Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-03 / 78. szám

II. A TORONY ALATT KEDD, 2001. ÁPRILIS 3. Kapós a pálmaliliom Lopják a dísznövényeket „Vissza kellene állítani a parkőri rendszert!" - mondja a megdézsmált virágágyás mellett Forró Marianna városi főkertész. (Fotó: Schmidt Andrea) Dániából ketten jöttek Gyermekjólét­védők Sportos pályázatok Szegeden Munkatársunktól A szegedi önkormány­zat Ifjúsági és Sportbizott­sága (ISB) pályázatokat hirdet szabadidős, után­pótlás, fogyatékos és is­kolai sportolás támogatá­sára. Pályázni lehet tanítási időn kívüli közösségépítő és sza­badidős ifjúsági programok körének bővítésére. Szegedi székhelyű ifjúsági szerveze­tek, egyesületek, alapítványok, nevelési-oktatási intézmények, egyházak, közhasznú társasá­gok kérhetnek támogatást. A keretösszeg 7 millió 5 ezer fo­rint. Az utánpótlás nevelésben tevékenykedő sportegyesüle­tek, nevelési-oktatási intézmé­nyek munkáját is segíti az ISB. A pályázaton csak szegcdi székhelyű sportegyesület, il­letve sportegyesületi utánpót­lás nevelésre szerződött neve­lési-oktatási intézmény vehet részt. A keretösszeg: 10 millió forint. Nevelési-oktatási intézmé­nyekben működő iskolai sport­körök. diáksportkörök, diák­sport-egyesületek is kérhetnek támogatást. A keretösszeg: 5 millió forint. Kiemelkedő sportteljesítményt elért vagy szociálisan hátrányos helyzetű sportolók versenyzési feltéte­leinek támogatását is biztosít­ják. A keretösszeg: 5 millió forint. Mind a négy jtályázat be­nyújtási határideje: április 17. Részletes információ és pá­lyázati űrlap a polgármesteri hivatal kulturális, ifjúsági és sportirodáján (Szeged, Szé­chenyi tér 11.) kérhető, illetve letölthető a hivatal honlapjáról: www.tiszanet.hu/polghiv. Egy héttel ezelőtt adta át megbízólevelét Vojisz­lav Kostunica elnöknek Pandúr József, hazánk meghatalmazott belgrádi nagykövete. Az új nagy­követ korábban más be­osztásban már eltöltött öt évet a jugoszláv fővá­rosban, igy nem ismeret­len számára a rá váró feladat. Pandúr Józseffel a szegedi stabilitási kon­ferencián beszélgettünk az immár demokratikus Jugoszláviáról, a hazánk és a fogadó ország kap­csolatáról. - Nagykövet úr, ön szá­mára nem ismeretlen a jugoszláv főváros. Kine­vezése óta azonban nyil­ván „más" szemmel fi­gyeli az eseményekel Belgrádban. Mi az első benyomása a mostani ál­lapotokról? - Bizonyos szempontból semmit sem változott a vá­ros, sőt, az ország sem, de az emberek a tavalyi fordulat óta felszabadultabbak. Érzi az ország, hogy megszaba­dultak a diktatórikus re­zsimtől, s megindult egy de­mokratizálódási folyamat, amelynek az alapjait most rakják le. Ez a demokrácia pedig kezdi kitölteni a politi­kai, nemkülönben a minden­napi életet is. - Ennek ellenére még mindig nincs kolbászból a kerítés... - Gondok vannak. A hét­köznapok gondjai pedig mindig a legsúlyosabbak a kisember számára. Én már Dísznövény tol vájok járják a szegedi Belvá­rost. A múlt héten kiülte­tett növények közül máris több pálmalilio­mot, levendulát, árvács­kát loptak. A városi főkertész a parkokban garázdálkodó tolvajok megfékezését sürgeti. Hétfő reggelre ellopták a szegedi Stefániára frissen kiültetett