Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-29 / 74. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 29. HATÁROK NÉLKÜL 3 A strucctenyésztők nem dugják homokba a fejüket Komollyá váló mosolyágazat A domaszéki Veress János portáján tizenhárom madár nyújtogatja a nyakát. (Fotó: Schmidt Andrea) Rend A

tavaszi nagytakarítás idején annyira szembetűnő a rendetlenség. Mélyen ül a por a szőnyegekben. Dugig a szekrény megunt téli holmikkal. Ecetes vízre és csillogásra áhítoznak az ablakok. Látja ezt a háziasszony, már gyűjti az erőt és az időt a húsvét előtt szokásos nagytakarításra, mikor a tárgyak egy időre ismét a helyükre kerülnek. A ház körül is itt az ideje a rendteremtésnek. A gazda nekiveselkedik, megmozgat ezt-azt. Majd legyint és hozzáfog a kerti munkának. Az nem várhat. Nem érdekli, hogy a lombkorona nélküli fák látni engedik a rendetlenséget: a fehér házfalak és a veteményes ágyások szabályosságát összezavarja az udvaron, vagy a rozoga tanya körül fölgyülemlett, semmire se jó lim-lom. Azt meg végképp nem veszi észre, amit az országutak vándora, az autós lát: keletről nyugat felé haladva egyre több a tiszta udvar, rendes ház. Az alföldi és a dunántúli, aztán a magyarországi és a németországi táj ebben is különbözik. Ezt Szegedről Sárvár felé tartva, a Tisza-parton született kiránduló is kénytelen elismerni. Talán maguktól is elrendeződnek a dolgok. Tíz év elteltével is csak ebben bízhatunk. Mert még ma sem beszélünk egyértelműen, nyíltan. Ki sem merjük mondani a belülről felhalmozódott és tisztázásra váró kérdéseket. Hunok vagy finnugorok vagyunk? A magyarság egy ősi népfolyó egyik ága vagy inkább népsziget? Merjünk önmagunk lenni vagy mások levetett ruháiban feszengjünk? Határoktól szétszabdalva és nyomorgatva miképpen viszonyuljunk a határokhoz? Annyira megszoktuk a rébuszokat, a sorok közé bújtatott mondanivalót! A sok hadovázás után a túlzott leegyszerűsítés nem, de az egyenes beszéd rendet tehet a fejekben. Meg a tiszta helyzetek. tj a saját kis gazdaságunkban a mutyizás és sumá1~M koLás helyett nyílt lapokkal játszhatunk, ha az állam is áttetszővé teszi önmagát és engedi gyarapodni polgárait. Egyszer csak megszületik az igény a rendre! Először belül. Ami aztán láthatóvá válik a házunk táján is. Tanárok fóruma Futómadár a tányéron Munkatársunktól A vöröses színű, leginkább a borjúéhoz hasonlítható strucchúsból remek ételek készíthetők. Viszont figyelembe kell venni, hogy a madár táplálkozás igen szélsőséges, de fűszerek hozzáadásával tökéletesen ellensúlyozni lehet a kicsit más ízt. A madár combhúsát ledaráljuk. A masszát ízlés szerint fűszerezzük (a lestyánt ne felejtsük ki). Gombafejekbe töltve kisütjük. A gombócokat pedig édes-savanyú paradicsommártással tálaljuk A magyar gazdák többsége eleinte csak nevetett, mikor behozták az országba az első struccokat. Azóta föllendült a mosolyágazat. Körülbelül ötezer vágásérett madarat tartanak számon hazánkban. A strucchús iránt az utóbbi időben megnőtt a kereslet, mivel a patás állatokkal elleniül ben nem fertőződik meg a száj- és körömfájás vírusával. A száj- és körömfájás járvány futótűzként való terjedésével egyre több Európai Uniós ország keresi velünk a kapcsolatot, a strucchús iránt érdeklődve - tájékoztatta lapunkat Révész lstvánné. egy bordányi kft. ügyvezetője. A családi gazdaságban 1995 óta foglalkoznak a futómadár tartásával. Kezdeményezésükre a közelmúltban alakult meg az ország különböző pontjain élő gazdákat tömörítő Bordányi Strucctenyésztő Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezet. A megnövekedett igényeket jelenleg nem képesek kielégíteni a szövetkezés tagjai, de nem is a mindenáron való értékesítés a cél. A járványok megszűnésével ugyanis a kereslet visszaáll a normális mederbe, a megnövelt strucctartás miatt viszont túltenyésztés alakulhatna ki. A futómadár húsa ínyencség, nem hétköznapi étel, ezért nem is fizethető meg mindenki számára. Persze ez utóbbi megállapítás igazán hazánkra vonatkozik, mert külföldön a különböző húsfajták és a strucchús ára között nincs olyan nagy különbség magyarázta Révész lstvánné. A strucctenyésztők szövetkezetével kapcsolatban