Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-02 / 77. szám

HÉTFŐ, 2001. ÁPRILIS 2. HATÁROK NÉLKÜL 3 A turizmus is számtalan lehetőséget kínál Várják a magyar befektetőket Reumagyógyítás egyetemi szinten Bélpolitika TTivezetik a politika porcelánholtjából a legnagyobb M\ Fidesz-elefántot: az egyes számú kormánypárt or­szágos választmánya l'okorni Zoltán oktatási minisztert javasolja elnöknek, így Kövér László még egy sorral hátrébb, mondhatni, a frontvonalak mögé kerül. Az új elnök - afelől ne legyen kétségünk, hogy a választmány javaslata szent ebben a fiatalságát meghazudtolóan fe­gyelmezett pártban - minden tekintetben európai politi­kus. Persze ő sem oldhatta meg tárcája valamennyi problémáját, mégis összehasonlíthatatlanul elfogadot­tabb, mint a három-négy havonta menetrendszerűen keménykedő volt titkosszolgálati miniszter, jelenlegi pártelnök. Legutóbb Kövér úr akkor szellentett bele a nullás lisztbe, amikor Orbán Viktor által európai kijá­rásra felkért Horn Gyuláról azt találta mondani, hogy ezzel lehetőséget kapott a vezeklésre a múltban elköve­tett bűnökért. A hírre az ország első embere kiejtette a kezéből a cumisiiveget, de azóta sem reagált érdemben az ügyre, s persze a kijárásból sem lett semmi. Viszont közeled­nek a választások, s nem árt, ha van stílusuk az első vo­nalban harcolóknak. Pokorni politikai profizmusát az ellenfelek is elismerik. Kövérnél viszont fennállt a sza­vazatmin imalizjálás veszélye. Dolgozzon csak kampány­főnökként, ott sok lesz a munka, s akkor talán kevesebb ideje marad a politikai állásfoglalásokra. A Fidesz tehát már elindult, az MSZP pedig még mindig csak totyog, miniszterelnök-jelölteket lebegtet, háromnál nem tud tovább számolni, s olyan tempóban veszíti el potenciális szavazóit, hogy azt tanmeseként oktatják majd a hazai politikatörténetben. Mintha nem is a vezető kormánypárt lenne bajban legnagyobb koa­líciós partnerének cirkuszba illő botránysorozata miatt, hanem az ellenzék. Az elmúlt évtized közép-kelet-euró­pai maflasági csúcsát minden bizonnyal a szocialisták állították fel azzal, hogy képtelenek leütni az utóbbi hó­napok kormányoldalról feladott magas labdáit. A sor hosszú lenne, de most elégedjünk meg annak összeha­sonlításával, hogy az elmúlt héten mennyi szó esett az új és mennyi a volt agrárminiszterről. A belpolitika ­ezúttal inkább bélpolitika - egyes számú híre nem a kö­zeledő száj- és körömfájás volt, hanem a pacal. Gyaní­tom, ez is a szocialistáktól veszi majd el a szavazókat és nem a Fidesztől, amelynek pedig volt valami köze ah­hoz, hogy a közélet színvonala idáig süllyedt. A pacal jegyében telt múlt hétben az a legfurcsább, hogy egyelőre tökéletesen igazolja azt a - két nappal az első tünetek előtt kiszivárogtatott - hírt, miszerint Tor­gyán József úgy vonulhat vissza a legkevesebb presz­tízsveszteséggel, hogy egészségi állapotára hivatkozik. A többi már csak választási recept: vedd a torgyánta­lanúott kisgazdapártot, az ország legnépszerűbb po­litikusa által vezetett - amúgy egyemberes - MDF-et, s e kettőt add hozzá a kövértelenített Fideszhez. Ebből könnyen kisülhet a választási győzelem. A túlsó oldalon is ideje lenne már felkötni a gatyát, de még az sincs meg, hogy ki viselje, ráadásul a madzagot sem találják. j/c^ IJl-JL Agrár- és ipari farmot, szabadkereskedelmi öve­zetet, borászati