Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

II. A TORONY ALATT CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 19. Mások - rólunk „A szerbiai demok­ratikus változások után arra kell törekednünk, hogy - új fellételek kö­zepette - további támo­gatást biztosítsunk a szerbiai vezetésnek. Vé­leményem szerint a for­dulat után is szüksége van az oltani kormány­zatnak a nemzetközi se­gítségre, s ezzel össze­függésben a szegedi fo­lyamatnak is komoly feladatai lehetnek a jövőben. Szeged egyéb­ként ebben a munká­ban már bizonyított és kellő tapasztalatot is szerzett." Wilfried Grubar, Németország budapesti nagykövete ÉPÍTÉSI TÖRMELÉK. A tavaszi idő beköszöntével beindulnak az építkezések. A polgármesteri hivatal ezúton hívja fel mindazokat, akik építkeznek, hogy az építési törmeléket Szeged város köz­igazgatási területén csak a sándorfalvi úti központi sze­méttelepre lehet szállítani. Ez az úgynevezett „egyes köz­szolgáltatások ellátásáról szó­ló, 53/1997. (XII. 23.) számú közgyűlési rendelet szabá­lyozza. A közterület-felügye­let fokozottan ellenőrzi a ren­delet betartását. VÁROSHÁZA. Holnap este fél 9-kor ismét jelentkezik a Szeged Televízió szokásos önkormányzati magazinja, a városháza. Az adásban szó lesz a Tiszán levonult árhullám utáni aktuális vízhclyzetről. a szegedi hidak „keresztelő­jéről", valamint a városőrség hétköznapjairól, a megalaku­lása óta eltelt tevékenységről. Stúdióvendég lesz dr. Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója. Szabó Adóm, a szegedi pol­gármesteri hivatal kabinetiro­dájának vezetője. Katona Gyu­la és Kovácsné Vadászi Erika, a Városőrség tisztségvise­lői. NÉMETH ZSOLT astá tustörvényről. Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztéri­um politikai államtitkára. Stá­tustörvény címmel tart elő­adást április 20-án, pénteken este 5 órakor az Ifjúsági Ház­ban. Házigazda: Dobó László (Fidelitas) önkormányzati képviselő és Balogh László (MDF) országgyűlési képvi­selő. Zöld szám, ingyenesen A 06-80-820-032.es, ingyenes, /.öld számon hívhatják a szegedi pol­gárok az önkormány­zatot, ha kérdéseik, ja­vaslataik vannak a vá­rost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzene­tet egy percben, és szükség esetén az illeté­kesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A tele­fonszám csak a 62-es körzetszámról érhe­tő el. Lengyel Györgyi hétköznapjai Kancellár a Széchenyi téren Lengyel Györgyit fél évvel ezelőtt nevezték ki a szegedi polgármesteri hivatal kancellárjává. A legtöbben értetlenül áll­tak az új tisztség nevét hallva, és valászínűleg ma sem teljesen világos mindenki előtt, hogy mit is takar a kancellár elne­vezés. Lengyel Györgyi most arról beszél la­punknak, hogy valójá­ban mi is a feladata és milyen teendők várnak még rá az elkövetkező időszakban. - Valóban nem szokvá­nyos megoldás a kancellári tisztség bevezetése. A dolog lényege, hogy a polgármester úr segítésére jöttem ide, és pillanatnyilag hívhatnának engem - ahogyan a jegyző úr fogalmazott - politikai jegy­zőnek vagy közigazgatási al­polgármesternek is. A felső vezetés tagja vagyok, s az igazi feladatköröm a irodave­zetők és a vezetés közötti közvetítés. De ide tartozik még az irodák koordinálása is. Egy-egy kimagasló pro­jektum megvalósulásának fo­lyamatos ellenőrzését is én végzem. - Ön Budapestről érkezett hozzánk. Hogyan érzi magát