Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

t SZERDA, 2001. ÁPRILIS 25. t CSONGRÁD MEGYE 3 Donorjele Kecskemétül régin kórházaiból SZTE uj klinika IBaja 16 Békéscsaba 15 Szolnok 14 . l Gyula 13 •gg^jg Kiskunhalas ' j^A Szeged^ gyermekklinika 1 Jj ojjortpam Firtató M ár a hőskorszakban kitalálták maguknak a va­gyonnyilatkozatot a honatyák és honanyák. De akkor hamvába holt ötletnek bizonyult. Nem azért, mert hogy eleve butaság lenne a közszereplő vagyo­nát átvilágítani, tollasodásának okait firtatni. A kényszeredetten föltárt adatokból azonban csak arra a sovány következtetésre juthattunk, hogy képviselő­ink zöme: nincstelen. A politikai süllyesztőből a tavalyi villaügy, az összeférhetetlenségi törvény rántotta elő a vagyon­nyilatkozatokat. Akkoriban a figyelem elterelésének tűnt, hogy egy-két közszereplő széfjének átvilágítása helyett az összes képviselő zsebében turkálhattunk. Aztán félni lehetett, hogy a képviselők egymás ellen fordítható, de törvényes leszámolási eszközt kaptak a kezükbe. De ma már tudjuk: üvegzseb helyett össz­népijátékot kaptunk. A törvényhozó, akit az egyik jogszabály arra szólít föl, liogy egyetlen választási ciklus alatt hatszor tárja a nyilvánosság elé vagyonosodásának alakulását, akit egy másik bizottság arra kényszerít, hogy aktuá­lis vagyoni helyzetét ingatlanszakértők és becsüsök hada legye nagyító alá már csak önvédelemből is furfangosra veszi a figurát. Vagy humorizál: vagyon­bevallásába emeli a házi könyvtár, meg az ezüst- és porcelánkészlet darabjait, de még az örökölt cserép­kályhát is. Vagy szórakozik: versenyezteti a bizottság és a saját szakértőit, bevetve az összes olyan törvé­nyes és féllegális trükköt, mellyel a tollasodó a temp­lom egerének látszik. Vagy kipróbálja, mit bír el az arca: márkás öltönyben és autócsodában feszítve, egy rozoga stég felének a tulajdonjogáról ad számot; esetleg úgy dönt, hogy igenis bevallja a milliós havi fixet és leltárt ad ingatlanjairól, rie a kuszává és összehasonlíthatatlanná tett mér­17 legek között böngésző is jól szórakozik. Mérleg­re teheti a közembert, aki önmagáról árulkodik az­zal, ahogyan viselkedik, mikor beszabadul a közösbe. Bajban a magyar húsipar zászlóshajója Nagy a tét a Pick közgyűlésén Életek múlhatnak az érdektelenségen Kevés donort jelentenek a kórházak A nehézségek ellenére Szeged, illetve Csongrád megye második legnagyobb foglalkoztatója marad a Pick, még akkor is, ha a megszorítások óhatatlanul létszámcsökkenéssel járnak - nyilatkozta az MTV regio­nális híradójában tegnap Bi­hari Vilmos, a Pick vezér­igazgatója. Mint ismeretes, a tőzsdén is mélyrepülő Pick a múlt héten rendkívüli közlemény­ben jelezte, az idei első ne­gyedév eredményei lényege­sen elmaradnak majd a vára­kozásoktól. Az már köztu­dott, a mai közgyűlési elő­teijesztésben az igazgatóság azt javasolja, hogy a 2000-es évi adózott eredményből ne fizessen osztalékot a Pick, s valószínűleg döntenek a sa­játrészvény-vásárlás limitjé­nek ötről tíz százalékra tör­ténő emelésről is. Eközben - talán éppen a Danone-ügy kapcsán - fel­erősödött a szóbeszéd, hogy a Pick bezárja a Ringa győri egységét. A Ringa hétfői éves rendes közgyűlésén er­ről ugyan nem volt szó. az viszont tény, nemrégiben megváltak a vezérigazgató­tól, s hétfőtől már nem Vá­Felállvónyozott Pick-központ. A megszorító intézkedések között az elbocsátások is szerepelnek. (Fotó: Miskolczi Róbert) mosi Lukács, a Pick volt gazdasági igazgatója a tár­saság igazgatóságának elnö­ke. Értesüléseink szerint a Ringa megvásárlása óta fo­lyamatosan téma a vezetés­ben a technológiailag meg­lehetősen elmaradott győri üzem sorsa - a tevékenység egy részét a kapuvári