Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-21 / 93. szám

Merkúr: a Naphoz közel Mítoszból született / joggyakorlat Magyarországon A pártok egymásra mutogatnak Dr. Kaltenbach Jenő: Egy működő demokrácia nem engedi teli meg az erősebb boldogulását a gyengébb kárára. (Fotó: Kamok Csaba) Dr. Kaltenbach Jenő jogász 1947-ben született Ófaluban. A J ATE Államés Jogtudományi Karán szerzett diplomát, 1975ben. A végzés után két évig a tiszafüredi tanács csoportvezetőjeként dolgozott, 1977 és 1990 között tanárNévjegy segédként, majd adjunktusként oktatott a szegedi jogi kar közigazgatási jogi tanszékén, 1990-ben docenssé nevezték ki, 1993ban a tanszék vezetője lett. Közben 1990-től 1994-ig az Alkotmánybíróság tanácsosa, az 1995-ös évben az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, s még ugyanebben az esztendőben megválasztották a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává. A parlamenti pártoknak március végéig kellett volna megegyezniük az új ombudsmanok személyéről. A három jelenlegi országgyűlési biztos hatéves mandátuma ugyanis június végén lejár. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok felügyeletével megbízott ombudsman, dr. Kaltenbach Jenő most még nem tudja, újra őt javasolják-e majd a pártok erre a tisztségre. A Szegedi Tudományegyetem Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékét vezető alkotmányjogász az elmúlt hatéves munkáját, valamint a kisebbségi jogok magyarországi helyzetét értékelte lapunknak adott interjújában. - 1995 júniusától tölti be a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának posztját. Ha a kisebbségi politikában azóta elért eredményeket, illetve a megoldatlan kérdéseket képletesen a mérleg két serpenyőjébe tennénk, merre billenne a mérleg? - Az 1990-től 1995-ig terjedő időszak a magyar de-, mokratikus progresszió fénykora volt. Ugyanez a kisebbségek ügyére is érvényes. Szinte minden kisebbségi jogintézmény ekkor jött létre, vagy kezdte meg működését. Azóta újat alig sikerült produkálni, sőt: ma a kivívott eredmények megőrzésén van a hangsúly. A továbbfejlesztés szükségességét senki sem vitatja, mégsem sikerül előrelépni, legalábbis látványos események formájában. Ugyanakkor a kisebbségi közösségek önszerveződése, identitásuk megőrzésére való képessége sokat erősödött. Ha a kérdés arra irányul, vajon mennyire tekinthető sikeresnek az ombudsmani intézmény, akkor erre csak annak ismeretében tudnék válaszolni, hogy mire jutottunk volna nélküle. Azt mégis ki merem jelenteni, hogy mind a partnereink, a közigazgatás elismerését, mind a hozzánk forduló polgárok és közösségek megbecsülését, mind pedig a nemzetközi szakmai közvélemény értékelését sikerült kivívni, ami talán alapot ad a pozitív mérleghez. - Országgyűlési felszólalásában, 1998. február 24-én elég keményen fogalmazott, mintegy kérdőre vonva a honatyákat: miért nincs megoldva a kisebbségek parlamenti képviselete. Valóban, ön szerint miért? - Egy jogállamra leselkedő legnagyobb veszély, ha az annak működőképességét garantálni hivatott intézmények maguk sem működnek jogállami módon. Ez alól nem adhat felmentést a tehetetlenség nyílt beismerése sem. Ebben az ügyben pedig ez történik. A pártok egymásra mutogatnak, és mindig a másik felet teszik felelőssé az eredménytelenség miatt. Mit lehet ehhez hozzátenni? - Június végén lejáró mandátuma megkoronázásának is tekinthetnénk a röviden csak antidiszkriminációs törvényként emlegetett jogszabálytervezetet, ha a parlament is elfogadná. Milyen megfontolásból fogalmazta meg javaslatát? - A köztársasági elnök úr egyik első inteijújában a roma ügyet a magyar demokrácia legnagyobb kihívásának nevezte. Nem ismerek egyetlen szociológiai elemzést sem, amely a probléma gyökerét keresve ne említené a diszkriminációt. Itt tehát nem személyes ambícióról, hanem súlyos társadalmi problémára adandó válasz kereséséről van szó. E választ egyébként egész Európa ebben az irányban keresi, amit az EU e a tárgyban született direktívája is bizonyít. — Egyesek szerint — és ezek között romák is vannak - a törvényjavaslat olaj a tűzre, vagyis felerősítené a cigányellenes közhangulatot Erez ilyen veszélyt? — Már a kérdésfelvetés is hamis. Ez majdnem olyan, mintha azt mondanánk: az