Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-23 / 69. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 23. CSONGRÁD MEGYE 3 Illés szerint perelni kell a román államot is Gumizúzalékot az aszfaltba! A tiszai ciánszennyezés megmutatta: a folyók felső szakaszán élők nem szennyezhetik büntetlenül a lejjebb élők környezetét. Romániában jó néhány al-dunai település vízellátását immár nem tudják biztosítani a Dunából, s a Fekete-tengerben - melynek vize nem folyik el, mint a Tiszáé - a megengedett érték háromszorosára nőtt a cián jelenléte. Ehhez hasonló példákat máshonnan is lehet hozni; s a folyamat abból a szempontból hasznos, hogy az érintetteket rádöbbenti: a környezetvédelemre most már tényleg áldozni kell. Mindezt Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke mondta el tegnap Makón, a Korzó Kaszinóban tartott lakossági fórumon, melyre Martonosi György országgyűlési képviselő hívta meg. A környezetvédelmi szakember úgy vélte, a megállapodások, melyeket az ország a szomszédaival köt, a víz tisztasága érdekében, csak akkor érnek valamit, ha az érintett országok kormányainak is fontos, hogy a környezetvédelem fejlődjön. Ez akkor lesz így, ha a szomszéHáromezermilliárd forint kellene ahhoz, hogy a környezet gondozottsága tekintetében egy közepesen fejlett európai ország szintjét elérjük - mondta Makón a környezetvédelmi bizottság elnöke. (Fotó: Karnok Csaba) dok is törekednek az uniós csatlakozásra, s arra, hogy megpróbáljanak megfelelni a szigorúbb elvárásoknak, így nekünk is érdekünk, hogy Románia minél hamarabb az unió tagja legyen. A környezet állapota, a környezetvédelem helyzete, mint Illés Zoltán mondta, nálunk sem sokkal fényesebb. - Igaz, az első szabadon választott kormány bevezette a különböző termékek és csomagolóanyagok után a termékdíjat, a második kormány meg elérte, hogy ezek az összegek be is folyjanak a környezetvédelmi tárcához. Az ilyen termékeket gyártó cégek lobbija viszont elérte és eléri, hogy ezek a nevetségesen alacsony termékdíjak ne emelkedjenek, így azt az alumíniumlétrát is fóliázzák, melynek nem árt az eső. Az autógumik égetésére vállalkozó cementgyár kétszer kaszál: visszaigényli a termékdíjat, és kevesebb fűtőanyagot kell elégetnie. Azzal azonban ma nem törődik senki, hogy a gumik égetése során például az acélszálakból nehézfém szabadul fel, mely károsítja a cementgyár környékén élők egészségét. Ha azonban például jogszabály írná elő, hogy az autópályák építésekor az aszfaltba gumizúzalékot kell tenni, csökkenne a környezet károsodása - hozta a példát Illés Zoltán. Az elnök szerint a politikusok zöme kétféle üggyel nem foglalkozik; nem érdekli őket a néhány választópolgár érdekét szolgáló ügy, mert ugyanakkora „energia" kell megoldásukhoz, mint a több ezer ember problémáját megoldó munkához. S nem foglalkoznak a túl nagy feladatokkal sem. A környezetvédelem ügye ez utóbbi kategóriába tartozik. - Amikor mi azt mondtuk, hogy háromezermilliárd forint kellene ahhoz, hogy a környezet gondozottságának tekintetében felzárkózzunk egy közepesen fejlett uniós országhoz, az volt a válasz, hogy ez túl nagy összeg, túl nagy probléma. S nem jutott rá ezermilliárd, se ötszázmilliárd - még kétszázötvenmilliárd sem. A következő kormánynak azonban - bármelyik erő alkotja már nem lesz módja arra, hogy tovább halassza a megoldást - mondta Illés Zoltán Makón. Bakos András Új érettségi vizsgatárgy Marad a Sulinet Munkatársunktól Környei László közoktatási helyettes államtitkár tartott előadást, tegnap a szegedi