Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-09 / 83. szám

HÉTFŐ, 2001. ÁPRILIS 9. CSONGRÁD MEGYE 3 A bárányok világgá mennek Jöhetnek az olaszok A makói és térségi juh­tenyésztők bárányaiért ma érkezik a felvásárló, s indul a szállítmány Itáliá­ba. Az olaszok múlt héten kedden nyitották meg pi­acukat a magyar bárá­nyok előtt, és bár a szlo­vén határ megnyitása ezt csak egy nap késéssel kö­vette, elhárult az akadály a külhoni értékesítés előtt. - Még mindig időben va­gyunk. a most átvett tejesbá­rány épp időben jut ki Olasz­országba - mondja örömmel Dani István, Makó-rákosi ju­hász. Hozzátéve: az árak nyo­mottabbak. mint kedvezőbb esetben lennének, mert már vége felé közeledik a bárány­export-időszak. (A 13-16 kilós tejesbárány átvételi ára kilo­grammonként 650, a 16-20 ki­lósé pedig 630 forint körül mozog.) A környéken tizenhét - töb­bek között makói, apátfalvi, magyarcsanádi, földeáki, ki­rályhegyest nagylaki, csanád­palotai - gazdálkodó mintegy százötven bárányának export­járól gondoskodik a kiskun­halasi Pólker Kft. Nagy Pál, a cég képviseletében elmondta: az olasz piac azért nyílt meg a magyar - s csak a magyar ­bárányok előtt, mert a két or­szág jószerével a történelmi idők óta nagyon szorosan kö­tődik ilyen tekintetben egy­máshoz. Az EU a piacait ko­rábban a BSE-, illetve a száj­és körömfájásveszély miatt zárta le, de az olaszok nyo­mást gyakoroltak a brüsszeli döntéshozókra, akik talán mel­lesleg azt is belátták: nincs mi­ért tartani az állategészség­ügyileg kifogástalan magyar bárány száll ítmányoktól. - Mindemellett fönnáll a veszély: Magyarországról a bárányoknak csak a hetven­nyolcvan százaléka kerül ki Az állattartás mindig gond. (Fotó: Karnok Csaba) húsvétig az országból - mond­ja Nagy Pál a többit egysze­rűen technikailag lehetetlen az ünnep előtt kiszállítani. A makói és térségi bárányokat azonban mind kivisszük. • Kisteleken kéthetente vá­sárolnak bárányt. Tóth Andor Sándor átvevő a múlt héten már megrakott egy kamiont az olasz kereskedőknek. A kis­teleki felvásárló szerencsés, mert, mint mondta: a tilalom feloldása előtt a hortobágyi és a baji vágóhíd szinte éjjel-nap­pal üzemelt, oda szedni kellett a jószágokat. A vágott állat kivitelét nem tiltották. A jó hírre - amely szerint „mehet az olasz export" - a környékbé­li birkások (például Böröczék, Csányiék Balástyán, Tóthék Kisteleken) nem hagyták ab­ba a piac keresését, mert most a gyenge tél miatt „rengeteg a bárány" és mindenki „legalább az árában szeretne szabadulni a falkától." Most 470 és 600 forintot adnak a bárány kilójá­ért, ha üti a kívánt súly, vagy­is már több 13 kilósnál, de még nincs 28 kilogramm. (A kisebb a drágább). Azért az igyekezet, mert ha a bárány „kimegy a súlyból" lényege­sen kevesebbet ér. (Miniszté­riumi hír, hogy fölmérik a kárt.) A bárányátvevők nem tartják hihetőnek, hogy a gaz­dák kára kisebb falkáknál is mérhető lesz. „Sok lehet ebben a huncutság" - hallottuk, mint ahogy azt is, hogy a francia bárányok előnyt élveztek a magyarokkal szemben, hiszen előttük egy héttel korábban megnyílt az európai piac. • Napi tizenöt kamionnal szállíthatók a bárányok a hús­véti ünnepekre Olaszország­ba - tájékoztatta lapunkat Tóth Attila, a Juh Terméktanács Csongrád és Békés megyei te­rületi képviselője. - Ez per­sze nem jelenti a biztos és fo­lyamatos export lehetőségét, de bízunk abban, hogy nem csak ideiglenes határnyitásról van szó. A terméktanács ja­vaslatára, a szaktárca minisz­tere, Vonza András kijelenté­se szerint dolgoznak azon ren­delet megalkotásán, ami alap­ján a termelő hatezer forintos támogatást kaphatna a tenyé­szetbe beállított, s egyszer me­gelletett azon jerkebárányok után, amelyek a hosszú zárlat miatt húsvétig már nem hagy­hatják el az országot. Ez na­gyon fontos, hiszen képtelen­ség kiszállítani az összes bá­rányt, így legalább a nőivarú jószágokat a piacról kivonva tenyészetbe lehet állítani, és nem veszik el a helyet a kivi­telre szánt kosoktól. F. Cs.-M. T.