emberiesség embertelen indulatokat vált ki, vagy például a sólyom védetté nyilvánítása felbosszantja a vadászokat. De ha igaz is lenne, vajon az erdélyi magyarság mondjon le magyar nyelvű egyeteméről, csak azért, mert az fokozza az irántuk érzett ellenszenvet? Be kell végre látnunk, ha az emberi jogok nem érvényesülnek egyformán mindenkire, akkor mindenki joga sérül. Egy működő demokrácia nem engedheti meg az erősebb boldogulását a gyengébb kárára. — Mi a véleménye a javaslat kapcsán hangoztatott azon két ellenérvről, miszerint a hátrányos megkülönböztetés ellen elsődlegesen nem a jog eszközével kell küzdeni, illetve hogy a hatályos magyar jogszabályok és a nemzetközi szerződések garantálják a diszkrimináció elleni fellépés lehetőségét, ezért a javasolt törvényre nincs szükség? — A kérdés második felében rejlő állítás egyszerűen ellentmond a tényeknek. Az azonban nagyon is igaz, hogy a jog csak az egyik, de nélkülözhetetlen eszköze a társadalmi bajok orvoslásának. Az EU említett direktívájához az unió is hozzákapcsolt egy akcióprogramot, amelyben például a közvélemény-formáló projektek ugyanúgy helyet kaptak, mint az általános oktatás, vagy a jogász- és a közigazgatási szakképzés. — Milyen esélyt jósol saját törvényjavaslatának az országgyűlési vitában? — Úgy gondolom, nem elsősorban nekem fontos, hogy mi lesz a törvényjavaslatom sorsa. Például nagyon is egyetértenék egy nemcsak etnikai alapú, hanem több mindenre - nemre, vallásra kiterjedő antidiszkriminációs törvénnyel. Meggyőződésem, hogy ez valamilyen formában előbb-utóbb megvalósul. - Ön szerint jogos az aggodalom, hogy a kisebbségek kapcsán napvilágot látott problémák hátráltathatják hazánk európai uniós csatlakozását? - Az unió üzenete egyértelmű: csak az az ország érett a csatlakozásra, ahol betartják az emberi és a kisebbségi jogokra vonatkozó követelményeket. Az persze - különösen a kisebbségi jogoknál - mérlegelés kérdése, pontosan mi tartozik e körbe, és mi minősül „betartottnak". Nekem úgy tűnik, az EU igen komolyan veszi például a diszkrimináció tilalmát. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy hazánk felvételéről nemcsak az „eurobürokrácia", hanem a tagállami parlamentek és az Európa Parlament is dönt. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a testületek mit gondolnak rólunk. - Mennyi panasszal árasztják el a hivatalát, és ezek mekkora részét sikerül megnyugtatóan rendezni? - Az eltelt hat év alatt körülbelül két és fél ezer panasz ügyében jártunk el. Ezek túlnyomó többségében, mintegy nyolcvan százalékban sikerült úgymond haladást elémi, ami esetenként teljes, máskor részsikert jelentett. - Milyen jellemző panaszok érkeznek önhöz? - A beadványok kétharmada roma polgároktól vagy közösségektől érkezik, és ezek többsége valamilyen megkülönböztetésről számol be. Jelentős részükről kiderül, hogy nem alaptalanul. A nemzeti kisebbségek diszkriminációja igen ritka. Az ő gondjaik nyelvi, kulturális természetűek. - A parlamenti pártok még nem egyeztek meg az új ombudsmanok személyéről. Nem fenyeget annak veszélye, hogy megegyezés hiányában esetleg megszűnnek ezek a hivatalok? - Az idő kétségkívül sürget, de bízom a köztársasági elnök, a pártok és az országgyűlés bölcsességében és demokratáktól elvárható felelős gondolkodásmódjában. - Vállalna-e újabb megbízást a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa tisztségére, és milyen feltételekkel? - A kérdés pillanatnyilag nem aktuális, ha felkémek és a feltételek is ismertté válnak - akkor el fogom dönteni. HogadOs Szabolcs A Napra lehet nézni, de a Merkúrra nem. Ez a bolygó ugyanis olyan közel kering a Naphoz, hogy elég nehéz megfigyelni. Pedig a Merkúr több szempontból is érdekes égitest. Ha például valaki a felszínén állna, olyan jelenséget látna, amely az egész Naprendszerben egyedülálló. Néhány napon át a Nap a szokásossal ellentétes irányban haladna az égen, majd ismét megfordulva folytatná útját az égitestek között. A római mitológiában Merkúr a kereskedelem istene. A rómaiak Hermésszel azonosították, aki a görög mitológiában az istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője. A Merkúr nevet viseli a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve a nyolcadik legnagyobb