Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-04 / 79. szám

SZERDA, 2001. ÁPRILIS 4. EGY SZÁZALÉK III. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam I egységre, forintban Angol font 431,07 Ausztrál dollár 146,98 Cseh korona 7,73 Dán korona 35,74 Euró 266,72 Luxemburgi frank (100) 661,18 Finn márka 44,86 Francia frank 40,66 Görög drachma (100) 78,27 Holland forint 121,03 ír font 338,66 Német márka 136,37 Olasz líra (1000) 137,75 Osztrák schilling 19,38 Portugál escudo (100) 133,04 Spanyol peseta (100) 160,30 Japán yen (100) 240,95 Kanadai dollár 192,60 Lengyel zloty 74,12 Norvég korona 33,17 Svájci frank ...174,82 Svéd korona 29,24 Szlovák korona 6,11 USA-dollár 304,06 JJ Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Kamarai hírek Számviteli Tagozat A CSMKIK 9. szakmai osztályának számviteli tagozata április 11-én, 15 órakor a kamara rendezvénytermében tartja összejövetelét, melynek témája a tagozat 2001. évi tevékenysége. Reklámklub A kamara Reklámklubjában április 12-én, 16 órától, a Novotel Hotelben Tonk Emil, a marketingszövetség alelnöke lesz a vendég. Téma: Reklámtechnikák az Internet világában. Magyar-Jugoszláv Tagozat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a CSMKIK látja el a Magyarjugoszláv Tagozat szervezési és működtetési teendőit. A tagozat alakuló ülése április 18-án lesz, Szegeden. A tagozat létrehozásának célja, hogy elősegítse a két ország üzleti közössége közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését, összefogja és támogassa a jugoszláv piacon tevékenykedő magyar vállalatok munkáját és feltárja a további együttműködési lehetőségeket. A kamara továbbra is várja a tagként csatlakozni kívánó vállalkozásokjelentkezését. Bővebb információ a 62/426-343-as telefonszámon kérhető a kamarában. Munkanélküliek figyelmébe A kamara európai üzleti asszisztens (OKJ 52 3435 01) államilag elismert középfokú szakképesítésben 11 hónapos, csoportos képzést indít 2001. május elején a munkaügyi központ 100%os támogatásával. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számítástechnikai képzés, melyet számítógép-kezelő, -használó (OKJ 33 4641 01) bizonyítvány megszerzése követ. Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség. Felvilágosítás: CSMKIK Oktatási Igazgatóság (62486-987/172). Jelentkezés: a munkaügyi központ illetékes kirendeltségén. (x) Akcióban ROADSHOW Az IBM e-business Roadshow állomásai: április 17. kedd: Debrecen, Hotel Aranybika április 19. csütörtök: Szeged. Hotel Royal április 23. hétfő: Győr. Rába Hotel Konferencia április 25. szerda: Pécs. Hotel Palatínus május 2. szerda: Budapest, Grand Hotel Margitsziget , Amennyiben megtisztel bennünket jelenletével, részvételi szándékát szíveskedjen jelezni az ibm.com/Ou honlapon vagy a 06 40 200-156-OS kék számon. Haladjon az e-business-generációval, és ismerje meg az internet kínálta üzleti lehetőségeket! Vegyen részt az IBM e-business Roadshow 2001 programján, ahol az IBM szakemberei előadások, esettanulmányok, valamint személyes tanácsadás keretében mutatják be az e-business működését a gyakorlatban! Mit mond a jog? A boltok nevéről DM/DV-információ A piacgazdaság egyik alapjelensége: üzletek szűnnek meg és új boltok nyílnak. Mindenki igyekszik frappáns és egyedi nevet adni üzletének. A fantáziának - az üzleti vetélytársak és a vásárlók védelmében - a jogszabályok néhány korlátot szabnak. Melyek e korlátok? Erre adunk választ a Házi Jogtanácsadó segítségével. Szakjelleg/ áru, üzletkör Az üzlet elnevezésének utalnia kell annak szakjellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra, az üzletkörre. A névben - a nemzetiség által is lakott településeket kivéve - csak magyar, illetőleg meghonosodott idegen szavak szerepelhetnek. Ezeken kívül idegen szó az elnevezésben csak akkor használható, ha annak azonos értelmű magyar nyelvű megfelelője nincs. Az elnevezésnek a magyar nyelv és helyesírás szabályaihoz kell igazodnia. Arról is rendelkezik a törvény, hogy ha az üzlet elnevezése többnyelvű, az idegen nyelvű elnevezésnek értelemszerűen kell egyeznie a magyar nyelvű elnevezéssel, de meg kell felelnie az adott idegen nyelv helyesírási szabályainak is. Vezérszó és cégforma A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges cégformáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes. A cégnév vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. (Például az Aranycsillag kereskedelmi és szolgáltató korlátolt felelősségű társaság elnevezésben az „Aranycsillag" a vezérszó, a „korlátolt felelősségű társaság" pedig a cég formájának megjelölése.) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. Külföldi cég magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a vállalkozás nevét a cégnévben fel kell tüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszóban, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. (Az előző példánál maradva: használhatjuk a „kft." rövidítést.) A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét csak a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével szerepeltethetik a cégnévben. (Nem valószínű, hogy a „Kossuth halfeldolgozó és halkereskedelmi bt." megkapná az engedélyt.) Kié az elsőség? Olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. (Például a Coca-Cola nevet csak a világcég engedélyével adhatjuk vállalkozásunknak.) Természetesen a cégnévnek (rövidített névnek) a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Nem elegendő a jelentéktelen írásmódbeli különbség, egyértelmű, a vásárló és más partnerek számára azonnal feltűnő differencia kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék. A franciák mobilja Párizs (MTI) Harmincmillió franciának volt február végén mobiltelefonja, azaz a lakosságnak a fele rendelkezik ezzel a távközlési eszközzel. A francia távközlési hatóság (ART) legfrissebb adatai szerint az év első két hónapjában l,l millióval nőtt a mobiletelefon-előfizetők száma. Ez kevesebb, mint a tavalyi első két hónap eredménye, de a megelőző két év hasonló időszaki mutatóival összevetve továbbra is nagy a fellendülés. A főigazgató az egyetem költségvetéséről Nagy pénz, csodák nélkül 22 milliárd 428 ezer 292 forint - ennyi a Szegedi Tudományegyetem idei költségvetése. Ez az összeg Szeged-léptékben igen jelentős, mégsem hagy nagy mozgásteret az „alkotónak", mert túlnyomó része kötött felhasználású állami támogatás. Erről is beszélgettünk dr. Tráser Ferenc gazdasági főigazgatóval. -A szegedi egyetemi integráció sok tekintetben fontolva halad előre, a költségvetés viszont teljesen új elvek szerint készült el. A karok között a korábbi JATE-s illetve SZOTE-s gyakorlattal ellentétben nincs forrás-átcsoportosítás; mindenki megkapja a hallgatók után neki járó normatívát. Mekkora volt az ellenállás? - A költségvetés elkészítésénél azt a módszert választottuk, hogy előzetesen - három hónapon keresztül - egyeztettük a karokkal az elosztás alapelveit. Ennek köszönhetően ellenállás nem volt, vita annál több. Két kulcskérdésben kellett közös nevezőre jutni: mi lesz azokkal a karokkal, amelyek a korábbi forrásátcsoportosítás nélkül most nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek, illetve ki milyen mértékben vegye ki a részét a közös terhekből, azaz a központi egységek - Rektori Hivatal, Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, Könyvár stb. - finanszírozásából. Az