Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-18 / 90. szám

6 MEGYEI TÜKÖR SZERDA, 2001. ÁPRILIS 18. Kérődző állat teteméből nem készülhet takarmány Hőkezelt kórokozók A telepről induló és az oda érkező gépjárművek fertőtlenítésen esnek át. (Fotó: Tésik Attila) A 133 Celsius-fokon, 3 bar nyomással, 20 percig hőkezelt állati hulladékokban, vagyis a vásárhelyi ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-nél is alkalmazott technológiával megsemmisíthetők a külőnbőző járványok kórokozói. A kérődző jószágok vágóhídi melléktermékeiből, de más állatfajok hulláiból készült termékeket sem szabad május elsejétől takarmányozásra használni. Növényevő jószágokkal, a kérődzőkkel hazánkban már évek óta tilos állati eredetű fehérjetakarmányokat etetni. Ezt a tilalmat az EU minden állatra kiterjesztette. A szabály betartására különösen figyelnek az Angliából kiinduló, a szarvasmarha állományt sújtó szivacsos agyvelőbántalom (BSE) miatt. - A közhiedelemmel ellentétben. hazánkban nem lépett életbe olyen rendelkezés, amely valamennyi állatnál tiltaná a fehérjetakarmányozást - szögezte le Szabó Gábor, a vásárhelyi ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. igazgatója. - A tévhit alapja talán az, hogy a Takarmány Szövetség tavaly decemberben olyan tájékoztatást adott ki, mely szerint az uniós tilr Szigorítások Az 1986. és 1993. között tetőzött angliai BSE-járvány nyomán szigorú intézkedéseket hoztak a szigetországban, ahol napjainkig 180 ezer megbetegedést regisztráltak, és a kór megállítása érdekében több mint 3 millió szarvasmarhát pusztítottak el. Az intézkedések hatására ma már kevés ilyen eset fordul elő. Magyarországon is lépéseket tettek az illetékesek: egyebek mellett megtiltották a szarvasmarhából és juhból készített termékek állati takarmányozásra való felhasználását. 1995. óta a kérődzők nem ehetnek állati eredetű fehérjét, és megtiltották élőállatok behozatalát olyan országokból - Nagy-Britannia, Írország, Portugália -, ahol BSE-megbetegedést találtak. 1989. óta az állategészségügyi intézetek minden olyan marha-, juh- és macskaagyvelőn elvégzik a BSE-re irányuló kórszövettani vizsgálatot, amely idegrendszeri betegségre utaló tüneti előzményekkel került hozzájuk. Mára több mint tízezer ilyen vizsgálatot végeztek, de egyetlen esetben sem találták nyomát szivacsos agyvelőbántalomnak. A kórszövettani vizsgálat mellett hazánkban életbe lépett a monitoring ellenőrzés: az Európai Unió előírásainak megfelelően az elhullott és a kényszervágásra ítélt állatokon BSE-vizsgálatot végeznek. Dr. Szigeti Sándor Csongrád megyei főállatorvos szerint aggodalomra nincs ok, igazán persze akkor lehetnénk nyugodtak, ha valamennyi, 30 hónapnál idősebb levágott kérődző állat agyvelejét megvizsgálhatnák a szakemberek. Ez azonban évente 3 milliárd forintot igényelne. H. Sz. tás miatt nálunk is hasonló intézkedésre lehet számítani. Mindez azonban nem valósult meg. Semmi sem gátolja az állati fehérjéből készült takarmány felhasználását. Május elsejétől viszont a kérődzők vágóhídi hulladékaiból, továbbá az állathullákból előállított lisztekkel nem lehet etetni az állatokat. A sertés és egyéb jószágok, de elsősorban a baromfi alapanyagiból gyártott termékek viszont továbbra is forgalomban maradnak magyarázta az igazgató. A vásárhelyi gyárban alkalmazott technológiával: 133 Celsius-fokon, 3 bar nyomással, 20 percig hőkezelt alapanyagokban megsemmisülnek a különböző kórokozók, veszélyforrások. - A BSE betegség körüli bizonytalanság miatt az állathullákat és a kérődző vágóhídi hulladékokat égetéssel kell ártalmatlanítani. Megnyugtató talán, hogy szivacsos agysorvadást nem fedeztek fel hazánkban - fejtette ki Szabó Gábor. A szakemberek állítása szerint a takarmányozásban az állati fehérjék felhasználására szükség van, hiszen a húsevő jószágokat, így például a kutyát nem lehet vegetáriánussá tenni. A takarmányozási körből az állati hulladékok kitiltása a megsemmisítés mikéntjére vonatkozó kérdést veti fel. Mindezzel gazdasági és környezetvédelmi problémák kerülnek napvilágra, főként azért, mert jelenleg csupán egyetlen módon, égetéssel lehet a fel nem használható állati hulladékokat ártalmatlanítani. T. A. Angliából indult a kór Szigeti veszedelem A közkeletű elnevezéssel kergemarhakórként ismert szivacsos agyvelőbántalom (BSE) a szarvasmarhák idegsejtjeinek anyagcseréjében szerepet játszó prion nevű fehérje kóros elváltozása miatt alakult ki. A betegséget először 1985 júniusában Nagy-Britanniában vették észre. A BSE kialakulásáról annyit sikerült kideríteniük a tudósoknak, hogy a marhák a takarmányba kevert állati eredetű fehérjéktől betegedtek meg - tájékoztatta lapunkat dr. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató-főállatorvosa. Az angolok akkor követtek el hibát, amikor 1981-től - a szigorú előírásokat megszegve - az állati eredetű fehérjét 130 helyett csupán 105. Celsius-fokon dolgozták fel. A négy év múlva felfedezett első BSE-tünetek arra utaltak, hogy idegrendszeri megbetegedésről van szó: a szarvasmarhák nem tudták koordinálni a mozgásukat és felfúvódtak. Az állatok agyvelején végzett vizsgálatok megál-Iapították, hogy az agysejtek egy része elpusztult, ezért az agy üreges-szivacsos szerkezetűvé vált. A tudósok feltételezik, hogy a juhoknál kétszáz éve ismert, hasonló agyi elváltozásokat előidéző betegség (Scrapiae) kórokozója a takarmányozáson keresztül a szarvasmarhákba jutva áttörte a faj ellenállóképességét, és így alakult ki a BSE. A kergemarhakór lappangási ideje legalább négy év, de a pesszimistább tudósok szerint 15-20 évig is eltarthat a tünetek megjelenése. A prion fehérje megbetegedése embernél is előfordul, így alakul ki például a Creutzfeldt-Jacob-kór. Olyan tudományos eredményt azonban eddig nem közöltek, amely bizonyíthatóan összefüggést talált volna a BSE és az 1996. óta Angliában 85 fiatalnál kialakult Creutzfeldt-Jacob-kór között. Hegedűs Szabolcs Fertőtlenített cipőkkel és kerekekkel lehet bejutni a vadasparkba Állatok simogatása tilos! dekében április 5-én újabb rendeletet adott ki a park igazgatója. A látogatóknak kádba kell lépniük, ezzel megakadályozzák a cipőjükre tapadt vírus behurcolását. A gyerekek kedvencét, vagyis az állatsimogatót is bezárták. A hasított körmű állatokat, vagyis a kétpúpú tevét, guanakót, vikunyát, alpakát és társaikat a dolgozók naponta megvizsgálják, és a legkisebb rendellenességet is azonnal jelezniük kell. A száj- és körömfájás legjellegzetesebb tünetei: láz, bágyadtság, étvágytalanság, nyálzás, hólyagok és fekélyek a száj nyálkahártyáján, a lábvégeken, továbbá kisebb-nagyobb fokú sántaság. K. T. Az Európában kitört száj- és körömfájás miatt a Szegedi Vadasparkban is szigorításokat vezettek be: a látogatóknak fertőtlenítő kádba kell belépniük, az autók kerekeit pedig lefújják. A vírusra leginkább fogékony állatokat, a hasított körműeket naponta megvizsgálják, valamint megszüntették az állatsimogatót. A park azonban látogatható. Az Angliából elterjedő fertőző száj- és körömfájás miatt Európa-szerte több ezer szarvasmarhát, sertést és birkát öltek már le. Nemcsak a háziasított, hanem a vadon élő, hasított körmű állatok is fogékonyak a betegségre. Az állatkertekben ezért szigorításokat vezettek be az állomány védelmére. - A parkunkban elsőként március 22-én rendeltem el óvintézkedéseket, nehogy behurcolják a veszélyes vírust - nyilatkozta tegnap lapunknak Gősi Gábor, a Szegedi Vadaspark igazgatója. A park területére jármű csak indokolt esetben hajthat be, és persze csak azután, hogy Virocid oldattal fertőtlenítették. A főbejáratot kizárólag vészhelyzet esetén használhatják a kocsik. A maradványhús, illetve az elhullott állattetemek elszállítása után a járművet és dolgozók kezét, lábbelijét visszatéréskor fertőtleníteni kell. Magyarországon nincs beteg állat, de a megelőzés érGerry, a kétpúpú tevefiú is könnyen megkaphatja a kórt, ezért kiemelten figyelünk rá - mondta Gősi Gábor. (Fotó: Gyenes Kálmán) Újság, könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, meghívó, névjegy, ,, IGÉNYES KIVITELBEN: DM 62/466-847. A REFARM KFT. NÖVÉNYVÉDŐSZER-SZAKBOLTJÁBAN (Szeged, Dorozsmai út 172.) Tel.: 62/462-678 minden pénteken (április 20-tól) 14 órától NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÁST TART, kiemelten a gabona, kukorica, valamint egyéb szántóföldi kultúrák vegyszeres gyomirtása és állományvédelme, a termelők növényvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei témakörökben. Ezzel egy időben április 20-30-ig árengedményes akció boltjainkban! Kistelek, Petőfi u. 32. Szeged, Dorozsmai út 172. 5-15% Bármely összegű megtakarításnál előnyös. • Az egy éves állampapírkamatot mindig meghaladó, kiszámítható kamatozás. Folyamatosan vásárolható. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedély száma: III/10.260/2001, kelte: 2001. 03. 29. A Kibocsátási Tájékozató megtekinthető a Forgalmazói helyeken. www.quaestor.huinfo@quaestor.hu 6720 Szeged, Kölcsey u. 11. Tel.: 62/424-565