Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

SZERDA, 2001. ÁPRILIS 25. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Ünnepségek Szeged napján - az államfővel Hídnévadó és térkeresztelő Szeged napján két hídnak is terveztek a város vezetői keresztelőt, ám az egyikről, az új hídról kiderült: nem Szege­dé, hanem a közlekedési mi­nisztériumé és a közútkezelőé. A Csongrád Megyei Közútke­zelő Kht. nehezményezte is, hogy az önkormányzat a felsővárosi hídnak is nevet ke­resett. Lesz hídkeresztelő Sze­ged napján, a híd gazdái áldá­sukat adták a névadóra! ­nyugtatta meg a szegedi köz­véleményt tegnapi, szokásos városházi sajtótájékoztatóján Bartha László. A május 19-i díszközgyűlésen Mádl Ferenc köztársasági elnök is jelen lesz. Bartha örvendetesnek nevezte, hogy az akadémia bi­zottság, az egyetem és az ön­kormányzat ismét közösen vesz részt az előkészületek­ben. Május 20-án a második hídi vásárral folytatódik az ünnep, s ezen a napon keresz­telik el a szegedi hidakat is. Egy másik névadó is kapcso­lódik a programhoz: amennyi­ben a közgyűlés elfogadja a polgármester indítványát, az egykori Komócsin Zoltán te­ret Glattfelder Gyula püs­pökről nevezik el. K. B. Sikerek az OTDK-n Munkatársunktól Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia idén Egerben rendezett informati­kai szekcióülésén a Szegedi Tudományegyetem több hall­gatója kapott díjat: 1 első, 3 második és 3 harmadik helye­zés született, két dolgozat pe­dig elnyerte a Magyarországi Operációkutatási Társaság különdíját. Első díjat kapott a Tóth Boglárka-Vinkó Tamás kettős, második díjjal jutal­mazták Felföldi Lászlót, a Fa­ragó Csaba-Gergely Tamás és az Erdőhelyi Balázs-Ollé Krisztián párost, harmadik lett Paczolay Dénes, Szörényi Balázs és Rácz Edit. A külön­díjat a Tóth Boglárka-Vinkó Tamás duó, valamint Paczo­lay Dénes dolgozata érdemel­te ki. Megint drágább a benzin „Beszivárog" a világpiac Üzemanyagárak változásai az idén (A Mol Rt. listaárai alapján) A változás dátuma Benzinár (95-ös) Ft/l Gázolajár Ft/l 2001. ápr. 26. 245,50 213,00 2001. ápr. 11. 240,50 209,00 2001. ápr. 4. 237,50 212,25 2001. márc. 28. 229,50 210,25 2001. márc. 21. 226,50 210,25 2001. márc. 7. 232,50 215,25 2001 febr. 23. 234,50 216,75 2001. febr. 16. 234,50 212,75 2001. jan. 24. 222,50 216,75 2001. jan. 9. 217,50 219,50 Ma hajnaltól többet kell fizetnünk az üzemanya­gért, miután a Mol Rt. is­mét módosította az ára­kat. A változás nem jelen­tett nagy meglepetést, hi­szen a szakértők hetek ota jelezték, számítani kell a benzin és a gázolaj drá­gulására. Ma reggeltől literenként öt forinttal, 245,50-re drágult a 95-ös benzin és négy forinttal kerül többe a dízelolaj, amiért ezen túl 213 forintot kell fizet­nünk. A hivatalos közlemény szerint a 9l-es, ólmozatlan benzin ára 242,50 forintra, a 98-as benzin ára 254.50 forint­ra emelkedett. Az idén ez a ti­zedik alkalom, amikor az olaj­társaság árváltoztatást jelent be, s minden bizonnyal nem ez lesz az utolsó ebben az évben. Bár ez a közlekedésben, szállítmányozásban és kereske­delemben résztvevőket nem vi­gasztalja, a jelenlegi emelés mértéke szerényebb, mint a ter­vezett: miközben az elmúlt hé­ten a világpiaci árak itthon tíz­tizenkét. gázolaj esetén pedig öt-hét forintos módosítást tet­tek volna indokolttá, ehhez ké­pest most „megúsztuk" öt-, il­letve négyforintos literenkénti többlettel. Drágult tehát az üzemanyag - és ezt követően minden egyéb termék és szol­gáltatás -, azt is figyelembe kell venni, hogy gyakorlatilag mostani emeléssel tért vissza a benzinár oda, ahonnan tavaly október végén, november ele­jén elindult. Tavaly ősszel a dízelolaj szezonális igénynövekedése jellemezte a világpiacot, így a kereslet hatására „értékesebb" lett a gázolaj, a finomítók nö­velték a kapacitásukat, s ezzel arányosan a benzintermelést is. A plusztermelés által keletke­zett többlet njár lefelé mozdí­totta az árakat, s ez a tendencia szivárgott be hazánkba is ak­kor. amikor 2000 novembe­rétől a Mol is olcsóbban adta az üzemanyagot. Jelenleg fordított erők jel­lemzik a világpiacot: nincs elég finomított üzemanyag, a keres­let koncentráltabb, lehet tehát árat emelni, mint