Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

SZERDA, 2001. ÁPRILIS 25. MEGYEI TÜKÖR 7 Egymillió a vásárhelyi kábítószerügyi fórumnak Mankó a drog ellen Életviteli tanácsokkal is segítenék társaikat azokat a fiatalok, akik vállalkoznak arra, hogy részt vegyenek a vásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum kortárs képzésén. A szerveződés a közelmúltban egymillió forint támogatáshoz jutott. Nem csupán a kábítószer leküzdéséhez akar támogatást nyújtani, hanem általában a devianciát okozó, a nehézségekhez vezető gondok megoldásához igyekszik segítséget adni a rászorulóknak a vásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely az Ifjúsági és Sport Minisztérium pártfogásával alakulhatott meg. A fórum által felvállalt széles körű feladatokról a szerveződés egyik kezdeményezője dr. Havasi Katalin. az önkormányzat egészségügyi, népjóléti, szociális és családvédelmi bizottság elnöke beszélt lapunknak. Az elképzelések megvalósítását az önkormányzat, az egészségügyi és szociális szervezetek és a rendvédelmi szervek bevonásával végzik. Az elsődleges teendők között szerepel a rendszeresen fogadóórák szervezése, melyeken egészségügyi szakemberek, valamint jogászok adnának tanácsokat azoknak, akik már szembesültek, találkoztak a drogproblémával, vagy akiknek bármilyen kérdésük van a témával kapcsolatban. Ennek megvalósítása érdekében pályázatot adtak be, s miután több mint egymillió forintot nyertek, a közeljövőben beindulhat a program a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 2. szám alatt, ahol jelenleg az épület rekonstrukciójáról gondoskodnak. Szintén pályázati segítséggel szeretnék folytatni a kortárs segítők képzését, akik életviteli tanácsokkal látnák el társaikat, valamint a kábítószerek kapcsán felmerülő kérdéseket is megválaszolnák. Ezen lehetőség azért lényeges, mert a fiatalok maguk között talán hatékonyabban képesek megoldani problémáikat. Dr. Havasi Katalin az egyik legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy életvezetési mintákkal szolgáljanak az ifjúságnak, s ezáltal ésszerű alternatívát kínáljanak a különböző, egészségkárosító szerek használatával szemben. A 15-18 év közötti korosztály igenis fogékony a téma iránt, de ezen érzékenységre szükség is van, hiszen a felnövekvő generáció egészsége a tét. T. A. Csongrád megye légszennyezettsége Makó a legporosabb település Csongrád megye levegőjében több a nitrogén-dioxid, mint öt évvel korábban. A szakemberek szerint a közlekedés és a korszerűtlen fűtéstechnikák a légszennyezés fő forrásai. Makón 1996 telén 23,5 százalékkal haladta meg az egészségügyi határértéket az ülepedő por mennyisége, de 1998. után már ott is az ártalmas szint alatt maradt. A Csongrád megyeiek mind több szennyezóanyagot lélegeznek be. Az utóbbi öt évben nőtt a levegő nitrogéndioxid-tartalma: csupán egy esztendőben maradt az egészségügyi határérték alatt. A mérőhelyek levegőjét a többi évben „mérsékelten szennyezettnek", illetve „szennyezettnek" minősítette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Több az ülepedő por is: mérsékelten szennyezetté vált a levegő. Az országban mintegy 100 településen vizsgálják a levegő minőségét. Csongrád megyében a hetvenes évek közepétől mérik a levegő nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ülepedő por és szálló por tartalmát. A megyei ÁNTSZ nemrégiben készítette el az elmúlt öt év vizsgálati eredményeinek elemzését. Dr. Fodré Zsófia és dr. Lévai Istvánné tanulmányából amelynek szegedi vonatkozású adatait nemrégiben tettük közzé - kiderül, hogy a levegő kén-dioxid- és nitrogéndioxid-tartalmát Szegeden kívül Csongrádon, Kisteleken és Ásotthalmon, összesen tizenöt mérőhelyen vizsgálják. Az ülepedő por mennyiségét negyvenegy mintavételi helyen mérik. Kén-dioxid-veszély nincs: a megyében öt év alatt 10 ezer 984 levegómintát vizsgáltak, s egyszer sem találtak a megengedettnél magasabb értéket. A nitrogén-dioxidszennyezettség viszont nó. Csongrádon csupán 1998/99 telén és a rákövetkező nyáron maradt megfelelő minőségű a lég - a többi szezonban mérsékelten szennyezett levegőben éltek a város lakói. Kisteleken 1996/97 telén 15,2 százalékkal több nitrogéndioxid terjengett a már „szennyezettnek" minősülő levegőben - a többi időszakban viszont a határszint alatt maradtak az értékek. A legnagyobb határértéktúllépést Ásotthalmon tapasztalták: 1996/97 telén 15,8 százalékkal haladta meg a nitrogén-dioxid mennyisége a megengedett mértéket. Az ülepedő por méréséhez öt év alatt 2 ezer 410 levegőmintát vettek. Szeged, Szentes, Kistelek, Ásotthalom, Maroslele levegője minden esztendőben megfelelő minősítést kapott. Csongrád, Hódmezővásárhély és Zákányszék egy-egy szezonban bizonyult mérsékelten szennyezettnek. A legtöbb ülepedő port Makón találták: az egészségügyi határértéknél 1996/97 telén 23,5 százalékkal, 1997 nyarán 11,1 százalékkal több port találtak a levegőben. 