Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-27 / 98. szám

ÍU - : L i Nem \ <ell hoö v [ láz 8 MOZAIK PÉNTEK, 2001. ÁPRILIS 27. Kiállítás az információhordozók fejlődésének történetéről Sziklarajzoktól a CD-ig Határ menti kapcsolatok újabb állomása Még közelebb Romániához A magyar-román gazdasági kapcsolatok alakulásáról az algyői ipari parkban megtartott sajtótájékoztatón Andrei Oancea szegedi román főkonzul elmondta: idén a két ország közötti árucsere értéke meghaladhatja az 1 milliárd dollárt. A volt olajosközpontból kialakított ipari parkban olyan magyar cég is megvetette a lábát, amely egy brassói gyárral kötött hosszú távú megállapodást. Az algyői ipari parkban román gyártmányú haszongépjárművek kiállítása nyílt meg tegnap, jelezve, hogy a két ország között immáron nem csak az élelmiszerek, textíliák, ipari alapanyagok hagyományos exportja és importja játszik fő szerepet. Az ipari park egyik régi lakójának, az Olajipari Karbantartó Fejlesztő és Tervező (O. K. F. T.) Kft., valamint a brassói ROMÁN SA gyár között létrejött hosszú távú együttműködést Andrei Oancea szegedi román főkonzul is üdvözölte, aki kiemelte: a kétoldalú árucsere keretében immáron egyre több gép, műszer, elektronikai cikk utazik egyik országból a másikba. A főkonzul a magyar-román gazdasági kapcsolatokról tartott előadásában elmondta: 2000-ben közel 900 millió dollár volt az árucsere értéke, ebből a Magyarország felé irányuló román export 355, a tőlünk származó import pedig több mint 500 millió dollárt tett ki. A növekedés mértéke 1999-hez képest 30 százalék köriili. A magyar-román kereskedelemben idén átléphetjük a bűvös 1 milliárd dolláros határt - jelentette ki a román főkonzul -, s ebben a fejlődésben nagy szerepe van annak a 3 ezer 400 román-magyar vegyesvállalatnak, amelyek alaptőkéje meghaladja a 153 millió dollárt. Az algyői ipari park egyik legnagyobb cége, az O.K.F.T. Kft. másfél éve vette föl a kapcsolatot a brassói, haszongépjárműveket gyártó céggel. „Románia egyre közelebb kerül hozzánk" - foglalta össze a múltat röviden Ormai Tamás ügyvezető igazgató. Az eddigi kereskedelmi kapcsolatot, amely a termékek értékesítéséről szólt, idén túllépték: megkezdték öt DAC, az európai normáknak megfelelő típus magyarországi honosítását is. F. K. Élelmiszer Majom a csomagtartóban Állat-egészségügyi bizonyítványt is magával-hozott az a román állampolgár, aki a gyulai határátkelőn akart belépni Magyarország területére. A papíron egy majom egészségügyi adatai szerepeltek, az állat pedig a kocsi csomagtartójában elhelyezett ketrecben kucorgott. A Washingtoni Egyezmény szerint azonban az állat birtoklásához és országhatárokon történő átszállításához nem elég az állategészségügyi bizonyítvány, a faj védelme érdekében külön engedély is szükséges. Mivel ilyen engedéllyel a román állatbarát nem rendelkezett, majmát elkobozták. Az állatot ideiglenesen a Szegedi Vadaspark fogadta be. K. B. Varga András, a tárlat rendezője a legrégebbi információhordozókat mutatja. (Fotó: Karnok Csaba) Egyedülálló kiállítást rendeztek A sziklarajzoktól a CD-ig címmel a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az információhordozók fejlődésének történetét bemutató tárlatot tegnap dr. Szabó Zoltán, az Oktatási Minisztérium helyettes állmtitkára nyitotta meg, majd a legfőbb támogató, a Vivendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolati igazgatója, dr. Lednitzky Péter mondott köszöntöt. A kezdetleges képi ábrázolásoktól a mai modern számítógépekig sokféle dologgal találkozhat az érdeklődő az információhordozók fejlődésének történetét bemutató kiállításon - kalauzolt bennünket a múzeum munkatársa, a tárlatot rendező Varga András. A kiállítás három részből áll, az első blokkban egy mesterségesen felépített barlangban a sziklarajzoktól a könyvnyomtatásig mutatják be, elődeink hogyan, milyen eszközökkel tárolták, közvetítették az információt. A Néprajzi Múzeum négy kontinensről összegyűjtött anyagait, például a Mexikóból származó, képírással díszített azték edényt, az ausztráliai zúgattyút és csurungát, az Ázsiából való, pálmalevelekre írt könyvet, a számolótáblát és a soksorosított iratok elkészítésére használt kínai fa nyomótáblákat is láthatja a közönség. Az írásosság különböző formáit is igyekeznek bemutatni az arab írást tartalmazó rézedényekkel és egy eddig nem pontosan megfejtett írásjelekkel díszített bambuszbottal. A tárlat második része a számítógépek őskorát mutatja be: döntően azokat a készülékeket állították ki, amelyek egykor a Szegedi Kibernetikai Laboratóriumban működtek. Ilyen például a Minszk-22-es számítógép, ami a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején az egyik legkomolyabb konfigurációnak számított Magyarországon. Látható lesz a híres szegedi Katicabogár is, így nevezték az első olyan berendezést, amely önállóan képes volt ütközés utáni irányváltoztatásra, azaz érzékelte, hogy merről van akadály, és azt megkerülve folytatta az útját. Ezek a tárgyak mind a szegedi laboratórium egykori vezetőjének, Muszka Dánielnek a gyűjteményéből valók. Varga Ándrás úgy véli, valamennyi kiállított berendezés komoly ipartörténeti dokumentum, így komoly eszmei értéket képvisel. A legtöbb egy alapos felújítás után akár ma is működőképes lenne. Ezek az eszközök jól mutatják az információs technika robbanásszerű fejlődését: például a 4 megabájtos háttértároló néhány évtizede több mint 120 kilogramm volt, ma pedig már egy körömnyi chip is nagyobb kapacitású. A kiállítás harmadik blokkja az asztali számítógépeket mutatja be, a közelmúltból ismerős Commodorokat és Sinclaireket, amelyek a korábbi monstrumoknál jóval többet tudtak, de összehasonlíthatatlanul kevesebbet, mint a ma általánosan használt komolyabb asztali számítógépek. A tárlat jól szemlélteti a számítástechnikában - főként a háttértárak és a teljesítmény növekedése terén - az elmúlt évtizedekben bekövetkezett exponenciális fejlődést, illetve a fordított arányú változást a méretben. Egy olyan kapacitású berendezés, amihez egykor tanteremnyi szoba kellett, ma zsebben elfér. A rendhagyó kiállítást mindenkinek ajánlják a rendezők, akit érdekel, hogy milyen fejlődésen ment keresztül az információs technika. A gyerekekre is gondoltak: a mai legmodernebb berendezések, a legújabb intemetelérési technikák is kipróbálhatók a múzeumban. H. Zs. BŐ ÁRUVÁLASZTÉKKAL, AKCIÓS ÁRAKKAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! CÍM: SZEGED, CSONGOR TÉR 8. Tel.: 62/540-890 Nyitva: h.-p.: 6-20, szo.: 6-15, vas.: 7-13 óráig Hajnalban kelő családtagok, folyton foglalt fürdőszoba... Megelégelte már? Az Erste Bank lakásvásárlási hitelei segítenek megteremteni a hőn áhított saját otthont. .Részletekért forduljon munkatársainkhoz vagy hívja az Erste Lakáshitel-vonalat 06-40-555-444.