bolygó. Nála csak a Plútó kisebb. A Merkúr Naptól mért közepes távolsága 57 millió 910 ezer km, átmérője 4878 km, tömege 3x10" kg. A Merkúrnak nincs holdja. A Merkúrt csak egyetlen űrszonda, a Mariner-10 látogatta meg. 1973-ban és 1974-ben háromszor repült el mellette. Felszínének csak a 45 százalékát térképezték fel. A Merkúr bolygó viszonylag fényes, nála csak a Jupiter, a Vénusz, illetve időnként a Mars és a Szaturnusz ragyog fényesebben. Mégis elég nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár. A bolygó észlelését az is nehezíti, hogy korongjának átmérője még távcsőben is rendkívül kicsinynek látszik. A bolygó háromszor fordul meg tengelye körül, mialatt két teljes keringést végez a Nap körül. Az elméleti vizsgálatok során kiderült, hogy a keringési és a forgási periódus hosszának e különleges arányáért a bolygó testében fellépett erős dagálysúrlódás a felelős. A jelenség hasonló ahhoz, mint ami a Hold esetében játszódott le, csak az a lényeges különbség, hogy a Merkúr rendkívüli mértékben elnyúlt ellipszis alakú pályája Munkatársunktál A floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről csütörtökön, magyar idő szerint nem sokkal este kilenc óra előtt sikeresen fellőtték az Endeavour űrrepülőgépet, amelynek fedélzetén hét űrhajós utazik a nemzetközi űrállomásra (ISS), hogy folytassa annak összeszerelését. Az űrrepülőgép négy amerikai asztronautával, valamint egy-egy orosz, olasz és kanadai űrhajóssal ma köt ki az űrállomáson. A tizenegy naposra tervezett utazás alatt két űrsétát terveznek. idézte elő, hogy a bolyg( két keringés alatt három Rúgást végez, míg a Hold ese tében a két periódus tökéle tesen kiegyenlítődött. Ami kor a Merkúr a legközelebl jár a Naphoz, pálya ment sebessége olyan nagy, hog; az ebből adódó szögsebes ség felülmúlja a tengelyfor gásét. Ezért azután a bolyg< felszínén álló képzeletbei megfigyelő számára olyai jelenség következne be amely az egész Naprend szerben egyedülálló. Né hány napon át a Nap a szo kásossal ellentétes iránybai haladna az égen, majd ismé megfordulva folytatná útjá az égitestek között. A Merkúr felszíne j Holdéhoz hasonló: kráterek kel borított fennsíkok é: egyenletesebb felszínű vul kanikus síkságok tagolják Felszínén terül el a minteg; 1400 km átmérőjű koncent rikus kör alakú Caloris me dence, amely egy hatalma: becsapódás során keletkez hetett. A Merkúr felületénei minden négyzetméterén hatszor annyi sugárzás érke zik a Napból, mint a Fölt azonos nagyságú területére A bolygó nappali hőmérsék lete elég magas, átlagbai körülbelül 330 Celsius-fok miközben eléri a 480 fol köriili maximumot. Ugyan akkor éjszaka a hőmérsékle mínusz 180 Celsius-fokij süllyed. A Merkúrnak nincs észre vehető sűrűségű légköre. Te kintettel arra ugyanis, hog) a bolygó napsütötte oldali igen forró, fel kell tételez nünk, hogy még a legnehe zebb gázok is eltávoztak on nan. Ráadásul az össze: bolygó közül a Merkúr fel színének fényvisszaverő ké pessége a leggyengébb, leg inkább a sötét holdtalajého: hasonló. A Merkúr felszínt által szórt napfény színkép vizsgálata is megerősíti hogy a bolygónak nincs ki mutatható légköre. Anyagi kémiai összetételét tekintvi a Merkúr Föld típusú boly gó. Kicsiny mérete ellenén a Merkúr sűrűsége köze azonos a Földével, ami az sugallja, hogy vastartalma ; Földének nagyjából a két szerese lehet. Dr. SzotMÓry Káról) -Varga Zottár és egyebek mellett felszere lik az ISS-re a kanadaiak ál tal készített robotkart. Ez i közel 18 méter hosszú szer kezet daruként szolgál majc ahhoz, hogy az űrállomá: további elemeit a rendelteté si helyükre illesszék. A; egyik szerelő Chris Hadfi eld lesz, aki az első kanada állampolgárként lép ki í nyílt világűrbe. Az űrállo más építéséhez jelentő: részben hozzájáruló Európa Űrügynökség első képvi selőjeként az olasz Umherti Guidoni is az Endeavourra utazik. Heten az űrben I Ha igényt tart rá. OTP Lakossági Folyoszámlájához tartozó A-hitel keretét félévente felülvizsgáljuk, és amennyiben havi rendszeres jövedelemátutalása növekedett, meg is emeljük. így az Ön A-hitel kerete igazodik jövedelmének nagyságához - rugalmasan és automatikusan! www.otpbank.hu OTP HITELvonal: (06 1) 3 666 666/6. (06 40) 366 666/6 THM: 23.2%-25.8% OTP AUTOMATIKUS A-HITEL