1998-tól már a határérték alatt mérték Makón is a porszennyezettséget. A közismerten sok kórokozót, allergiakeltő anyagot terjesztő szálló por mennyiségét több településen is ellenőrizték, ám a minták csekély száma miatt nem értékelték az eredményeket. Az ÁNTSZ szakemberei ügy vélik, Csongrád megyében elsősorban a közlekedés és a rossz fűtéstechnikák a levegőszennyezés fő forrásai az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartása szerint ugyanis a légszennyező üzemek évről évre kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Megyénk levegője az autópálya és az elkerülő utak megépítése, a járművek korszerűsítése, az utak minőségének javítása, a jobb forgalomszervezés, fásítás, a fűtési technológiák korszerűsítése révén lehetne tisztább. Nyilas Péter Egyetemi kiadók és nyomdák Háromból egy negyedik? Listás honatyák nyilatkoztak Bevallott vagyonok Az egységes Szegedi Tudományegyetem létrejöttével sajátos helyzet állt elő a jegyzet- és könyvkiadásban. A jogelőd intézmények különböző nyomdákkal, kiadókkal és értékesítési csatornákkal rendelkeztek, melyekből az elképzelések szerint célszerű lenne egyetlen, jól működő egyetemi kiadót létrehozni az Oxford University Press mintájára. Az egykori József Attila Tudományegyetem kiadója, a JATEPress házi jegyzetsokszorosítóból országosan elismert tankönyvkiadóvá fejlődött. Nyomdájában a saját kiadású művek mellett az egyetem belső nyomtatványigényét is kielégíti. A kiadó nem rendelkezik saját könyvesbolttal, kiadványait a szegedi jegyzet- és tankönyvboltban, valamint bizományosi formában az ország egész területén terjeszti. A kiadót jelenleg is a volt JATE négy kara működteti. A POLYGON Kiadó szintén a volt JATE-hoz, illetve a Természettudományi Karhoz tartozik. Matematikai szakkiadóként országosan jó hírű, magas színvonalú tudományos munkákat jelentet meg. Könyvei egyedi tipográfiával sorozatként jelennek meg, matematikai és szakdidaktikai folyóiratát rendszeresen adja közre. A terjesztést kialakult csatornákon keresztül oldja meg a szakirányú érdeklődésű vásárlókat elérve. A Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó szintén főleg jegyzeteket és tankönyveket, valamint szakkönyveket jelentet meg. Raktárral rendelkező saját boltjaiban teszi hozzáférhetővé saját kiadványait és a felsőoktatásban használatos egyéb tananyagot, tanulmányi segédleteket. Saját nyomdája azonban nincs. Van viszont nyomdája a volt orvosegyetemnek. A SZOTE Nyomda önálló kiadási tevékenységet nem végez. Elsősorban oktatási segédletekkel és más nyomtatványokkal látja el a volt SZOTE három karát, a klinikákat, és külső rendeléseket is teljesít. Kiadványait saját jegyzetboltjában terjeszti. A nyomdával nem rendelkező POLYGON és a Juhász Gyula Tankönyvkiadó tehát nem az egyetem két nyomdájával állíttatja elő kiadványait, mivel gazdaságos működésre törekednek, és a nyomdai kivitelezésnél a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el. Az egyetem a kiadási tevékenységet a hallgatói jegyzet- és tankönyvtámogatás 30 százalékával segíti. Ezt a JATEPress visszaadandó forgótőkeként kapja, a Juhász Gyula Tankönyvkiadó és a SZOTE Nyomda esetében pedig ténylegesen felhasználható alapként jelenik meg. A POLYGON költségvetési támogatást egyáltalán nem kap. Az egyetem hosszú távú jövőképét kidolgozó stratégiai bizottságban dr. Máder Béla, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója fogalmazott meg elképzeléseket az egységes egyetemi kiadó létrehozásával kapcsolatban. Máder Béla úgy véli, a jó színvonalú kiadás fő jellemzőivel (kiadói tervezés, kézirat-előkészítés, nyomdai előállítás és terjesztés) összességében rendelkezik az egyetem, de a jelentős nyomdai kapacitás a tudományos igényű szakkönyvek előállítását tekintve nem felel meg a legkorszerűbb elvárásoknak. Az általa készített tervezet