ahogyan ez meg is történt. A Mol annak el­lenére, hogy drágábban jut az üzemanyaghoz, egyelőre nem meri a hazai vásárló pénztárcá­ját a jelenleginél jobban terhel­ni, hiszen a tavaly tavaszi ár­emelkedés hatására akkor érez­hetően csökkent a fogyasztás. Ez év elején az olajtársaság szakemberei úgy vélekedtek: az idei üzemanyagár-változás nem lesz olyan drasztikus, mint a tavalyi volt, s a drágulási ten­dencia egyenletesen, évi 2-3 százalékos növekedési ütem­ben zajlik majd. Ennek ellenére most úgy tűnik, nehezen lesz tartható ez az ígéret. O. K. K. Dánok és angolszászok is pályáznak a szegedi légikikötőre Áruházra gondoltak... Szeged megkapta a repülőteret, ám az még kérdés, hogy kivel fogja renbe hozni és üzemeltetni. (Fotó: Karnok Csaba) „Azzal a céllal vezetett utunk Szegedre, hogy a tele­pülésen nagyméretű bevásár­lóközpont építésére alkalmas helyszínt keressünk." - ol­vasható egy dán befek­tetőcsoport által készített tervdokumentáció beve­zetőjében, amelyet a szegedi repülőtér fejlesztésére dol­goztak ki. A dánok - látva a várost ellepő bevásárlóköz­pontok tömegét - azonban gyorsan váltottak, és szuper­market helyett repteret ter­veztek. A beruházáshoz tőkét skandináv befektetőktől és a magyar kormány által garan­tált hitelekből várnak. Az elképzelések grandió­zusak: négy betonkifutó, amelyek a bajai utat átszelve nyújtóznának, a főút forgal­ma a reptér alatti aluljáróban hömpölyögne, ahol parkolót is építenének. A dánok még a Maty-ér fölé is felüljárót álmodtak. Azonban nemcsak dán, hanem angolszász befektetők is érdeklődnek a szegedi re­pülőtér iránt - érzékeltette a kormány februári döntésével a város tulajdonába adott szegedi légikikötő kapóssá­gát Bartha László polgár­mester. A reptér hatékonyságát semmivel sem növelné meg a négy kifutó, ugyanis a leg­nagyobb tervezett pálya hossza sem nagyobb a jelen­legi másfél kilométernél ­hívta fel a figyelmet a dán terv számos szakmai hiá­nyossága közül az egyikre Podolcsák András, a repteret üzemeltető Szegedi Repülő Egyesület vezetője. A pályák közelsége miatt egyidejűleg csak egy kifutót lehetne üze­meltetni, melyek építése va­lószínűleg környezetvédelmi előírásokba is ütközne. A szegedi reptér terveinek kül­földi elkészítése egyébként is aggályos, hiszen Magyaror­szágon csak magyar mérnö­kök tervezhetnek. Nem egy­szerűen befektetőt kell sze­rezni, hanem hazai és uniós fejlesztési forrásokat felku­tatni - mutatott rá Podolcsák András arra a tényre, hogy évi 250 ezer fős utasforga­lom alatt önmagában veszte­séges egy reptér üzemelteté­se, s csak másfél milliós utasforgalomnál lehet számí­tani nyereségre. A repülőtér­fejlesztés hasznossága a kör­nyezetre, a régió gazdaságára vetítve azonban már jóval ki­sebb forgalom esetén is iga­zolható. A repülős szakember a Győr melletti Pér repterének példáját említette köve­tendőnek. A két település, a megyei önkormányzat, a he­lyi repülő egyesület és a tér­ségi területfejlesztési társas­ág ugyanis 1995-ben céget hozott létre a reptér fejleszté­sére, s a terveket már akkor elkészíttették, pedig az ingat­lan tulajdonjogát még ma sem rendezte az állam. Pér a közelmúltban több mint fél­milliárd forintot nyert Phare­pályázaton a fejlesztésekre. Kéri Barnabás A koronázás kellékei Munkatársunktól A millennium tiszteletére Koronák - koronázási éksze­rek címmel rendeznek tudo­mányos ülést ma tíz órától az Opusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark Honfoglalás­termében. A konferencián dr. Tóth Endre, a Magyar Nem­zeti Múzeum főosztályve­zetője a koronázási jelvé­nyekről, dr. Fodor István, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető docense a bé­csi szablyáról és a prágai Szent István-kardról tart előadást. A királyi trónról beszél az érdeklődőknek dr. Kubinyi András egyetemi ta­nár, dr. Kovács László, az MTA Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese pedig a Szent István-i lándzsáról szól előadásában. Boda professzor 80 éves Tanítványai, egykori mun­katársai, tisztelői köszöntöt­ték tegnap, kedden 80. szüle­tésnapján Boda Domokos pro­fesszort, aki több mint két év­tizeden át vezette a szegedi orvosegyetem gyermekklini­káját. A