Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

SZERDA, 2001. MÁRCIUS 28. HATÁROK NÉLKÜL 3 jegyzet Kőzápor, vonatokra Dobálókat fogtak Munkatársunktól A napokban ismét kővel dobáltak meg vonatokat a MÁV Rt. szegedi igazgatóságának területén. Az egyiknél személyi sérülés is történt. A Kecskemét és Városföld között közlekedő szerelvényt három fiatal dobálta meg. Az utasok közül ketten megsérültek. Két lány arcát és a kezét vágták össze a kitört ablaküveg szilánkjai. Nemcsak a személy-, de a tehervonatokat is támadás éri. A kiskundorozsmai RO-LA terminálra igyekvő szerelvényre Cegléd után nem sokkal zúdult kőzápor. Csak a következő állomáson vették észre, hogy az egyik szállított kamionnak bedobták az ablakát. Az év elején Szentes és Fábiánsebestyén között is kövekkel hajigáltak meg egy szerelvényt. Itt csak anyagi kár keletkezett. Betört a mozdony egyik ablaka, illetve a legutolsó kocsi ablaka is. A rendőrségnek azonban sikerült elfognia a három dobálót. Közülük ketten még gyerekek, így őket nem lehet felelősségre vonni. IV. Béla szobra Ópusztaszerre Zalaegerszeg (MTI) Az eddig értékelt alkotások közül a legsikerültebb - így vélekedett a Képző- és Iparművészeti Lektorátus négy tagú állandó zsűrije kedden Zalaegerszegen Szabolcs Péter. Munkácsy-díjas szobrászművész Ópusztaszerre szánt IV. Béla szobráról. Tóth Attila szegedi zsűritag, a megrendelő Csongrád megye szakembere elmondta: a történelmi személyiségek opusztaszeri panteonjában a megyék által felajánlott művek kerülnek. Az orvosper sem reformgyógyír A

miniszterelnök optikailag lesajnálta a nem katonaviselt férfiakat, érzése szerint az ilyen emberre más szemmel néz ő, ám nyilvánvalóan ezek az emberek meg őrá fognak majd más szemmel nézni a szavazófülke derűs félhomályában. De ha el is tekintünk a miniszterelnök kijelentésének diszkriminatív voltától, annyit azért biztosan tudunk, hogy gyökeresen eltér a kormány katonaügyi gondolkodása a fiatalok katonaügyi gondolkodásától. Az idén például már 50 százalékról közel 75 százalékra nőtt Budapesten az orvosilag katonai szolgálatra alkalmatlanok száma. Ez pedig nem azt jelenti,.hogy debütált egy vézna korosztály, hanem azt, mind többen fejfájást kapnak attól a gondolattól, hogy egy évet (vagy akár felet) lehúzzanak egy, tudjuk jól, milyen állapotú hadseregben. És itt az állapotot kiemelném, mert a nagyhatalmak haditechnikájának mai fejlettségi szintjén a haza védelmének szempontjából elhanyagolható a mi hadrafoghatóságunk, aminek nem az az oka, hogy hányan alkalmasak és hányan nem. A mi időnkben ugye az volt a szöveg, hogy majd megtudod, hun lakik az úristen, ha elvisznek katonának, nem leszel olyan nyeszlett, egyedül is be tudod vetni az ágyad, nem esel le olyan könnyen a tetőről, és férfiasabb leszel (vagy csak kövérebb), mint a gojkómitics. Magyarul: egy kis poroszos pedagógiával párosult a hadkötelesség eszméje, s a miniszterelnök fejében még ma is azzal párosodik. Csakhogy most éppenséggel a katonaság nyeszletteti el az embert, híznak a bakák, nincs pénz gyakorlatokra, bezárva aztán egyhamar agyhártyát kapnak, miközben idekint meg dúl az élethalál harc, piaci viszonyok vannak; aki bika, az öklel. Szóval, egészen mások a viszonyok, mint ahogyan azt a régi viszonyokról való gondolkodás mutatja. Mert ha piaci viszonyok között (csúnya szóval) a társadalom nem vevő az igen kifejező kényszersorozásra (lásd még kényszervágás), akkor valahogy a kényszer nélkülibe kéne lassacskán átcsapni, ahogyan egykor a mennyiség a minőségbe. A