dísznövények egy részét. Már csak hűlt helye maradt több pálmaliliom (jukka), levendula, som ül­tetvénynek. De nem csak a Tisza-parti parkban járt tol­vaj: az algyői úti körforga­lom virágoskertjét is kifosz­tották. A csomópont köze­péről is pálmaliliomot és le­vendulát emeltek el. Minderről Forró Mari­anna városi főkertész tájé­koztatta lapunkat. A szak­ember megdöbbentő, szem­élyes élményről is beszá­molt. Szombaton délelőtt, a Honvéd téren, a főkertész asszony szeme láttára sze­degette ki a napokban elül­tetett árvácskákat egy férfi. Amikor Forró Marianna kérdőre vonta, a virágtolvaj hazudozni kezdett, majd szemtelenül így válaszolt: „Mit fáj az magának?" Es elvitte az árvácskákat. A történet jól példázza a közparkok védtelenségét. A főkertész szerint csak állan­dó felügyelettel akadályoz­hatnák meg a további nö­vénylopásokat, a padok, lámpák rongálását. Ismét szükség lenne a parkőrökre, akik - emlékezhetünk rájuk - vigyáztak fára, gyepre, vi­nagy eredménynek tartom azt is, hogy a telet sikerült átvészelniük nagyobb prob­lémák nélkül. Sokat kell még tenni a jobb állapoto­kért, s az emberek elvárásai ilyen átmeneti időszakban ­igen nagyok. - A most befejeződött 3. stabilitási konferencia iránymutatói éppen e gondok leküzdését igye­keznek megkönnyíteni. Hogyan tekint ön a sze­gedi tanácskozás hatásá­ra? - Nagyon jó kezdeménye­zés volt ez a konferencia a magyar kormány részéről. Kiszélesítése további három állammal, azt bizonyítja. rágra, tisztaságra. A rend­szeresen járőröző rendőrök, polgárőrök, közterület-fel­ügyelők is elriasztanák a parkok tolvajait. A virág­ágyások fosztogatói, a gyönge fácskák kitördelői évente több százezer forin­tos kárt okoznak. A dísznövénytolvajok fé­ken tartására mind nagyobb szükség lenne, mert tavasz nyíltával virágpalánták és dísznövények sokaságát ül­tetik a parkokba. A Stefánia látványosan megszépült a vár és a Kass Szálló között: hogy vannak még tartalékai ennek a folyamatnak. De azt is jelenti egyben, hogy van még mondanivalója, tud újat nyújtani a régió országainak, sőt, ehhez a kormány újabb forrásokat is biztosított, hi­szen 200 millió forinttal tá­mogatja az Esély a Stabili­tásra Alapítványt. - Koszovóhoz közel, a té­továi katlanban kirob­bant háborús tűzfészek, menynyiben befolyásol­hatja a régió stabilitását? - Ez igen összetett kérdés, hiszen a harci cselekmények­kel egy újabb országban, Macedóniában, robbant ki immár véresnek mondható konfliktus. Nem véletlen a az elmúlt két hétben mály­vát, somot, orgonát, boró­kát, babérmeggyet, boglár­kacserjét, valamint a már említett Ipálmaliliomot és levendulát helyeztek a vi­rágágyásokba. (A fölsorolás nem teljes.) Igazi ritkaság is került a színházzal szemközti gyep­tükörbe: a Szegedről Buda­pestre származott dr. Botos Gyula ajándékaként, egy li­banoni cédrust helyeztek el a Stefánián. Szorgos munka folyik a park Kass Szálló és Arany régió országainak az aggo­dalma, hiszen ez nagyon könnyen lángba boríthatja az egész Balkánt. Elismerést ér­demel a nemzetközi közös­ségnek az az egyöntetű állás­pontja, hogy elítéli a harco­kat és kiáll Macedónia füg­getlensége mellett. - Orbán Viktor miniszter­elnök hamarosan