Szegeden? - Két évet dolgoztam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában kabi­netfőnökként. Előtte pedig 6 évig Szolnokon dolgoztam. Most azonban hazatértem, hi­szen Szegeden születtem, az egyetem elvégzésééig itt él­tem a Tisza-parti városban. - Az elmúlt fél év tapaszta­latát figyelembe véve mi­ként értékeli a polgármes­teri hivatal munkáját? - Jól működő, szervezett, tagolt hivatal a szegedi, hi­szen az ISO minőségbiztosí­tási szabványok szerint tevé­kenykedik. Minden folyama­tot szabályoznak. Nyilvánva­lóan minden annyit ér, amennyit betartanak belőle. Bizonyos apró hibákat a kez­detektől fogva észleltem, s igyekeztem kiküszöbölni ezeket. Lengyel Györgyi: A szabály is csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. (Fotó: Miskolczi Róbert) - Említene példákat? - Az első munkanapom tavaly szeptember elsején volt, amikor péntek lévén, ülést tartott a képviselő-tes­tület. Mindjárt feltűnt, s meg is kérdeztem a mellettem ülő egyik irodavezetőt, hogy a hatósági ügyek elbírálásánál miért a polgármester úr ve­zeti a közgyűlést, miért vesz részt az elbírálásban? Véle­ményem szerint ez formai hiba, amit rögtön korrigál­tunk. Miután a polgármester hozza az első fokú határoza­tokat, így értelemszerűen a másodfokú elbírálásban nem vehet részt. Másik példa: a hivatalba érkező nagy számú beadvány sorsa. A legtöbben a polgármesternek címezik a leveleket, kérelmeiket. Felfi­gyeltem arra, hogy az irodák sokszor nem értik mi a fel­adatuk egy-egy - gyakran egyedi - beadvánnyal kap­csolatban. Ezért egyszerűsí­tettük az ügyintézést: olyan nyomtatványt kap minden ügyirat, amelyen a polgár­mester, az alpolgármesterek bejelölik, hogy véleményt vagy választ kérnek, saját körű ügyintézést igényelnek, s ezáltal sokkal érthetőbbek a feladatok is. - Nemkülönben a köz­gyűlések előkészítése, amelyben önnek is van feladata... - Valóban, ez a munka sokkal hatékonyabban zajlik, amióta igyekszem a jegyző úr segítségére lenni. Jóval az ülés előtt elkészülnek az egyes, kettes, hármas típusú meghívók, amelyek azután formálódnak, és ezzel párhu­zamosan igyekszünk az anyagokat is kiküldeni a képviselőknek. A közgyűlés után pedig elég hosszú volt az átfutási idő, amíg a hatá­rozatok írásban is megszü­lettek. Ezt is igyekeztem a jegyző űr segítségével rend­be tenni. A közgyűlés után két-három nappal összeol­vassuk az anyagot, hogy el­készülhessen a jegyzőkönyv, így gyakorlatilag a határoza­tokat már két hét elteltével postázni tudjuk. Ez felgyor­sítja a végrehajtást is. - Melyik az a feladat most Szegeden, amelyet sürgősen el kellene vé­gezni? - Sok ilyen van. Példa­ként említhetem a Kis Virág cukrászda ügyét, amit a pol­gármester úr Kerekes Péter­re, az IKV Rt. elnök-vezér­igazgatójára és rám bízott, így remélhetőleg már május elsején kinyit a patinás cuk­rászda. De említhetném a képtár ügyét is. Ugyanúgy a Kálvária sugárút 1. szám alatti ingatlan problémáját, amelyet a jezsuita rend ka­pott vissza, s szeretné lebon­tani. Az önkormányzat helyi védettség alá helyezte, bon­tási engedélyt nem kapott, a rend ezt megtámadta a köz­igazgatási hivatalnál... Ilyen odafigyelést igényelnek majd a Széchenyi terv pályá­zatai, s a Mars téri rekonst­rukció is. K. F. Weintrager Adolf képei a Bartókban Golgota, lebegő part Weintrager Adolf édesapja képei előtt. (Fotó: Schmidt Andrea) Péntekig még megtekint­hető a