Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-20 / 92. szám

PÉNTEK, 2001. ÁPRILIS 20. HELYI TÜKÖR 9 Amerika iii és oii Susan Sontag író, esszéíró egy nem régen adott inter­júban keresetlen szavakkal illette az új amerikai elnököt, George W. Bush-t, simán elmekórtani esetnek tartja, il­letve maga a választás, Sontag szerint, el lett „umbuldál­va". Bush, annak ellenére, hogy választási kampányában fűt s fát ígért a természetvédelemmel, az alternatív ener­giaforrásokkal kapcsolatban, első lépései egyikeként rágta föl a kiotói megállapodási: Amerika a továbbiak­ban nem korlátozza az üvegházhatást okozó „készítmé­nyek" kibocsátását. Ő és „szakértői" vaklármának ítélik a következő száz évre számított 1,5 és 5 Celsius-fok kö­zötti globális, átlagos hőmérséklet-emelkedést. Vélemé­nye szerint az amerikai gazdaság jelen állapotában nem engedhet meg magának semmilyen korlátozást. Meri ak­kor az életszínvonal... O, mondjuk mi. A kiotói cucc borítása azért elég kétélű fegyver, ha ágy vesszük, vele jót ígérve rosszat lesz, már ha ennyire egy­szerűsíteni akarjuk, ugyanis Amerika az egyik „leg­szennyezőbb" ország. Ugyanakkor bejelentésének nyil­vánvaló oka, hogy mivel az energiaszektor pénzelte Bush választási kampányát, és az elnök maga se könnyen tép­hető gumiszálakkal kapcsolódik az olajiparhoz, egysze­rűen háláját fejezi ki e „nemes" gesztussal. Az alaszkai természetvédelmi területekre tervezett olajfúrásokai egyelőre nem vezették elő-egy suhintásra egy füles ele­gendő. Nyugat-Európában nagy fölháborodást váltott ki a megállapodás borítása, és máris diplomáciai bizsergés in­dult; siker nélkül. Ám mindeközben ausztrál tudósok álllak elő meglepő felfedezésükkel, mely szerint a tehén szellentése, egyedenként napi 280 liter metángáz, sokkal­ta szennyezőbb, mini a többlet szén-dioxid keltette növek­vő üvegházhatás. Szóval, ezután jó lesz odafigyelni, nem csak a tehenek­re, de Bush-ra is, ő szintén amolyan „szarva közt a tő­gye" gondolkodású, és ha már Amerika elnöke ennyire nem természetbarát, és felelősségének súlyát ennyire nem érzékeli, illetve szavahihetőségéi ilyen olcsón adja, hál, akkor lassan Amerikában érezhetjük magunkat. Podmaniczky Szilárd Baksi pörköltfőzés Munkatársunktól Elsőként tavaly rendezték meg Bakson a Szent György­napi bográcsos marhapör­költfőző versenyt. Most ápri­lis 21-én, szombaton várják az érdeklődőket a „Krónikás" Park fogadóban. A főzni vá­gyók két kategóriában indul­hatnak: marhapörkölt vagy birkából, sertésből, vadból készített egytálétel. Nemcsak az ízek, hanem szórakozás kedvelőinek is kínálnak szá­mos programot a szervezők.' A rendezvényen föllép a bak­si citerazenekar és népdalkör, de lesz még borkóstolás, játé­kos vetélkedő gyerekeknek, illetve sétakocsikázás. Bicskey Lukács is játszik a Sacra Coronában Peterd ispán - térdvédővel Öt évvel ezelőtt vált meg a szegedi társulat­tól és költözött Buda­pestre Bicskey Lukács színművész, akit most Koltay Gábor filmjében, a Sacra Coronában Pe­terd ispán szerepében láthatnak a moziba já­rók. - Hogyan kapott szerepet Koltay Gábor filmjében? - Amikor öt évvel ezelőtt elmentem Szegedről, Buda­pesten egy nagy űrbe érkez­tem. Nem szerződtem szín­házhoz, hanem szabadúszó­ként kerestem munkát. Először szinkronizáltam, majd szerencsés véletlenek folytán bekerültem néhány külföldi filmes produkcióba. Az elmúlt években összesen nyolc amerikai filmben ját­szottam, valamennyi szere­pemet válogatáson kaptam meg. Amikor Koltay Gábor először mondta, hogy szeret­ne velem dolgozni a Sacra Coronában, akkor még arról volt szó, hogy egy kisebb szerepet, egy olasz papot fo­gok játszani. Később azon­ban felhívott, hogy menjek el a kaszkadőrökhöz, és mu­tassam meg, mennyire tudok lovagolni. Miután ez meg­történt, visszahívtak, hogy egy komolyabb feladatot ka­pok. Peterd ispán szerepét bízták rám, aki a XI. század második felében somogyi nagybirtokos volt, és