Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

i KEDD, 2001. MÁRCIUS 20. KITEKINTŐ 15 Főszerkesztő: SZETF.Y ANDRÁS Főszerkesztő-helyettes: ŐRFI FERENC Hírszerkesztőség: SZÁVAY ISTVÁN felelős szerkesztő Szerkesztők: V. FEKETE SÁNDOR, NÉMET TIBOR, PATAKI SÁNDOR, ZÉKÁNY JÁNOS. Rovatvezetők: SÜLI JÓZSEF (sport), GYENES KÁLMÁN mb. (fotó) Publicisztikai szerkesztőség: Szerkesztők: PANEK SÁNDOR / kultúra), KECZF.R GABRIELLA (univcrsilas). KOVÁCS ANDRÁS (gazdaság), SZABÓ C. SZILÁRD (műsor). Vidéki szerkesztőségek vezetője: JOÓ ERZSÉBET Hódmezővásárhely 6800, Szegfű u. 1-3. Tel./fax: 62/241-905. Hirdetési tel./fax: 62/242-419. Makó 6900, Csanád vezér tér 3. Tel.: 62/213-391. Tel./fax: 62/213-198. Szentes 6600, Kossuth u. 8. Tel.: 63/401-024. Tel./fax: 63/314-838. Csongrád 6640, Kossuth tér 9-U. (Városi Galéria) Tel.: 63/481-010. Kiadó és szerkesztőség: 6720 Szeged, Stefánia 10., Sajtóház. Levélcím: 6740 Szeged, Pf.: 153. Központi telefon: 62/567-888. Kiadói titkárság faxszáma:62/442-958. Szerkesztőségi titkárság: 62/567-800. Fax: 62/567-881. Sportrovat: 62/567-882. E-mail: szerkesztoseg@delmagyar.szeged.hu Kereskedelmi igazgató: PÁSZTINÉ MÉSZÁROS ÉVA Hirdetésfelvétel: 62/567-832. Fax: 62/567-885. Hirdetési zöldszám: 06-80/820-220 KIADJA A DÉLMAGYARORSZÁG KFT. Ügyvezető igazgató: RÁSKAI-KISS ZSOLT. Nyomda: 6725 Szeged, Kálvária sgt. 67. Telefon: 466-847. Nyomdavezető: HOCZ PÁL Terjesztési vezető: KÓTI ZOLTÁN Terjesztés: 62/567-864. Terjesztési zöldszám: 06-80/821-821. Előfizetésben terjeszti a Média Logisztika Kft. Árus terjesztés: Délhír Rt. ISSN 0133-025X (Délmagyarország). ISSN 1416-0099 (Délvilág) A Délmagyarország Kft. a Kisalföld Lapkiadó Társaság tagja Ügyvezető igazgató: SZAMMF.R ISTVÁN Egy lány is lehet jó trombitás Ritkán találkozik az ember olyan fiatal lány­nyal, aki a zene bűvöle­tében élve, rézfúvós hangszerrel jegyezte el magát. A kisteleki Lacz­kó Andrea ezek sorába tartozik. A nagy ambíci­ókkal megáldott diák­lány azonban nem csak előadóművészi babérok­ra szeretne törni. Bizik abban, hogy folyamato­san bővülő tudása alkal­massá teszi arra is, hogy a trombitázás szépségei­re, értékeire ráirányítsa mások figyelmét. - Hogyan jött az ötlet, hogy a számtalan hang­szer közül éppen a trom­bitát válaszd? - Kisdiákként furulyázni tanultam - emlékezett vissza Andrea. - A trombita iránt tanárom, Czirok Zoltán kel­tette fel a figyelmemet. Vé­leménye szerint, mondta, lenne hozzá tehetségem. így, rövid gondolkodás után dön­töttem. Segítségének kö­szönhetően jelentkeztem Szegedre, a konzervatórium­ba. Újvári István tanár úrhoz felvételiztem, sikerrel. - A családodból senki sem játszolt ezen a hang­szeren? - Én vagyok az első, aki zenei tanulmányokat folytat. A tizenegy éves húgom azonban furulyázik. Hama­rosan neki is választania kell egy hangszert, egyelőre úgy tűnik, a klarinét mellett dönt. - Rólad elmondható-e, hogy hosszú távra elje­gyezted magad a trombi­tával? - Igen. Szeretném jó eredménnyel elvégezni a ta­nulmányaimat. Mivel ezt a hangszert inkább fiúkra sza­bottnak tartják, különösen fontos, hogy bebizonyítsam: egy lány is lehet elismert trombitás. Remélem, így is lesz. Lényegében egy kihí­vásnak tekintem azt, hogy minél jobban elsajátítsam e hangszer kezelésének csín­ját-bínját. Két vágyam van: olyan tudásra szert tenni, amely alkalmassá tesz má­sok tanítására, illetve, hogy ne csak zenekarral, hanem