Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám

SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 24. IT 7 x' /..Ü; HATAROK NELKUL^ Idő van! A

szegedi folyamat, amelynek a harmadik konferenciája zajlik most a városban, Délkelet-Európa stabilizációját célozza. Az EU-csúcs, amelyet most Stockholmban tartanak, egyenes folytatása a tavalyi lisszaboninak, amely az információs forradalom szemüvegén át tekintett a tizenötök gazdaságára, az EU foglalkoztatás- és szociálpolitikájára. Hogyan jön össze a kétféle konferencia? Mi közünk lehet, szegedieknek, ezekhez a nagypolitikai eseményekhez? Nos, annyi, hogy meghatározzák a jövőnket. Nem pusztán azokra az általános összefüggésekre gondolok, amelyeket a globalizáció szóval szokás jelölni. Hanem egészen konkrét, hétköznapi kapcsolódásokra. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek mostani találkozóján az dől el, sikerül-e a lisszaboni lendülettel folytatni a reformokat. Akkor, tavaly, a legnagyobb újdonság az „e-Europe-program" volt, egyebek mellett az elektronikus kereskedelem egységes jogi kereteinek megalkotásával, a távközlési piacok liberalizációjával, a minden iskolának internetet programmal, a közszolgáltatásokhoz való elektronikus hozzáférés lehetőségével, a tagországok között összekötött, nagy sebességű és olcsó internetes hálózatok kiépítésével. És mindennek alapvető feltételével, a tudományos kutatás igen nagyarányú fejlesztésével. Miért érdekes ez számunkra? Szegedieknek? S hogy jön ehhez a balkáni stabilitás? Ebben a városban szinte közhelyesen mondogatjuk, hogy a délkeleteurópai instabilitás (magyarul: a háború) miatt többszörös károkat szenvedtünk, egyebek mellett azt, hogy nem tolongott a tőke, nem versengtek zöldmezős beruházásokért a maitik. A másik közhelyünk (ne feledjük az igazságát!) következtetés, hogy tehát termékünk nincs, „csak" szellemi. Méghozzá éppen azokban az ágazatokban, amelyekhez a kedvező makrogazdasági közegét észlelő EU köti a további gyors fejlődését. Jó helyezésük van az egységesülő európai kutatási térségben a Szegeden működő kutatóhelyeknek, egyetemeknek és akadémiai intézeteknek - informatikában, molekuláris biológiában, biotechnológiában, nanotechnikában, orvosi diagnosztikában. Ha a régió - és Magyarország - nem szándékozik üres kézzel csatlakozni az EU-hoz, ha nem hátsó udvar, hanem egyenrangú versenytárs kíván lenni, akkor minden eddiginél többet ezeknek a fejlesztésére kell fordítani. Energiát, figyelmet, képzelőerőt, pénzt. Mert nincs más kéznél. Es nincs mire várni sem. A délkelet-európai stabilitásért persze tenni kell, folyamatosan, de a régiót semmilyen szomszédság sem akadályozhatja abban, hogy a kellően innovatív kutatási háttérre támaszkodó high-tech vállalkozások tömegének teremtsen végre helyzetet. A szegedi kutatóhelyek piacképesnek ígérkező eredményeit fel lehet térképezni, szabadalmaztatni, tovább fejleszteni (ehhez persze tőkét fölhajtani) a termékké vezető úton - végül jó pénzért eladni a nagyvilág piacain. Ez nem vágyálom, hanem reális lehetőség. t? zért érdekes számunkra a balkáni stabilitás és az M2j európai tudásalapú társadalom felé mutató EUcsúcs egyaránt. Egyszerre. Most. Hiszen úgy néz ki, végre nem másokon, hanem rajtunk a sor! S ha stabilitás és reformcsúcs ellenére mégsem történik itt semmi, az egyes egyedül a mi hibánk. tLícb • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER. j Hódmezővásárhely, Zrinyi u vége. Tel : 62-241-209, 62-230-440. I A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! \ „Le akarják rombolni azt, amit felépítettünk" A megújult szegedi folyamat A kormány elítéli a macedóniai provokációt A második szegedi stabilitási konferencia óta Jugoszláviában végbement változások miatt teljesen új feladatoknak, új kihívásoknak kell megfelelnie a világszerte szegedi folyamatként megismert kezdeményezésnek - vélte Bartha László polgármester a harmadik konferencia tegnapi megnyitóján. A Külügyminisztérium és a Stabilitási Egyezmény brüsszeli irodája által rendezett találkozón Jugoszlávia