Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

KEDD, 2001. MÁRCIUS 27. A TORONY ALATT 9 Itt élnek közöttünk Az áttelepültek mindennapjai A legtöbben 10 évvel ezelőtt érkeztek Szegedre. Akkor tört ki a háború a szerbek és a horvátok között, a vajdasági katonakötelesekre az egyenruha és a vukovári véres front várt... Ezt elkerülendő, átjöttek, később szöktek Magyarországra - oltalmat keresni. Míg a téboly véget nem ér, gondolták, néhány hónap és mehetnek haza. Nem mehettek. Később se. (A jugoszláv parlament néhány hónappal ezelőtt szüntette meg a hadkötelezettségről szóló 1991es törvényt!) Még 1992ben megalakították a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szegedi tagozatát, amely azóta is működik. Nagy Abonyi Attila, az egyesülés elnöke, a napokban tartott tisztújító értekezleten számolt be az elmúlt kétéves időszakban végzett tevékenységükről. Az elnök mindenek előtt azt hangsúlyozta, hogy sikerült a tagság létszámát, csekély mértékben ugyan, gyarapítani. Tudatában vannak, hogy a valamivel több mint 70 fős taglétszám csak töredéke a Szegeden és környékén élő délvidékiek közösségének. Ugyanakkor azt is látják, erre a visszajelzések ébresztették őket, hogy az egyesületre szükség van. Kilenc éve dolgoznak megszakítás nélkül, s a mostani összegezésből az is kiderül, hogy a tavalyi év volt talán a legmozgalmasabb. Nagy Abonyi Attila elmondja, hogy az általuk létrehozott Kosztolányi Dezső Alapítvány számlájára csaknem ötvenezer forintot utaltak át személyi jövedelmükből az adózók, s ezt a szerény összeget a délvidéki gyerekek iskoláztatására fordították. Az elmúlt év munkájának egyik sikeres fejezete a pályázati tevékenység volt. Az egyesület tíz pályázaton indult, s haton nyert kisebb-nagyobb összeget. Mindez szerencsés körülményként könyvelhető el, hiszen ily módon sikerült támogatni a délvidékiek kulturális, oktatási, társadalmi tevékenységét is. Konkrét adatokat is sorakoztat az elnök. Az évek óta rendszeresített egyesületi öszszejövetelekre, a Bolyai utca 1 l-ben, mind több határon túNagy Abonyi Attila: Mindenki előtt nyitva áll az ajtónk. (Fotó: Schmidt Andrea) Az új vezetőség Munkatársunktól Az évi közgyűlésen megválasztották az egyesület új vezetőségét is. Az elnök Nagy Abonyi Attila, elnökhelyettes Horváth Júlia, titkár Pusztai Lajos, pénztáros Francia Ida, tagok pedig: Sóti György, Hekli Endre és Mohácsi Gábor. Az ellenőrző bizottság tagjai: Kálmán László (elnök) Hajnal Imre és dr. Horváth László. li vendéget sikerült meghívniuk. így például tavaly látták vendégül Horváth-Militicsi Szabolcsot, a dél-bácskai és szerémségi cserkészcsapat vezetőjét, aki érdekes honismereti előadást tartott. De élvezetes esteket tölthettek együtt például Bogdán József papköltővel, Molnár Rózsa hitoktató-irodalmárral, a Képes Ifjúság munkatársaival (Tóth Líviával, Mihájlovits Klárával és Szabó Palócz Attilával), Huszár Ottó ausztráliai magyar festőművésszel, Kudlik Gáborral és Molnár Veronával, a szabadkai testvérvárosi Nyitott távlatok vezetőivel is. Az egyesület támogatta a délvidéki fiataloknak az Ekoparkban szervezett honismereti táborban való részvételét, a Domonkos István költő irodalmi munkásságát feldolgozó ifjúsági találkozót, amelyen becsei, adai, doroszlói diákok szerepeltek. Támogatták az adai Vadvirág és a palicsi cserkésztábort, segítettek két tagtársuk könyvének a kiadásában is. Balázs László daloskönyvét és Horváth Júlia Naplómmal kettesben című művének a megjelenését támogatták, s ez