Felvidéken született Boda doktor 1963-ban vette át a Tisza-parti gyermekklini­ka vezetését, s 1991-ig, nyug­díjba vonulásáig volt igazga­tója. Számos tanítványa ma egyetemi tanár, s valamikori hallgatói az ország különböző részein gyógyítanak. Boda professzor szervezte meg az országban elsőként Szegeden a gyermek intenzív osztályt, úttörő szerepe volt a koraszü­löttek intenzív ellátása létreho­zásában, valamint a folyadék­elektrolit-háztartás mérésében és klinikai alkalmazásában. Boda professzor igazgatása alatt 13 szakterületet fejlesztett ki a klinikán. Az ő nevéhez fűződik - a többi között - az onkohematológiai, a gyermek­sebészet, a gyermekszívgyó­gyászat, a gyermekneuroló­giai ellátás, a légúti, a gyo­mor-bélrendszeri, illetve az anyagcsere-betegségek keze­lésének megteremtése a szege­di gyermekklinikán. A nagy tekintélynek és tiszteletnek ör­vendő Boda Domokos tegna­pi születésnapi ünnepségén zsúfolásig megtelt a gyermek­klinika tanterme. Folytatódik a freskófelújítás A HARMADIK OLDAL MAGYARORSZÁGÉRT Egyesület Csongrád megyei szervezete tegnap tartotta ala­kuló ülését. Elnöknek Jakó Imrét, társelnöknek Lehmann Istvánt választotta a közgyűlés, s egyúttal őt delegálták az or­szágos elnökségbe. A HOM országos elnöke, Gyenesey Ist­ván holnap, 14.30-kor, a Pol­gári Szegedért Egyesület Vic­tor Hugó utcai irodájában is­merteti meg az érdeklődőket az egyesület céljaival, politikai programjával. POKORNI A TUDÓS­KLUBBAN. Az előzetesen meghirdetett időpontnál egy órával hamarabb, vagyis csü­törtökön 16 órakor kezdődik a Szegedi Akadémiai Bizottság tudósklubja, amelybe vendég­ként ezúttal Pokorni Zoltán oktatási minisztert hívták meg. A beszélgetés házigazdája Ga­lambos Gábor egyetemi tanár, helyszíne pedig a SZAB szék­házának első emeleti előadó­terme lesz. FOGADÓÓRA. Bartha László országgyűlési képvi­selő ma, szerdán délután 3 órá­tól képviselői fogadóórát tart a kiskundorozsmai részönkor­mányzat épületében. HELYESBÍTÉS. A Dél­magyarországáprilis 18-i szá­mának 3. oldalán megjelent írásba (A kamionos elfüstölt) hiba csúszott. Helyesen: Luc­zó József hadnagy, a nagyla­ki vámhivatal parancsnokhe­lyettese. Az érintettektől el­nézést kérünk! pókban. Ez az egyik legizgal­masabb része a munkálatok­nak, ilyenkor derül ki, mi ma­radt meg az eredeti freskóból. Mindezt a tömítési munkák, a vakolat felragasztása, helyre­állítása és konzerválása köve­ti, Párhuzamosan végzik a re­konstrukciós rajzok és festé­szeti tanulmányok készítését. A felújítás harmadik szaka­szában a retus és rekonstruk­ciós munkálatok folynak, ami a tervek szerint szeptember végére fejeződik be. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó, az Aba-Novák Alapítvány ku­ratóriumi elnöke lapunknak el­mondta: a most induló munká­latok körülbelül 15 millió fo­rintba kerülnek, melyből más­félmillió még nem áll az alapít­vány rendelkezésére. Elmon­dása szerint eddig - példa nél­küli módon - a város minden nagyobb vállalata, jelentősebb cége, helyi képzőművészek, bankok és magánszemélyek adakoztak az alapítvány javá­ra. A mecénások között épp­úgy szerepel ötszáz forintot felajánló egyetemista, mint százezer forintot adományozó nyugdíjas művészetpártoló. A kuratórium tervei szerint a felújított freskót szeptember végén, mint első világháborús emlékművet avatják fel. Lévay Gizella Az állványozás után heteken belül kiderül, mi maradt az eredeti műből. (Fotó: Schmidt Andrea) Az Aba-Novák-falfestmény harmadik, a Ságvári gimnázi­um felőli kisboltív közel het­ven négyzetméteres szakaszá­nak a felújítását kezdték el teg­nap a szakemberek. Európa legnagyobb köztéri freskójá­nak részleteit archív fotókról ismerjük: a képmezőkön a montellói fa néven ismert kép­felület, a halott katonák lel­kei, Kapisztrán János, Szent István, és Szent László ábrá­zolása, illetve a kapu felett zászlókkal és kardokkal díszí­tett széles szövegszalag látha­tó. Az előreláthatólag féléves munkálatok irányításával is­mét Forrai Kornéliát bízták meg, aki kérdésünkre elmond­ta: az állvány felállítása után a három fázisra osztott munka­folyamat első, feltáró és tisz­tító szakasza kezdődik a na-

Next

/
Thumbnails
Contents