Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 12. CSONGRÁD MEGYE 3 „Hogy álljunk az emberek elé?" Megbukott az üzletrésztörvény Ifjabb Rapcsák nem nyilatkozik n jegyzet Ki van a padlón? A történet 1992-ben kezdődött. Az akkori szövetkeze­ti, illetve az úgynevezett átmeneti törvény alapján nevesítették a szövetkezeti vagyont és üzletrészhez jut­tattak egymillió-száznegyvenezer embert. A szövetke­zeti vagyonból (akkor 260 milliárd forint) 51 fi milli­árd a tagsági viszonnyal nem rendelkezőké, a külső üzletrész-tulajdonosoké lett. A közgyűléseken nem volt szavazati joguk, így a szövetkezeti menedzsment nem volt érdekelt abban, hogy osztalékot juttasson nekik. A Torgyán vezette FVM hivatalosan ezt kifogásolta, il­letve ezzel indokolta a külső üzletrész-tulajdonosok ki­fizetéséről szóló törvény szükségességét. Mindenki tudta azonban, hiszen Torgyán sohasem titkolta, hogy szerinte a „volt kolhozelnökök és szűk posztkommu­nista erők" érdekeit szolgálják a mezőgazdasági szö­vetkezetek, ezért számos kísérletet tett az ellehetetlení­tésükre. Ebbe a sorba illeszkedik a most alkotmányel­lenesnek nyilvánított törvény. A Fidesz sokáig ellenállt a torgyáni tervnek, tavaly augusztus 15-én mégis megszületett róla a kormány­döntés. Elemzők szerint ez része volt a kormányfő és Torgyán közötti, a köztársasági elnök jelöléséről kötött alkunak. A törvénytervezetet kormányoldalról sem tá­mogatta mindenki, az ellenzéki mezőgazdasági bizott­sági elnök pedig „egy háborodott elme agyszülemé­nyének" titulálta. Egyébként ugyanő, az MSZP-s Orosz Sándor tavaly ősszel nagyjából ugyanazokat a jogsértéseket nevezte meg, mint most az Alkotmánybí­róság. Kifogásolta, hogy egy törvény által adnának a valóstól eltérő értéket egy vagyontárgynak, s diktatóri­kus módszerrel köteleznék a szövetkezetet ennek az ár­nak a megfizetésére. A törvényjavaslat körüli viták során a miniszterel­nök többször is kényes helyzetbe manőverezte magát. Szokásos szerdai rádióinterjúi egyikében például azt találta mondani, hogy a koalíció a kormányprogram­nak megfelelően olyan mezőgazdaságot képzel el, ahol közép- és nagybirtokos magángazdák tevékenykednek. A program azonban nem nagybirtokot, hanem családi gazdaságot emleget. Mivel Orbán Viktor az üzletrész­törvénnyel kapcsolatban hozta szóba a nagybirtokot, mintegy muníciót adott a törvény ellenzőinek, akik úgy vélték: a törvény tönkrevágja a téeszeket, melyeket aztán nyomott áron vásárol fel - a spekulatív tőke. Mivel ennyi szabad tőkéje magyar polgárnak nincs, az új hazai nagybirtokos bizony külföldi lesz, s akkor annyi a kormányretorikának és -imázsnak. De ha ezX a fene bánja is, az ország veszteségét mindenki meg­sínyli. m mindazonáltal senki sem nyugodhat meg most Irl. sem, Torgyán után és a taláros testület döntése után. A magyar mezőgazdaság tudniillik továbbra is a padlón leledzik. Még mindig két számjegyű Márciusi infláció FT Y M CSONGRÁD MEGYEI _FOLDMUVELÉSÜGYi Miwlr,, * Nyitás előtti pillanatok az FVM szegedi hivatala kapujában. Sok hűhó semmiért. (Fotó: Karnok Csaba) Tumultus a hivatalban A FVM Csongrád megyei hivatalában általában a nyitást követő első egy-két órában mérték a legna­gyobb forgalmat, olykor tumultuózus jelenetek zajlot­tak le. Hogy mi történik majd a hátralévő egy-két na­pon? Szakáll Sándor megbízott hivatalvezető szerint nem áll le a munka, hiszen még nem kaptak rá utasí­tást. „Végigcsináljuk azt, amit ránk bíztak." Alkotmányellenes a mezőgazdasági szövetke­zeti üzletrészről szóló tőr­vény és végrehajtási