szegedi Bartók Béla Művelődési Házban Weintra­ger Adolf festőművész kiállí­tása. Megrázó erejű olajképek mellett a lélek mélységeit föl­táró grafikák, s légies köny­nyedségű akvarellek adnak ízelítőt az alkotó művésze­téből. A szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán szerzett 1956-ban tanári oklevelet a diószegi születésű Weintrager Adolf festőművész, akinek műveiből március 22-én nyílt kiállítás a Bartók Béla Mű­velődési Központ „B" galé­riájában. Rudnay Gyula egyko­ri tanítványa 1927-től 1987-ig élt, s a Bajai Tanítóképző In­tézet rajz szakcsoportjának ve­zető tanáraként vonult nyugdíj­ba. A szegedi tárlat megrende­zésén a művész városunkban élő fia, Weintrager Adolf és a kiállítást megnyitó Bálint Pé­ter pszichológus fáradozott. A „B" galériában sötét tónusú, Krisztus szenvedését ábrázoló olajképek (Golgota, Krisztus kakassal) társaságában a lélek mélységeit föltáró, expresszív grafikák, s könnyed, leheletfi­nom árnyalatokkal fölvitt ak­varellek (Pecás a Balatonon) láthatók. Dömötör János nyugalma­zott múzeumigazgató a színes reprodukciókkal díszített kiál­lításvezető katalógus tanulmá­nyában azt írja, hogy Weintra­ger Adolf humanista művész, akinek látás- és megjelenítési módja a realizmusban gyöke­rezik. Bálint Péter a kiállítás meg­nyitóján a „varázslatos és félel­metes" képek mágikus tulaj­donságairól, beszélt: a műal­kotások a világot tükrözik, s e tükörben önmagunk arcát is megláthatjuk. Weintrager Adolf alkotása­it április 20-áig, péntekig te­kinthetik meg az érdeklődők. Nyilas Péter Lázár Györgyre emlékezünk A 150 évvel ezelőtt szü­letett dr. Lázár Györgyre (1851. április 17.-1915. ja­nuár 30.) emlékezik Szeged polgársága. Egy olyan sze­mélyiségre, akinek alakját már saját korában legendák övezték és akinek neve már a kortársak szemében is szét­szakíthatatlanul összefonó­dott a város nevével. Tisza Lajos után ő volt Szeged má­sodik rekonstruktora. Elő­ször főügyész, majd helyet­tes polgármester, ország­gyűlési képviselő és legvé­gén polgármestere városunk­nak. Nagy műveltségű, ki­nek egyetlen ambíciója volt, hogy naggyá tegye Szege­det. A Nagy Árvíz idején je­lentékeny szerepet vállait a védelmi munkálatokban. La­dikos mentőcsapat vezetője­ként mentette a belvárosi, móravárosi és rókusi házak lakóit. Tevékenységét Fe­renc József császár is elis­merte. 1882-ben föladta ügy­védi gyakorlatát, mert Sze­ged város tiszti főügyésze, 1891-ben helyettes polgár­mestere lett. Innen indul po­litikai karrierje, hiszen 1898­ban Szeged város első vá­lasztókerületének képvi­selője a parlamentben. Elő­kelő összeköttetéseit min­denkor ügyesen tudta kihasz­nálni Szeged javára. Mun­kálkodásának köszönhetően 1892-ben létrehozta a Du­gonics Társaságot - a kor legjelentősebb szegedi iro­dalomszervező körét - mely­nek elnöki feladatát halálá­ig ellátta. Nem csak szervez­te az irodalmi, művészeti éle­tet, hanem maga is alkotott. Publicista, monográfus, aki „Visszaemlékezés a nagy ár­víz napjaira" címmel köny­vet jelentetett meg Szeged pusztulásáról. 