kutatóin­tézetet is megtekintett az Arad megye meghívására Romániában járt Csong­rád megyei delegáció. A Duna-Körös-Maros-Tisza eurórégiós együttműkö­dés keretében sorra ke­rülő tanácskozáson konk­rét javaslatok alapján megállapodás született a jövőbeni programokról is. A határon túli szomszéda­inkkal való jó kapcsolat ápo­lása nem csupán az ott élő ma­gyarok szempontjából, vagy a régió történelmi hagyomá­nyai miatt lehet jelentős, ha­nem a térség európai színvo­nalú fejlődésének elősegítése érdekében is. Ezért is alakult meg 1997-ben a Duna-Kö­rös-Maros-Tisza (DKMT) eu­rórégiós együttműködés négy román, négy magyar megye, illetve a Vajdaság részvételé­vel. A Phare-CBC uniós tá­mogatás keretében azóta már több sikeres programot kidol­gozó magyar-román megyék pedig tovább szeretnék bőví­teni meglévő kapcsolataikat. Ennek jegyében volt két napig Arad megye vendége Csong­rád Megye Közgyűlése. Az Arad Megyei Tanács épületé­ben megtartott együttes ülé­sen a résztvevők megvitatták az aktuális, közös érdekeken alapuló fejlesztési elképzelése­ket. Természetesen olyanokat, amelyekhez segítséget remél­hetnek az Európai Uniótól is. A két megye képviselői a stra­tégia fontosságú feladatok kö­zött említették a közlekedési A képviselők megtekintették az aradi Minorita-rendház udvarán lévő szabadságszobor felújításra váró darabjait. (A szerző felvétele) lehetőségek bővítését, az utak építését, a határ menti ipari zónák kialakítását, valamint a környezetvédelem fejleszté­sét. A turizmus is számtalan le­hetőséget kínál Arad és Csongrád megye számára, hangzott el a tanácskozáson. A történelmi turizmus mellett ugyanis a gyógyvizek előnye­it is jobban ki kellene hasz­nálni. A fejlesztési programok megvalósítása érdekében pe­dig - elfogadva a Csongrád megyeiek javaslatát - egy köz­hasznú társaság jön majd lét­re a DKMT égisze alatt. A tanácskozás után a ma­gyar delegáció tagjai látogatást tettek a Ménesi Szőlészeti és Borászati Kutató Állomáson. Estefelé Világos községben fogadták a magyar küldöttsé­get. A vendéglátók természe­tesen arra is figyeltek, hogy látványos folklór műsor kere­tében ízelítőt adjanak a román nemzeti kultúra értékeiből. Másnap a Kürtösre érkező Csongrád megyeiek nagy ér­deklődéssel tanulmányozták az agrár-ipari farmokat. Nem véletlenül, hiszen a társulás a vetőmag- és takarmányterme­léstől, a piackész tej-, illetve hústermékekig mindent maga állít elő. Nem kisebb figyelem kísérte a magyar határtól mindössze hat kilométerre lé­vő Kürtös-Arad szabadkeres­kedelmi övezetet sem. Elhang­zott: az adó- és vámkedvezmé­nyeket kínáló lehetőséget ma még kevesen használják ki, hiszen Magyarországról is mindössze három cég érdeklő­désére számíthatnak. A kétnapos testvérmegyei látogatás utolsó állomása Má­csa község volt, ahol a vendég­látók - a csodálatos arboré­tum megtekintése után - az egykori Károlyi-kastélyban köszöntek el a delegáció tag­jaitól. N. R. J. A táppénzes napok szá­ma és a rokkantosítási arány azt mutatja, hogy a reuma népbetegségnek te­kinthető. A kórház és a kli­nika reumatológiai osztá­lyainak egyesítéséből kö­zelmúltban létrejött reuma­tológia tanszék a régió be­tegellátásában jelentős sze­repet vállal. A közelmúltban írta alá a Szegedi Tudományegyetem és a városi önkormányzat vezeté­se a reumatológiai tanszék lét­rehozásáról szóló egyezményt. A