első kérdésben nem volt vita: minden kar belátta, hogy tisztább és egyértelműbb az a rendszer, amelyben ki-ki megkapja a neki járó képzési-fenntartási normatívát. A Dr. Tráser Ferenc: 2,5 milliárddal több saját bevételt kell előteremtenünk, mint tavaly. (Fotó: Miskolczi Róbert) második, a közös terhek viselése már nehezebb kérdésnek bizonyult. - A központi egységek finanszírozásánál két elv lehetséges; az egyik, hogy a karok mechanikusan berakják a közös kalapba a rájuk eső részt, a másik, hogy mindenki csak azt a szolgáltatást fizeti ki, amit ténylegesen igénybe vesz. Melyiket választották? - Egyiket sem, pontosabban a kettő ötvözetét. A központi egységek költségeihez való hozzájárulás alapja a karok hallgatói-oktatói létszáma, ezt azonban nem mechanikusan alkalmaztuk. Az egyik jogelőd intézmény nyelvi lektorátusának költségelosztásánál például nem vettük figyelembe a bölcsészkar idegennyelv szakos hallgatóit, hiszen ők nem veszik igénybe a nyelvoktatási szolgáltatást. Ez természetesen csak egy példa a sok közül. Meggyőződésem, hogy a rendelkezésünkre álló időben megtettünk minden tőlünk telhetőt, de a rendszert még sok tekintetben finomítani kell. A cél természetesen az, hogy végül mindenki csak azért a szolgáltatásért fizessen, amit igénybe vesz. - A költségvetés legkényesebb pontja néhány kar saját bevétel előirányzata, amelyről már most úgy gondolják, nem fogják tudni teljesíteni A saját bevétel növelése kormányzati kényszer? - Igen, több mint 12 milliárd forint saját bevételt kell produkálnunk, 2,5 milliárddal többet, mint tavaly. Ennek egy része garantáltan be fog folyni - ilyen például az orvosi rezidens képzés bevétele, - de 2-2,2 milliárdot a karoknak kell előteremteniük. Ebből l milliárd tűnik biztosnak, illetve abban bízunk, hogy a Széchenyi-terv keretében megnyíló több százmilliós tudományos pályázatokon eredményesen szerepelnek majd a tanszékek és karok. -Mely karok kerültek nehéz helyzetbe? - A Természettudományi, az Élelmiszeripari Főiskolai és az Altalános Orvosi Kar. A legkritikusabb a TI K helyzete: őket nemcsak a volt JATE-n belüli forrásátcsoportosítás megszűnése érintette kellemetlenül, hanem az is, hogy képzési normatívájúkat a kormányzat az idén csökkentette. Ugyanakkor e kar esetében van a legnagyobb esély arra, hogy komoly saját bevételt produkáljanak a tudományos pályázatokból. A SZÉF megfelelő intézkedési tervvel várhatóan kezelni tudja a hiányt. Komoly figyelmet az AOK igényel, mert ott a betegellátásból adódó, 7 milliárdra tervezett OEP-bevétel, illetve annak változása akár egy influenzajárvány miatt is alapvetően befolyásolja a kari költségvetést. - Mennyire különül el az egyetem költségvetésében a betegellátásra és az oktatásra fordítható pénz? - A betegellátásra kapott pénzt teljes egészében erre a célra kell fordítani; a betegek érdekei nem sérülhetnek, ebben nincs alku. Az OEP-bevételek ezért nem is vesznek részt az összegyetemi feladatok finanszírozásában. A másik irányba, tehát az oktatásból a betegellátásba az AOK döntése alapján elképzelhető az átcsoportosítás, ha szükséges. - Ha valaki azt hallja, hogy egy gazdasági igazgató 22 milliárddal gazdálkodhat, azt hihetné: ekkora pénzzel csodákat lehet művelni. Hogy áll a csodákkal? - Egy költségvetési intézmény gazdálkodása jóval kötöttebb, mint egy gazdasági társaságé. A kincstár csak havonta utal, nagyon szigorúan megszabott feltételekkel, még a sorok közötti átjárás sem könnyű. Az esetleg felhalmozódó tartalékok fölött is a kincstár rendelkezik, nálunk tehát elképzelhetetlen, hogy a maradék pénzünket betegyük a takarékba. Ez a 22 milliárd valóban nagy pénz, de csodák nélkül. Keczer Gabriella