utóbbi első díjat nyert az elsőkönyvesek országos pályázatán. Nagy Abonyi Attila azt mondja, itt élnek, itt dolgoznak, itt - Szegeden vagy másutt - igyekeznek hasznos tagjai lenni ennek a társadalomnak. Ezért szeretnék az egyesület taglétszámát növelni, hiszen akkor a mostaninál is jobb eredményeket lehetne elérni a szerteágazó munkában. Az ajtajuk mindenki előtt nyitva áll. K. F. Elriasztják a vadlerakókat Dögkútból hulladékudvar Belátható időn belül eltűnhet Szőreg szégyenfoltja, a település határát elborító szemétlerakó. A vadlerakó telep mellett hulladékudvar épül: az odavezető út építésére már megszavazta a pénzt az önkormányzat. A „feketén" szemetelőket állandó ellenőrzéssel riasztják el a környékről. Évek óta mind szélesebb hullámokban nyaldossa Szőreg nyugati „partjait" a Budzsákerdő szélén terebélyesedő szeméttenger. A vadlerakón több ezer köbméter ipari hulladék, csomagolóanyag és háztartási szemét halmozódott föl - annak ellenére, hogy a településrészen rendszeresen összegyűjtik a kapuk elé tett hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. kukaautói. A világvége hangulatot idéző, szélesen növekvő szemétdomb nyaranta orrfacsaró szagfelhőket ereget - a környékbeliek nem kis bosszúságára. Tóth Csaba önkormányzati képviselő évek óta szorgalmazza egy hulladékudvar megépítését. Kertvárosi körzetben mindig keletkezik olyan szemét is, ami nem fér a gyűjtőedénybe. A környék szigorú ellenőrzésével pedig elriaszthatnák az erdőszélre titokban vegyszeres dobozokat, használt akkumulátorokat borító környezetszennyezőket is. A hulladékudvar megépítése azért késett, mert nem találtak megfelelő telephelyet. Hol a kiválasztott terület közelében lakók tiltakoztak, hol pedig valamely szakhatóság mondott nemet az elképzelésre. A legfrissebb terv szerint éppen a vadlerakó mellé, az egykori dögkút helyére kerülne hulladékudvar, amelynek működéséhez viszont odavezető út, valamint víz és villany is szükséges. Tóth Csaba jó hírrel szolgált: a vasúti átjárónál véget érő, szilárd burkolatú utat önkormányzati forrásból építik tovább: a mintegy 300 méteres útszakasz 6 millió forintos költségét a nemrégiben megszavazott költségvetésből fedezik. A víz és az áram bevezetése viszont tömérdek pénzbe kerülne. A terv azonban mégsem bukhat el a megvalósítás küszöbén: a „gordiuszi csomó" úgy vágható át, hogy az udvar kiszolgáló helyiségét a vasúti átjáróhoz közeli, az egykori pályamester házikójában rendezik be. Az átalakítás tervei a szegedi polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodáján készülnek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jóváhagyása után már kezdődhet is a szerb nevű Budzsák-erdő (budzsák: szeglet) melletti hulladékudvar építése. Nyilas Péter Tóth Csaba képviselő a pályamesteri házikónál, amelyet a hulladékudvar fogadóépületévé alakítanának át. (Fotó: Schmidt Andrea) Szlovák-magyar CD-szátár született Szeged nyitott város Szegeden az egyik legnépesebb és legszervezettebb kisebbségi csoport a szlovákoké. Az 1990-es népszámlálás idején városunkban több mint ötszázan vallották: beszélik e nyelvet, de a tapasztalat szerint azonban ennél jóval többen lehetnek azok, akik értenek „tótul", illetve kötődnek e kultúrához. Ezért nem csoda, hogy a törvény megszületését követően az elsők között alakult meg a Szegedi Szlovák Önkormányzat. A „szegedi tótok" történetéről, a kisebbségi létről történészként is sokat tud Tóth István, a Szegedi Szlovák Önkormányzat elnöke. Az 1838-as összeírás szerint