egység átvállalhatná de mást egyelőre nem tudni erről a közgyűlési felhatalmazás nélkül is meghozható dön­tésről. Ma több ponton is módo­síthatják az alapszabályt, ezek egyike, hogy a közgyű­lés csak abban az esetben hozhat döntést a részvények tőzsdei kivezetéséről, ha bármely befektető előzete­sen kötelezettséget vállal ar­ra, hogy vételi ajánlatot tesz az eladásra kínált részvé­nyekre. Kimarad viszont az alap­szabályból az a pont, misze­rint a szavazati jogot bizto­sító részvények 33 százalé­kot meghaladó mértékű megszerzéséhez nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Érdekes, hogy pontosan egy évvel ezelőtt - amikor az Arago húsz százalékkal „már a spájzban volt" - he­lyeztek hatályon kívül egy korábbi döntést, mely sze­rint az összes szavazat öt százalékánál többel sem közvetlenül, sem közvetve senki nem rendelkezhet. A lapunk birtokába került alapszabály-módosító javas­lat szerint kimarad a követ­kező mondat is: „Bihari Vil­mos igazgatósági tag a meg­bízásos jogviszonya mellett még munkaviszonyban is áll a részvénytársasággal, mely alapján jogosult a vezérigaz­gatói cím használatára." Ta­lán erre reagál az egyik jól értesült gazdasági napilap, amikor tegnapi számában le­szögezi, a meghatározó tu­lajdonos, a részvények több mint negyven százalékát bir­tokló Arago, mind IT-tagsá­gában, mind vezérigazgatói posztján meg kívánja erősí­teni Bihari Vilmost. A kima­radó mondat inkább azt je­lentheti, hogy míg korábban az igazgatóság saját tagjai közül nevezte ki a vezér­igazgatót, ez a jövőben talán másként lesz. Kovács András Tiltó nyilatkozat A klinikai agyhalál megállapítását követően még minimum tizenkét órát kell várni az elhunyt szerveinek eltávolításá­ra, hogy azokat megkap­hassák a megfelelő do­norra várók. De ez is csak abban az esetben történ­het meg, ha az érintett személy nem tett tiltó nyi­latkozatot még életében. Hazánkban ugyanis a jogszabály - a külföldi gyakorlattal ellentétben - nem hozzájáruló, ha­nem előzetes tiltó nyilat­kozatot követel. A szer­veire vonatkozó tiltó nyi­latkozatot a házi orvos­nál tehet meg mindenki, amit az országos nyilván­tartó központban regiszt­rálnak. - Ennek hiányá­ban elvileg az egészség­ügy jogosult az elhalálo­zott szerveire, a család beleegyezése nélkül azon­ban nem távolítják el azokat - tájékoztatta la­punkat Zentai Gabriella, a vásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet intenzív osztályának fő­orvosa, aki gyakran ta­lálkozik igen közremű­ködő családtagokkal, akik felismerik a szerv­átültetés fontosságát és életmentő voltát. T. Sz. A szentesi kórház intenzív osztályának vezető főorvosa, dr. Gombos Gyula elmondta: tavaly egy sérült két veséjéről küldtek riasztást a szegedi transzplantációs központba. Kollégáival lelkiismereti kér­désnek tekintik a jelentést a donorszervről, mert tudják, milyen különbség van a rend­szeres dialízisre járók és a ve­seátültetésen átesettek élet­minősége között. - Elsősorban a szervezet­lenség az oka annak, hogy a kisebb, városi kórházakból kevés szervátültetésre alkal­mas donort jelentenek - véli dr. Takáts István, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház­Rendelőintézet igazgatója. - Az a véleményem, hogy ez országos probléma, az egész rendszernek kellene jobban működnie. Ezen a té­ren szerintem akkor lenne elő­relépés, ha az ezzel foglalko­zó regionális központokban lennének olyan szervező szak­emberek, akik ezen a téren tartják a kapcsolatot az intéz­ményekkel, és „agitálnak". Ha ez a hálózat működne, a kórházakban is megbíznának olyan orvosokat, akik ezt a kapcsolatot fenntartják. A makói kórházigazgató szerint a szervátültetés na­gyon pontos szervezést, félre­érthetetlen kommunikációt feltételez; s ez nálunk gyakran hiányzik, amit az is jelez, hogy sok hozzátartozó segíte­ne veseátültetésre váró csa­ládtagján, ha tudná, hogy se­gíthetne. K. K.