találko­zik szerb kollégájával, Zorán Djindjiccsel, Ön szerint miről lesz szó ezen a találkozón? - Valószínűleg április ele­jén kerül sor erre a megbe­szélésre. A két ország kap­csolatának alakulását veszik majd górcső alá, s ez a talál­kozó nagy mértékben meg János utca közti szakaszán is. Szőke Bálint vállalkozó és munkatársai dolgoznak a Stefánia középső részének megszépítésén. Forró Marianna elmond­ta még, hogy a Stefánia „első üteme" (a vártól a Kass Szállóig) rendezési munkáinak befejezésére, valamint a „második ütem" (a Kasstól az Arany János utcáig) rendezésére még a tavalyi költségvetés biztosít mintegy 20 millió forintot. Nyilas Péter fogja határozni a kétoldalú kapcsolatok további fejlődé­sét, azok ütemét. - Mennyire elégedett a magyar-jugoszláv kap­csolatok alakulásával? - Őszintén szólva, nem vagyok elégedett az eddigi­ekkel. Több dinamizmust, nagyobb nyitottságot vártam az új jugoszláv és szerb ve­zetéstől. Magyarország kész a kapcsolatok gyorsabb fej­lesztésére az új demokratikus országgal. Az biztos, hogy Jugoszlávia erejét most lekö­tik a belső problémák: a ka­tasztrofális gazdasági hely­zet, Koszovó, Montenegro, így nem jut elegendő ener­giája, hogy a szomszédos or­szágokkal építse és ápolja a kapcsolatokat. - Jugoszlávia egyik fon­tos belpolitikai teendője a kisebbségi politika rende­zése. - Az. új kormány számára ez is jókora feladat, amellyel nem könnyű megbirkózni. A vajdasági magyarság törek­véseinek támogatása egyéb­ként nagykövetségünknek is prioritásos feladata. A VMSZ elnöke által felvetett anyanyelvi oktatási problé­ma nagy horderejű kérdés a helyzet átfogó rendezése cél­jából. Egyfelől a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzése, másfelől pedig az ottani magyarság szü­lőföldön való megtartása és megmaradása szempontjából - mondotta lapunknak adott nyilatkozatában Pandúr Jó­zsef, Magyarország belgrádi nagykövete. Kisimre Ferenc Dániában és Magyar­országon is 1848 a füg­getlen és demokratikus fejlődés kezdő időpont­ja. Ám míg ott szinte tö­retlen ivű a fejlődés, ad­dig a mi elmúlt 153 évünk nagyon törede­zett. E történelmi tény ma és szinte mindenben, még a gyermekvédelmi és szociális ellátás hely­zetében is érzékelhető. Ugyanakkor rendkívül gyors és hatékony a ma­gyar mintakövetés. Ez a rövid mérlege annak a kéthetes dániai tanulmá­nyútnak, melyen - többek között - Csongrád megye néhány településének jegy­zője, "képviselő-testületének tagja, és a gyermekjóléti ala­pellátásban és szakellátásban dolgozó szakemberek, továb­bá az önkormányzathoz tar­tozó szociális és gyermekvé­delmi intézmények vezetői vettek részt. A Dániában ta­pasztaltak összegzésére kér­tük Herédi Editet, a Csong­rád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala ve­zetőjét, illetve a programot szervező Szollár Zsuzsannát, a gyermekvédelmi szakrefe­renst. A szomszéd kertje mindig zöldebb. De ebből az észre­vételből az is következik, hogy aki akarja, megtanul­hatja, miképpen lehet zöl­debb a saját kertje. E kiindu­lópont alapján szerveződött a gyermekvédelmisek dániai tanulmányútja - mondta Szollár Zsuzsanna. Köztudo­mású ugyanis, hogy a ma­gyar gyermekvédelmi tör­vény