Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 1. HELYI TÜKÖR 9 Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Csongrád Megyei Felügyelősége pályázatot hirdet MUNKAUGYI FELÜGYELŐI állás betöltésére. Pályázati feltételek: — jogi, közgazdaságtudományi, államigazgatási diploma — vagy felsőfokú állami képesítést igazoló diploma és felsőfokú munkaügyi szakképesítés — 5 éves munkaügyi vagy személyügyi szakmai gyakorlat — Windows-, Word ECDL-vizsga — B kategóriás gépjármű-vezetői jogosítvány — saját gépjárműhasználat szükséges — erkölcsi bizonyítvány Bérezés a ktv. szerint A pályázatokat szakmai önéletrajzzal ellátott, hitelesített oklevélmásolatokkal 2001. március I 5-ig. az OMMF Cs. m.-i Felügyelőségén | (6726 Szeged, Alsó kikötő sor 6/A, telefon: 62/554-080) kérjük benyújtani. Nincs nyomozás a konzervgyárügyben Csak Fritz keresi a felelősöket Először 2000 novemberében az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán, másodszor idén január elején a Fővárosi Főügyészségnél tett feljelentést Fritz Péter MSZPs országgyűlési képviselő a konzervgyár „ismeretlen tettese" ellen. A honatya azt szerette volna elérni, inditsanak nyomozást, ki a felelős azért, hogy a Szegedi Konzervgyár nem kerülhette el a bezárást. Másodszorra sem járt sikerrel Fritz Péter országgyűlési képviselő, a Fővárosi Főügyészségtől ugyanis a napokban kapott elutasító határozatot 2001. január 12én írt panaszára. A főügyészséghez azért fordult az év elején, mivel korábban az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága sem foglalkozott a konzervgyár ügyében tett beadványával. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen tett büntető feljelentés tárgyában megtagadta a nyomozást. Az indoklás: hiányzik a „bűncselekmény alapos gyanúja". Az MSZP-s honatya mindkét szervezethez részletes anyagot küldött arról, milyen utat járt be a Szegedi Konzervgyár a rendszerváltást követő viharos esztendőkben, miként zajlott a privatizáció és a tulajdonosváltások sorozata, s milyen információk jutottak tudomására az utolsó, a cég sorsát meghatározó két esztendő gazdálkodásával kapcsolatban. A feljegyzésből kiderül, Fritz Péter az 1997-ben tulajdonossá vált Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) és a vagyont kezelő Limpex Rt.t tartja felelősnek azért, hogy a nagy múltú vállalat idén január 22-én bezárt. Nem csak Szeged hozott „véráldozatot", a Limpexcsoporthoz tartozó másik három gyár közül a hatvani szinte ugyanazokban a hetekben jutott hasonló sorsra. A szerencsésebb nagyatádi, valamint a nyíregyházi üzemet pedig hamarosan eladják. A képviselő mindeddig megválaszolatlan kérdésekre keresi választ. Nem érti többek között, miért vett föl a Limpex egy évvel ezelőtt 9,2 milliárd forintos hitelt, miért terhelte a gyárakra, s hogy a kölcsönösszeg kamatterheit miért a gyárak viselték. Gyanítja, hogy a tulajdoni lapok megterhelése a komoly vevők elriasztását szolgálta, mint ahogy ez Szeged esetében meg is történt. Fritz ugyanis találkozott egy izraeli befektető képviselőivel, akik még 2000 végén is érdeklődtek a Szegedi Konzervgyár iránt, mára azonban letettek vásárlási szándékukról. A feljelentésben az is szerepelt, hogy a Limpex tavaly átvilágító cégekkel megvizsgáltatta a konzervgyárak működését, mégsem derült ki, válságban vannake, s ha igen, készült-e terv a kilábalásról, számoltak-e a létszámleépítésen kívül más intézkedésekkel. Egy másik átvilágítás során, amely kizárólag a Szegedi Konzervgyárral foglalkozott, olyan meglepő végeredmény született, hogy a gyár piacképes lehetne, ha nem terhelnék a Limpex Icöltségei. Ám ezt az elemzést nem hozták nyilvánosságra. Fritz Péter bírálja a 2000 végi, a gyár értékesítésére kiírt pályázatot, amikor is a lehetséges vevőknek nyolc napon belül kellett volna vételi ajánlatot tenni. Erről szakértők egy része is azt nyilatkozta, komoly beruházó ilyen rövid idő alatt képtelen megvizsgálni a céget, döntést hozni és pályázatot benyújtani. Hogy mit tesz a két elutasító válasz után a konzervgyárral legalább két évtizede foglalkozó, a rendszerváltás előtt ottani beruházások átadásában közreműködő országgyűlési képviselő? Kérdéseinkre válaszolva