ko­moly politikai befolyással rendelkezett. - Nem túl szimpatikus fi­gura a filmben ez az is­pán... - Életben akar maradni, ezért mindig a hatalmon lé­vők kegyeit keresi, annak ad igazat, aki épp az erősebb. Az eszközei számomra is furcsák és elfogadhatatla­Bicskey Lukács: Büszke vagyok arra, hogy szereplője lehettem Koltay Gábor filmjének. (Fotó: Karnok Csaba) nok. A film egyik legvére­sebb jelenete is hozzá fűző­dik: a templomban hidegvér­rel elvágja egy fiatal lány torkát. Valóban nem szimpa­tikus szereplő, de ha jobban belegondolunk a helyzetébe, sok igazsága van. - Mennyire volt más az amerikaiak után egy nagyszabású magyar fil­met forgatni? - Az amerikai filmek for­gatásakor mindig érezhető az a hatalmas pénz, ami mö­göttük áll. Nem a színészek gázsiján látszik ez, inkább azon mérhető le, ahogyan a forgatás zajlik. Egy amerikai filmben játszani olyan, mint­ha vendégül látnának a Hil­tonban. Rettentően figyelnek arra, hogy a színész abban a pillanatban, amikor a kame­ra elé lép, a legjobbat legyen képes nyújtani. Ehhez min­dig maximálisan biztosítják a hátteret. Egy magyar film forgatása jóval szerényebben történik, nincs a háttérben olyan komoly kiszolgáló csapat, sőt sokszor váratlan dolgokat maguknak a színé­szeknek kell megoldaniuk. Ennek ellenére a Sacra Co­rona elkészítése csodálatos munka volt, nagyszerű gárda jött össze, amely a közös cél érdekében szívesen vállalt áldozatokat. Büszke vagyok arra, hogy játszhattam ebben a nagyszerű filmben. - Mi volt a legnagyobb kihívás ebben a feladat­ban? - Nem sokkal a forgatás előtt műtötte meg a térdemet egy kiváló szegedi sebészor­vos, dr. Süveges Gábor. Az ő tanácsára térdvédőben csi­náltam meg a filmet, amiben komoly szerepet kaptak a csatajelenetek. Az egyiket a Bakonyban, a nevezetes ka­tonai gyakorlótéren vettük fel, ami roppant nehéz terep, tele van tankcsapdákkal, gránátszilánkokkal. Három­négy kilométeres vágtában kellett ott végigszágulda­nunk. Fantasztikus élmény volt az élen lovagolni, mi­közben két-háromszázan vágtattak utánam. Sokan megbotlottak és a földre zu­hantak, én szerencsére meg­úsztam esés nélkül. - Mire készül mostaná­ban? - Nem csak színészként, hanem filmkészítőként is vannak terveim. Színpadi feladatokra is felkértek, nemrégiben Szarvason ala­kult egy regionális társulat, oda hívtak vendégként Tar­tuffe-öt játszani. Ezzel az előadással Székelyudvarhe­lyen és környékén is turnéz­tunk, valamint idehaza is jár­juk majd vele az országot. H. Zs. Egymást gyilkolók „Nemeskürty István forgatókönyve a Szent Ist­ván utáni Magyarország­ról, az Árpád-ház egymást gyilkoló testvérpárjának ­Andrásnak és Bélának ­utódairól, Salamonról, Gé­záról és Lászlóról szól." Ezt írja az egyik magyar hetilap a Sacra Corona cí­műfilmről. Nyilván a fil­met ismertető szórólap alapján, merthogy abban is valami ilyesmi áll: „A vég­zetes belháború veszélyeit felismerve, András és Bé­la, a két egymást gyilkoló testvérpár..." Ha mindezt szó szerint veszi a diák, aki e szövegek­ben olvas először a magyar történelemnek erről a sza­kaszáról, bizony rosszul jár. Hiszen András és Bé­la tényleg egymás ellen harcolt, és a legenda sze­rint András tervezte is, hogy meggyilkoltatja test­vérét, ha az a koronát vá­lasztja és nem elégszik meg a hercegségei jelképező karddal. Arról azonban nem tudnak a történelem­könyvek, hogy (meggyil­kolták volna egymást: az­az, egyszerre estek volna el, egymás keze által. Hi­szen András halála után Béla uralkodott. Az egymást (meggyil­koló testvérpárt nem a ma­gyar mitológiában talál­juk: ők Antigoné fivérei. Ez azonban már egy másik tragédia. B. A. A jó testőrnek nemcsak a fegyverekhez, hanem például a gasztronómiá­hoz is értenie kell - mond­ja Farkas Attila, akit pár hete választottak meg az idei év legjobb nemzetkö­zi testőrévé. A szakember Michael Jackson, Róbert Redford és az idősebb George Bush mellett is testőrködött, tapasztalata­iról a napokban egy sze­gedi kurzus keretében be­szélt. - Hogyan vált nemzetközi testőrré? - Közel három évtizede biztonsági munkával foglal­kozom, belügyi tisztként, szál­lodai biztonsági vezetőként dolgoztam. 