Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-30 / 100. szám

HETFO, 2001. ÁPRILIS 30. BELFÖLD 3 TTa a7t állítom, hogy Szeged belvárosa csicsáso­ii dik, de ez hidegen hagyja azokat, akik az utób­bi években és hónapokban azért maradtak kenyérke­reset nélkül, mert az itteni ipar haldoklik, akkor a vá­ros polgármestere szerint egyoldalúan tájékoztatok. A kormánypárti képviselő szerint ugyanis a megye legnagyobb városában tavaly hatszázzal több munka­hely jött létre, mint ahány megszűnt. Örökség, hogy a munkát ünneplő munkaszüneti nap csicsog a politikától. A baloldal mint ellenzék mocorog. Erőfitogtatásként népszavazásra hív, szak­szervezetekkel kokettál. A hat szakszervezeti konföde­ráció közül öt kicsit kéreti magát: május l-jén nem megy az elsőszámú maszopos sátorba, nehogy árnyé­kot vessen rá a politika. Álszenteskedve szakmai egyeztetést óhajtanának a pártokkal. Mintegy szövet­ségesként kínálgatva magukat. A hatodik, a legna­gyobb szakszervezeti szövetség a Munka Törvény­könyvében véghezvitt módosítások visszacsinálásá­nak reményében máris támogatja a szocikat. Kiáltvá­nya életminőséget, európai bérszínvonalat, szociális minimumot, biztonságos munkakörülményeket, munkavállalói méltóságot biztosító munkahelyet, va­lós érdekegyeztetést követel. Régen a munkásosztály hatalmát rögzítette az al­kotmány - ma törvények nyirbálják a munkavállalói jogokat. Régen jelszavak harsogtak a hangszórókból - ma némasági fogadalmat tesznek a munkájukat féltők a győri kekszgyárban ugyanúgy, mint a makói kolbászgyárban. Régen a kötelező fölvonulásról, a sörről és a virsliről szólt - ma a pártok és szakszerve­zetek közötti adok-kapokról csacsog május 1. Pedig legalább a munka ünnepén közbeszéd tárgyává lehet­ne: mit jelent ma Magyarországon munkavállalónak lenni. A pártok a startvonalra léptek: a Fidesz beérte az MSZP-t, elkezdődött a verseny a voksokért. Még érték a munkára készülők, a munkavállalók, a mun­ka nélkül maradtak, a nyugdíjasok szavazata. A pásztorok seregszemléje Vásárhelyen A Vajdaságból is jöttek ÁNTSZ-vizsgálat a Fekete Angyal után Szabályos kórházak a megyében A Csongrád megyei ÁNTSZ munkatársai nem találtak a betegellátás biztonságát kétsé­gessé tevő, intézkedést kívánó hibát, szabály­talanságot a megye kórházaiban és klinikáin. A vizsgálatot az országos tiszti főorvos ren­delte el az ország valamennyi fekvőbeteg-in­tézményében. A budapesti Nyíró Gyula Kórházban febru­árban történt, a „Fekete Angyal" nevéből elhí­resült eset kapcsán az egészségügyi miniszter azért kért vizsgálatot az ÁNTSZ-től, hogy „visszaszerezze a betegek bizalmát". Az azo­nos szempontok szerint zajló vizsgálat során Csongrád megye valamennyi kórházának bel­gyógyászati osztályát, és egy, a tisztifőorvos által tetszőlegesen kiválasztott osztáíyt, vala­mint az egyetem belgyógyászati klinikáját és a többi klinika egy-egy osztályát vizsgálták át. Az ellenőrzést párhuzamosan 5 csoport vé­gezte, amelynek tagja volt a megyei tiszti főorvos és 3 tisztiorvos, a tiszti főgyógysze­rész és helyettese, a megyei vezető ápolónő és munkatársai. A szakemberek a többi kö­zött megnézték a dokumentációkat, például azt, hogy munkaköri leírásokban rögzítik-e a hatásköröket, ki adhat be vénás injekciót, in­fúziót, ki ellenőrzi ezt, írásban dokumentál­ják-e a beavatkozást? Ezzel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy nincs egységes ápolási do­kumentáció, egyik helyen számítógépben rögzítik, másik helyen spirálfüzetben vezetik. Azt, hogy milyen legyen az ápolás, mindenütt azonos szempontok szerint vezetett doku­mentálása országos szinten rendelettel kell(ene) szabályozni. Az ÁNTSZ munkatársai a vizsgálat során kiemelt figyelmet fordítottak a kábítószer­készletre, és a megye valamennyi kórházában és klinikáján rendben találták a