végső célként egy egységes egyetemi kiadó és nyomda létrehozását tűzi ki célul. Ennek feltételeit több év alatt lehetne megteremteni úgy, hogy mialatt a kiadók gazdaságilag teljesen függetlenné válnak az egyetemtől, a vállalkozói szemlélet fokozatos erősítésével a keletkező versenyben a legjobban helytálló térnyerése erősödhet. De mindhárom országosan nevet szerzett kiadó jellegzetességei (kiadási profil, sorozatok, sorozatnév, kiadói logo) megőrizendők. A tájékoztató jellegű tervezet még a nyáron az Egyetemi Tanács elé kerül. W. A. A JATEPress nyomdája. (Fotó: Gyenes Kálmán) Fritz Péter Géczi József Martonosi György Molnár Róbert Nemcsók János Pancza István Szabó Attila Szalay István Továbbra is óriási az érdeklődés az országgyűlési képviselők legújabb vagyonnyilatkozata iránt. A hétfő óta nyilvános dokumentumok sok információt elárulnak. Megtudhatjuk, van-e ingatlana, műtárgya, ingósága, készpénze, részvénye adóssága a képviselőknek. Ezekhez az adatokhoz valamennyi magyar állampolgár hozzáférhet. Egyébként, mint már tegnap is megirtuk, valamennyi Csongrád megyei országgyűlési képviselő a határidőig leadta vagyonnyilatkozatát a parlamenti bizottságnak. Kedden az egyéni körzetben mandátumot szerzett politikusok, ma pedig a megyei és országos listán befutott képviselők vagyonnyilatkozatát ismertetjük. Csütörtökön a parlament elnökének és a kormányfőnek, valamint a képviselő pártelnökök bevallásának érdekesebb részleteivel is megismerkedhetnek olvasóink. Sőt egyéb érdekes adatot is megírunk néhány egyszerű képviselőről. Fritz Péter szocialista politikus felerészben egy szegedi, 73 négyzetméteres társasházi lakás birtokosa, és tavaly 4/24 tulajdont szerzett egy felsőőrei 203 négyszögöles szőlőben. Géczi József Alajos szocialista képviselő szegedi 180 négyzetméteres házát (1/3-ad részben az övé) még a nyolcvanas évek végén építette. Nem lakójellegú ingatlanjai között tanyák, szántók, gyepek szerepelnek, ezek közül van, amelyik öröklés útján, és van, amelyik kárpótlással került a birtokába. Nyilatkozatában még egy Fiat Punto, egy festmény és 800 ezer forint értékű részvény szerepel. Martonosi György makói önkormányzati képviselő a Fidesz-MPP területi listájáról került a parlamentbe. 1983-ban vásárolt egy 130 négyzetméteres házat, ennek másodmagával tulajdonosa. VW Golf gépkocsiját 1998 októberében vásárolta. Megtakarítása 3 millió 800 ezer millió forint, és a képviselőnek egymillió forintos tartozás is szerepel a bevallásában. Molnár Róbert, az FKGP tagja Zuglóban - az OTP-től és a szülőktói kapott kölcsönökből - egy 77 négyzetméteres lakást vásárolt felerészben 1998-ban, lízingel egy Toyota Yarist, és bevallott többek között egy futószalagot (sporteszközt) is. A Csongrád megyei képviselők közül ő az egyetlen, aki beszámolt 2 ezer 500 darabos könyvtáráról. Tartozásai meghaladják a 4 millió forintot. Nemcsók János volt kormánybiztos az idén márciusban örökölt egy budapesti ház harmadát és egy fővárosi szőlőst. Nyilatkozatában szerepel egy tapolcai romos, műemlék jellegű malom, amit 1997ben vásárolt, és egy konzervgyár 1/3-ad része, emellett banki hitelből vásárolt egy 10 éves Mercedes gépkocsit 1999-ben. Pénzintézeteknek összesen 17 millió forinttal tartozik. Egyetemi tanári fizetése bruttó 200 ezer forint, tudományos tanácsadói honoráriuma pedig havi 53 ezer. Akadémiai munkáját háromhavonta 53 ezer forinttal honorálják. Pancza István kisgazda politikus egy 108 négyzetméteres ház felett rendelkezik felerészben, közel 20 hektáros gyümölcsös és egy VW Jetta tulajdonosa is, amelyet használtan vásárolt 1997-ben. Szabó Attila jelenleg független képviselőnek nincs sem ingatlana, sem ingósága. Készpénzvagyona 6 millió forint és 13 százalékban tulajdonosa a Gabonatermelő és Termeltető Kft.-nek. Szalay István (MSZP) egy 120 négyzetméteres ház tulajdonosa felerészben, Sopronban örökölt egy 56 négyzetméteres lakást. Egyetemi tanár, tanszékvezetői fizetése bruttó 214 ezer 900 forint. Rákos Tibor, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselőjének vagyonát, mit tagadjuk, elszámoltuk. Azt írtuk, 5 millió forint értékű részvény tulajdonosa, ami persze jó lenne, mondta a képviselő, de papírjai csak tizedannyit émek, azaz 500 ezer forintot. Sajnáljuk. Őszintén sajnáljuk. Azt is, hogy nem annyit érnek á Fidesz képviselőjének a részvényei, és azt is, hogy elszámoltuk.