckocsival. A nap az este 7-kor a Fekete Sasban rendezendő honvédbállal zárul. A lelki egészségért DM/DV-információ Az ÁNTSZ Csongrád megyei intézetének egészségvédelmi osztálya és a Cora Áruház a lelki egészség világnapja alkalmából, holnapután, szombaton egészségvédelmi napot szervez. A délelőtt 10 órától adják át az okleveleket a világnap alkalmából meghirdetett rajz- és irodalmi pályázat nyerteseinek. Délután 2 óráig életvezetési tanácsadást tart Benkő Katalin pszichiáter, 13 óráig kézművesfoglalkozás lesz a gyerekeknek. A serdülőkorúak foglalkozásai 13 órakor kezdődnek. Délelőtt 10 órától délután 4 óráig filmeket vetítenek a testi és a lelki egészség megóvásának lehetőségeiről. Amikor lövészetet tartanak a dóci lőtéren, a biztonsági zónába eső 400 hektáron nem dolgozhatnak a gazdák a saját földjükön. Emiatt kártérítést várnának a Honvédelmi Minisztériumtól (HM), hiszen a zárlat egy évben 60-80 napra vonatkozik. A HM viszont külső szakértőré hivatkozva állítja: az elmúlt öt esztendőben nem keletkezett a biztonsági zóna zárására visszavezethető kár. Belovai Pál dóci polgármester az elmúlt héten tizennégy gazdálkodó nevében azt nyilatkozta lapunknak, hogy a község melletti lőtéren a következő gyakorlatot megakadályozzák. Teszik mindezt azért, mert képtelenek megegyezni a Honvédelmi Minisztériummal, hogy az kártérítést fizessen a biztonsági zónába tartozó 400 hektáros terület gazdáinak, akik évente 60-80 lövészeti napon nem mehetnek ki dolgozni saját földjükre. A hódmezővásárhelyi lövészdandár április 4-ére és 5ére jelezte gyakorlatát. Tegnap délelőtt a faluba is behallatszottak a dörrenések, robbanások. Mégsem akadályozták meg a gyakorlatot? - kérdeztem a polgármestert. Aki elmondta: ezer forintot. A gazdák úgy számolnak, hogy hektáronként 15-20 ezer forint lenne a méltányos kártérítés. Az 6-8 millió forint évente. Belovai Pál a mielőbbi megegyezést szorgalmazná polgármesterként, gazdálkodóként és szószólóként is. A Honvédelmi Minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben a dóci lőtér ügyével foglalkozik. Ebből kiderül: évek óta független igazságügyi szakértővel figyeltetik, hogy a lövészetek okoznak-e terméskiesést a dóciaknak. Ez a jövőben sem lesz másképp, ha valóban kimutatható a kár, akkor fizet a HM, mint a katonatiszt. Júliusban, a betakarítások idején nem gyakorlatoznak, egyébként pedig havonta 3-7 napot terveznek. A lövészetek idején óránként 15 perc szünetet tartanak, hogy közben a gazdák áthaladhassanak a biztonsági zónán. Ez utóbbiról még csak nem is hallottak az őrök - derült ki tegnap, ottjártunkkor. A minisztérium jogi osztályának vezetője, dr. Olajos Zoltán megerősítette a közleményben leírtakat, egyetlen megjegyzést fűzött csak hozzá: nem tudja, hogy a dóci polgármester miképpen egyezteti össze hivatali beosztását a lőgyakorlatok megakadályozásáról szóló fenyegetéssel. V. Fekete Sándor Az utóbbi időben számos hazai és uniós pályázat kínál esélyt a vidékfejlesztésre. Tegnap Szegeden, a megyeházán - a Dél-alföldi Regionális Vidékfejlesztési Iroda megnyitása kapcsán - tartott fórumon az is elhangzott, hogy az országban Csongrád megye kiemelten élt a felkínált lehetőségekkel. Hazánkban a vidékfejlesztés egyik alapproblémája, hogy a termőföldek 80 százalékát a gazdálkodással foglalkozók mindössze egyötöde mondhatja magáénak. Ők az árutermelő, sikeres gazdák. A másik réteg viszont - tőke- és földhiány miatt - nem versenyképes. A vidékfejlesztést ezért vitathatatlanul a magyar politika egyik kulcskérdésének is nevezhetjük - hangsúlyozta Szendrőné Font Erzsébet, az FVM vidékfejlesztési programok főosztályának vezetóje. Ezért miután elkészültek a regionális és megyei fejlesztési elképzelések, a kistérségek is kidolgozhatták a maguk koncepcióit. Az FVM az idén 4,5 milliárd forintot szán a vidék fejlődésének elősegítésére. A támogatásra pályázók közül azokat részesítik előnyben, akik a helyben jelentős fontossággal bíró termékek piacra jutását szeretnék elérni, illetve komplex ökológiai gazdasági programmal jelentkeznek. Támogatásra számíthatnak még a falusi és agrárturizmus fellendítésére szolgáló projektek, valamint a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítását célzó beruházások. Az Európai Unió által meghirdetett