szenzáció ugyan megvan a médiának, most emeltek vádat először katonai alkalmatlanságot igazoló orvos ellen, de ha a fenti gondolatmenetet legalább részben elfogadjuk, akkor nyilván nem ez az orvosper lesz a reformgyógyír a magyar honvédelemre. TU^c-zU Egészségügyi szakmai nyelvvizsga Nem kötelező, de ajánlott Az országban az elsők között létesült olyan nyelvvizsgahely a Szegedi Tudományegyetemen, ahol egészségtudományi szakmai nyelvvizsgát tehetnek a hallgatók, illetve azok az orvosok, gyógyszerészek, és az egészségügy egyéb területein dolgozók, akik lépést akarnak tartani a kor követelményeivel. Országszerte érzékelhetően növekszik az igény arra, hogy az egészségügyben dolgozók az általános idegen nyelvi ismereteken túl azt a szaknyelvi tudást is elsajátítsák, amelyet a szorosan vett szakmájukban alkalmazhatnak. Szaknyelvi kurzusokra eddig is járhattak a hazai orvosegyetemeken tanuló hallgatók, újdonságnak számít azonban, hogy ma már szakmai nyelvvizsgát tehetnek a leendő orvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi főiskolai karok diákjai. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ ugyanis tavaly augusztusban - az országban elsőként egészségtudományi szakmai nyelvvizsgaközponttá nyilvánította a Pécsi Tudományegyetemet, amely három másik felsőoktatási intézményben, köztük a Szegedi Tudományegyetemen létesített akkreditált nyelvvizsgahelyet. Az egykori SZOTEkarok hallgatóit angol és német nyelvre oktató idegen nyelvi intézet a Profex néven bevezetett szakmai nyelvvizsga előkészítésében is részt vett, az itt dolgozó nyelvtanárok állították össze a felsőfokú szintű vizsga követelményeit. Ezek alapján Elsőéves orvostanhallgatók angol szaknyelvi órán. Vizsgával akár jobb álláshoz is juthatnak. (Fotó: Miskolczi Róbert) folyik a vizsgáztatás Pécsen és Szegeden kívül a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi, valamint Egészségügyi Főiskolai Karán. Az általános ismereteket felmérő idegen nyelvi vizsgához hasonlóan a szakmai nyelvvizsga is írásbeli és szóbeli részből, illetve alap-, közép- és felsőfokú szintből áll. Jelenleg angol és német nyelvből tehetnek szakmai vizsgát a hallgatók egy évben kétszer, áprilisban és októberben. A szaknyelvi vizsga azonban egyelőre nem kötelező, vagyis a diákok általános nyelvizsgával is teljesíthetik a diploma megszerzéséhez előírt követelményt. Egy jobb állás reményében azonban úgy vélem, többen akarnak majd szaknyelvi vizsgabizonyítványt szerezni az egyetemen, ami azért sem lesz túlzott elvárás, mivel a hallgatók egyre nagyobb része már a középiskolában leteszi a diplomához jelenleg szükséges középfokú C típusú általános nyelvvizsgát mutat rá Demeter Éva, a szegedi idegen nyelvi intézet vezetője arra, milyen haszonnal is járhat, ha valaki szaknyelvi ismereteit bizonyítani tudja. Persze, nemcsak a mostani egyetemistáknak ajánlja a szakmai nyelvvizsgát, hanem azoknak az orvosoknak, gyógyszerészeknek, és az egészségügy egyéb területein dolgozóknak is, akik lépést akarnak tartani a kor követelményeivel. A szakmai nyelvvizsga díjai valamivel magasabbak, mint az általános nyelvvizsgáké. Az írásbeli és szóbeli részből álló, C típusú szaknyelvi alapfokú vizsgáért 8700 forintot, középfokúért 12700, felsőfokúért pedig 15900 forintot kémek. A legközelebbi vizsgát április 27én tartják, amelyre március végéig lehet jelentkezni. Hegedűs Szabolcs Dr. Vas Márton Zsolt, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Szegeden született, 1966-ban. A József Attila Tudományegyetemen szerzett jogászdiplomát, majd az illetékhivatalban helyezkedett el. Tavaly, áprilisban bizták meg a közigazgatási hivatal vezetésével. Jelenlegi munkája mellett részt vesz az Európajogi szakjogászképzésben. Vas Márton Zsoltot munkája elismeréséül - tegnap délután Pintér Sándor belügyminiszter dicséretben és jutalomban részesítette. (Fotó: Miskolczi Róbert) Közpénzek, spekulációk, törvénysértések Nincs külföldi felvásárlás Négysávos lesz a 47-es Már nem szerepel a kopáncsi körforgalom megvalósítása a 47-es számú főút Vásárhely-Algyő közötti szakaszának négysávos kiépítésére vonatkozó tervben. Miként az is változás, hogy a beruházás a városban, a Kaszap utcánál körforgalmi csomóponttal indulna hangzott el azon a lakossági tájékoztatón, melyet tegnap délelőtt a vásárhelyi városházán tartottak a beruházó, az engedélyező szervek, valamint a tervező cég képviselői. Balázs György, az Uvaterv irányító tervezője egyebek között elmondta: a terület adottságainak megfelelően szélesítik a 2x2 sávos, középen osztott pályás útszakaszt, melyhez Szeged felé haladva, a kiskertek előtti részen csatlakozna egy párhuzamos, burkolt szervizút. Kopáncson a korábbi nagy körforgalmú csomópont tervének kivitelezése helyett tehát két hagyományos, háromágú csomópont elképzelését valósítanák meg. A munkálatok miatt a kopáncsi csárda lebontásra ítéltetett, a vasúti átjáró viszont teljesen megújul majd. A kiskertek elején kerékpáros-gyalogos aluljárót szeretnének. A tervező arra is kitért, hogy a környezetvédelem érdekében zajvédő falat is elhelyeznek. Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. főmérnöke arról számolt be: a napokban független bírósági szakértőket kérnek meg arra, hogy keressék fel az érintett ingatlantulajdonosokat, s tegyenek nekik árajánlatot. A szerződéseket a későbbiekben kötik meg. Az építkezés kezdetének időpontjáról a szakember még nem tudott nyilatkozni, mondván, addig számtalan feladatot kell végrehajtani. A lakossági tájékoztatón egyebek mellett a négysávosítást követően az ingatlanok megközelítési lehetőségével kapcsolatban merült fel kérdés. Dr. Hencz Péterné, a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet osztályvezetője válaszában leszögezte: megközelíthetetlen ingatlan semmiképpen nem marad. T. A. Külföldiek ingatlanszerzési akciói kapcsán, illetve az önkormányzatok által kezelt közpénzek törvénytelen felhasználásáról szóló hirek miatt az utóbbi időben a közvélemény figyelme a közigazgatási hivatalok felé fordult. Sokan csupán a kormány kinyújtott karjaként emlegetik ezeket az intézményeket, nem tudva: számtalan ott született észrevétel, döntés, intézkedés befolyásolja mindennapi életünket. Vajon tudja-e mindenki, hogy azt a várost vagy falut, ahol lakik, milyen feltételekkel irányítja a helyi önkormányzat? A képviselő-testületek tagjai vajon mindig a törvényesség jegyében határoznak a települést érintő kérdésekről? Nos, többek között erre is garanciát nyújthat a közigazgatási hivatalok ellenőrzési jogköre, mondta dr. Vas Márton Zsolt, á Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Ezt a feladatot a hivatal törvényességi ellenőrzési főosztálya látja el. Az önkormányzati rendeletek szabályszerűségének vagy egy közoktatási intézmény megszüntetésének vizsgálata nem könnyű feladat. Részben azért, mert évente átlag több mint 1200 képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét, közel 30 ezer határozatot és mintegy 1300 helyi rendeletet kell törvényességi szempontból áttekinteni. A megye jegyzői között viszont akadnak olyanok is, akik csak késve küldik be a dokumentumokat, így gyakran csak a törvénysértés utólagos megállapítására nyílik lehetőség, hangsúlyozta a hivatal vezetője. De mulasztásos törvénysértés megállapítása mellett kellett például Hódmezővásárhely és Kistelek önkormányzatát figyelmeztetni az aljegyző kinevezésére. Tény az is, tudtuk meg Vas Márton Zsolttól, hogy egyes önkormányzatok nem fogadják el észrevételeiket. Ezért legutóbb két szegedi törvénysértő rendelet - az építményadóval kapcsolatos díjmegállapítás, valamint a közterület-használatról szóló rendelet - miatt az Alkotmánybírósághoz kellett fordulniuk. A korábbi években benyújtott, négy települést Csongrád, Szeged, Csanytelek, Forráskút - érintő ügyben is várják az alkotmánybírósági indítvány elbírálását. Miután a vitatott kérdések tisztázása éveket vehet igénybe, fontosnak tartanák a hivatal intézkedési jogkörének szélesítését. Megoldatlan az önkormányzatok gazdálkodásának rendszeres ellenőrzése is, tekintettel arra, hogy az állami számvevőszéki, valamint a belső ellenőrzéssel foglalkozó szakemberek száma kevesebb a szükségesnél. Márpedig a közpénzek szabályos és célszerű felhasználását minden szempontból garantálni kellene. Arra a kérdésünkre, hogy a külföldiek ingatlanszerzéséről hogyan vélekedik a hivatal, dr. Vas Márton Zsolt elmondta: a megyében nem jellemző, hogy a külföldiek spekulatív célból vásárolnák az ingatlanokat. Elsősorban vajdaságiak és erdélyiek vesznek régi panellakásokat. Az erdők, a tanyák, illetve a telkek iránti kereslet kisebb. Az adásvételre pedig csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az önkormányzat előzetesen a beleegyezését adja. Ezért korlátozó intézkedések bevezetésére - egyelőre - nem kell számítani. N. Rácz Juciit