Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

KEDD, 2001. MÁRCIUS 6. AKTUÁLIS 3 Mossuk-e kezeinket? A

mikor nagyon-nagyon influenzások vagyunk, és már úgy érezzük, semmi sem segíthet rajtunk, előszedjük az ősrégi receptet: forró citromos teát iszunk és több réteg takaró alatt izzadunk. Amikor pedig járványt kongatnak a vészharangok, ne csodálkozzunk azon, ha a sokdiplomás szakember is csak annyit mond: lehet itt mindenféle vegyszert és koncentrátumot kotyvasztani, de a klórmeszes víznél nincsen jobb. Az ember ezt persze csak akkor hiszi el, ha látja. Emlékszem, pár évvel ezelőtt, amikor egy gyenge pillanatomban családostul buszra ültem, hogy a fél Balkánon át zötykölődve közelítsem meg Görögországot, és a macedón határnál száj- és körömfájás elleni fertőtlenítésen estem át, azt mondtam, ez nem lehet igaz. Nem igaz, hogy nem direkt csinálják, ahogy az embert egy gyanús löttyel benedvesített szivacson átsétáltatják, egy még gyanúsabb löttyben pedig kezet mosatnak vele. Kizárt, hogy ez használt - gondoltam akkor magamban és meséltem el később hangosan. A szakember azonban megcáfolt és azt mondta, csak így lehet védekezni a ragadós száj- és körömfájás ellen. A hangsúly a jelzőn, a ragadóson van, mert a kórokozók a szó szoros értelmében a cipőtalpra, az autók gumijára, a kezünkre ragadnak, a ruhánkra nem, csak akkor, ha közvetlenül érintkezünk az állattal. S hogy mennyire lesz ragadós a példa, azaz megússza-e húsiparunk hírneve ezt a járványt? Igen, megúszhatja, válaszolta nekem tegnap egy elismert „húsos" szakember a Picknél, aki már a kergemarhakóros hisztéria idején sem kapkodott és idegeskedett. Azt mondta, nehéz elhinni, de igaz: Magyarországon szigorúbbak az állategészségügyi, élelmiszerhigiéniai előírások, mint az Európai Unió államaiban, jk Tálunk ezért nem kellett tartani a BSE-től, vagyis IV a kergemarhakórtól és ezért ismeretlen számunkra - legalábbis immáron 1967 óta - a száj- és körömfájás. És bármennyire hihetetlen, van esélyünk arra, hogy jól kijöjjünk ebből az európai hisztériából. Mindenütt korlátozzák majd egy darabig az élelmiszerek bevitelét, de csak addig, amíg el nem fogynak a tartalékok. És akkor a világ szeme felénk fordulhat: egy BSE- és egyéb fertőzésektől mentes húspiac felé. A járvány délről sem léphet be az országba Megállj a száj- és körömfájásnak Tudnivalók a kórról A ragadós száj- és körömfájás már az ókorban pusztított, de elsó szakszerű leírását csak 1514-ből ismerjük. A hasított körmű állatokra veszélyes betegséget hét vírus terjeszti, a tünetek pedig állatfajonként mások. A klasszikus tünetek a szarvasmarhák esetében figyelhetők meg. A kór lázzal, fokozott szomjúságérzettel, levertséggel jár, a száj, a nyelv, a gyomor, nyálkahártyáján, valamint a körömnél, a lábvégeken, a csecsbimbó környékén hólyagok jelennek meg. A lappangási idő 27 nap, ami a sertéseknél rövidebb, csak 2-3, s a hólyagocskák is elsősorban a lábvégeken láthatók. Mivel az állatok a láztól elgyengülnek és táplálékot sem tudnak magukhoz venni, elpusztulnak. Amennyiben átvészelnék a járványt, természetes módon szerezhetnének immunitást. Ám ezt a hatóságok nem várják meg, a járvány továbbterjedését ugyanis egyedül az állomány elpusztításával lehet megállítani. Az FVM már tegnap, hétfőn délelőtt óvintézkedéseket rendelt el Magyarország déli határainál is a száj- és körömfájás behurcolásának megakadályozására. Mivel a fertőtlenítő berendezéseket lehetetlen egyik óráról a másikra üzembe helyezni, a szigorú óvintézkedéseket valószínűleg csak a mai nap folyamán vezetik be. Ami most történik Európában száj- és körömfájás ürügyén, immáron nem hisztéria, sokkal több annál. Egy járvány továbbterjedésének megakadályozásáért küzd valamennyi kormány összes érdekelt hatósága. Az elmúlt napokban biztonságot nyújtó távolságtartással figyelhettük a tévéhíradókban, hogyan semmisítenek meg Angliában teljes állatállományokat azért, mert a marhákat, sertéseket megfertőzte a száj- és körömfájás. Majd híre jött annak, hogy Belgiumban is találtak fertőzöttnek tűnő állatokat. Ezt követően vasárnap reggel már azt hallottuk a rádióban, hogy aznap délelőtt a nyugati határátkelőhelyeken elkezdik a Nagy-Britanniából és Belgiumból érkező utasok