Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-31 / 76. szám
SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 31. CSONGRÁD MEGYE 3 Szeged kabalája Y Tétfőre esik az idén a kabalanap. Technikai okokkal MM indokolható, hogy ezeken a hasábokon miért ma, tehát előbb, az érintettek pedig miért kedden, tehát később szentelnek szavakat az évfordulónak. Elnézést a türelmetlen olvasótól, íme a megfejtés: harminc esztendeivel ezelőtt, 1971. április 2-án délután 2 órakor megnyitották a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) újszegedi épületkomplexumának első elkészült részlegét. Az első ünnepélyes kapavágás három évvel azelőtt, 1968. április 2-án délután 2 órakor volt. Április másodika lett az SZBK kabalanapja. Az akkor igen fiatalnak számító modern tudományterület, a molekuláris biológia akadémiai kutatóintézetének életre hívása - az eltelt évtizedekben ez bizonyossá vált - a magyar tudományosság történetében erős pozitívum. Éles szem kellett megsejteni nagy jövőjét és hasznát. A Szegedre telepítés pedig merész újítás volt. Az egyközpontú országban nehezen és időlegesen bár, de győzött a józan értelem ereje. Egy új beruházás, egy nagy értékű, méreteit és kapacitását tekintve Közép-Európában is a legnagyobb alapkutatási bázis nem automatikusan a fővárosban létesült, hanem olyan vidéki egyetemi városban, ahol a rokon tudományokat már igen eredményesen művelték. Ahol kísérleti terepek rendelkezésre álltak. S nem mellesleg, ahol a fejlesztés úgy kellett, mint egy falat kenyér. Az SZBK Szegedre telepítése értelemszerűen várostörténetijelentőségű. Ez ugyancsak bebizonyosult az elmúlt harminc évben. A korban szokatlanul merészen, mert kizárólag a teljesítőképesség alapján kiválogatott tudós gárda óriási mértékben megnövelte a város szellemi kapacitását. Az ország minden részéből - Budapestről is ide települt kutatók alighanem eredményesebbek voltak, mint mondjuk öt városimázs központ. A világlapokban publikáló, a nagy egyetemi és kutatóközpontokban konferenciázó és mindenütt elismert tudósok vitték a város jó hírét, bevésték a nevét. A mostani ünnepre megjelent Chikán Ágnes könyve. Interjúkat közöl az SZBK szenior kutatóival, akiknek mind a fentiekben elévülhetetlenek az érdemeik. Rendkívül érdekes olvasmány. Ám akinek talán a legnagyobb az érdeme, azzal már nem készülhetett interjú: Straub F. Brúnó volt az új kutatóhely szellemi és valóságos szülőatyja, ő harcolta és nyerte meg a helyszíncsatát és első főigazgatóként megszervezte a munkát. M éltó utódai közül a jelenlegi főigazgató, Dudits Dénes éppen mai számunk interjújában világít rá, hogy a 30 éves kutatóhely nem egyszerűen a város közelmúltjának és jelenének fontos tényezője, hanem jövőjének is egyik legbiztosabb alapja. Könnyen lehet: Szeged kabalája. tUch m trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER. Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446. A LINDAB TfRMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Öt szívtranszplantáció valt tavaly Legtöbb a veseátültetés Civil tanyaprogram Tanyavilág. (Gyenes Kálmán illusztrációja) A tanyaprogramhoz kapcsolódó civil hírlánc és a „Szeged 2000" kutatás rendőrséggel foglalkozó része volt a témája a tegnapi szegedi sajtótájékoztatónak, melyet a megyei főkapitányságon tartottak. A rendőrség kezdeményezésére jött létre a tanyaprogram. mely a külterületeken, egymástól távol élő embereknek nyújt segítséget a bűnmegelőzésben. A rend őrei nem lehetnek ott mindenhol, így néha civileknek maguknak kell a kisebb problémákat megoldaniuk. - A tanyaprogram lényege, hogy a külterületeken rendszeresen megfordulók egymás dolgairól tudva, azt ismerve segítséget nyújtsanak az ott élőknek, illetve megteremtsék a gyors és hatékony információáramlást mondotta Schádné Zámolyi Judit pszichológus a tegnapi rendőrségi sajtótájékoztatón. A civil hírlánc alapja az emberek között kialakult kapcsolat. A bajnál gyorsan tudja értesíteni a rendőrséget az amúgy is a határt járó vadász, polgárőr. mezőőr is. Több tanyán még telefon sincs. így