ren­delete az Alkotmánybíró­ság (AB) szerdán Buda­pesten nyilvánosan kihir­detett határozata szerint. A testület mindkettőt ha­tályba lépése napjára visszamenőlegesen meg­semmisítette. Az érdek­képviseletek és a civil szervezetek, valamint az érintett szövetkezetek elégedettek a döntéssel. Az üzletrésztörvényt 2000. december 22-én hirdették ki, a szövetkezetek „karácsonyi ajándékként" kapták a parla­menttől. Addigra már több olyan számítás látott napvilá­got. amelyek kimutatták, akár 50 milliárd forintot is kivon­hat a mezőgazdaságból a külső üzletrész-tulajdonosok kifizetése és csődbe viheti a szövetkezetek 50-60 százalé­kát. Az is látszott, a bankok kivonulnak az agrárium hite­lezéséből. A törvény megszavazása után több civil szervezet és el­lenzéki párt kért előzetes nor­makontrollt a köztársa­sági elnöktől - alkotmányos­sági aggályok miatt. Ám Módi Ferenc erre nem látott okot. Ezt követően támadták meg az Alkotmánybíróság előtt a jogszabályt. A taláros testület szerdai határozatában azt mondta ki, alkotmányba ütközik a külső és a belső üzletrész-tulajdono­sok, valamint a szövetkezet és szövetkezet közötti hátrányos megkülönböztetés, valamint az, hogy az üzletrészek névér­ték szerinti kifizetését írják elő a tényleges helyett. Dr. Csikai Miklós, a Ma­gyar Agrárkamara és a szente­si Árpád-Agrár Rt. elnök-ve­zérigazgatója elégtétellel vette tudomásul az Alkotmánybíró­ság döntését. Mint mondotta, a törvény megsemmisítése Egy év próba Túrinak Túri József Tudósitónktól A Szegedi Város Bíróság napokban kibocsátott jogerős végzésében 1 év próbára bo­csátotta Tűri Józsefet, aki el­len számviteli fegyelem meg­sértése miatt tett feljelentést még tavaly Rapcsák András polgármester. (A próbaidőre bocsátás azt jelenti, hogy újabb könyvelési szabálytalanság esetén, a bíróság lefolytatja az eljárást.) A volt alpolgármester nem politikusként, hanem a vásár­helyi Servio Bt. egyetlen bel­tagjaként felelős a temetkezé­si cégnél fellelt könyvelési hi­báért, függetlenül attól, hogy azt nem ő követte el. A Szege­di Városi Bíróság kimondta: a legkisebb büntetés kiszabása is indokolatlan ebben az ügyben. A Servio Bt. már korábban ki­fizette a vizsgálat során fel­tárt, elmaradt 23 ezer forintos forgalmi adó és a 34 ezer fo­rintos társasági adót. óriási botrány. „Mivel nem le­het százezer embert butítani, a kormány egyet tehet - kifizeti őket. A szövetkezeteknek pe­dig köszönjék meg, hogy a legkedvezőtlenebb szabályo­zás mellett is működtették a vagyont." Kifejtette, a téeszek nem azért nem fizettek a külsó üzletrész-tulajdonosok­nak osztalékot, mert nem akartak, hanem mert olyan alacsony jövedelmezőséggel termeltek. A kormányzat nem tartotta be az agrárágazat fej­lesztéséről szóló törvényt ­tette hozzá Csikai. Stadler Ferenc, a Mező­gazdasági Termelők Csongrád Megyei Szövetsége (Teszöv) ügyvezetője szerint könnyű lenne most azt mondani, na ugye, igazunk volt. „Az AB döntése mindenkit kellemetle­nül érint, nem tudni, hogy áll­Mint a felbolydult méhkas, olyan a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtár az­óta, hogy a bibliotéka munka­társa, ifjabb Rapcsák András az intézmény előtt orrba vág­ta Túri ,/ózse/képviselőt. A kedd délelőtti incidens hátterének megvilágítása ér­dekében ismételten kerestük ifjú Rapcsák Andrást a mun­kahelyén, de hiába. Megtud­A rendszerváltás első köz­téri pofozkodása Béni József (a KDNP tagja) és néhai Fel­letár Béla (egykori keresz­ténydemokrata) között esett meg a Kossuth téren, Hód­mezővásárhely központjában. Az így