-B. I.-B. A. Népszavazást kezdeményez az MSZP Négy kérdés Kordás László (balról) és Újhelyi István az újságírókkal ismerteti a kezdeményezést. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól A Magyar Szocialista Párt elnöksége hétfőn este dön­tött arról, hogy aláírásgyűj­tést kezdeményeznek ügy­döntő népszavazás kiírásá­ért: a heti két pihenőnapról, a nyugdíjemelésről, a sorka­tonai szolgálatról, az ingye­nes nyelvvizsgáról. Az MSZP úgy véli, hogy a refe­rendum még a legpesszimis­tább számítások szerint is lebonyolítható a jövő évi vá­lasztások elótt. Ezt Újhelyi István önkormányzati képvi­selő, a szocialista párt elnök­ségi tagja Kordás Lászlóval, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség országos elnöké­vel együtt Szegeden, az Ika­rus Alkatrészgyártó Üzem kapujában jelentette be teg­nap délben. A legnagyobb ellenzéki párt még kedden eljuttatta az Országos Választási Bizott­sághoz a kezdeményezését, az OVB harminc napon be­lül dönt arról, hogy a megfo­galmazott kérdések törvé­nyességi szempontból refe­rendumra bocsáthatók-e. A szocialistáknak négy hónap alatt kétszázezer tá­mogatót kell szerezniük ah­hoz, hogy kiírják az ügydön­tő népszavazást. Viszonteladók, kiskereskedők figyelmébe! A Tisza-Coop Rt. C+C Nagykereskedelmi Áruháza (Szeged, Kereskedő köz 4. Nyitva tartás: H-P.: 7-19-ig, szo.: 7-13-ig) az alábbi termékeket kínálja bruttó nagykereskedelmi áron: Dél-Magyarországon 1 80-an várnak jelenleg veseátültetésre, az ő sor­suk attól függ, kapnak-e donort szervátültetéshez. A magyarországi kórhá­zak nem jeleskednek a donorok jelentésében, a több mint 150 kórházból 44 jelentett donort az el­múlt húsz évben. Régiónk kórházai közül sem mind­egyik jelzi az alkalmas szervdonort. A dél-magyarországi régió négy megyéje 17 kórházának kellene a szervkivételre alkal­mas agyhalottakat jelezni adél­magyarországi transzplantáci­ós központnak. A szegedi sebé­szeti klinikán működő szerv­átültetési centrum vezetőjének. Szenohrádszky Pál főorvosnak dokumentációja szerint az el­múlt öt évben a legtöbb (36) donort a kecskeméti kórház­ból és a.szegedi egyetem új klinikájáról (22) jelezték. Csongrád megye kórházai kö­zül a legaktívabb donorjelentó a szentesi kórház, amelyik nyolc, valamint a szegedi kór­ház, amelyik hét donorról érte­sítette a transzplantációs köz­pontot az elmúlt öt évben. A hódmezővásárhelyi kórház öt donort jelzett, míg a makói kór­ház egyetlen agyhalottról sem adott értesítést a szegedi köz­pontnak az utóbbi öt évben. Szenohrádszky főorvos több okot lát a donorjelzések elmaradásának hátterében. Az egyik, hogy az agyhalál be­álltának megállapításához há­romtagú orvoscsoportot kell összehívni, ami nem könnyű feladat például éjszaka egy vi­déki kórházban. Van olyan kórház a régióban, amelynek vezetője nem engedi meg in­tézményében a szervkivételt. Több kórházból azért nem je­lentik a donort, mert nem koc­káztatják a konfliktust a ha­lott hozzátartozóival a szerv­kivétel miatt, jóllehet ehhez nem kell a rokonok beleegye­zése. Egy másik probléma, az anyagi motiváció hiánya. A donorjelentő kórházak kapnak ugyan pénzt a szervekért - 280 ezer forintot -, de ez az összeg nem jut el ahhoz az orvos és asszisztenscsoporthoz, amely­nek tagjai órákig dolgoznak azon, hogy az agyhalott szer­veit transzplantációra alkal­mas állapotban tartsák. Az összeg a kórház kasszájába kerül. Viszonteladók részére további kedvezmények áruházunkban! K

Next

/
Thumbnails
Contents