útipoggyászainak ellenőrzését, elkoboznak minden nem hőkezelt tej- és tejterméket, a konzervek kivételével a húskészítményeket, azokat megsemmisítik, s hozzáfognak a Nyugat-Európából érkező gépjárművek fertőtlenítéséhez is. Újabb egy nap elteltével tegnap, hétfőn délelőtt az A Vám- és Pénzügyőrség szakértői a Ferihegy II A terminál érkezési oldalán ellenőrzik egy Londonból érkezett utas csomagjait. (MTI Telefotó: Rózsahegyi Tibor) után folyékony fertőtleFVM állategészségügyi főosztálya döntésének értelmében szigorú óvintézkedések életbe léptetését határozták el a déli határokon is erről dr. Németh Antal, az FVM állategészségügyi főosztályának vezetője adott tájékoztatást. Dr. Szűcs László, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatóhelyettese elmondta: a szolgálatot felkészülten találta az utasítás, fertőtlenítő készletekkel, védőruházattal éppúgy rendelkeznek, mint berendezésekkel, ám a fertőtlenítés megszervezése nem megy egyik pillanatról a másikra. Ezért valószínűleg a mai nap folyamán kezdik csak el a járművek fertőtlenítését és a behozott élelmiszerek megsemmisítését. Kiderült az is, a nyugati határátkelőhelyeken a fertőtlenítő berendezések felszerelése előtt beérkezett kamionok tegnap Dorozsmán estek át „nagymosáson", azt megelőzően, hogy a RO-LA állomáson vonatra pakolták volna a járműveket. A száj- és körömfájástól való félelem miatt az FVM megtiltotta, hogy hasított körmű állatok - szarvasmarha, juh, kecske, sertés - átutazzanak az országon. Emellett tilos Magyarországra olyan, párosujjú patásoktól származó élelmiszer termékeket behozni, amelyek Nagy-Britanniából és Belgiumból származnak, de ugyanez vonatkozik a nem hőkezelt állati termékekre (tejre, tejtermékre, nyershúsra is) is. A Ferihegyi repülőtér 2A és 2B termináljain hétfőn délnítőszerrel fellocsolt úgynevezett járványszőnyeget helyeznek el, amelyen a Budapestre érkező utasok mindegyikének végig kell haladnia. Magyarországon nincs járvány, fertőzött állatot sem találtak, viszont a veszélytől jobb félni, mint megijedni. Nálunk különben 1967 óta nem fordult elő a vírusok okozta ragadós száj- és körömfájás - mondta el lapunknak dr. Turgonyi Lajos élelmiszer-higiénikus állatorvos. Fekete Klára Szigorúan ellenőrzött telepek A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állategészségügyi főosztálya rendelkezést adott ki a száj- és körömfájással kapcsolatos állategészségügyi teendőkről. Csongrád megye főállatorvosa, dr. Szigeti Sándor tegnap tájékoztatta lapunkat a védőintézkedésekről. Csongrád megye 140-150 nagy állattartó telepén zárlatot, fokozott készültséget rendeltek el. Nagy állattartónak kell tekinteni a 30-nál több szarvasmarhát, 100-nál több sertést, illetve 80-nál több juhot gondozó telepeket. A fokozott készültség azt jelenti, hogy a telep területére sem idegen jármű, sem idegen személy nem léphet be. A telep járműveinek kerekét minden kihajtás előtt fertőtlenítik, csakúgy mint a telep dolgozóinak lábbelijét kilépés előtt. Minden nagy állattartótelepen kötelező feltölteni a fertőtlenítő készletet, és a területileg illetékes állatorvos köteles minden nap a telepeken ellenőrzést tartani. Az állatorvosok számára úgynevezett szimulációs gyakorlatokat szerveznek, ahol felfrissítik a száj- és körömfájással, illetve e betegség megelőzésével, terjeA Délhús pécsi vágóhidján fertőtlenítő fürdőbe kerülnek a sertések. (MTI Telefotó: Kálmándy Ferenc) désének megakadályozásával kapcsolatos szakmai ismereteiket. Az állategészségügyi hatóság a kevés állatot tartó gazdákat naponta nem tudja ellenőrizni, ezért kérik őket, hogy azonnal jelentsék a helyi állatorvosnak, ha betegségre utaló jelet észlelnek az állataiknál. Az időnek óriási szerepe van a megelőzésben - hangsúlyozta a megyei főállatorvos -, mert a száj- és körömfájás rendkívül gyorsan terjed, s pillanatok alatt képes tömeges fertőzést okozni. Szigeti Sándor egyetlen esetről tud, amikor ember is megkapta a száj-és körömfájást. Az USA-ban történt, hogy valaki tejtől fertőződött a száj- és körömfájás vírusával. K. K. Árvízi készültség a Tiszán Amennyiben az elkövetkező napokban nem hullik jelentős mennyiségű csapadék a Maros és a Körösök vízgyűjtőin, akkor az AlsóTiszán vélhetőleg nem