szinte lehetetlen segítséget kérni. Tavaly a rendőrség a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) együttműködve felmérte. a szegediek hogyan értékelik a közbiztonságot, mi a véleményük a rendőrökről. Az embereket a válaszolásnál több tényező is befolyásolja tudtuk meg dr. Feleki Gábortól. az SZTE szociológiai tanszékének vezetőjétől. Számít a korábbi tapasztalat (volt-e már áldozata valamilyen bűncselekménynek), a családi állapot (félti a gyerekét), illetve az életkor és a lakhely is. A fiatalok szerint a legjobb a közbiztonság, valamint a válaszolók többsége a saját lakhelyét pozitívabban értékelte, mint egész Szegedét. K. T. Kisimre Ferenc jelenti Montenegróból Kotori kézfogás Óriási lehetőségek rejlenek Szeged és a montenegrói Kotor városának együttműködésében. Két évvel ezelőtt kezdődött a városok kapcsolata, azóta töretlenül fejlődik az együttműködés. Ennek jegyében tárgyalt a montenegrói városban az a szegedi küldöttség, amelyet Bartha László polgármester vezet, a delegációban pedig cégek képviselői. ismert vállalkozók is részt vesznek. Tegnap egyébként szándéknyilatkozatot írt alá a két város polgármestere a jövőbeni együttműködésről. A Kotori-öböl gyöngyszeme az Adriai-tenger egyik legszebb, ráadásul legősibb történelmi városa: Kotor, amint egy 30 ezer lakosú, főleg idegenforgalommal foglalkozó és abból élő település két napra látta vendégül a szegedieket. Verőfényesnek egyáltalán nem nevezhető időjárás uralkodik a tengerparton, gyakran esik az eső. A hőmérséklet így is 18-20 fok körüli. Az első vendégek már megérkeztek. a szállodák kinyitottak. a vendéglők teraszai lassan benépesültek. A szegedi vendégeket Nikola Koljevity, Kotor város polgármestere fogadta. Örömét fejezte ki, hogy ismét találkozhat a magyarországi város képviselőivel, annál is inkább. mert Kotor szeretne minél szorosabb és immár élő együttműködést kialakítani a Tisza-partiakkal. Elsősorban befektetőket keresnek, meg olyan közvetítőket akik segítenek terveik megvalósításában. Bartha László szegedi polgármester köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, hangsúlyozta hogy olyan vállalkozókkal érkezett az Adriára. akik érdemben tudnak majd választ adni a kotoriakat érdeklő kérdésekre. Ezek pedig tegnap délelőtt el is hangzottak, hiszen a szegediek találkoztak a helyi vállalatok vezetőivel. A többi között arról is szó esett, hogy a kotorjak érdekeltek az élelmiszeriparban való együttműködésben, jelesül abban, hogy Magyarországról importáljanak húsárut. Az építőiparban is nyílik lehetőség, hiszen a közeljövőben nyolcezer négyzetméteres szállodai komplexum épül. Magyarországon nem végeznek szív-tüdő, valamint bélátültetést, igaz ezt a világ kevés országában csinálják. Máj-, szív- és főleg vesetranszplantáció viszont évek óta történik a hazai transzplantációs centrumokban. A transzplantációról tanácskoztak tegnap Szegeden, a délmagyarországi régió szervátültetéssel foglalkozó szakemberei. A szimpózium után a budapesti orvosegyetem transzplantációs és sebészeti klinikájának vezető professzora, Perner Ferenc kérdésünkre elmondta: Magyarországon csak kétféle szervátültetést nem végeznek, amit egyébként a világ egyes országaiban igen: szív-tüdő, valamint bélátültetést. A hazai szervátültetések helyzetét számbavéve Pemer professzor a legfontosabb adatokat említette: Magyarországon tavaly ugyanannyi - öt szívátültetés történt, mint tavaly előtt. Májátültetés ez elmúlt évben eggyel több volt, mint a megelőző esztendőben, összesen 23. A hazai vesebetegek nagy száma miatt lényeges a vesetranszplantáció - állítja a professzor. Magyarország 1997-ben a 6. volt az európai veseátültetések listáján, a törvényi módosítások miatt azonban jelentős visszaesés történt, de aztán 2000-ben újra növekedni kezdett a hazai veseátültetések száma. Tavaly értük el az öt évvel ezelőtti veseátültetés-számot. 