Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-03 / 53. szám

SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 3. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Progress Csongrád Megyei Vállalkozásfejlesztő f . I Vállalkozói Alapítvány Központ MEGÚJULT MIKROHITEL-KONSTRUKCIÓ! A PROGRESS Vállalkozásfejlesztő Alapítvány tájékoztatja Csongrád megye kis- és középvállalkozóit, egyéni vállalkozóit, valamint őstermelőit, hogy a korszerűsített mikrohitelrogram keretében max. 3 000 000 Ft összegű 11%-os kamatozású mikrohitel igényelhető. Az új hitel felhasználható forgóeszköz- és állóeszköz-beruházásra egyaránt. Bővebb információért forduljon ügyfélszolgálati irodánkhoz (6722 Szeged, Tisza L. krt. 63. Tel.: 62/483-683), ahol a pályázati csomagok is átvehetők. Progress Alapítvány Mikrohitel Részlege s 6722 Szeged, Tisza L. krt. 63. § Tel.: 62/483-683. fax: 62/483-233. E-mail: info@lea-szeged.hu. I Szegedi alközpontunk: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: 421-300. ítélethirdetés után Tegnap számoltunk be arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság - helyben hagyva a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét - kártérítésre kötelezte a szegedi orvosegyetemet egy, az intézményben 1997-ben történt haláleset miatt. Négy és fél éve Toppantó Tibornak egy motorbaleset miatt el kellett távolítani a lépét. A műtét sikerült, a beteg már jobban volt, ám néhány nap múltán állapota romlott, két hét múlva pedig az intenzív osztályon meghalt. Az elhunyt özvegye azért indított büntető, majd polgári pert az orvosegyetem ellen, mert úgy vélte, ha férjének a műtét után véralvadásgátló gyógyszert adtak volna, akkor a tragédia nem következik be. A büntető eljárást bűnügy hiányában időközben megszüntették, a polgári perben a Legfelsőbb Bíróság tegnapelőtt hozott ítéletében elmarasztalta az orvosegyetemet, mert nem kellő gondossággal látták el Toppantó Tibort. A bíróság több szakértői vélemény alapján hozta meg jogerős döntését, amiben az özvegynek hárommillió, az elhunyt kiskorú gyermekének egymillió forintot, valamint a kislánynak havi hatezer forint életjáradékot kell fizetni (visszamenőleg) 1997-től 2015-ig, illetve ha továbbtanul, egészen tanulmányai befejezéséig. Megítéltek még a temetéssel kapcsolatos költségekre 300 ezer, a perköltségre 200 ezer forintot. Ezeket az összegeket a Generali-Providencia biztosító fizeti meg, mert 1997-ben a haláleset bekövetkeztekor a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek a Providenciával volt felelősségbiztosítása. A biztosító kárrendezési osztályának vezetője kérdésünkre azt mondta: a tőkeerős társaságot nem rendíti meg ez az összeg. Az özvegy, Toppantó Tibornét, a felperest sem elsősorban a pénz foglalkoztatja, bár a kislányának járó havi 6 ezer forintos járadékot kevesli, mert szerinte a pénz az inflációval az évek során értéktelenedik. Sokkal inkább az nyugtatja meg, hogy megmutatta, végigcsinálja a pert, s ezzel más, hasonló helyzetbe került embereknek is példát mutatott. Az özvegy tegnapi telefonbeszélgetésünk alkalmával azt mondta: amit valójában akart, nem érte el, nevezetesen, hogy a vétkes megbűnhődjön. Az asszony úgy nyilatkozott: ő egy orvossal, s nem orvos csoporttal volt kapcsolatban férje műtétje előtt és után, egy orvosnak akart borítékot adni, nem orvos teamnek, s megítélése szerint annak az orvosnak a felelőssége a beteget figyelemmel kísérni, aki operálta. Toppantóné természetesen megnevezte az orvost, akinek nevét azért nem írjuk le, mert kötelez bennünket a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amiben nem egy orvos, hanem az orvosegyetem felelősségét állapították meg. K. K. Eltérő vélemények Toppantó Tiborné és a szegedi orvosegyetem polgári peres ügyében, a bírósági ítélet alapját képező szakvélemények közül az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), illetve a Debreceni Orvostudományi Egyetem igazságügyi orvostani intézetének orvosszakértői véleményéből idézünk, amiket a felperes jogi képviselői, Ábrahám László és Kertész József bocsátottak rendelkezésünkre. Az ETT szakvéleményében ez olvasható: „Nagy bizonyossággal állítható, hogy Toppantó Tibor klinikai halálához vérrögképződés, ennek szövődményeként a tüdő verőerek vérrög beékelődéses elzáródása vezetett." A