1989-ben látoga­tott Magyarországra a mosta­ni amerikai elnök édesapja. George Bush. Az előszerve­ző csoport összeállított egy olyan magyarországi csapa­tot, amelyben az amerikai nagykövetség is megbízott, így kerültem a csapatba. A szállításban, a technikai előké­szítésben és a testőri munkák ellátásában vettünk részt. Ké­sőbb a privatizáció kapcsán különféle cégek képviselői, külföldi üzletemberek és kuta­tókjöttek Magyarországot fel­térképezni. Számos világsztár forgatott akkoriban itt: többek között Róbert Duvall és Angé­la Lansbury mellett is dolgoz­tam. Legutóbb a budapesti Spice Game című film forga­tásán három hétig Róbert Red­ford mellett testőrködtem. - Az amerikai megasztár­nak, Michael Jacksonnak volt a testőre hat évig. Mi­lyen volt közelről a híres­különben hibát véthet a proto­kollban. Azonban a határokra és arányokra is figyelnie kell, hiszen a protokolláris érdeke­kért nem lehet feláldozni a biztonsági alapszabályokat. A gasztronómiában is jártasnak kell lenni, hiszen vannak olyan távol-keleti ételek, ame­lyek mérgezőek lehetnek. Az egyik halfajtát például, ha a megengedett 15 percnél to­vább sütik, az elfogyasztás után perceken belül meghalhat az illető. A testőri munka rendkívüli diszkréciót igényel. Mindenki vigyáz a jó hímevé­re, ezt a testőrnek tiszteletben kell tartania. Ez egy bizalmi állás, a testőr rövid idő alatt szinte családtaggá válik. Ha birtokába jutnak bizalmas in­formációk, kutyakötelessége mindezt úgy kezelni, mint a nagyika legféltettebb titkát. - Miért jött Szegedre? - Tanítok. A Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgá­latok Szövetségének első, vi­déken szervezett továbbképzé­sére hívtak vendégelőadónak. A testőrködésnek nincs írott irodalma, hiszen ezt a tudást bárki felhasználhatja ellenünk. A kihívások pedig egyre ma­gasabbak. A szakmai érdekek nem egyeztethetők össze az üzleti érdekekkel. Ezen a té­ren Magyarországon még nincs minden rendben. A vi­lágban nagyon sok biztonsá­gi ember dolgozik, a jó és a rossz oldalon egyaránt. Ezek a megbízások gyakorta helyet cserélnek. A szövetség egyik feladatául éppen azt tűzte ki, hogy csak a jó oldalon álló szakemberek léphessenek be a tagjai közé. Lévay Gizella Michael Jackson testőre volt A nagyika legféltettebb titka Farkas Attila, mellette Michael Jackson, félig takarásban ség, mii árulhat el a min­dennapokról? - History című videoklipp­jét forgatták Budapesten, ami­kor biztonsági szaktanácsadó­nak kértek fel. Később Jackson tolmácsa, igény szerint a sofőr­je lettem. A hivatalos és ma­gánprogramjai alkalmával se­gítettem őt, és láttam el a test­őri feladatokat. Kisebb-na­gyobb megszakításokkal hat évig dolgoztam mellette. Óriá­si feladat volt, többször körbe­jártuk a Földet. A klienseim­ről közelebbit nem mondha­tok, hiszen ez a testőri szakma egyik alapszabálya. Amit Jackson nyilatkozik, azt kell elfogadni. Saját hite szerint éli az életét, amit a külvilág szá­mára általában nem magyaráz meg. Talán éppen ezért foglal­kozik vele annyit a média. - Pár hete kapta meg az idei év legjobb nemzetkö­zi testőre címet. Mit kell tudnüi egy nemzetközi test­őrnek? - Rendkívül komplex mun­ka, ezt szeretem benne a leg­jobban. Az egyik alapköve­telménye, hogy az ember sem­milyen váratlan szituációban ne rökönyödjön meg. Ha pél­dául valamelyik iszlám or­szágban étkezés közben mo­solyogva megkínálják bárány­szemmel, nem tréfálnak, ha­nem szokás szerint a legked­vesebb vendégnek járó finom­ságot nyújtják. Ilyen esetben bizony rezzenéstelen arccal el kell fogyasztani a „csemegét". A nemzetközi testőrnek mun­kája során ismernie kell a vi­lágvallások filozófiájának a lényegét és szokásrendszerét.

Next

/
Thumbnails
Contents