Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-10 / 84. szám

Mások rólunk „Szeged bebizonyította, hogy az olyan nehéz helyzetben is, mint amikor a balkáni háború óriási veszteséget okozott, meg tudja találni helyét és szerepét a térségben. Akkor indította el a mára már nemzetközi viszonylatban is jól ismert szegedi folyamatot. Szervezett, segítette, támogatta a balkáni demokratikus erőket. Ennek meg is lett az eredménye. Én különben nagyon szeretem a Tisza-parti várost. Remélem idén eljutok a szabadtéri játékokra." Borsiné Pataki Etelka, Magyarország bécsi nagykövete Közös úton wyonyolult ez a világ, mondta nekem a napokban mJ egy öreg tengerész a montenegrói Kotorban. Az óváros egyik patinás épületében lévő' vendéglő teraszán üldögélt, napbarnított, ráncokkal teli arcáról nyugodtság áradt felém. Voltaképpen azért szólítottam meg, hogy megkérdezzem: milyen sajtót tud nekem javasolni, helyi ismereteimet kibővítendő. Hellyel kínált, törökös kávét hozatott. Láttam, örül, hogy van beszélgetőpartnere, ráadásul, nem a helybéliek közül. S akkor mondotta ki ezt az egyszerű igazságot, jelesül, hogy bonyolult ez a világ! Mert az. O, aki évtizedeken át járta a tengereket, s úgy ismeri a világ legnagyobb kikötőit, mint a saját tenyerét, csak tudja. Megjegyzése ott a kotori teraszon arra irányult, hogy alig ért véget a koszovói csetepaté, alig néhány kilométerre az egykori vérengzések helyétől, most meg a macedóniai Tétovában forrong a világ. Nem csillapodnak az indulatok, egymásnak feszülnek az emberek, de még inkább a fegyverek. S ez nem jó a hazájának, Montenegrónak sem. A turisták nagy ívben elkerülik a szépséges tengerpartot, akkor is, ha a mostani viszály helyszíne onnan másfél száz kilométerre van. Mert, ha rossz hír érkezik a volt Jugoszláviából, akkor az teljesen mindegy, hogy helyileg hol van - a nyugati ember nem teszi be a lábát a biztonságos területre sem. Pszichológia ez kérem, mondja inkább magának a cserzett bőrű tengeri farkas. Aztán rágyújt egy erős dohányra, krákog egy ideig, én meg köhögni kezdek a füsttől. Szóba kerül, hogy én honnan kerültem a mediterrán tájra, hogy szegedi vagyok, meg hogy az én városom szoros kapcsolatokat épített ki az ő városával. Ezeket a kapcsolatokat pedig tovább szeretnénk fejleszteni. Ok is, mi is. Az én tengerészem nagyot szippant a (szerintem) légiós cigarettájából, jelentőségteljesen emeli rám a tekintetét, és azt mondja: Tudom, ott folyik a Tisza. Fiatalabb koromban arra is hajóztam. Egyszer vagy kétszer, nem emlékszem már. Ott van egy magas templom, valamilyen dóm, amelynek messziről látszanak a tornyai. F

elhörpinti a kávéját, csettint egyet a nyelvével, majd megkérdezi, hogy kérek-e egy lázát, ottani szőlőpálinkát. Megköszönöm, de ezúttal kihagyom... O viszont rendel, lassan, komótosan iszogatja, közben mesél tengeri élményeiről. Mennem kell. Mintha útravalónak szánná, előbb kiegyenesedik, azután izmos tenyerét az enyémbe teszi és azt mondja: Maga olyan vidékről jött hozzánk, ahol se tenger, se hegyek. De van termőföld, kenyér, jószág. Nekünk pedig halunk, tengeri flottánk, gyönyörű tengerpartunk. Ha elindulunk egy közös úton, tudja hová jutunk? A paradicsomba! Oda. Versünnep a Tabánban A Tabán Általános Iskola rangos hagyományaihoz híven a költészet napjának közeledtével idén is versmondó versenyre hívta a város felső tagozatos diákjait. Az idei találkozón hatvan gyermek élte át együtt a versmondás örömét, varázsolt igazi lírai ünnepet a Tabánba. A rendkívül színvonalas szerepléshez a felkészítő tanárok gondos munkája mellett hozzájárult a nívós rendezés, a