inzultált zenetanár az eset miatt feljelentette Béni Józsefet, akit a bíróság köz­botrányokozás miatt 9000 fo­rint pénzbüntetésre ítélt. A két fél közötti vita lényege: a Bé­niné által létrehozott Máltai Szeretetszolgálat csoportját Felletár Béla utóbb összehív­ta, s ekkor többen is felszólí­tották az akkori alapító elnök asszonyt, hogy mondjon le tisztségéről. Béni József a po­fonnal felesége megpróbálta­tásaiért kívánt elégtételt ven­ni. A vásárhelyi közélethez szervesen hozzátartoznak a választási kampány körüli időszakokban megjelent szó­rólapok miatti becsületsértési perek. Kecskés Akos. az 1998­junk az emberek elé, mivel senki se tekintette a külsó üz­letrész-tulajdonosokat ellen­ségnek" - mondta. Tudomása szerint Csongrád megyében több ezren adták be a kérvé­nyüket. Vízi István, a makói Agro­Maros Szövetkezet elnöke tö­mören ennyit mondott az AB döntésével kapcsolatban: „Mivel jogállamban élünk, er­re számítottunk." A törvény tuk: tegnap már nem ment dolgozni, szabadságot vett ki, nem tudni, meddig. Soós Csilla, a könyvtár megbízott vezetője elmond­ta: - Nem sokat tudunk az ügyről, egyikünk sem látta a történteket, hiszen a könyv­tár falain kívül zajlott. Miu­tán megtörtént az az eset, András nekem bejelentette: várja a rendőrséget, mert őt Politikai as országgyűlési választások képviselőjelöltje háza előtt 1998 márciusában gyulladt ki a szemeteskuka. Kecskés, az SZDSZ akkori megyei elnöke ezt először egyszerű ku­katűznek vélte, ám a helyszín­re hívott tűzoltó ismerőse fel­fedezte: gyújtogatás történt. Kecskés Ákos annak idején lapunknak is elmondta: őt és más szabaddemokrata vásár­helyi barátját is többször meg­fenyegették, mondván: „Vi­gyázzanak az egészségi álla­potukra!" Az igazságszolgáltatást azonban igazából Rapcsák András 1999. március 4-i ál­lásból való felfüggesztése után kezdte el foglalkoztatni a polgármester mellett és ellene fellépő erő. Rapcsák András ­kijelentései, minősítései miatt - akkori köztisztviselőknek és végrehajtásával sokat küsz­ködtek Makón is, de nem tud­ták, hányan adták be a jelent­kezésüket. A kibocsátáskor 125 millió forintos névértéken jegyezték be a külső üzlet­rész-tulajdonosokat. A végre­hajtási utasítás szerint a külsősöknek április 15-ig kel­lett volna bejelenteni igényei­ket az FVM megyei hivatalai­nál azt követően, hogy a szö­vetkezetektől beszerezték a el fogják vinni. Miután el­mentek, a munkatársakkal megbeszéltük: nagyon saj­náljuk a történteket, mert mint kollégát nagyon kedvel­jük ifjú Rapcsák Andrást: se­gítőkész, megbízható mun­katárs. Szerettük volna, ha ő kimarad a politikai csatáro­zásokból, mivel nem tehet arról, hogy milyen helyzetbe kerül a politizáló édesapja, pofonok városatyáknak volt kénytelen kártérítést fizetni. Túri József ellen viszont - szintén rágal­mazás miatt - a polgármester és annak felesége tett feljelen­tést. Ifj. Rapcsák András tavaly a fideszes Kulik Jenő Ervin képviselőt ütötte meg egy szórakozóhelyen, ám ennek az esetnek - tudomásunk sze­rint - semmilyen jogi követ­kezménye sem lett. A rövid ideig még a vásárhelyi alpol­gármesteri tisztet is ellátó Ku­lik ugyanis nem tett feljelen­tést. A vásárhelyi közgyűlés­ben szinte a kezdet kezdetétől erős kritikának teszi ki magát az ellenzék, s ez a negatív vé­leménynyilvánítás több eset­ben is átlépte a jó ízlés hatá­rát. A Rapcsák-csapaton kí­vülálló városatyák egy része állítja: a tavaly decemberi szükséges igazolásokat. A fi­zetésre pedig a nyár folyamán került volna sor. • Kétszeres tőkekivonást ered­ményezett