szakvéleményben a továbbiakban azt írják, hogy a vérrögképződésnek, illetve szövődményeinek megelőzésére számos módszer ismert, azonban biztos módszer nincs. A megakadályozás egyik leghatásosabb módja az úgynevezett profilaktikus heparin adása. Ez a kezelés azonban szintén rejt magában veszélyeket. A vérrögképződés megakadályozásának másik módja a beteg korai mobilizációja, mozgatása. Amint az egyik orvosi vallomásából kiderül, néhai Toppantó Tibor „a műtét utáni időben hagyományos, jól bevált, vérrögképződés megelőzését elősegítő fizioterápiában, tornában részesült, és a műtét után két nappal már mozgatható volt. A heparinkezelés elmulasztásával a kezelőorvosok a foglalkozás szabályait nem sértették meg." A debreceni orvosegyetem szakértői a következőket rögzítik: „Azon tények ismeretében, hogy a sérült jobb boka zúzódását szenvedte, mely miatt gipszrögzítést kellett felhelyezni, valamint léprepedést, ami miatt lépét el kellett távolítani, a szakmai szabályok szerint ajánlott lett volna a hasi műtét elvégzése után heparin profilaxist kezdeni. Megfelelő heparinizálás esetén reális esélye lett volna a halálhoz vezető eseménysort elindító tüdőembolisatió megelőzésének, elhárításának." Újszőreg rémálma az özönvíz Úszó házak, folyó nélkül Forma 7 "-es kazánház, női parancsnokkal Félelem kezd úrrá lenni az Újszeged-Szőreg határvonalán lévő Újszőregi sor, Törökkanizsa utca lakói között. Otthonaik, évek alatt összegyűjtött értékeik elvesztése miatt aggódó emberek azt mondják: az önkormányzat évek óta nem tesz semmit annak érdekében, hogy az esős, belvizes időszakban ne árassza el a viz az utcát, illetve ne mossa alá házaikat. Már nem bíznak abban a szegedi önkormányzati Ígéretben sem, hogy az idén elkészül a vízelvezető árok. A helybeliek a senki földjének nevezik az Újszeged -Szőreg határvonalát képező lakóterületet. Mondják: határ mentiségükből adódó problémáikra kevés figyelmet fordít az önkormányzat. Az Újszőregi sor egyik lakója, Túri István, aki éppen gumicsizmában gázolt be az utcában álló „tengerbe", hogy lapátjával odébb tessékelje a házakat alattomosan alámosó esővizet, felháborodva mondta: - Látja, kis védő földgátakkal mi magunk próbáljuk megakadályozni a házak felázását, illetve szétlapátolni a vizet - majd hozzátette - Igaz, ez utóbbival nem sokra megyünk, mert a talaj már nagyon telített. Az önkormányzat, illetve a képviselők régóta hitegetnek bennünket, hogy elkészül egy nyílt vízelvezető árok, de ez idáig semmi sem történt. - Nálunk alá kellett dúcolni a konyhaasztalt, hogy ne folyjon ki a tányérból a Közlekedni sem könnyű az elárasztott, kátyús úttesten. (Fotó: Schmidt Andrea) leves - tette hozzá a közelben álló Simon Istvánné. Az elmúlt két évben sokszor összefüggő tengerré vált az utca, ezért felázott és megsüllyedt a ház fala. Nagyon félünk. Miből építenénk fel egy újabb házat, ha ez összeomlik? Az ilyen jellegű kárra ugyanis a biztosító sem fizet. A beszélgetés közben feltűnt az úton egy kerékpáros. A postás volt. Suller István láthatóan tudatosan, kacskaringózva haladt az úttesten. Kérdésünkre mosolyogva mesélte, hogy tizenhét éve jár erre, nap mint nap. Már tudja, hol takar mélyebb kátyúkat a víz, ezért igyekszik elkerülni a pocsolyák rejtette csapdákat. Az itt élők panaszát jogosnak tartja, hiszen a környékbeliek ironikusan azt szokták mondani: errefelé csak az jöjjön, aki úszni tud! Télen pedig nem árt felcsatolni a korcsolyát. Az üggyel kapcsolatban először a polgármesteri hivatalban érdeklődtünk, ahol megtudtuk, hogy a városgondnokság már megbízást kapott a lehetetlen helyzet felszámolására. Bánvölgyi Zoltán, a Szegedi Városgondnokság bel- és csapadékvíz-elvezetéssel foglalkozó munkatársa hangsúlyozta: Szeged önkormányzata, tekintettel a lakók jogos észrevételére, mintegy 14 millió forintot szán a nyílt szelvényű árok megépítésére. A vízjogi engedélyes terv már tavaly elkészült. A kivitelezéshez viszont mindaddig nem foghatnak hozzá, amíg a 30-40 ingatlantulajdonost érintő kisajátítási eljárás be nem fejeződik. Ahhoz ugyanis, hogy az 1200 méter hosszú elvezető árok elérjen a társulati vízgyűjtőig, 3-5 métert le kell csípni az út menti telkek egy részéből. Az önkormányzatnak pedig kártalanítani kell az ingatlantulajdonosokat, de ezzel számoltak is a belvízvédelmi program kidolgozásakor. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy mindezek ellenére még az idén nem csak elkezdik, de terveik szerint be is fejezik a beruházást. N. Rácz Juciit Boldogan telelő muskátlik A Szegedi Hőszolgáltatóhoz indultam riportra, igy pontosan tudtam hová megyek, mégis a kazánról, meg a fűtésről nem egy hófehér, langymeleg radiátor, hanem egy gőzmozdony jutott az eszembe. Mi kor ezt Kószó Ferencnek, hivatalos kísérőmnek említem, elnézően mondja, higgye el, aki nem látott még ilyet, az nem is tudja elképzelni, honnan jön a lakásokba a meleg. Az Fl-es - felsővárosi, egyes számú - kazánház felé haladunk, s közben szó esik más építményekről is. Szeged távfűtési rendszere tulajdonképpen lépésről lépésre épült ki, ez annyit tesz, hogy más városokéval ellentétben, itt nem egy, nagy központi fűtőházból indul a meleg víz a hőközpontok felé, hanem városrészenként több kis körzeti kazánház működik, összesen két tucat. Az „efegyes" a nagyobbak közé tartozik. Az ilyen kis csoportok előnye, hogy ha gond adódik, nem az egész település, csak egy része marad fűtés és meleg víz nélkül, a cég számára viszont nem jó, hogy több telepért és több ember munkájáért felel - magyarázza Kószó Ferenc. Bár ha egy kazánházat le kellene rajzolni, a laikusok sem tévesztenék el, mert egyszerűen nagy, fémdobozokból, meg sötétsárga, összeHorváth Tiborné, a felsővárosi kazánház fűtőasszonya. (Fotó: Schmidt Andrea) préselt pamutvatta-szigetelésű csövekből áll. Meg persze vannak ott tolózárak és szelepek, hőmérők és minden olyan tárgy, amiről az az érzése az embernek, hogy nagy része felett eljárt az idő. Van itt ásványtani szemléltetőeszköznek is beillő érdekes mintázatú vízkőlerakódás, besárgult üvegű mérőműszer, van itt fakó zománcú falicsap olyan, mint amit már csak néhány belvárosi házban, vagy falusi nyári konyhában lát az ember -, s fellelhető itt takaros kis papírdobozka a sarokba tévedő falánk rágcsálók számára. A kép első ránézésre ez, de Kószó Ferenc elmondja, amit az avatatlan szem nem vesz észre. Ennek a kazánháznak az átalakítása folyamatos, sok régi dolog cserélődik újra. A hely lehetne akár zord is, olyan hollywoodi, kék fényben úszó, sípolóan gőzölgő. Itt nem ilyen a hangulat. Az üzemi környezet nem nevezhető lakályosnak, ám az, hogy kint hideg eső esik, idebent meg jó, száraz meleg - 25-30 fok körüli van, barátságosság érzetét kelti. Horváth Tiborné Marika tizenkilenc éve fűtőként dolgozik a társaságnál, most ő a kazánház háziasszonya. Csinos, rózsaszín köpenyben, mosolygósan fogad minket, s mutatja, menjünk tovább, egyenesen az iroda felé. Az itt kitelelő, gondosan egymás mellé rakott muskátlitövek mellett elsétálva azt mondja, nem zavarja, hogy sokan férfiasnak vélik ezt a foglalkozást. Bár harminc éve, a Bécsi körúton, meg az Odessza városrészben még volt szenes kazán is, ma már nincs ilyen. Az én kezem sem bütykös a szeneslapáttól - mondja, arra utalva, hogy nem olyan munka ez, mint sokan képzelik. Bár több műszakban dolgozunk, de egy 12 órás nap után sok a szabadidő, akkor járok vásárolni, ellátom a családomat, szaladgálok, ugyanúgy, mint akinek női munkája van. Persze itt neki kell néha támaszkodni egyegy nagyobb tolózárnak, de inkább a figyelem a fontos: hőmérő-leolvasás, dátumok, időpontok egybeesése. Tizenkilenc év tapasztalatából is mondom: a nők ebben jobbak, egyszerre több dologra tudnak koncentrálni, mint a férfikollégák - ömlik a szó Marikából. Egyébként ma csaknem minden automatizált, ennek eredményeként a fűtő már szinte csupán ellenőrzi a szabályozó berendezéseket. Hogy egy fűtő nő-e, vagy sem, az nem látszik, pontosabban nem érzékelhető, a fogyasztó számára. Inkább csak itt látszik, nő a gazda: apró függöny az ablakon, takaros rend, csillogó villanyrezsó, a meleget rügyekkel megháláló szobanövény-hajtások. Amikor nincs vendég - márpedig ez gyakori -, a rádió is szól, tévé ugyan van, de napközben tilos bekapcsolni. Kószó Ferenc szerint a férfiak is szeretik a rendet: van olyan kazánház, ahol a fűtő nemcsak a munkájára, hanem a szépen fejlődő palántáira is büszke, s van ahol a hőmérséklet becsapta a paradicsomtöveket, s azok termőre fordultak. Az itt dolgozók zöme kedélyesen viszonyul egy olyan munkahelyhez, amit ismeretlenül bár, de sokan elutasítnak. Katkó Krisztina