elmondta: honatyaként egyelőre többre nem képes. Eddig terjedtek a jogosítványai. Fekete Klára Üdülési csekk Munkatársunktól Az utóbbi napokban többen érdeklődtek a szegedi polgármesteri hivatalban üdülési utalvány iránt tudtuk meg az önkormányzat jegyzői irodájától. Olyanok is akadtak, akik el sem hitték a hivatal munkatársainak, hogy az önkormányzatnál nem juthatnak hozzá az áhított utalványhoz. Az üdülési csekket ebben az évben is a Nemzeti Üdülési Alapítvány munkatársaitól kérhetik az igénylők. Az alapítvány a Tisza Szálló 108-as szobájában működik, telefonszáma: 424-799. Még nem azonosították a megfagyott férfit A kihűlés: biztos haléi Átvállalja Szeged és Vásárhely az új feladatokat? Kidobolt kiállítóhelyek Ismeretlen férfi-holttestet találtak a városőrök szerdán reggel Szegeden. A Tisza-parton, a Háló utca magasságában látták meg a földön fekvő férfit. A helyszínre érkező rendőrök idegenkezűségre utaló nyomot nem találtak, s megállapították: a férfi halálát feltehetően kihűlés okozta. Az ismeretlen személyazonosságát eddig még nem sikerült megállapítani. Ellenben a tragédia a hajléktalanok helyzetére irányította a figyelmet. A tél: ellenség azok számára, akik az utcán élnek. Nagy hidegek idején, például a múlt télen megrendítette az ország közvéleményét, hogy - egy civil szervezet információja szerint - hetven embertársunk halt meg kihűlés miatt. Most, hogy enyhe az időjárás, jóval kevesebb ilyen esetről tudunk. A Hajléktalan Szolgálatok Tagjainak Országos Egyesülete (Hajszolt) elnöke, Tárnái Zoltán is csak arról hallott, hogy Miskolcon és Debrecenben történt „fagyhalál". Kihűlés miatt három ember halt meg Szegeden az utóbbi hat évben, amióta létezik a hajléktalanokról gondoskodni igyekvő önkormányzati intézményrendszer - tudtuk meg Szabó Katalintól, a népkonyha vezetőjétől. Ha mínuszokat mutat a hőmérő, akkor a magatehetetlenné vált, mert belső szerveinek betegsége (például agyvérzés), vagy súlyos Szerdára virradóra egy ember meghalt a szegedi Tisza-parton. (Fotó: Karnok Csaba) részegsége miatt mozgásképtelenné lett ember testének hőmérséklete 26 Celsius-fok alá eshet, ami a szív működésének leállását, vagyis halált okozhat. Ez nem „fagyhalál", hanem kihűlés - magyarázta a szegedi mentősök főorvosa, dr. Zentai Attila. Ha nagy a hideg, s mégis a földön, vagy a padon fekszik valaki, akkor azért kell megszólítani az illetőt, hogy kiderüljön: kér-e segítséget, képes-e melegebb helyre húzódni. Ez azonban nem csak a szegedi utcákat rovó két szociális munkás feladata. Talán az ismeretlen férfi ápolatlan külseje miatt történt, hogy a rendőrök először a szegedi hajléktalan ellátásban részt vevő szakembereket kérték meg, próbálják azonosítani a Tisza-parton szerdán megtalált holttestet. A 40-50 év körüli, 170-175 cm magas, őszes hajú férfi sötét nadrágot, sötét melegítőfelsőt és fehér, feliratos pólót viselt, testén különös ismertetőjelet sem fedeztek föl. A férfit azonban az azonosítási kísérletet megelőzően sohasem látta a szegedi utcákat járó szociális munkás, illetve a hajléktalan ellátás kezdete óta itt munkálkodó szakember - mondta Szabó Katalin. De szerinte azért sem valószínű, hogy hajléktalannak kell tekinteni a holtan talált embert, mert nagyon vékonyan volt öltözve: nem viselt sem nagykabátot, sem sapkát, s nem volt a közelében semmiféle motyó, táska, irat. A hajléktalanok ellátására, a tél jelentette krízishelyzetre Szegeden fölkészültek hangsúlyozta Szabó Katalin. A nappali melegedőben 50 hajléktalan kap meleg reggelit, a népkonyhán naponta 150 adag ebédet osztanak ki. A Londoni körúton (az egykori gyermekotthonnak helyet adó épületben) 50-55 személyes krízis szállót alakítottak ki, mely november 24-étől április 24-éig fogadja a hajléktalanokat. Ott és az egész évben 92 fekhelyet biztosító éjjeli menedékhelyeken, szállásokon vacsorát kapnak a hajlék nélkül maradtak. A szegedi ellátó rendszert folyamatosan fejlesztik: szeretnék, ha idén női menedékhelyet, jövőre pedig az élettársi kapcsolatban élők szállását adhatnák át a hajléktalanoknak. Újszászi Ilona A szegedi Horváth Mihály utcai képtár ügye utón újabb vihart jósolnak azok, akik hírét vették: a megye át akarja vetetni Szegeddel, illetve Hódmezővásárhellyel a helyi jelentőségű kiállítóhelyeket. A múzeumi szervezet racionálisabb működtetését szolgáló koncepcióba beletartozik még a súlyos gondot jelentő algyői raktárépület kiváltása, mivel az vizes, penészesednek a pótolhatatlan értéket képviselő műtárgyak, beomolhat a tetőzet. (Erről december 8-i lapunkban részletesen beszámoltunk.) Mindez pedig szorosan összefügg egymással, hiszen a múzeumi hálózat közel 300 milliós költségvetésének alig több mint felét fedezi a normatív támogatós. Az elmúlt hónapokban Csongrád Megye Közgyűlése sokat foglalkozott a megyei múzeumi szervezet működési körülményeivel, raktározási gondjaival. így született meg tavaly novemberben az a határozat, amely kimondja: a múzeum működési struktúráját úgy kell átalakítani, hogy az kövesse a múzeumi szervezetben bekövetkezett változásokat, az eddiginél jobban feleljen meg a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglalt megyei feladatellátási kötelezettségeknek, ugyanakkor legyen összZsúfoltság a Móra Ferenc Múzeum raktáraiban is veszélyezteti az értékes műtárgyak tárolását. (Fotó: Schmidt Andrea) hangban az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel. Ez perdöntő változások lavinaszerű elindítását eredményezte, amelynek alapvető oka a pénzhiány. Az önkormányzatok számtalan kötelezettségének ugyanis csak egy részét fedezi a központi költségvetésből származó normatív támogatás. A megyei múzeumi hálózat esetében ez alig haladja meg a kiadások 57 százalékát. A többit zömmel a megyei önkormányzatnak kell kigazdálkodnia, amellett, hogy középiskolák, megyei ellátást szolgáló szociális és gyermekintézmények fenntartásáról is gondoskodnia kell. Ilyen feltételek mellett pedig inkább elvárható, mintsem felróható a nagy formátumú múzeumi intézményrendszer korszerűsítése, amelynek azonban komoly ára van. Ennek első lépéseként fogalmazódott meg a képtár épületének értékesítése. A közgyűlés ugyanakkor mérlegelte azt is, hogy a kulturális értékek védelme mellett nem kötelessége a helyi érdekű kiállítóhelyek, múzeumok működtetése, így azokat a települési önkormányzatok fenntartásába adná. Elsőként a két megyei jogú város, Szeged és Vásárhely került látótérbe. (A szentesi, szegvári, makói és csongrádi kiállítóhelyeket érintő érdemi változást 2002-ig nem terveznek.) A megyei önkormányzat erre vonatkozó, korábbi levelére azonban egyik város sem reagált. Lapunk kérdésére Ványai Éva, Szeged kulturális ügyekért felelős alpolgármestere elmondta: ezt elsősorban .a megye és a város egyeztető bizottsági ülésén kell megvitatni. A közgyűlés csak ezt követően dönthet a Kass Galéria, a Varga Mátyás színháztörténeti gyűjtemény és kiállítóház, valamint a kiskundorozsmai szélmalom átvételéről. Rapcsák András, Hódmezővásárhely polgármestere szerint az ingatlanok, műtárgyak tulajdonjogával együtt bármikor átvállalják az Alföldi Galéria, a Csúcsi Fazekasház, a Kopáncsi Tanyamúzeum és az erzsébeti szélmalom kiállítóhelyek működtetését. A megyei önkormányzat elnöke. Frank József pedig azt hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a megye újabb intézményektől szeretne megszabadulni. Kötelező feladatait azonban egyre nehezebben tudja finanszírozni, hiszen alig van már mobilizálható vagyona. A kiállítóhelyeket működtetésre adnák át, amely minisztériumi állásfoglalás függvénye is, hiszen a múzeum nyilvántartásában lévő, muzeális értékeket képviselő műtárgyakról van szó. Vörös Gabriella, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója pedig hozzátette: a felsorolt változások, a technikai, védelmi korszerűsítés feltételez bizonyos (13-14, főként nyugdíjasokat érintő) létszámkarcsúsítást, de sem ez, sem a kiállítóhelyek esetleges átadása nem megy a szakmai munka rovására. A raktárbázis kialakítására megvásárlandó Boros József utcai ingatlanban pedig, reményeik szerint, megfelelő körülmények között gondozhatják a muzeális értékeket, illetve lesz hely az ásatási anyagok feldolgozására is. A szakmai feladatok minél színvonalasabb elvégzése érdekében pedig pályázatokkal is ki szeretnék egészíteni szűkös költségvetési keretüket. N. Rácz Judit