volna a szövetkeze­ti üzletrészekről szóló, tavaly elfogadott két törvény, amely­nek következményeként telje­sen összeomolhatott volna az amúgy is ingatag lábakon álló magyar mezőgazdasági szövet­kezeti rendszer-vélte tegnapi, rendkívüli sajtótájékoztatóján Géczi József szocialista hon­atya. A politikus szerint - aki egyetértett az Alkotmánybíró­ság döntésével - csak Csongrád megyében mintegy 2,2 milli­árd forint névértékű üzletrész ellenértékét követelték a tulaj­donosok, ennek kifizetése pedig teljesen ellehetetlenítette volna a szövetkezeteket. Fekete Klára illetve a családja. Lapunk többszöri, hiábavaló kísérle­tét követően tegnap, Lázár János — Rapcsák András po­litikai főtanácsadójának ­közbenjárásával ismét le­hetőséget kínáltunk ifjabb Rapcsák Andrásnak, hogy el­mondhassa: mit miért tett. O azonban továbbra is elzárkó­zott a nyilatkozattól. Jeó Erzsébet időközi választások óta folya­matosan zaklatják és fenyege­tik óket. Ugyanakkor Rapcsák András is sok, a képviselő­testület ülésén elhangzó ellen­zéki felszólalást vesz szemé­lye vagy a közgyűlés ellen irányuló fenyegetésnek. Far­kas Sándor, a Fidesz megyei elnöke csak lapunkból értesült a párt tagjai sorába tartozó ifj. Rapcsák András által elköve­tett súlyos testi sértésről. Mint elmondta: az esetről - más el­foglaltsága miatt - egyelőre nem egyeztetett a párt megyei választmányának tagjaival. Tuczakov Szilvána, a me­gyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense a felröppent hí­rekkel kapcsolatban kijelen­tette: nem rendelkezik adatok­kal arról, hogy a rendőrség valóban bevonta volna koráb­ban ifj. Rapcsák András jogo­sítványát, de ha lenne sem ad­hatnának ki ilyen információt. B. K. A. A fogyasztói árak márciusban 1 százalék­kal emelkedtek a feb­ruárihoz képest, és összességében 10,5 szá­zalékkal haladták meg a 2000 márciusi szintet ­közölte szerdán a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők márciusra 10,2-10,4 százalék körüli éves inflációt jeleztek előre, a valóságos adat azonban ennél is rosszabb lett. Csak emlékeztetőül: a fogyasztói árak már februárban is 10,4 százalékkal haladták meg a 2000 februári szintet. A tavaly márciusihoz ké­pest az átlagot meghaladóan, 16,3 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak. Jóval át­lag alatti volt a tartós fo­gyasztási cikkek éves drágu­lása - 1,6 százalék de az üzemanyagoknál az átlagtól elmaradó, 5,8 százalékos volt az áremelkedés. A ta­valy márciusihoz viszonyít­va valamivel az átlag felett növekedett a szolgáltatások ára, 10,9 százalékkal, a sze­szes italok, dohányáruk 11,4 százalékkal drágultak, a ház­tartási energia pedig 12,3 százalékkal került többe az idén márciusban, mint egy évvel korábban. • Isten azóta két számjegyű inflációval bünteti Orbán Viktort és kormányát, mióta a miniszterelnök országérté­kelő beszédében azt találta mondani, hogy a fejlett Eu­rópát tekintve csak nálunk csökkent az infláció az el­múlt évben. Igazat mondott, csak azt nem tette hozzá, hogy milyen drasztikus álla­mi beavatkozássorozat árán, s mindössze kéttized száza­lékkal, 10-ről 9,8-ra. Teg­napelőtt - talán már a már­ciusi infláció ismeretében ­13,8 százalékos nyugdíjeme­lésről döntött a kormány, s ennek a pénznek meg is lesz a helye. A nyugdíjasok fo­gyasztói kosarában ugyanis a legnagyobb súllyal a leg­inkább emelkedő áru élelmi­szerek szerepelnek, s hason­lóképpen „szenvednek" a háztartási energia árának átlagosnál erőteljesebb nö­vekedésétől. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents