Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-03 / 78. szám

KEDD, 2001. ÁPRILIS 3. CSONGRÁD MEGYE 3 Felfüggesztik" a harmadikat Hídemberek rsmlékezetesen az első szabad választás után megHj alakult kormányunk idején szállongtak ilyen felemelő hírek. Például az, hogy a nagy esemény, a tervezett világkiállítás színpompáját növelhetnénk egy különleges fegyverténnyel, konkrétan a Duna folyó vízszínének ideiglenes megváltoztatásával - persze csak a magyarországi szakaszon. Piros-fehér-zöld színösszeállítást gondoltak a szabadon szárnyaló fantáziával megáldott aktuális álmodozók. Ez nem lehet véletlen, hiszen ezek a magyar trikolór színei - fűziék hozzá a maguk csendes szarkazmusával az akkori realisták. A kivitelezés mikéntjéről már nem került szó, mert hiszen egy idő után az expóról sem. Ne tessék találgatni, az egész a tegnapi szegedi hídprezentációról jutott eszembe. Annak is egyik apró, bár kétségtelenül a külföldi tervező team érzékenységét és előzékenységét felvillantó ötletéről. Mely szerint a megépítendő új szegedi híd a nemzeti trikolór színeiben pompázva ívelhetné át a folyton rakoncátlan, ám (csak nem ezért?) gyakran a legmagyarabb folyónak titulált Tiszát. Az asszociáció, elismerem, csak részben indokolható. Hiszen ki ne venné észbe, de rögtön, hogy míg káprázatosan abszurd, de mindenképpen hazafias jellegű volt a folyóvízfestés ötlete, abszolút realitás a nemzeti színű híd. Nem mintha a szilárd anyag jobb festéktűrő lenne, mint a cseppfolyós, nem. Mint tudjuk, mindkettő jól színezhető. De ha az utóbbi a Duna-mederben folyik, akkor gondok támadhatnak a határszakaszokon. A nemzeti előbb-utóbb elegyül az idegen, azaz más színű vizekkel. Míg ha egy hidat beszíneznek, az tartósan ott marad és úgy marad. Viccen kívül: a szegediekével talán csak a Hídember, Széchenyi öröme vetekedhetne. Ha láthatta volna a KÉSZ Kft. elsőrangú marketing-produkcióját tegnap a városházán. Amely nem is egy, hanem három új hídról mesélt. Az a gyanúm, az öröme csak fokozódna - s nemkülönben a miénk -, ha mindennek tetejébe kiderülne, hogy a róla elnevezett nagyszabású országfejlesztő program is magába fogadná a három új híd megépítését. M

ert bár a Hídember biztos volt benne, hogy álmodni csak nagyot érdemes, azt is pontosan tudta, miféle tornyos akadályok szemtelenkednek a megvalósulás útján. Miattuk az álom és a valóság között nincs mese - hidakat kell verni. Egy lehetséges harmadik Tisza-híd tanulmánytervét mutatták be tegnap, hétfőn délelőtt a városházán országgyűlési képviselők, szakemberek, valamint a sajtó nyilvánossága előtt. A KÉSZ Kft. és a belgrádi Delfin Inzenjering mérnöki iroda együttműködésében elkészült ajánlat 5,5 milliárd forintból építené meg a régi, háborúban lebombázott vasúti hid helyén az új közúti átkelés lehetőségét a folyó felett. Utoljára 22 évvel ezelőtt, 1979-ben avattak közúti hidat Szegeden, amely azóta is az „új híd" nevet viseli, megkülönbözetésképpen a régivel szemben. A lemaradást tíz év alatt szeretné behozni a jelenlegi városvezetés, hiszen a tervek arról szólnak, hogy 2010ig összesen három új Tiszahíd épülhet a meglévő kettő mellé: ebből az egyik az M43as, úgynevezett helsinki 4-es folyosó Nagylakig tartó szakaszának építésével valósulna meg Algyőnél. a másik - szintén közúti híd - az, amelyiknek a tanulmánytervét mutatták be a tegnapi prezentáción, ez Szeged közlekedési dugóit oldaná, a harmadik pedig vasúti híd lesz a város déli részén. Bartha László, Szeged polgármestere a Délmagyarország kérdéseire válaszolva elmondta: két éve kezdtek el azon töprengeni, milyen megoldást lehetne találni a város közlekedési problémáira. Menet közben jutottak arra a megoldásra, hogy a rakpartot összekötik a Nagykörút végével, s a forgalmat onnan