elmondta: a jelenleg 56 tagot és másfél ezres struccállományt jegyző szerveződés iránt nagy az érdeklődés. Ennek okai elsősorban abban keresendők, hogy a tenyésztés gazdaságos ágazat. A hazánkban tartott hagyományos állatfajtáknál magasabb jövedelmezőA harmadik szegedi stabilitási konferencia zárónapján Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nemzetközi sajtótájékoztatón foglalta össze a tanácskozás eredményeit. Ezt követően Németh Zsoltot a határon túli kisebbséget foglalkoztató, itthon pedig kisebb belpolitikai vihart kavaró státustörvényről kérdeztük. - Államtitkár úr, milyen szakaszban van az új jogszabály előkészítése? - A státustörvényt elfogadta a kormány és benyújtotta a parlamentnek, amely a jövőben dönt arról, hogy azt napirendre veszi-e vagy sem. Remélem, még ebben az ülésszakban elfogja a parlament és 2002. január elsején hatályba is lép. - Mit jelent a határon túli magyarságnak ez törvény? - Mindenekelőtt azt, hogy az a folyamat, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök a határokat átívelő, nemzeti egyesítésnek nevezett, most kiteljesedik. Antall József néképességgel bír. A szövetkezet felvásárolja a tagoktól az állatokat, továbbadja a szatymazi vágóhídra, ahonnan a belföldi húsnagykereskedésekhez kerül az áru. A domaszéki Veress János két éve foglalkozik struccokkal. Jelenleg tizenhárom madár csipeget a karámjában. A kicsiket hathetes korukban veszem meg, darabonként 25 ezer forintért - mondta a gazda. A strucc körülbelül 12-13 hónapos korában lesz vágásérett. Ekkor a hímek akár 150 kilót is nyomhatnak, kilónként 600 forintot ad értük a felvásárló. A másfél mázsás testből azonban csupán 35 kilogramm a felhasználható hús. A strucc igen igénytelen állat. Kitűnően alkalmazkodott hazánk hidegebb éghajlatához. Télen kell fedél a feje fölé, naponta pedig öt vödör lucernából és szemes tahai kormányfőnek elhíresült kijelentése volt, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát, s ez a megnyilvánulás egyfajta lelki egységet hozott létre. Ahogyan ezzel, és a magyarmagyar csúccsal, illetve az állandó magyar értekezletek karmányból álló eleséget eszik meg. - Domaszéken nyolc gazda tenyészt struccot - tudtuk meg Medzibrodszky Endre aljegyzőtől. Az állomány közel kétszáz madárra tehető. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatala viszont az egész megyében 16 tenyésztőről és csak száz hosszú nyaintézményesítésével sikerült bizonyos politikai keretet adni a nemzeti egységnek, a leendő jogszabály jogi értelemben hozza létre ezt a fajta egységet. Ez pedig azt jelenti, hogy a határon túli magyarok Trianon óta első alkalommal kerülnek újra jogi vikú állatról tud. A közelmúltban Bordányban gyűltek össze megyénk strucctenyésztői. Mucsi Imre, az FVM helyettes államtitkára szerint hazánkban ötezerre tehető a vágásérett struccok száma. A madárnak minden porcikáját - húsát, csontját, bőrét, tollát - hasznosítani lehet. A strucchús igazán szívbarát termék, ezt dr. Szász Károly kardiológus is alászonyba a magyar állammal. A párizsi békepaktummal a határon túli magyarokat megfosztották magyar állampolgárságuktól. Ez a jogszabály azt hivatott most jóvá tenni részlegesen. - A gyakorlatban miként működik majd a törvény? - A határon túli magyarok arcképes magyar igazolvánnyal rendelkeznek majd, amelyet nagyon bonyolult eljárás során ad ki számukra a magyar állam. Mindenképpen fontos, hogy az ottani magyar szervezetek adjanak ajánlást, ők döntsék el, ki lehet ilyen értelemben a törvény jogalanya. Az ajánlás egyébként előfeltétele lesz a magyar igazolvány kiadásának, ez azt is jelenti, hogy aki a hivatalos személyi iratnak a birtokában lesz, különféle magyarországi jogi kedvezmények igénybevételére, illetve határon túli támogatásokra is számíthat. - Az ön által említett jogi viszonyt bizonyos körökben - itthon és a határon túl egyaránt - nem fogadták hatalmas lelkesedéssel. - Az a fontos, hogy a határon túli magyaroknak támasztotta. Mi, magyarok kedveljük a zsíros ételeket, emiatt igen sokan küszködnek nálunk koszorúér-problémákkal. A strucc húsa soványabb, mint a pulykáé. Sőt, csak 50 milligramm koleszterint tartalmaz kilogrammonként. A legtöbb koleszterin a sertés és marha agyvelejében van, közel 2100 milligrammnyi. - A strucchús leginkább a baljáéhoz hasonlítható - tudtuk meg Simon Szilveszter szegedi főszakácstól. A száj- és körömfájás miatt veszélyessé vált sertés- és marhahúst kiválthatjuk akár a futómadár combjából kikanyarított szelettel is. Megdaráljuk, bacon szalonnába csavarva kisütjük, majd csípős mártással tálaljuk. Az állat szívéből, májából és tüdejéből kaporral, lestyánnal ízesített savanyú leves készül, mely másnaposságra igen kitűnő. T. A.-K. T. tetsszen! Márpedig úgy tűnik, hogy a határon túli magyaroknak - tetszik. Az, hogy évtizedeken keresztül csak hátrányuk volt a magyarságukból, megítélésem szerint méltánytalan és tarthatatlan helyzet. Ahhoz, hogy szülőföldjükön megmaradjanak, gyarapodhassanak, ki kell tudni egyenesedni! Márpedig ezt csak akkor tehetik meg, ha számíthatnak a mindenkori magyar állam tevőleges támogatására. A szomszédos népek nagy figyelemmel kísérik a törvényt, s mi készen állunk arra, hogy tájékoztassuk őket róla. Ezt egyébként különböző diplomáciai csatornákon meg is tettük. Elmondtuk: nemcsak mi vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen jogszabályt alkossunk, hanem mások is. Ezt ők is jól tudják, hiszen a Szlovákiának van ilyen törvénye, a románoknál pedig előkészületben van az említett jogalkotás. Közép-Európában - ahol az államok és nemzetek határai nem esnek egybe - a státustörvény megalkotásának létjogosultsága a valóságban gyökerezik. Kisimru Ferenc Munkatársunktól A Szegedi Biztonságpolitikai Központ szervezésében pénteken rendezik meg Szegeden, a Tisza Szállóban a történelem tanárok második nemzetközi fórumát. A szakA Csongrád Megyei Levéltár 43 dolgozója pert kezdeményezett munkáltatója ellen. A dolgozók a veszélyességi pótlék fizetésének megállapítását a kezelt dokumentumok por- és gombafertőzöttsége miatt kérik. A biróság azonban a szakvélemények tisztázása érdekében nem zárta le az ügyet, a következő tárgyalást májusra tűzte ki. A Szegedi Munkaügyi Bíróságon tegnap folytatódott az a per, amelyet a Csongrád Megyei Levéltár - szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi, makói és csongrádi részlegeiben dolgozó - alkalmazottai még 1999 novemberében indítottak munkáltatójuk ellen. A 43 felperes úgy véli: az általuk kezelt, régi dokumentumok többségének por- és gombafertőzöttsége ártalmas egészségükre. Jelenleg csak a fotós és a takarítók kapnak veszélyességi pótlékot, amely a többi dolgozó szerint nekik is járna. Az ügy azonban bonyolultabb, mint induláskor látszott. A jogszabályi változások, valamint az ezekkel nem mindenben harmonizáló szakértői vélemények mai összejövetelen a magyarországi, romániai és szerbiai pedagógusok mellett jelen lesznek a NATO, az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének képviselői is. tartalmának pontos tisztázása érdekében maradt el a várva várt ítélethirdetés. Az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete által végzett vizsgálatok ugyanis nem mutattak ki olyan gombafajtákat, amelyek jelenléte miatt veszélyességi pótlék fizetésére lehetne kötelezni a munkáltatót. A biológiai kockázati tényezőket egy tavaly hatályba lépett rendelet sorolja fel. Miután abban nem szerepel néhány olyan gombafajta, amelyről korábban kimondták, hogy jelenlétük egészségkárosodást is okozhat, a felperesek a korábbi szakvélemény figyelembe vételét kérték a bíróságtól. A szakmai kérdések tisztázása azért is fontos, mert a védőruhák használata a levéltárosok munkavégzését jelentősen nehezítené. Ugyanakkor felmerülhet a levéltárban kutatómunkát végző külső személyek egészségvédelmének kérdése is. Arra pedig aligha lehet számítani, hogy a jelentős dokumentumhalmazt, több milliós költség felvállalásával fertőtleníttesse a Csongrád Megyei Levéltár, illetve az azt fenntartó megyei önkormányzat. Az ügyet május végén tárgyalja a bíróság. N. Rácz Judit Németh Zsolt külügyi államtitkár a státustörvényről Ne legyen hátrány, ha valaki magyar! Németh Zsolt: Ha minden jól megy, 2002 januártól már alkalmazhatjuk az új jogszabályt a határon túli magyarság körében. (Fotó Karnok Csaba) Gombafelhő a levegőben