-T. A. Ágh Attila a választási kampány fejleményeiről Torgyán politikai értelemben halott A politikai pártok már a jövő évi választásokra készülnek. Ágh Attila po­litológus szerint a Fidesz számol azzal a lehetőség­gel, hogy 2002-ben koa­lícióra lép a MIEP­pel, amely mostanában igyekszik szalonképes­nek mutatni magát. A kisgazdapártról azt tart­ja, hogy könnyen a jelen­téktelenné váló keresz­ténydemokrata párt sor­sára juthat. - Láthatóan elkezdődött a választási kampány. Mi­ben különbözik a Fidesz és az MSZP stratégiája? - A Fidesz - egy forgató­könyv szerint - megpróbálja alakítani az eseményeket, az MSZP viszont ellenzéki párt­ként inkább reagál a történé­sekre. Ezért a szocialistáknál néha felgyorsulnak, néha pe­dig kifejezetten lelassulnak az események. Most éppen egy gyorsulási szakaszban vannak. - A szocialisták június vé­gére előrehozták a minisz­terelnök-jelöltjükről hatá­rozó kongresszus időpont­ját. Ez is annak következ­ménye, hogy a Fidesz dik­tálja a választási kampány tempóját? - A külső és a belső nyo­más együttesen hat. Ugyanis Medgyessy Péter fellépésével az MSZP-n belüli alternatívák is kiéleződtek. Ágh Attila: A Fidesz megpróbálja alakítani az eseményeket, az MSZP viszont inkább reagál a történésekre. (Fotó: Karnok Csaba) - Ezzel a lépéssel hogyan rendeződött át a szocialis­ták miniszterelnök-jelöltjei közötti viszony? - A Németh Miklós-kér­dést lebegtetik. Legutóbb azt lehetett hallani, hogy külföl­dön vállal állást. Abban az esetben, ha visszavonulna a politikától, szerintem Nagy Sándor bejelenti a jelöltségét. A viszonyrendszer tehát le­egyszerűsíthető két párosra, a Kovács László-Medgyessy Péter, illetve a Nagy Sán­dor-Németh Miklós kettősre. A Kovács-Medgyessy-vonal az EU irányába forduló, konf­rontációkat kerülő, megfon­tolt stílust képvisel, míg a Né­meth-Nagy-kettős kicsit po­pulárisabb, a vidéki-paraszti réteg felé nyitó, a Fidesszel szembeni konfrontációt job­ban felvállaló irányt képvisel. Az egyes jelöltek párton belü­li támogatottsága még változ­hat, attól függően, hogyan re­agálnak a közvélemény előtt zajló vitákban. - A Fidesznek egyetlen forgatókönyve van, vagy több közül választják ki a helyzethez illőt? - Több lehetőséget számba vesznek. Egyet azonban most töröltek: világosan látszik ugyanis, a Fidesz sem számít arra, hogy a kisgazdapárt be­kerül a parlamentbe 2002­ben. Ezért megpróbálják fel­szívni a kisgazda szavazókat. Vannak azonban olyan kis­gazda-szimpatizánsok. akik semmiképpen nem fognak más pártra szavazni. Ezért a Fidesz elővette a MIÉP-es forgatókönyvet, bár nem vál­lalja fel. Pedig a Fidesz szá­mol azzal a lehetőséggel, hogy 2002-ben a MIÉP-pel lép koalícióra. - Hogyan értékeli Csurka István minapi kijelentését, miszerint ő el tudja képzel­ni a Fidesszel való kor­mányzást? - Ez annak a fejlődési fo­lyamatnak a része, amelyben a MIÉP megpróbál szalonké­pessé válni, elszakadni az egyértelműen protestáló, radi­kális irányba mutató politizá­lástól. Igyekszik úgy beállíta­ni magát, hogy ez egy értel­miségi kapacitással rendelke­ző, kormányzóképes párt. - Hogyan befolyásolja a kisgazdapártban zajló fo­lyamatokat Torgyán Jó­zsef kórházi kezelése? - A kisgazda pártelnök politikai értelemben már ha­lott, a párt pedig könnyen a kereszténydemokraták sorsá­ra juthat. Vagyis a pártveze­tés meg tudja őrizni a pozí­cióját, de elveszíti a választó­kat. Van ugyan némi esély, hogy Lányi Zsolt elnök lesz, és újraszervezi a pártot, de ha ez egy-két hónapon belül nem történik meg, akkor az FKGP ugyanarra a sorsra jut, mint Torgyán vezetésével. A választások előtt néhány hó­nappal ugyanis már nem lesz képes visszaszerezni az öt százalék körüli támogatottsá­got. Hegedűs Szabolcs Képrombolás vegyszerre sírt és nevetett a hazai reklámszakma a M2j múlt héten, amikor kiderült, milyen infantilis pályázattal nyert több mint négymilliárd forintot or­szágképformálásra a Happy End. Az infantilist nem én mondom, hanem a hozzáértők, s ugyanők állít­ják, a