terelik át ÚjszeA harmadik híd látványtervének egy változata. Köszönőviszonyban a dóm tornyai és a központi oszlopok. gedre. Vagyis szinte a régi vasúti híd „nyomvonalán" épülne az új szerkezet. Eközben a város fölvette a kapcsolatot tervezőkkel és hídépítő vállalatokkal, s eddig három ajánlatot hallgattak meg. Közülük a KÉSZ Kft. és a belgrádi Delfin Inzenjering mérnöki iroda javaslata ígéri minőségben a legjobbat, árban pedig a legalacsonyabbat (5,5 milliárd forintból építenék meg). Persze, a város „akarata" önmagában nem elég - fogalmazott Bartha -, szükség lesz a Széchenyi-terv programjai során elnyerhető pályázati pénzekre, valamint állami garanciára is. „Amennyiben 2010-ig felépül a három új Tisza-híd, azok Szeged fejlődését harminc évre előre meghatároznák." A KÉSZ Kft. és a belgrádi Delfin mérnöki iroda tavaly év végén írt alá olyan megállapodást, amely lehetővé teszi a közös részvételt pályázatokon, tervezői, kivitelezési megbízásokban. A szerződéssel a KÉSZ nem titkolt célja az, hogy kivitelezési megbízásokhozjusson a balkáni újjáépítési folyamat során. Varga Mihály, a KÉSZ Kft. vezérigazgatója úgy fogalmazott, szeretnének bemutatkozni új oldalukról, arról, hogy képesek egy híd generál-kivitelezésére is. Hasonló projekteknek eddig csak a beszállítói voltak. A belgrádi teamet - B Stipanic, A Bojovic, S Dunica és M Lazovic tervező professzorokat - a tegnapi városházi prezentáción Schell Ferenc, a KÉSZ Kft. fejlesztési igazgatója mutatta be. A jugoszláv csapat a híd építésének két változatát dolgozta ki: az elsőt arra az esetre, ha kétszer kétsávos autóút épülne, gyalogúttal az egyik és kerékpárúttal a másik oldalon. A második változatot akkor lehetne alkalmazni, ha a hidat két ütemben valósítanák meg és az utolsó „fejezet" a szélesítésről szólna. A harmadik Tisza-híd 540 méter hosszú lenne, amelyet az újszegedi parton álló 81 méter magas központi oszlopra függesztenének föl. Az oszlop a Tisza túlpartjáról „köszönne vissza" a dóm 90 méter magas tornyainak. A színskálával a magyar trikolórra utalnak: az acélszerkezet téglavörös, a vasbeton szerkezet fehérre meszelt, a korlát pedig zöld lenne. Fekete Klára SZEGED, STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 8-TÓL ESTE 6-IG! DÉLMAGYARORSZÁG KFT. Tévés vezetők a regionális stúdióban • Nem üzlet, hanem protokoll Protokolláris jellege volt a látogatásnak tudtuk meg az MTV nemrég megbízott vezetőjének tegnapi szegedi tartózkodásáról. Mendreczky Károly a regionális stúdióban és a polgármesternél járt. A mostanában sokféle megpróbáltatásnak kitett tévések körében futótűzként terjedt el tegnap, hogy az MTV vezetői a regionális stúdió privatizációjáról tárgyalnak a városházán. Az utóbb falsnak bizonyult hír ama tény alapján kapott lábra, hogy többen látták a főnöki autókat a városháza előtt parkolni. Kiegészítő adatnak tetszett, hogy a pénteki közgyűlés egyik előterjesztése szerint tőkeemelést terveznek a Szeged TV-ben, amelyben az önkormányzat résztulajdonos. Az összekapcsolt információkból többen arra következtettek, hogy a Szeged TV vásárolná meg a körzetit, amelynek privatizációjáról bár sok szó esett, a vezetők ezt eddig egyszer sem erősítették meg. (Legutóbb március 29-én számoltunk be arról, hogy az MTV új vezetője éppen azzal-bízta meg a vidéki stúdiók külsőseinek képviselőit, dolgozzák ki elképzeléseiket a szerkesztőségek hatékonyabb működtetéséről.) Belénessy Csaba főszerkesztő, a regionális stúdiók főnöke kérdésünkre azt mondta, hogy Mendreczky Károly, az MTV vezetésével március 27-én megbízott alelnök sorra látogatja a vidéki tévés műhelyeket Szegedről tegnap Pécsre ment. A polgármesternél protokolláris látogatáson volt, hiszen a szegedi körzeti stúdió és városi tévé között együttműködési megállapodás van érvényben. Ugyanezt erősítette meg Arató László, a Szeged TV ügyvezetője, aki azt is elmondta, hogy a közgyűlési előterjesztés valóban tartalmaz tőkeemelési javaslatot. A kereskedelmi tévé két tulajdonosa, az önkormányzat és a Partiscum 2000 Kft. 10-10, azaz összesen 20 millió forint értékben emeli a Szeged TV tőkéjét, nem utolsó sorban azért, hogy a megnövekedett műsorkészítési feladatoknak eleget tehessen Szeged új kereskedelmi televíziója. E. S. Városi polgármesterek fáruma Államosított önkormányzatokat: nem Számvevőszék mellett - a jövőben ebben jelentősebb szerep jutna a területi háztartási hivataloknak. A községek nehézségeit taglaló hozzászólók a társulásos formában ellátandó feladatok koordinálásának nehézségeiről ejtettek szót. Fontosnak nevezték - köztük Nógrádi Zoltán. Mórahalom polgármestere is - a kistérségi szemlélet erősítését, a nekik juttatható támogatások bővítését. A területi fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése ugyanis a városoknak is érdeke. Ennek kapcsán kiemelt hangsúlyt kapott az ötszintű közigazgatási rendszer kritikája. Különösen a megye és az uniós csatlakozás kapcsán szorgalmazott régiók koordináló, esetleges pénzelosztó szerepének esélyét vitatták. Abban azonban a tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett: meg kell hagyni a polgároknak azt a lehetőséget, hogy saját ügyeikről helyben dönthessenek. Ezt a célt kell szolgálnia a választási rendszernek, az önkormányzati törvénynek, a kormány pénzosztó, illetve elvonó politikájának. A polgármestereknek azonban addig is tovább kell gyakorolniuk azon a „hangszeren", amelyet ma jelent számukra a polgármesteri státus. Az önkormányzati törvény módosítására ugyanis egy évvel a választások előtt már nem lehet számítani. N. Rácz Judit Valóság vagy csupán szólam az önkormányzatiság érvényesülésének hangsúlyozása? A polgármesterek többsége inkább az utóbbi véleményt osztja. Hiszen egyre inkább a központi hatalom kiszolgáltatottjának érezik magukat, mivel újabb és újabb feladataikhoz nem rendel a kormányzat elegendő pénzt. Az önkormányzati törvény tervezett módosítása reményeik szerint erre is ad majd megoldást. Nem igazán optimista hangulatban zajlott az a tegnapi vitafórum, amelyen Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye városainak polgármesterei vettek részt. A megyeházán - a Belügyminisztérium felkérésére, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal szervezésében - megtartott rendezvény témája ugyanis húsba vágó . volt: a helyi önkormányzati törvény módosítását célzó koncepciótervezet. Az érintettek persze már évek óta hangoztatták, hogy felújításra szorul a tízesztendős önkormányzati gyakorlat. A tervdokumentum tartalmazza is a negatív tapasztalatok kiküszöbölésére irányuló elképzelések zömét, a városok vezetői mégis aggódnak, mutatott rá az elsőként felszólaló Szirbik Imre, Szentes polgármestere. Szavaival pedig valamennyien egyetértettek: a problémák jelenDr. Pataki László Békés megyei, valamint dr. Metzinger Éva Bács-Kiskun megyei közigazgatási hivatalvezető egyaránt fontosnak tartja az önkormányzati törvény módosítását. (Fotó: Schmidt Andrea) tős része anyagi okokra vezethető vissza. Ám addig, amíg az állam a normatív támogatást is szűkre szabottan osztja, a helyi forrásokat pedig megcsapolja, semmi sem változhat. Lehet vitázni, jó javaslatokat megfogalmazni, törvényt módosítani, az önkormányzatiság legnagyobb teherviselői, a városok ezzel nem jutnak messzire. Ellenvéleményként megfogalmazódott: sok település még a meglévő forintjaival sem tud körültekintően gazdálkodni. Ezért mindenképpen erősíteni kellene az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági ellenőrzését. A tervezet szerint - az Állami