tanszék a kórház korábbi re­umatológiai osztályán fog mű­ködni. Vezetője Pokorny Gyula egyetemi tanár, akivel nemcsak az új reumatológiai centrumról, hanem a népbetegségnek szá­mító reumás betegségekről, a gyógymódokról és a megelőzés lehetőségeiről is beszélgettünk. -Az, hogy tanszékké alakul a reumatológiai osztály, mi­lyen változást hoz a betegel­látásban? - Az orvosegyetemi tanszék­nek hármas feladatot kell ellát­nia, a gyógyításon kívül az ok­tatást és a kutatást is, mégpedig optimális egyensúlyt teremtve e három feladat közön. A három funkció egyensúlyban tartása serkentőleg hat egymásra, ám ha valamelyik túlzottan előtér­be kerül, kedvezőtlenül hathat vissza a másik két feladatra. A most létesült reumatológiai tan­széknek, mint regionális cent­rumnak, a dél-alföldi régió ­Csongrád-, Bács-Kiskun-, Bé­kés- és Szolnok megye - egész­ségügyi intézeteinek kell diag­nosztikai és terápiás segítséget nyújtani a járó- és fekvőbeteg-el­látásban is, elsősorban a gyulla­dásos mozgásszervi betegségek esetében. Feladatunk van az or­Kisimre Ferenc jelenti Dubrovnikből Dalmát április rel vagy fizikoterápiával, és mi­kor kell kérnie az idegsebész vagy az ortopéd orvos segítsé­gét. -A reumatológiai betegség gyűjtőfogalom, mi tartozik körébe? - Az úgynevezett kopásos és gyulladásos, valamint a nem közvetlenül balesetből szárma­zó mozgásszervi betegségek. A kopásos betegségek a gyako­ribbak, viszont a gyulladásos mozgásszervi eltérések általá­ban súlyosabbak. Vannak olyan betegségek, amelyek csak idő­szakosan okoznak panaszokat, és vannak olyanok is, amelyek tartósan fennállnak. Az utóbbi esetekben sokszor nem is ígér­hetjük a betegnek, hogy végle­gesen meg tudjuk gyógyítani. Az úgynevezett kopásos ízüle­ti betegségek elsősorban az idő­sebb embereket érintik, míg az ízületi gyulladások a fiatal és középkorú, munkaképes kor­osztályt. A táppénzes napok számát és a rokkantosítási arányt tekintve a reumás kórok a betegségi listán az elsők kö­zött szerepelnek, joggal nevezik népbetegségnek. - Mi az oka annak, hogy napjainkban annyi ember küszködik ízületi problémá­val? - Bár az ízületi betegségek egyidősek az emberiséggel, a megnövekedett átlagéletkor mi­att egyre gyakrabban találko­zunk a kopásos mozgásszervi betegségekkel. Ezek már jelent­kezhetnek fiatalabb korban is, el­sősorban az elhízott és kevés rendszeres testmozgást végzó embereknél. Éppen ezért a reu­matológiai betegségek megelő­zésében - egészségesebb élet­móddal - az embereknek ak­tívan részt kell venniük. K. K. Bemard Show, a híres iro­dalmár mondotta 1929-ben, hogy aki a paradicsomot akarja látni, jöjjön el Dub­rovnikba. Nem tévedett. Édenkerthez hasonlít ez a több mint ezeréves város és környéke. A szépségében is lehet gyönyörködni, de a szegedi­ek nemcsak ezért érkeztek most Dubrovnikba, hanem tárgyalni jöttek a helybéli ve­zetőkkel a kapcsolatfelvételé­ről és a további együttműkö­désről. Tegnap Vido Bogdá­novics polgármester munka­társaival fogadta a Tisza-par­tiakat. A tengerparti város el­só embere örömét fejezte ki, hogy a szegediek eljöttek Dubrovnikba. E kapcsolatot voltaképpen a két város vete­rán vízilabdázóinak köszön­hetó, hiszen tavaly ők talál­koztak előbb Magyarorszá­gon, majd itt az Adrián. Mint mondotta, elsősorban az ide­genforgalom, az élelmiszer­ipar terén nyílnak együttmű­ködési lehetőségek, de