dolgozatot még jóindulattal sem szabad pályá­zatnak nevezni. Ez utóbbit látszik igazolni az a tény is, hogy az állami kézben lévő Hungexpón kívül pá­lyázó harmadik cég arra hivatkozva lépett vissza, hogy a kiírók alapkérdéseket sem tisztáztak. Például mennyi pénzt kell itthon, s mennyit külföldön elköl­teni. Mire minden részletet sikerült kihúzniuk az Országimázs Központból, már rövidnek tartották az időt, s nem akartak szakmai minimum alatti pro­dukcióval előállni. Óvták a nevüket, meg a jó hírü­ket. A győztesnek ilyen fenntartásai nem voltak. Az már csak mellékszál, hogy „Magyarország. A találkozási pont" szlogen újszerűségét, eredetiségét alaposan megkérdőjelezi a nemrégiben zárult utazá­si kiállítás német standjának „Találkozási pont ­Németország" szlogenje, de még ennél is nagyobb naivitásról árulkodik az az elképzelés, amely Ma­gyarország nemzetközi autósjelzéséhez, a H betűhöz kapcsolódik. Mert erről a világ nagyobbik felében mégis csak a kórházra asszociálnak az emberek, s ennyi pénzből azért reménytelen, hogy a H betűről legalább második gondolatként kis hazánk jusson a potenciális befektető, dollárt hozó turista eszébe. Kvázi, ingyen reklámként. (Egyébként sem túl sze­rencsés ennyire a kórházhoz kapcsolódni, mert a se­gítségen túl ez azért a kezelésre szorulást is sugall­hatja.) Az alaptörténet persze nem erről, hanem a közbe­szerzési törvény semmibevételéről szól, meg arról, hogy a vezető kormánypárt választási kampányát szervező - néhány esztendeje még névtelen, ám szü­zességét hamar elveszítő - reklámcég miként jut egyre bőkezűbb állami megrendelésekhez. Ugyan­akkor minden forint, amit belföldön költ el, leg­alább úgy szolgálja a kormányimázs-építést, mint az országimázsét. És ez akkor is így -van, ha időközben azért tanultak valamit a reklámszakmából is. Magá­ra valamit adó marketingcég pedig közelébe sem merészkedik ezeknek a közbeszerzési pályázatoknak. Valami hasonló történt a Defenddel is, amikor a semmiből előbukkanó vagyonvédelmi társaság egy­re-másra nyerte el az állami megrendeléseket. A ki­tüntetett figyelemre azzal szolgált rá Földi László cége, hogy, referenciaként, szívességből, hamis számlával megvásárolta azt a kazettát, amely egyet­len, utólag kiderült, vérszegény bizonyítéka lett vol­na a miniszterelnök nagy vihar kavart „az előző kormány idején, közpénzekből, titkosszolgálati mód­szerekkel történő megfigyelés"-ről szóló bejelentésé­nek. A végeredmény ismert: három tucat családtag helyett egyetlen megfigyelési kísérlet, valamit a De­fend példátlan térnyerése a vagyonvédelmi piacon. Ami ezt követően már nem piac volt, hanem elosz­tás, már ami az állami, közpénzből fizetett megren­deléseket illeti. Egy idő után már sem papírt, sem energiát nem fecsérelt állami kiírású vagyonvédelmi pályázatokra a - múlttal, s referenciával sem szű­kölködő - szakma. Autópálya-építés dettó. A hová az állam lép, ott mostanában valahogy el­tűnik a piac, megáll az infláció, komolytalanná válik a közbeszerzési törvény, s egyetlen mozgató marad: az erő. Ez pedig a leghatékonyabb ország­imázs-romboló tényező mostanában. (3­HÚSVÉTI AKCIÓ!; Balaton térburkolat gyári árból -10% i Isolyth lépészaj-szigetelő lap 2 cm 272/nm + áfa, 4 cm 544/nm + áfa valamint Baumit hőszigetelő rendszer SZAPPANOS EP-KER., Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62/241-209, 62/230-446. Polgármesterek és jegyzők részvételével Falugondnoki fórum Munkatársunktól A falugondnoki szolgá­latot beindítani kívánó Csongrád megyei települé­sek polgármestereit és jegyzőit várják április 11­én, szerdán, Kecskemétre. A délelőtt 10 órakor kezdő­dő szakmai fórumot a Ka­tona József Könyvtár ka­maratermében tartják (Kecskemét, Piaristák tere 4.). A rendezvényen Szanyi Éva, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese tart tájékoztatót a falugondnoki hálózat fejlesztésére kiírt pályázati lehetőségekről, valamint a falugondnoksá­got érintő jogszabályi vál­tozásokról.

Next

/
Thumbnails
Contents