264-et végeztek az országban. - Változatlanul gondot jeA dél-alföldi régió vesetranszplantációs központjában, a szegedi sebészeti klinikán tavaly 39 veseátültetést végeztek. (Fotó: Schmidt Andrea) lent - hangsúlyozta Pemer Ferenc- , hogy azok az orvosok és műtősnők, akik 15-20 órát dolgoznak azzal a halottal, akivel nem lenne sok dolguk, ha nem kellene a szerveit átültetéshez kivenni, nem kapják meg a munkájukért járó pénzüket. A hazai transzplantációban azonban várhatóan előrelépés történik a Hungarotranszplant megalakításával. Ez országos koordináló hálózat lesz, amely az oda befutó információk alapján jobban tudja irányítani és ellenőrizni a szervátültetéseket, s képes lesz arra is, hogy felvegye a kapcsolatot a lakossággal, ráirányítsa a figyelmet a szervátültetések fontosságára. Bizonyára így kevesebb lesz az elhunytak hozzátartozói részéről a szervkivételre vonatkozó visszautasítás. Igaz ugyan, hogy a jelenleg hatályos törvény értelmében a hozzátartozónak nincs joga megtiltani a szervkivételt, csak abban az esetben, ha biztos tudomása van arról, hogy az elhunyt még életében ez ellen tiltakozott - mondta végül Perner professzor. A dél-alföldi régió vesetranszplantációs központjában, a szegedi sebészeti klinikán tavaly 39 veseátültetést végeztek, kevesebbet, mint 1999ben - tudtuk meg a transzplantációs osztály vezető főorvosától, Szenohradszky Páltól. - A visszaesés oka a kevés donor. Dél-Magyarországon 175 beteg vár vesére, ám nem tudunk minden esetben megfelelő befogadót találni a veséhez, ezért sokszor arra kényszerülünk, hogy másik transzplantációs centrumnak adjuk át a kivett vesét. A veseátültetések száma nincs limitálva válaszolta a finanszírozással kapcsolatos kérdésünkre Szenohradszky Pál, ezt az egészségbiztosító fizeti, egyéb szervek átültetését az Egészségügyi Minisztérium egy meghatározott összegű pénzkeretből finanszírozza. K. K. Tovább szépül az emlékpark A Feszty-körkép átadása. 1995 augusztusa óta kétmillió látogatója volt az ópusztaszeri emlékparknak, tavaly 317 ezren fordultak meg ott. Az intézmény történetének legjelentősebb képzőművészeti beruházásai erre az esztendőre esnek majd - hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark idei programját ismertették. Valóságos zarándoklás kezdődött meg öt esztendővel ezelőtt, amikor az opusztaszeri emlékparkban átadták a Feszty-körképet. Autóbusszal, személygépkocsikkal sorjáztak az emberek, akik kíváncsiak voltak a monumentális alkotásra. Azóta kétmillióan fordultak meg a több hektáros területen. Az idei Hunniális keretében, a megyék országos találkozóján júniusban avatják fel a nemzet nagyjait ábrázoló 18 szobrot a közismert Árpád-emlékmű mellett. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark saját erőből oldja meg az emlékművet övező díszkert kialakítását, míg a szobrok a megyék és a kormánybiztosi hivatal összefogásával készülnek el. Májusban adják át a nemzeti katonai emlékhelyet a park területén, Gyurcsek Ferenc szobrászművész dolgozik a hősiesség, áldozatvállalás szimbólumán. Júliustól láthatja majd a közönség a Mészáros Mihály készítette, Anonymust ábrázoló művet. A rotunda Hunor-Magor termében a világhírű magyarok panteonjának állandó kiállítását is megnézhetik a látogatók. Az emlékpark az idén 60 millió forintot költ képzőművészeti „beruházásokra" hangzott el tegnap az idei terveket, programokat ismertető ópusztaszeri tájékoztatón. A tapasztalatok szerint sokan kirándulóhelyként is kedvelik az emlékparkot. Éppen ezért az érdeklődőket olyan programokkal is várják, amelyek tartalmassá teszik a látogatók szabadidejét. Ilyen például a népi játékok tanítása, a mesterségek bemutatkozása, a különféle versenyek, honismereti ízelítők. Volt egyszer egy oskola címmel a skanzenban található árpádhalmi tanyai népiskolában - igény szerint - órákat tartanak a gyerekeknek. Az idén egyebek mellett Berki Viola és Galambos Tamás festményei, Kunkovács László fotói lesznek láthatóak egy-egy kiállításon. A rotunda Árpád-termében a világ körképeit bemutató tárlattal várják az érdeklődőket. Több találkozónak, tudományos konferenciának is otthont ad majd az emlékpark 2001-ben. V. F. S. Látványos volt a borrendek januári felvonulása. (Fotó: Karnok Csaba)