mellett Albánia. Bosznia-Hercegovina, és Macedónia is magas szinten képviseltette magát. A találkozón Martonyi János magyar külügy- és Pintér Sándor belügyminiszter mellett Zorán Zsivkovics jugoszláv belügyminiszter és Kasza Józsefjugoszláv miniszterelnökhelyettes is megjelent. A megújított szegedi folyamatnak a jövőben mind nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a testvérvárosi, s az egymással határos régiók, eurorégiók kapcsolatainak fejlesztésére mondta megnyitó beszédében Martonyi János külügyminiszter, bejelentve: a kormány a szegedi önkormányzat által 1999-ben alapított „Esély a Stabilitásra Közalapítványt" az eddigi 350 millió forint mellett további 200 millió forinttal támogatja. A magyar külügyminiszterhez csatlakozva megnyitó beszédében Bodo Hombach. a stabilitási paktum fókoordinátora elmondta: szívesen indul pénzgyűjtő körútra az alapítvány megsegítésére, sőt, egy szponzori konferencia összeBodo Hombach (jobbról) és Bartha László egyetértettek abban, Szegednek része volt a jugoszláv demokratizálódás megindításában. (Fotó: Karnok Csaba) hívása is a tervei között szerepel. A szegedi folyamatnak szerepe van abban, hogy a jugoszláv demokratizálódás ilyen gyorsan végbement. Azonban - ha megújult formában is továbbra is szükség van a kezdeményezésre, amelyet ki kell terjeszteni á délkelet-európai régió más országaira is mondta Bodo Hombach, aki szerint a béke és a stabilitás megőrzése nem kevésbé nehéz feladat, mint kivívása volt. „Macedóniában le akarják rombolni azt, amit felépítettünk. Szere rjcsére^azonban a terroristák gyújtóbombái még nem rombolták le a polgárok józan gondolkodását" - szögezte le a stabilitási paktum főkoordinárota, aki a nemzetközi közösség összefogását sürgette a macedóniai helyzet megoldása érdekében. Az altján nép törekvése nem azonos a szélsőséges albán csoportokéval - mondta Bodo Hombach, aki a napokban hosszasan tárgyalt mind az albánok, mind Macedónia képviselőivel. A konferencia első napja után a résztvevők ma zárt ajtók mögött folytatják a megbeszéléseA Szegedi Tudományegyetemen létrehozandó, „demokratikus képzési központ" terveit is felvázolta Martonyi János a 3. szegedi stabilitási konferenciát megnyitó beszédében. A központ a szomszédos, délkelet-európai országok önkormányzati tisztségviselőit készítené fel a demokratikus politikai kultúra elsajátítására és használatára. A minisztert a Macedóniában kirobbant incidensekről, a státustörvény tervezetéről és a zámolyi romák ügyéről is kérdeztük villáminterjúnkban. - Miként viszonyul a magyar kormány az EszakMacedóniában kirobbant feszültséghez, amely jelentősen hátráltathatja a délkelet-európai szomszédainknál beindult demokratizálódási folyamatot. - A magyar kormány határozottan elítéli az albán fegyveres provokációkat. Főképpen azért, mert éppen abban az időszakban nyilvánultak meg különös hevességgel, amikor a macedón fővárosban. Sérti a munkavállalók érdekeit a munka törvénykönyvének tervezett módosítása. Ez az álláspontja a szakszervezeti vezetőknek és a MSZP politikusainak. Az indokokat, illetve a munkavállalók véleménynyilvánítására alkalmat kínáló március 24-i demonstráció részleteit tegnap, Szegeden sajtótájékoztatón ismertette Kiss Péter országgyűlési képviselő (MSZP), továbbá több szakszervezeti vezető. Az Európai Unió egy 1972-es irányelvére hivatMartonyi János: hivatalosan is útnak indítjuk a megújult, kibővített szegedi folyamatot. (Fotó: Karnok Csaba) Szkopjében több intézkedést is hoztak az országban éló kisebbségek helyzetének javítására. Magyarország érdekelt a ^lacedón Köztársaság területi integritásának szavatolásában, és NATO-tagként is arra törekszünk, hogy politikai-diplomáciai úton sikerüljön rendezni a válságot. Szorgalmazzuk a NATO-macedón együttműködés szorosabbá tételét, és szeretnénk kiterjeszteni, s elmélyíteni a szegedi folyamatot, mégpedig úgy, hogy Jugoszlávián kívül a délkelet-európai régió más országait is bevonjuk. - A parlament elfogadja a szomszédos országokban élő magyaroknak az anyaországban