a tu­dományban és a sportban is hasznos kapcsolatokat szeret­nének kialakítani. Bartha László polgármes­ter megköszönte a dubrovni­kiaknak a meghívást, bemu­tatta munkatársait, majd hangsúlyozta, hogy Szeged is érdekelt a Dalmát tengerpart­tal való gazdasági és egyéb jellegű együttműködésben. Örömét fejezete ki, hogy a rövid látogatás alkalmával megegyezésre jutott a két küldöttség a további kapcso­latteremtésben. Munkatársai­val együtt megfelelő tartal­mat kíván adni ennek az el­határozásnak, hiszen csak így lehet eredményt elérni a közös munkában. Végezetül pedig meghívta Vidó Bogdá­novics polgármestert és munkatársait, hogy legyenek a város vendégei május 21­én Szeged napján, amikor a Tisza-partra látogatnak a többi testvérváros küldöttsé­gei is. Itt Dubrovnikban, csak úgy, mint Horvátország min­den táján, a média első szá­mú témája Szlobodan Milo­sevics letartóztatása. Az itteni közvélemény nagy meg­könnyebbüléssel vette tudo­másul a „balkáni hóhér" rács mögé juttatását. Egyébként a szegedi dele­gáció tegnap befejezte mon­tenegrói és horvátországi lá­togatását és ma tér haza Sze­gedre. A kórház reumatológiai osztályán évek óta jól működő fizikoterápiás részleg fogadja a betegeket. (Fotó: Schmidt Andrea) vos-, a szakorvos-, valamint a gyógytornászképzésben is. A tanszéken képzendő reumato­lógus szakorvosoknak nemcsak elméleti oktatást kell kapniuk, hanem a gyakorlatban, a beteg­ágy mellett is tapasztalatot kell szerezniük a diagnózis felállí­tásában és a kezelésben. Nagy hangsúlyt fektetünk a családor­vosok képzésére is, hiszen ők azok, akik először találkoznak a beteggel, és csak megfelelő is­meretek birtokában képesek he­lyesen dönteni, hogy vállalják ­e a páciens kezelését, vagy re­umatológus, ortopéd vagy ideg­sebész szakorvoshoz irányítják. - Hogyan működött eddig, és miként ezután a most már egységes reumatológia? - A szegedi reumatológiai ellátás eddig sajnos elmaradt nem csak a fóváros, de a legtöbb vidéki nagyváros reumatológi­ai ellátásától is. A kórházban 30 ágy működött, itt főleg a kopá­sos ízületi betegségben szenve­dőket gyógyították, akiket több hónapos várakozás után tudtak felvenni az intézetbe. Ezzel pár­huzamosan, az I. számú belgyó­gyászati klinika 10 reumatoló­giai ágyán a Dél-Alföld négy megyéjének gyulladásos ízüle­ti betegeit kezeltük. Ez a regio­nális feladat továbbra is megma­rad, amit jelenleg 30 ágyon -, de reményeim szerint a közeljövő­ben már negyvenen - fogunk végezni. Ez csak jól szervezett munkarenddel valósítható meg. Az osztályhoz járóbeteg-szak­rendelés is kapcsolódik, amely nem átveszi a területen működő reumaszakrendelések munká­ját, hanem azoknak szakmai se­gítséget nyújt. - Fizikoterápiás egység lesz az új reumatológiai tanszé­ken? - A kórház reumatológiai osztályán évek óta jól működő fizikoterápiás részleg van. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a reumatológiai gyógykezelés nem azonos a fizikoterápiával, vagy a gyógyfürdőkezeléssel. Az, hogy a gyógyszeres kezelés vagy a fizikoterápia kerül előtér­be a gyógyítás során, mindig a betegség természetétől és akti­vitásától függ. Arra kell töre­kedni, hogy a beteg azt az opti­mális kezelést kapja meg, ami a tudomány mai állása szerint a leghatékonyabb. A reumatoló­gusnak tudnia kell, hogy med­dig kezelheti betegét gyógyszer-

Next

/
Thumbnails
Contents