kábítószerek nyilvántartását, dokumentálását, tárolását. A vizsgálat során sehol nem állapítottak meg in­tézkedésre okot adó, a betegellátás biztonsá­gát veszélyeztető szabálytalanságot - tudtuk meg Csongrád megye tiszti főorvosától, Nagy Zsuzsannától. K. K. Keddtől nagyobb sebességgel Munkatársunktól Május l-jétől ország­úton, autóúton és autópá­lyán tíz kilométer/órával nő a megengedett sebesség, de csak a motorkerékpárok és a személygépkocsik mehet­nek kilencvennel, száztíz­zel és százharminccal. Személygépkocsiban va­lamennyi utasnak be kell csatolnia a biztonsági övet. Lakott területen belül ­több forgalmi sávos úttes­ten - jobbról is lehet majd elózni. A kedden életbe lépő KRESZ-módosítás szerint jelentősen változnak a ke­rékpáros közlekedés szabá­lyai: a biciklisek holnaptól használhatják a buszsávot és behajthatnak az egyirá­nyú utcába - a forgalom­mal szemben! Mind a két esetben külön tábla engedé­lyezi a kerékpárosoknak a behajtást! Új rendelkezés, hogy 12 évesnél fiatalabb gyerme­ket csak biztonsági ülésben lehet majd szállítani, de ez az előírás csak jövő év ja­nuár l-jén lép életbe. Torgyán Ceglédre tart Budapest (MTI) A koalíciós szerződést négy évre kötöttük, és olyan helyze­tet kell teremteni, hogy az több ciklusra is folytatható legyen ­közölte Torgyán József, az FKGP elnöke vasárnap az m 1 A Hét című műsorában. Hangsú­lyozta: a koalíciós szerződés ér­telmében lehetőségük van mi­nisztereik visszahívására, a kor­mányfőnek viszont egyáltalán nincs mérlegelési lehetősége, ugyanis köteles a visszahívás­nak megfelelően eljárni. Az FKGP május 5-i, ceglédi nagy­gyűlését és nagyválasztmányát követően fel fogja keresni Or­bán Viktor miniszterelnököt. Birkanyírás, körmölés, pörköltfőző verseny, ma­gyar pásztorkutya-fajta­bemutató szórakoztatta azokat, akik a hét végén kilátogattak a juhászok vásárhelyi seregszemlé­jére. A pásztorkodás ősi mes­terségének művelői gyűltek össze vasárnap a XVII. Szent György-napi juhászverse­nyen, melynek hagyományo­san a Szegedi Tudomány­egyetem Vásárhelyi Mezőgaz­dasági Főiskolai Kar tanüze­mének juhmintafarmja adott otthont. A nemes viadalra a hazai versenyzők mellett a Vajdaságból is érkeztek juhá­szok. A vendégek jelenléte a felsőfokú oktatási intézmény főigazgatójának, dr. Bicsérdy Gyulának elképzelését erősí­ti: a jövőben a versengés a Kárpát-medence juhászainak nagy seregszemléjévé nőhet. Ezen gondolat megvalósítá­sának fontosságát hangsú­lyozta Vonza András agrár­miniszter is, aki köszöntőjé­ben arról szólt, hogy hazánk juhászata jelenleg nem tudja kihasználni az Európai Unió által biztosított kvótát, az ága­zat fejlesztésre szorul. Ehhez azonban a szaktárca támoga­tásán kívül szintén nagy szük­ség van a juhászversenyhez hasonló rendezvényekre, hi­szen egy-egy ilyen alkalom kiváló szakmai tapasztalat­cserét jelent. Az egymással versengő ju­hászok először elméletben ad­tak számot tudásukról, majd a gyakorlatban bizonyították felkészültségüket. A látványos Vonza András agrárminiszter elmélyült a részletekben is. (Fotó: Tésik Attila) feladatok - a birkanyírás, a körmölés - végrehajtását a nagyközönség is érdeklődés­sel szemlélte. Hasonlóan ki­tüntető figyelem övezte - fel­tehetően az íncsiklandó illa­toknak köszönhetően - a bir­kapörköltfőző versenyt. A bográcsokban rotyogó ételek szinte mágnesként vonzották a kíváncsi tekinteteket, s igen­csak megnövelték a szakács­sátrak környékének forgalmát. A juhászversenyen a ma­gyar pásztorkutyák fajtabe­mutatójára mintegy harmin­can neveztek be. T. A. • A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatala juhászkampót adományozott azoknak, akik a megye ál­lattenyésztéséért, s ezen be­lül a juhágazatért sokat tet­tek. Az idén ezen elismerés­ben részesült Frank József, a megyei közgyűlés elnöke, Fekete