Rendezvényházban egy pedagógiai programokkal foglalkozó országos konferencián. Az államtitkár egyetértett azokkal, akik szerint a tavaly bevezetett számítógépes közoktatási statisztikai rendszer nem működik megfelelően, fejlesztése elhamarkodott beruházás volt. Az előadásban szó volt arról is. hogy az iskolák hiába tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. ha azokat a közeli határidőig nem sikerül feldolgozni, akkor az 1999-es adatok maradnak érvényben. Az előadásból kiderült: a közoktatási internetes rendszer, a Sulinet finanszírozása válságban van, amennyiben a fejlesztésre fordítható összeget is felemészti a fenntartási költség. Az iskoláknak azonban nem kell aggódniuk: a minisztérium olyan megoldást keres, amelyben a szolgáltatás ingyenességét továbbra is biztosíthatják. Környei László elmondta: már készül az az országos intézménylista, amely még ebben az évben nyilvánosságra kerül, s amiből végre kiderül: hány oktatási intézmény van Magyarországon. Elhangzott az is, hogy az érettségi bizonyítványok után a 2001-től kiadott szakképesítések is központi nyilvántartásba kerülnek. Környei László bejelentette: új érettségi vizsgatárgy lesz a természettudomány is, ami a remények szerint elősegítheti a tantárgyi integrációt. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a közoktatási törvény módosítása nyomán változott a szakképzés életkori küszöbe: az általános képzés után 9. évfolyamra ma már nem szakmára, hanem szakmacsoportra lehet beíratni a gyermeket. A diákok csak 16. életévük után kezdik el a gyakorlati szakképzést. Dedikált a kisgazda Az elnök embere voltam cimmel írt könyvet Molnár Róbert Csongrád megyei országgyűlési képviselő, aki 10 évig volt Torgyán József bizalmasa. Tegnap Szegeden, a Móra könyvesboltbon mintegy ötvenen várakoztak a szerzőre, akinek írásából két nap alatt 17 ezer fogyott el. (Fotó: Miskolczi Róbert) Emlékpark, képtár, múzeumi raktár Kinek segítene a minisztérium? Nem mindennapi módon közelit! meg az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark hosszú távú működtetési feltételeinek biztosítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM). Az emlékpark, valamint a szegedi képtár és a múzeumi raktárbázis ügye három olyan kérdést vet fel, amelyet valamilyen módon sürgősen kezelnie kell Csongrád Megye Önkormányzatának. Legalábbis így vélik ezt az NKÖM illetékes vezetői is. A gond csak az, hogy ezek valójában nem moshatók össze. Mint arról a napokban hírt adtunk, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium százmillió forintért üzletrészt vásárolna az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.-ból. Az viszont máig nem egyértelmű, hogy valójában milyen cél vezérelte a minisztériumot, amikor a megyei önkormányzatnak megtette ezt az ajánlatot. Az tagadhatatlan: az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark működtetését az egymásnak ellentmondó törvényi, illetve kormányrendeleti előírások miatt hosszú távon veszélyeztető körülményeket ki kell(ene) védeni. Ezenkívül a szegedi Horváth Mihály utcai képtár épületének eladása azért vetődött fel, hogy végre felszámolhassák a Móra Ferenc Múzeum tragikus raktárgondjait. A tények tisztázása érdekében azonban néhány esztendővel korábbra kell visszatekinteni. Az emlékpark valóban a megyei önkormányzat egyik költségvetési szervének, a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának egy telephelye volt. A kiállítóhelyként nyilvántartott parkra vonatkozó működési engedélyt is a Móra Ferenc Múzeum kapta meg. A megyei közgyűlés azonban 1994. novemberében úgy döntött, hogy közhasznú társaságra bízza a többfunkciós ÓNTE működtetését. Hogy miért vélte ezt jobb döntésnek, mint például egy kft. létrehozását? Azért mert amíg a kft.