előcsatlakozási segély- vagy ismertebb nevén SAPARD-program lehetőségeinek kihasználására is célszerű hangsúlyt helyezni, mondta Szendrőné dr. Font Erzsébet. Ezért is hozták létre a hét regionális vidékfejlesztési irodát, amelyek fő feladat, hogy - a régiós célokba ágyazva - segítsék a kistérségeket a sikeres pályázatok elkészítésében. N. Rácz Judit Kereskedőket veszélyeztet a biztonságos 47-es? Kertek alatt a négy sáv Musza Péter: „Mi itt élünk, itt dolgozunk, és hetven kiskerttulajdonos is kárát látja a grandiózus beruházásnak." (Fotó: Tésik Attila) Minden bizonnyal biztonságosabbá válik a közlekedés, ha négysávosra bővül a 47-es főút Algyő és Vásárhely közti szakasza. A korszerűsítés azonban számos, Kishomok környéki ingatlantulajdonos érdekeit sérti. Minden jel arra mutat, mégis megvalósul a vásárhelyiek által „halálútnak" titulált 47-es főút Algyő és Vásárhely közti szakaszának bővítése. A közlekedés biztonságosabbá tétele követeli a korszerűsítést. Sokak szerint azonban a beruházás miatt néhány polgár érdeke sérülhet. A múlt héten megrendezett bejáráson, illetve hatósági egyeztező megbeszélésen már magasra csaptak az indulatok. Elsősorban az érintett vállalkozók és kiskerttulajdonosok fejezték ki tiltakozásukat ingatlanjaik területének csorbítása miatt. Az üggyel kapcsolatban Mucsi László, a vásárhelyi polgármesteri hivatal műszaki irodájának megbízott vezetője elmondta: az elkészült terveket benyújtották a Csográd Megyei Közlekedési Felügyelethez, melynek szakemberei a múlt héten megbeszélésre hívtak minden érintett ingatlantulajdonost, tárgyaltak ugyanakkor a szakhatóságok képviselőivel is. Mostanáig nyolc nap állt rendelkezésére az érintetteknek, hogy írásban eljuttassák véleményüket a felügyelethez. A beruházó Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. ugyanekkor ajánlatot kért tizenkét bejegyzett igazságügyi szakértőről, az érintett ingatlanok értékbecslésének elkészítésére. A pályázatot nyert szakértők keresik majd fel az ingatlanok tulajdonosait, hogy megtegyék árajánlataikat. Ezt, megegyezés híján, további tárgyalások követhetik. A leginkább érintettek közül a Károlyi-kert tulajdonosa, Károlyi Zoltán kérdésünkre elmondta: a 47-es négysávosítása „agyonvágja" a kereskedőket. A bajt még csak nem is az okozza, hogy területeket vesznek el tőlük, hanem, hogy a vevők nem tudják közvetlenül megközelíteni a vállalkozásaikat. Musza Péter, a kishomoki Péter Pál Söröző tulajdonosa egész családja biztonságát, vállalkozását és jövőjét félti, amikor az általa politikai fogásnak, grandiózus beruházásnak nevezett útszélesítésről beszél. - Engem azzal nem kártalanít senki, hogy ad egy pár milliót! - mondja. - Nekem van egy vállalkozásom, munkám, kertem, amely mellett ott a fiamé, a lányomé. De számolni kellene a körülbelül hetven kiskerttulajdonos sorsával is. Bennünket azonban nem kérdezett meg senki, van-e valamilyen elképzelésünk. Én például nem értem, hogy miért kell még tizenöt métert elvenni tőlünk? Miért kell úgynevezett szervíz utat is csinálni, a négysávos mellé? Ennyire sok pénze van az államnak? Ne állítsanak bennünket kész tények elé mondta még nyomatékkal Musza úr. Joó Erzsébet Fórum Szegeden: terítéken a vidékfejlesztés Érdekellentétek és pénzhiány Gazdák esete a biztonsági zónával Puskaporos a levegő Dócon Belovai Pál polgármester tudja jól, nem a kiskatonákkal, a minisztériummal kell megegyezniük. (Fotó: Schmidt Andrea) eleve nem demonstrációra gondoltak, hanem arra, hogy kimennek a földekre, hiszen itt a gyomirtózás, vetés ideje. Ez azonban nem sikerült, ugyanis a katonák nem engedték be a gazdákat. Kivéve a kisteleki Gonda Istvánt, akinek előző nap kint maradtak a gépei a területen, s azokat be kellett onnan hoznia. A HM 1979 és 1994 között milliós kártérítést fizetett az akkor még szövetkezeti földek „használatáért". A kárpótlással magánkézbe került a terület, amelyen kinek 1-2, kinek 40-60 hektárja van. A polgármesternek 50, ezért is lett a gazdák szószólója - mint említette. A múlt héten esett az eső, azért nem dolgozhattak, előtte lövészet volt, most megint. Akadályozás, közvetett károkozás: ezért kellene a HMnek zsebbe nyúlnia, mint tette 1996-ban, amikor minden érintettnek a földterület nagyságától függetlenül fizetett 30