1904-ben polgármesterré választását követően, lemon­dott országgyűlési képvi­selőségéről és közel 14 éven át maradt a város élén. Pol­gármestersége ideje alatt Szeged különösen városias­ság dolgában lendült óriásit: elkészült a várost az árvíz veszedelmétől megvédő kör­töltés, ekkor építették ki a közlekedés fejlődését bizto­sító villamosvasút vonalait, ekkor épültek a röszkei, kül­területi és a rókusi új kato­likus templomok, a vakok újszegedi intézete. Nagy arányban fejlesztette a gáz­világítást, a köztisztaságot, a kövezetek és a járdák építé­sét. Az ő közbenjárására kapta meg a város az Árpád Otthont, a vasúti leszámoló hivatalt. Figyelemreméltó építé­szeti alkotások születtek hi­vatali működése idején: a felsőipari iskola palotája, a Dugonics utcai polgári le­ányiskola, a fogadalmi temp­lom építése is vezetése időszakában kezdődött el, befejezését már nem érhette meg. Neki köszönhetjük leg­régibb köztéri alkotásainkat: Rákóczi Ferenc, Dankó Pis­ta, Széchenyi István és De­ák Ferenc míves szobrait. Szívügyének tekintette a sze­gedi egyetem elhelyezésé­nek kérdését, ez lett volna műveinek bekoronázása, saj­nos ez a küzdelme életében eredménytelen maradt. 1910-ben űj hivatalt kap a kormány főispánnak is ki­nevezi. Miközben élénk köz­életi személyiség, a város társadalmi életében jelentős szerepeket vállalt. Tagja volt többek között a Szegedi Tor­naegyletnek, egy darabig el­nöke, a Szegedi Nimród Va­dásztársaság elnökségét el­látva, bárhol szerveztek Sze­geden és környékén vadá­szatot, Lázár nem hiányoz­hatott. Vezette a Szegedi Ka­szinó Egyletet és több más egyesületben mint egyszerű tag tevékenykedett. Gazdag, széles skálájú munkálkodását, hosszan tar­tó betegségét 1915. január 30-ára szakította félbe a ha­lál. Soha nem volt elégedett elért eredményeivel. Erről ő maga így vélekedett egyik írásában: „Mi szegediek so­ha se vagyunk megelégedve, a jót mindig keveselljük. Ha idehoznék a római pápát, bi­zonyosan az volna a bajunk, hogy kevés a kardinális". Személyéből fakadt, hogy a közélet izzó munkája köz­ben nála háttérbe szorult az egyén s azok az irányelvek léptek életbe, amelyek rövi­den így fejezhetők ki: hűsé­ges ragaszkodás a városhoz. Romossá vált síremlékét néhány évvel ezelőtt hozat­ta rendbe Szeged Megyei Jogú Város Önkormányza­ta. Búcsúzóul Móra Feren­cet idézzük, aki az alábbi so­raival méltóképpen fejezi ki a kortársak véleményét egy­kori polgármesterünkről: „...Az ő igazi koszorúja más: Kevély biztonság, vidám villanás Az ő nevéről mindenütt, ahol Szeged földjére az ég rá­hajol..." A centenáriumi megemlé­kezés az utókor tisztelgése városunk nemes értelemben vett ügynőkének, dr. Lázár Györgynek. Nyugodjon bé­kében! Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Májusban visszaköltözhet Helyreállítás a bőrgondozóban Munkatársunktál Megkezdődött a szenny­vízzel eláztatott szegedi bőr­és nemibeteg-gondozó fel­újítása - tájékoztatta lapun­kat Gaál István, a szakren­delő igazgatója. A burkolat cseréjével, a festéssel, mázo­lással, a nyílászárók javításá­val várhatóan május közepé­ig végeznek, s a jövő hónap végére visszaköltözhet erede­ti helyére a bőrgondozó, ami még márciusban, a négyna­pos ünnep ideje alatt ázott be. A rendelő földszinti helyisé­geibe az emeletről több napig szivárgott a szennyvíz, maga­san állt a padlón, amikor ész­revették az ünnepeket követő első munkanapon. A fel­nőttbőrgyógyászat és nemi­beteg-szakrendelés a Honvéd tér 5. szám alatt, a gyer­mekbőrgyógyászat a Madách utcai háziorvosi rendelőben fogadja a betegeket a Kálvin téri rendelő felújításának ide­je alatt. A rendbe hozatal költsége, amit az önkormányzat bizto­sít, 3,8 millió forint.

Next

/
Thumbnails
Contents