-nél a tulajdonosok bevitt vagyonuk arányában osztalékot kapnak, addig ez a közhasznú társaságok esetében nem lehetséges. A kht.-nek a megtermelt nyereségből kell finanszíroznia működtetési, fejlesztési kiadásait. Ez megyei önkormányzati forrásból, illetve a múzeumi normatív támogatásból ugyanis nehézségekbe ütközött. Az üzletrészekben megtestesülő, az ÓNTE Kht. által kezelt vagyonnak pedig több tulajdonosa van: Csongrád Megye Önkormányzata, a Feszty-körkép alapítvány, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Inter-Európa Bank Rt., Szeged Tourist Kft., Ópusztaszer Község Önkormányzata, Magyarok Világszövetsége. Nem utolsósorban pedig - nem tévedés - a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium! Ezért ha a megyei önkormányzatot az emlékpark fenntartójának, működtetőjének tekintenénk, akkor a többi tulajdonos, köztük az NKÖM is az. Ráadásul a földterület is az államé, a megye csupán használati joggal rendelkezik. Igaz, a megyei önkormányzat a kht.ben lévő üzletrészeknek, valamint az épületek, műtárgyak zömének is többségi tulajdonosa, de a működtetést, az említett közhasznú szerződéssel átadta a kht.-nek. Ezért felvetődik a kérdés: lehet-e ilyen esetben az üzemeltetés, a működtetés átadásáról, a minisztérium által történő átvételéről tárgyalni? Ugyanakkor az NKÖM, mint a kht. üzletrész-tulajdonosa és taggyűlési résztvevő, az ÓNTE bemutatható kiállítóhelykénti megőrzéséért döntési felelősséggel bír. Ezért is elgondolkodtató: hogyan készíthetett elő olyan kormányrendeletet, amellyel mindez kérdésessé válhat? Hiszen, mint arról már korábban hírt adtunk nem csupán bevételkiesést jelentenek az ingyenes, illetve engedményes parki belépőjegyek. A kedvezmény természetbeni juttatásnak számít, ezért azt - ha a törvényt nem módosítják - adóés járulékfizetési kötelezettség is terheli. Az ezekből eredő veszteségek kigazdálkodása pedig hosszú távon nehezen képzelhető el. A minisztérium százmilliós üzletrész-vásárlási szándéka azért sem egyértelmű, mert ha ezt az összeget a megye raktárvásárlásra fordítaná, akkor az milyen segítséget jelenthetne az emlékpark számára? Ezért - az ellentmondásokkal tűzdelt vélemények után - még nagyobb figyelemmel várhatjuk: születik-e végül olyan megoldás, amellyel megnyugtatóan lehet majd lezárni a ma még nyitott kérdéseket. N. Rácz Judit jegyzet Meddig esik? r

'gnap minden esett, az eső is, a tőzsde is. Az utóbbi éves mélypontján ért földet, stílusosabban: parkettet. Itt, délen talán még kellett a csapadék, az árvizes északon már csak ártott. A Budapesti Értéktőzsde zuhanását kommentálok pedig lassan kifogynak a magyarázatokból, s már a félszázalékos amerikai kamatcsökkenés, a hasonló nemzetközi trend sem nyújt elegendő támpontot. Nem is olyan régen, a nyolcezer forintos Pick részvényárfolyamnál írtam, hogy ennél telekáron, készletben, ócskavasban többet ér Magyarország legnagyobb, messze legversenyképesebb húsipari csoportja - ma ötezer alatt lehet csak eladni a Pick papírjait. (Nem csoda hát, ha a cég elkezdte vásárolni saját részvényeit.) A sok válasz közül persze nehéz rátalálni az igazira. Lehet, hogy a tőzsdének túl izgalmas a többségi tulajdonos, a növekedéspárti Arago? Ami húsipar, az a mostani állatbetegség-hisztériában csak eshet, de az sem kizárt, tényleg romlott a cég