szervezők és a zsiritagok által teremtett bensőséges hangulat. Az 5-6. osztályosok versengésében az első helyet Dombi Boglárka, a Gedói Általános Iskola tanulója szerezte meg (felkészítő tanára: Feczákné Pongor E.), második Török Dóra (Ságvári E. Ált. Isk., f. t.: Somogyi Dalma), harmadik Hódi Ágnes (Arany J. Ált. Isk., f. t.: Popovicsné Molnár A.), negyedik Kovács Emese (Weöres S. Ált. Isk., f. t.: Csizmadia Judit), ötödik Kovács Zoltán (Tarján III. Ált. Isk., f.t.: Csejteiné Pepperl E.). Különdíjat kapott Csűri Barbara (Weöres S. Ált. Isk., f. t.: Szántháné László E.). A 7-8. osztályosok versenyében Kalocsai Attila, a Weöres Sándor Általános Iskola diákja lett az első (felkészítő tanára: Mészárosné Farkas M.), második Hegyeshalmi Zsuzsanna (makkosházi Ált. Isk., f. t.: Sarkadi Edit), harmadik Lőrincz Andrea (Rókus I. Ált. Isk., f. t.:Dukics Irén), negyedik Soczó Gabriella (Rókus II. Ált.. Isk. f. t.: Kiss Zsuzsanna), ötödik Paku Andrea (Madách Ált., Isk. f. t.: Sinka Endréné). Különdíjat kapott Kondi Zsófia (Karolina Gimnázium, f. t.: Kelemen Ágnes). Április 25-én a kategóriák első öt helyezettje képviseli a szegedi verselő diákokat a Szentesen megrendezendő megyei döntőn. A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbfzásábál A Torony alatt Petőfitelep és Balctó is tSPA-pénzekre vár Sár helyén paloták Szeged városrészeit bemutatá sorozatunkban ma Öreg- és UjPetöfitelep, Baktó, és a Baktói kiskertek vidékének gondjairól, fejlesztési terveiről szólunk. Gila Ferenctől, a 24-es választói körzet képviselőjétől megtudtuk: tovább folytatódik területükön a közművesitési program, s ha minden a tervek szerint halad, az ISPA-pénzekből 2006-ra összkomfortos lehet minden utca. Nem kevesebb, mint 11 kilométert gyalogolhat az, aki szeretne végigmenni Szeged 24-es választói körzetének főútjain. Elindulhat a Tiszának partjáról, és mire célba ér a Csongrádi sugárúton, elmondhatja magáról. megismerkedett Öreg-Petőfiteleppel, megnézte Uj-Petőfitelep szép házait, járt Baktóban, s még azt is megtudhatta, hogyan élnek azok, akik a panelotthonjaikat a baktói kiskertben épített víkendházukra cserélték. Eső után járhatatlan Ha már egy fontos adattal szolgáltunk a 11 kilométeres főúthálózatot emlegetve, ne feledkezzünk meg még három fontos számról sem: a 24-es körzetben napjainkban közel 10 ezren laknak. Közülük 8 ezer 400-an a két Petőfitelep és Baktó polgárai, míg úgy 1 ezer 500-ra tehető azok száma, akik a baktói kiskertekből indulnak munkába, netán iskolába. A 2-1 es körzetben élők gondjairól Gila Ferenc képviselőt faggattuk. - Szeged város vezetése hosszú évtizedek át nem fordított elegendő pénzt a város peremkerületeinek fejlesztésére. Általános probléma volt a körtöltésen kívül a korszerű infrastruktúra hiánya. A kilencvenes évek elején a Petőfitelepen élők, más körzetek közállapotait figyelve, azt láthatták: az ő kerületük van a legrosszabb helyzetben. Az utak nagy része esőzés után járhatatlan volt, a csatornahálózat állapotáról pedig jobb is nem beszélni idézte föl a petőfitelepiek nem éppen szép emlékeit a városházi szenátor. Majd a mai helyzetet így összegezte: - Bár 1994 és 1998 között több mint 10 kilométernyi út kapott szilárd burkolatot, Szeged földes útjainak 27 százaléka még mindig a 24-es körzetben található. A csatornázottság Baktóban 40 százalékos, míg Petőfitelepen a főgyűjtők kiépítése után megkezdődhetett a kisebb utcák csatornarendszerének kiépítése. Nem panaszkodhatnak a körzetben élők a telefonhálózatra, hiszen ma Petőfitelep minden szegletében is új házak díszítik az utcákat. (Fotó: Gyenes Kálmán) még most folynak a tárgyalások, elképzelhető, hogy az önkormányzat is hozzájárulhat a főgyűjtőcsatornák és a legfontosabb utak megépítéséhez. No, persze mindehhez pénz, nagyon sok pénz kellene. Ha csatorna/ akkor út is A forintális ügyeket természetesen akkor sem tudtuk megkerülni, amikor Gila Ferenc már a két Petőfitelep és Baktó fejlesztési elképzeléseit összegezte: — Mivel még ma is legnagyobb gondunk az utak és a csatornák állapota, az elkövetkező években is ezekre a beruházásokra szánjuk a legtöbb pénzt. Már az idén 350 telek rácsatlakozhat az új csatornákra, amelyek fölé végre kiépülhet a szilárd útburkolat is. Az ISPA közműfejlesztés program keretében előbb Oreg-Petőfitelep és Baktó lesz teljesen közművesített, de a városvezetés elképzelései szerint 2006-ra a 24-es körzet minden utcája összkomfortos lehet. Ennek érdekében megkezdődik területünkön a felszíni vízelevezetési rendszer rekonstrukciója is, s bízom benne, hogy hamarosan „munkába állíthatjuk" a korábban betemetett árkokat is. Mivel egy ilyen lakájos vidékre vélhetően az eddiginél is többen szeretnének majd kiköltözni, új telkek kialakítása is szerepel a tervek között. Aminek pedig nem csupán a környezetvédők örülhetnek nagyon: hulladékudvar épül nemsokára a Pihenő utca végére, s megkezdődik a Bika-tó rehabilitációja is. Bátyi Zoltán már minden lakást elérnek a vezetékek, mint ahogy az sem okozhat gondot egyetlen errefelé élőnek, hogy rácsatlakoztassa tévéjét a kábeltelevíziós rendszerre. Telkek, házak, milliók Beszélgetésünk során gyorsan kiderült, a 24-es körzetben közelmúltban befejezett beruházások leltározása nem is olyan egyszerű feladat. Hiszen az eli'iűlt esztendőkben szépüllek meg itt a templomok, tatarozták a Lidicei téri általános iskola homlokzatát, és ebben a tanintézetben éppen most zajlik a tornaterem rekonstrukciója. Gondozott játszóterek várják a gyerekeket, s befejezéshez közeledik a választói kerület közvilágításának rekonstrukciója is. A korábbinál sokkal jobb működési feltételeket között kínál kikapcsolódási lehetőséget a két baktói sportkör (elkészült az új öltöző és fürdő), míg a Völgyérhát utcában kispályás sporttelep várja a mozogni vágyókat. Az Algyői úton pedig olyan ipartelep formálódik, amelyben a legkülönbözőbb vállalkozások, kereskedőházak, autószalonok várják a vevőket. Ami pedig az utcák „arculatváltását" illeti - minden túlzás nélkül állítható, nem nagyon ismerne rá Petőfitelepre, Baktóra az, aki legutóbb tíz-tizenöt évvel ezelőtt kopogtatott be itt valamelyik házba. A régi kis épületek helyén nemegyszer inkább palotának, mintsem magánháznak tetsző épületeket emeltettek a gazdák, s napjainkban nagyon sok pénz lapuljon annak a pénztárcájában, aki Szeged most említett kertvárosaiban szeretne telket venni. Rozzant vityillót, bontásra, ugyan megkaphat „mindössze" 4-5 millióért, de egy tetőtér-beépítéses otthon már inkább 12, mintsem 10 millióba kerül. De magasodik a két Petőfitelepen, s Baktóban olyan ház is, amelytói 40-50 milliónál kevesebbért aligha válna meg a gazdája. Sokkal szebb lett az évek során a baktói kiskertek körzete is, amely sok huzavona után ma már beépíthető területként szerepel Szeged általános szabályozási tervében. A kiskertesek számára fontos hír: elkészült a költségbecslés — ma már az sem titok, hogy portánként 700 ezer - 2 millió forintot kéne áldozni ahhoz, hogy az egykori hétvégiházas terület korszerű közművekkel, szilárd utakkal dicsekedhessen. S hogy fogja ezt kifizetni? Erről A baktói kiskertek víkendházaiban már másfél ezer szegedi polgár talált magának állandó lakást