előjogokat biztosító „státus-törvény" tervezetét. Segítheti ez a Szegedről is támogatott demokratizálódásifolyamatot Jugoszláviában? - Természetesen ennek a Az MSZP a változás ellen kozva módosítaná a jelenlegi kormány a munkaszervezés körülményeit, de figyelmen kívül hagyja, hogy e dokumentumot már régen meghaladta az uniós gyakorlat hangsúlyozta Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók szakszervezete (KKDSZ) elnöke (a SZÉF tagja). A kormány azt a kitételt elhallgatja, mely szerint az uniós gyakorlat átvétele nem járhat a munkavállalók helyzetének rosszabbodásával - jelentette ki Szőke Károly, a Vasas Szakszervezet (MSZOSZ-tag) elnöke. Többek között a 6 napos munkahét, a kötelezően elrendelhetó, de kifizetetlen túlóra veszélyét jelentheti a munka törvénykönyvének megváltoztatása. A szombati budapesti demonstrációra összesen legalább 50 ezer (Csongrád megyéből körülbelül 1000-1200) tiltakozót várnak. A Magyar Szocialista Párt terveiről Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés elnöke, a párton belüli foglalkoztatási kabinet vezetője elmondta, hogy visszaállítanák a nullaállapotot. Ez azt jelenti, hogy ha az országgyűlési képviselők március 27-én elfogadják a munka törvénykönyvének azon módosításait, melyek ellen most tiltakoznak a szakszervezetek, akkor e változásokat kormányra kerülétörvénynek is ugyanaz a célja, mint a szegedi folyamatnak. Azaz: segítsük a demokratizálódást. Ez a polgárok szintjére lebontva annyit jelent: segítsünk abban, hogy az emberek elégedettebbek legyenek, jobb körülmények között élhessenek, könnyebben teremthessenek kapcsolatokat mind országukon belül, mind azon kívül. Közvetlen összefüggés azonban nincs a törvénytervezet és a szegedi folyamatként elhíresült politikai mozgalom között. - A magyar kisebbségi politika kritikája a zámolyi romák ügyében meghozott strasbourgi döntés. Változtat ez a magyar külügy egyébként kedvező megítélésén? - Soha nem fogadtam el, hogy a strasbourgi döntések a magyar kisebbségi politika egészére nézve kritikaként értelmezhetők, hiszen pusztán egyedi ügyekben hozott határozatokról van szó. A szegedi folyamat éppen a népek, népcsoportok, vallási közösségek közötti tolerancia erősödését szeretné elérni. Ez a Magyar Köztársaság politikai hitvallása is. Kéri Barnabás se esetén eltörli az MSZP. Ezen kívül munkavállaló baráttá alakítaná a gazdasági és a társadalmi környezet. Az MSZP 8-12 éves program keretében uniós béreket és nyugdíjakat vezetne be, járulékreform kíséretében; a munkavállaló pedig 55 éves kora után maga dönthetne arról, hogy nyugdíjba vonul, vagy dolgozik; azoknak viszont kiemelt támogatást adnának, akik nem tudnak elhelyezkedni. Az MSZP álma. a 35-36 órás munkahét. Ú. I. Máké félmilliárdja Két hazai, egyenként is kétmillió eurót meghaladó projektjavaslatot hagyott jóvá tegnap Szegeden a PhareCBC Program Vegyes Együttműködési Bizottsága. Az Európai Unió által biztosított támogatást a magyar-román határon átnyúló együttműködések keretében tervezett fejlesztési projektek megvalósítására lehet igényelni. Ennek lényege az, tudtuk meg Úszta József programigazgatótól, hogy a két félnek olyan, úgynevezett tükörprojekt-javaslatot kellett készíteni, amelynek megvalósítását országuk kormánya is támogatja. Csongrád megyéből Makó elképzelése nyerte el a Brüsszel számára javaslatot tévó vegyes együttműködési bizottság támogatását. A makói üzleti és szolgáltatóközpont „tükörképét" pedig Temesváron valósítják meg. A több mint két hónapi előkészítő és egyeztető munkát követó tanácskozáson hozott döntés értelmében - amennyiben arra Brüsszel is áldását adja Makó 2,4 millió eurót kap a beruházás költségeire. Ehhez kell hazai forrásból további 800 ezer euró biztosítani. A másik nyertes „párost" a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztését, illetve Romániában a Maros-völgy környezetvédelmét szolgáló javaslattervek alkották. Ezn utóbbira 2,1 millió eurót kap-1 na Magyarország, ;améiyhe5?' 700 ezer eurónyi önrésíszdh kell majd hozzájárulni. N. Rácz Judit