versenyképessége. De ennyire? Persze megvan a maga baja a Matávnak is: ma harmadát éri a papír mint elmúlt tizenkét hónapos csúcspontján. És ez már nehezen követhető józan ésszel, ennyire azért nem alkonyult be a versenypiac felé száguldó távközlésnek, ilyen mértékben nem volt túlértékelt korábban a papír. Egy héten belül két komoly szakembert is sikerült megkérdeznem a mélyrepülő tőzsdéről: a pénzügyminisztert és Magyarország második legnyereségesebb bankjának első emberét. Tanulságos, mennyire másképpen látják. A pénzügyminiszter azt mondja, Prágában még rosszabb, meg a BÉT első asszonya szerint már nem kezeli mostohagyerekként a kormány a tőzsdét. Továbbá, a részvények nyolcvan százaléka a külföldiek kezén van, tehát nem mi diktálunk. A bankos vezérigazgató nem sokat kertel, szerinte nagyon elrontották - élőszóban drasztikusabban fogalmazott -a fiúk. És sorolja: gázár, gyógyszerár és számos külföldi befektetőt elriasztó direkt állami beavatkozás a gazdaságba. Szerinte nem tőke-visszacsalogató munkacsoport kell, hanem kár volt őket elzavarni. Vagy azért mentek el, mert veszítettek, vagy mert nem szerették őket. A végeredmény mindenképpen gyászos. F

igyelem, mára megszűntek azok a brókertanácsok is, amelyek arról szólnak, hogy most, a mélyponton kell részvényt vásárolni, mert ennél jobban már nem eshet. Érdekes összefüggés, de a kormány is azt gondolta legutóbb, ennél nagyobb víz már nem jöhet. És jött és még tovább eshet. J/c^cS^-) c/í- <^2C^T) Kétszázmilliós kormánytámogatás Stabilitási konferencia Munkatársunktól A kormány 200 millió forinttal támogatja a délkelet-európai térség demokratizálását elősegítő szegedi folyamatot, amelynek harmadik konferenciáját ma és holnap rendezik meg Szegeden. A nemzetközi fórumra több mint kétszáz vendéget várnak. A tanácskozáson beszédet mond Martonyi János külügyminiszter és Bodo Hombach, a stabilitási paktum főkoordinátora, de a tervek szerint felszólal Pintér Sándor belügyminiszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár is. Harmadik alkalommal rendezik meg Szegeden a stabilitási konferenciát, amelynek kétszáznál több meghívottja, vendége lesz. A városháza dísztermében ma délelőtt 10 órakor kezdődik a fórum, amelyet Bartha László polgármes; ter nyit meg, majd Martonyi János és Bodo Hombach mond beszédet. A konferencia délután már zárt ajtók mögött zajlik. A meghívottak listáját a magyar külügyminisztérium állította össze. A konferencia résztvevői főként a délkelet-európai országokból, a nemzetközi szervezetekből és a helyi diplomáciai testületekből érkeznek. Várhatóan mindazok eljönnek Szegedre, akik érintettek és érdekeltek a Stabilitási Egyezmény végrehajtásában. A hírek szerint jelen lesz Zorán Zsivkovics jugoszláv belügyminiszter, Vladan Batics igazságügy-miniszter, Petar Kunics. Bosznia-Hercegovina önkormányzatokért felelős minisztere és Kasza József, a szerb kormány miniszterelnök-helyettese is. A kétnapos tanácskozáson a határon átnyúló regionális, eurorégiós együttműködés erősítését, a testvérvárosi kapcsolatok kiterjesztését, az önkormányzati tisztségviselők képzését helyezik előtérbe. Ami a harmadik konferencia sajátossága lesz: az eddig csupán Jugoszlávia demokratizálódását segítő szegedi folyamat tevékenységét Macedóniára, Albániára és Bosznia-Hercegovinára is kiterjesztik. Macedónia kapcsán, a fegyveres konfliktusról szólva, elhangzott a tegnapi külügyminisztériumi sajtótájékoztatón, hogy a szegedi folyamat az ottanihoz hasonló feszültségek megelőzését is szolgálhatja projektjével.