alakul ki kritikus helyzet a folyó felső szakaszáról megindult árhullám miatt. Ennek ellenére Mindszentnél harmad-, Szegednél másodfokú készültséget is elrendelhetnek majd. Aggodalomra nincs ok, hiszen tavaly közel egymilliárd forintért javították ki a Tisza alsó szakaszának gátjait. A kárpátaljaiak két esztendővel ezelőtt szó szerint saját bőrükön érezhették meg a Tisza pusztító erejét. Az ukrán kormány akkor ígéretet tett arra: megerősíti a folyó gátjait úgy, hogy azok biztonsággal tartsák meg a Tisza vizét. Bár az akkor romba dőlt házak egy része újjáépülhetett, most újra víz alá került a két éve katasztrófát szenvedett falvak, városok egy része. Sokan úgy tartják, a magyarországi települések éppen azért kerülhették el a tragédiát, mert a víz már Kárpátalján kitört a gátak közül, és ott pusztított. Úgy tűnik, most sem lesz ez másként. Az elmúlt 48 órában igen jelentős mennyiségű, helyenként 120 milliméternyi eső esett, és a február végén lehullott hótömeg is gyors olvadásnak indult a tíz foknál is melegebb időben. Ennek következtében a Tiszán, és összes kárpátaljai mellékfolyóin árhullámok alakultak ki. Hétfőre virradóra Husztnál a folyó vízszintje elérte az eddig mért legmagasabb szintet, sőt, Rahónál meg is haladta a rekordot, de víz alá került Técső, és a Tisza körbezárta Visket is. Tegnap délután pedig Tiszabökénynél szakadt át a folyó gátja, pontosan ott, ahol 1998. novemberében. A falubelieknek el kellet hagyniuk otthonaikat. Válságos volt a helyzet a Borzsa és a Tisza összefolyásánál. Mezővári mellett is. ahol a folyó egy szintben hömpölygött a töltés tetejével. (A települést két éve csak egy gát felrobbantásával lehetett megmenteni a teljes pusztulástól, bár így is több tucat ház dőlt össze a magyarlakta faluban.) A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az ukrán hatóságok eleddig ötvenezer homokzsákot igényeltek a magyar társszervektől. A Tisza felső szakaszán kiépített közös ukrán-magyar jelző- és riasztórendszer segítségével minden szükséges adat azonnal az illetékesek tudomására juthat. Ungvár és Nyíregyháza között folyamatos a számítógépes kapcsolat, így a magyar hatóságok azonnal reagálhatnak a helyzet változásaira. Erre szükség is van, hiszen a Tiszán rendkívül gyorsan alakulnak ki árhullámok. Budapesten már felállították az ár- és belvízvédelmi irányító törzset, számos árvízvédelmi osztagot mozgósítottak, és ma már 24 órás ügyelet figyelte a Tisza felső szakaszát elérő árhullámot - tudtuk meg Kováts Gábortól, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől. A szakember szerint a Tisza felső szakaszán valóban „nagy a víz", ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Alsó-Tiszán is kritikus helyzet alakul ki. (Szabolcs huszonkilenc településének 30 ezer lakosát fenyegeti az árvíz, Milota térségében ötszázezer homokzsákkal emelnek „nyúlgátat" a töltések tetejére. Vásárosnamény és Záhony magasságában minden eddiginél magasabb vízállásra készülnek.) Kováts Gábor jóslatokba nem bocsátkozott, de azt elárulta, Mindszentnél valószínűleg harmad-, Szegednél pedig másodfokú készültséget kell majd elrendelni a Tiszán. (Ehhez 750 centiméteres vízállás „szükséges".) A helyzetet azonban nagyban befolyásolja, hogy a Körösök és a Maros vízgyűjtőjében esik-e csapadék az elkövetkező tíz napban. Mert ha igen, a Tisza magyarországi alsó folyásánál is gondokat okozhat az árvíz. Annyi azonban bizonyos: a jövő hét közepe táján kilép hullámterébe a Tisza. Jelenleg az Ativizig szakemberei vizsgálják, milyen intézkedéseket kell tenni a tavalyi árvízkor megsérült, s most is javítás alatt álló mindszenti főzsilip biztonságossá tételéhez. Kováts Gábor ugyanakkor leszögezte: az Alsó-Tisza gátjai jó állapotban várják a vizet, hiszen a tavalyi, Szegednél a 960 centiméteres rekord-vízállástól alig néhány centiméterrel elmaradó, hosszú lefolyása miatt a töltéseket meggyengítő ár után közel egymilliárd forintot fordítottak az árvízvédelmi létesítmények megerősítésére. így Nagyfánál és az atkai holtágnál sem okozhat különösebb gondot a tavalyihoz hasonlóan magas vízállás. A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a közeli napokban nem kell jelentős mennyiségű csapadékra számítani. Kéri Barnabás