Balázs, a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. állatte­nyésztési osztályának ve­zetője, Forró Sándor, a Pick Szeged Rt. élőállat-forgalmi vezetője, Juhász László, a Vágóállat és Hús Termékta­nács megyei képviselője, va­lamint Tasnádi Gábor, a megyei agrárkamara el­nöke. Kóvályognak a betegek a kórházakban Miért nincs fogászati ügyelet? Az éjszaka fájó fogat is ki kell húzni. Mikola István egészségügyi mi­niszter nem ért egyet az­zal, hogy Csongrád me­gye legtöbb településén nincs fogászati ügyelet. De nem az ő dolga a probléma orvoslása. Azt sem tartja jónak, ha a betegek kóvályognak a kórházakban, szakren­delőkben, s maguk pró­bálják kitalálni, hogy a panaszaik alapján hová forduljanak. - Mi a jelentősége a Szen­tesen épülő diagnosztikai tömbnek a tágabb térség lakói szempontjából? - A szentesi kórház na­gyon régi, pavilon rendszer­ben épült intézet. Ennek szer­kezete ma már nem felel meg minden szempontból a kor­szerű gyógyításhoz szüksé­ges diagnosztikai elveknek, s az intézmény működtetésé­nek fajlagos költsége is na­gyon magas. Ez a kórház 531 ágyon lát el közel százezer embert, és a fekvőbeteg-ellá­tás mellett mintegy négyszá­zezer páciensről gondoskod­nak a szakrendelőkben. Itt megérett a helyzet arra, hogy kialakuljon a központi diag­nosztikai szolgálat, amely a gyógyítás első fontos, meg­határozó fázisát minél racio­nálisabban és a korszerű technológiák igénybevételé­vel képes elvégezni. - A makói kórházban mi­kor teszi le a szentesihez hasonló sürgősségi tömb alapkövét? - Oda is megyek a közel­jövőben. mert ott is tervez­•M Mikola István egészségügyi miniszter szerint a háziorvosnak mindent kell tudnia a betegéről. (Fotó: Karnok Csaba) zük a rekonstrukciót. Szétné­zünk majd Makón, hogy a tárca miként tudna segíteni a kórház gondjainak megoldá­sában. Az alapkőletételről egyelőre még nincs szó, de majd meglátjuk, mikor kezdődhet a korszerűsítés. - Csongrád megye leg­több településén nincs fo­gászati ügyelet. Egyetért-e ezzel? - Nem tartom elfogadha­tónak. Ismerem a problémát, megoldásra vár. De nem a miniszter dolga, hogy orvo­solja. Ennek a térségnek van­nak felelős vezetői, s nyil­vánvalóan nekik kell meg­szervezniük az ellátást. A szaktárca tud ebben segíteni, szívesen is teszi, ám nem vál­lalhatja magára a tulajdonosi felelősséget. Nem jó a jelen­legi helyzet, hiszen az éjsza­ka fájó fogat is ki kell húzni. Várom a térség illetékeseitől azt a javaslatot, ami a megol­dás irányába visz, és kész va­gyok minden épkézláb ötletet támogatni. - Ha a háziorvosoktól kell a szakrendelőkbe be­utalót kérniük a pácien­seknek, akkor kevesebb idő jut egy-egy betegre. Nem jelenthet ez gondot? - Nem kell ettől tartani, mert a háziorvoslás semmit sem ér, ha nem oda megy először a páciens. A házior­vosnak nagyon fontos felada­ta, hogy a beteget a prog­resszív ellátás különböző szintjein irányítsa. Az nem jó, ha a betegek kóvályognak a kórházakban, szakren­delőkben, s maguk találják ki, hogy a panaszaik alapján hová kellene fordulniuk. Az ilyen helyzetből a legkülön­bözőbb tréfás és tragikomi­kus események adódnak. A világ gazdag országaiban azok az egészségügyi ellátó­rendszerek működnek jól, ahol a háziorvos ismeri a tu­domány legfrissebb eredmé­nyeit, és mindent tud a bete­géről is, illetve képes meg­mondani neki, hogy a tünetei alapján hová a legcélszerűbb fordulnia. Ha egyáltalán mennie kell, mert az a leg­jobb, ha a háziop/os teljesen ellátja a páciensét. Az Ame­rikai Egyesült Államokban például elképzelhetetlen, hogy a szuperklinikán meg­operálják a beteget a házior­vosa tudta nélkül. Tehát mind a páciensnek, mind az egész­ségügy gazdasági rendszeré­nek az az érdeke, hogy a há­ziorvos a szakellátást utalvá­nyozó tevékenységét komo­lyan vegye. Balázsi Irán

Next

/
Thumbnails
Contents