egyik mintáját a dániai jogszabály és az ottani gya­korlat adta. Tudatosan és sokféle terü­leten példázódik Dánia saját, jól bevált gyakorlatával. A dánok egyfajta küldetésnek tekintik, hogy tanítsák a de­mokráciát. Az északi Viborg megye Bjeringbiro települé­sének népfőiskolája ad ott­hont azoknak tanfolyamok­nak, melyeken - többek kö­zött - magyarországi szak­emberek tanulhatják meg, Munkatársunktól A Felsővárosi Óvoda dol­gozói, de főleg gyermekei nagy örömmel vették birtok­ba a múlt héten elkészült tesz-vesz kuckót. A játszó­szobában téglák, talicska, bulldózer, markoló, teherau­tó, csörlő és különféle koc­kák állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy felépíthessék az általuk elképzelt házat. Az óvoda vezetője, Bozsik Zsu­zsanna elmondta: abban, mit jelent Dániában például a gyermekvédelem, milyen intézmények virágoznak, ho­gyan osztozik a feladatokon az önkormányzat és a civil szféra. A szociális probléma nem az anyagi gondokkal azonos - Dániában. Az észak-euró­pai ország és a mi közép-ke­let-európai hazánk közötti különbségeket leltározva az is kitűnik, hogy a dánok 1930-ban, a magyarok 1993­ban alkották meg első szo­ciális törvényüket; ott 1970­től, nálunk a 90-es évek kö­zepétől alakítják át a gyer­mekvédelmi intézményrend­szert, így például a nagy gyermekotthonokat kis lakás­otthonokká; arrafelé az ötle­tek anyagi háttere biztosított, itt viszont a pénzhiány határt szabhat az átalakulásnak. A gyermekvédelem és a szociá­lis ellátás mindkét országban állami és önkormányzati fel­adat, ám Dániában a civil szervezetek sokkal több fel­adatot átvállalnak, mint mi­nálunk. Ennek oka egyrészt az, hogy a dánok 85 százalé­ka alkotja a tehetős közép­osztályt, másrészt a jogsza­bályok is ösztönzik a civile­ket a segítő munkára. Az is irigylésre méltó, hogy az ot­tani intézményekben az itte­ninél jobb a felnőtt-gyermek létszám aránya. A fogyatéko­sok társadalmi integrálásá­nak számos módszerét isme­rik, melyek közül a Csong­rád megyei szakemberek szerint a foglalkoztatás meg­szervezését érdemes lenne ellesni. Ugyanakkor arra is példa Dánia, hogy alternatí­vát nemcsak a pénzügyi fel­tételek megteremtését kö­vetően lehet nyújtani, hanem rugalmas hozzáállással is. A lényeg: minden a gyermekért történjen. Bár Magyarországon ké­sőbb kezdődött el a gyer­mekjóléti és védelmi rend­szer átalakítása, mégsem va­gyunk rossz helyzetben - vé­lik a szakemberek -: alapel­látásunk megfelelő, rugal­masságunk és tanulási kész­ségünk gyors. Ú. I. hogy a januárban megszüle­tett ötlet március végére már meg is valósulhatott, nagy szerepe volt képviselőjük­nek, Bénák Lászlónak. A já­tékkal teli szobában egymást fogják váltani a csoportok a nap folyamán. Az óvoda in­kább a belső fejlesztésekre próbál gondot fordítani, mi­vel az alacsony kerítéssel körülvett udvart gyakran lá­togatják a lakótelep ifjai pusztulást okozva. A gyerekek rögtőn építkezésbe fogtak. (Fotó: Schmidt Andrea) Belgrádi nagykövetünk Szegeden Akad még tennivaló Jugoszláviában. Pandúr József: A vajdasági magyarság önazonosságának megtartását elsődleges feladatunknak tartjuk. (Fotó: Kamok Csaba) Új játszószoba

Next

/
Thumbnails
Contents