a mai Ady tér környékén létezett a Tótok utcája, ahol gyolcsos, drogériás, parfümériás üzletek is sorakoztak - emlékeztetett a kezdetekre Tóth úr. Mások, például Ollíkék, telekkönyvi hivatalnokként integrálódtak a helyi társadalomba. De a korabeli szegedi újságok az 1848-49es forradalom és szabadságharc egyik honvéd főhadnagyáról mint tót származású hősről is megemlékeztek. A szlovákok Osztróvszky József személyében polgármestert adtak a városnak. Az adatokat böngészve látható: a legtöbb szlovák 1920 körül élt Szegeden. Számuk a két világháború között megfogyatkozott. Eleinte a Felvidékről, viszont az 1950-es évektől - elsősorban a szegedi tanárképző főiskolán megalapított szlovák tanszék vonzerejének köszönhetően - a dél-alföldi megyékből érkeztek városunkba a szlovákok. A szlovákok hatásáról sokat elárul, hogy Bálint Sándor .szegedi szótárában száznál is több olyan kifejezést említ, ami a tótok nyomát rögzíti. Nem törekedtek önálló szervezet megalakítására a szegedi szlovákok, inkább a szakmájuknak, hobbijuknak megfelelő társadalmi egyesületekben jeleskedtek. Hovatartozásuk egyik megnyilvánulási formája volt a vallás: Szegeden 187276 között evangélikus egyházközséget alapítottak. Az egyik legképzettebb társadalmi csoport a szegedi szlovákoké. Az állítást igazolja, hogy - mivel többirányú felsőfokú végzettséggel rendelkeznek - az itteni szlovákokat szinte nem érinti a munkanélküliség, az állás nélkül maradtak is könnyen és rövid időn belül elhelyezkednek. Szegedről sugározzák a magyarországi szlovákoknak szóló rádió és televízió műsorokat. A médiaszakemberek, illetve a magyarországi szlovákok szervezeteiben jeleskedő személyek képzésében jelentős szerepet vállal a szegedi tan.szék. E szellemi központ kisugárzásának köszönhetően izmosak a helyi szlovákság szervezetei - véli Tóth úr. A 1975ben alakult szlovák klubot sokan megismerték a mandolin és a tánc csoport révén is. E klub 1989-ben egyesületté alakulva szervezte a népcsoport kulturális rendezvényeit. Az önkormányzati szisztéma előnyei között az egyik legfontosabb Tóth István szerint -, hogy jogi helyzetéből következően lehetőséget ad a szlovákság érdekeinek képviseletére, bizonyos döntéseket csak e testület egyetértésével hozhat meg a szegedi közgyűlés. Ugyanakkor az önkormányzat mozgástere, gazdálkodása kötöttebb, mint egy egyesületé. Az önkormányzatiság eddigi tapasztalatok alapján indokolt lehet a kisebbségi törvény szigorítása is. A szlovák kisebbségi önkormányzat több kiadvány, sőt: szlovák-magyar CDROM és szótárt, valamint oktató programot jelentetett meg. Keddenként és szerdánként nyelvi képzést tartanak a gyerekeknek a Szegedi Szlovákok Egyesülete szervezésében. Az anyaországgal való ismerkedést is szolgálja a nyári anyanyelvi és vallási táboruk. Az önkormányzat posztgraduális képzést szervez, bekapcsolódik a szegedi nyári nemzetiségi napok programjába, de szlovák-magyar vállalkozói találkozót is szervezett már. A szegedi kisebbségi önkormányzatok társulása, majd a nemzetiségi önkormányzatok szövetsége életre hívását leginkább a szlovákok szorgalmazták. Ez a laza együttműködés lehetővé tette a két különböző időszakban alakult, másmás társadalmi háttérrel rendelkező kisebbségi önkormányzatok feladatainak megoldását, a közös adminisztrációs és rendezvény központ, a kisebbségek házának kialakítását. Az, hogy Szegeden kilenc kisebbségnek lett választott önkormányzata - Tóth István szerint - kifejezi a város befogadó jellegét és nyitottságát. Ú. I.