önálló előadóművészként is színpadra léphessek. A kö­zönség előtti fellépés ugyan­is azt jelenti, hogy az ember vállalja önmagát. Megmutat­hatja, mire képes. Ez persze kockázattal is jár, de úgy gondolom: az esetleges ku­darcokból is lehet tanulni. N. Rácz Judit Ünnepnek utána, ünnepnek előtte A világot jelentő deszkán Teltével a félhetes ün­nepeknek, előtte még jóval a hónapközépi húsvétinak ismét teljes lendületet vehettek a határmunkák. A sza­badföldi krumplivetése­ké például. Megnyugod­va állapíthatjuk meg, hogy környékünkön a félhetes ünnepi hétvége semmilyen kárt nem tett e munkák folyamatos­ságában, viszont azt is nyugtázhattuk, hogy másból is álltak ünnepe­ink, nemcsak a kerti meg a határbéli helytál­lásból. Az alkalmi színpadok szereplői szavaltak, énekel­tek, játszottak. És ez sem le­becsülendő. Színészkednek - mondanánk elhamarkodot­tan az ünnepi pódiumok al­kalmi helytállóiról, de nem azt teszik: örömmel játsszák szerepüket. Van ebben némi színészi vonás, de legtöbben csak azért lépnek a világot jelentő deszkákra, az ünnepi műsorok ácsolt emelvényei­re, mert mást is szeretnének az élettói, nemcsak a krump­livetés és a barázdaborogatás vagy épp a fóliaállígatás kényszerű tudományát. Fo­galmazhatnánk úgy is, hogy az ilyen szerepvállalásokkor az ember igyekszik kiadni magából azt, ami igazán benne van. Amikor a falusi művésze­ti iskolák növendékei ismer­kednek a zene, a színészet, a kézművesség alapjaival pél­dául, s figyelmük az eddig ismeretlen világ felé irányul, fölfoghatjuk cselekedetüket kicsit az önmegvalósulás igazi próbájának is. Képes vagyok-e elfogadni a más világot? Azt, amelyet nem ismerek? A könyvekét, a mesékét, a fantázia képezte idegen tárgyakét például? Mi történne, ha tényleg én lennék a Csizmás Kandúr, s eképpefi megkeresztelve jár­nám a világot; kezdve a nagy menetelést a faluházba emelt színpadon? Mi lenne? - kérdezhet­nénk vissza felnőttként s ad­hatnánk meg a biztató vá­laszt: boldogság lenne, öröm! Valahol, valamikor mindnyájan Csizmás Kandú­rok vagyunk. A játék, a kép­zelt világ emberei. És ez nem színészkedés, a dolgok megjátszása. A játékra való hajlam mindnyájunkban benne lakozik, ha kicsi az il­lető, ha nagy. Nemrég, a csengelei gyerekek önfeledt színészkedése láttán, jutott eszembe, hogy gyerekként mi is mindig szerepeltünk az iskolában, pedig egyikünk se lett hivatásos színész. A vizsgára, a iskolaudvari fel­lépésre eljöttek a szülők, a környékbéli felnőttek és megtapsolták még azt is, aki épp fölkukult a figurával és nem jutott eszébe, hogy a szerepbéli Iluskának mit is kéne mondania Kukorica Jancsinak. Az iskolai szín­játszás, ha nem is volt min­dig ünnep, de mindig ünne­pire készült. Szereptanulás, próba, feszelgés, föllépés. Akár az igazi színházban. A csillogó, villogó csodaház­ban, ahogy a gyermek elkép­zeli a varázslatos színészi vi­lágot. Persze, később tapasz­talja, hogy a városi színé­szek élete sem fenékig tejfel, mi több, a királyi palást be­lülről agyonfoltozott, a sze­repbéli szeretet csak nagyrit­kán igazi, de az iskolai szín­játszás világot jelentő desz­káin tett lépések emléke mind szépnek marad. Legalább is sokunk ezt még így képzeli... Majoros Tibor Szerepelt-e már színpadon? Korom Ferenc balástyai kertész: - Nagyon szeretem a színházat, az igényes színészi produkciót. Családommal együtt még Kecskemétre is el­megyünk egy-egy értékes előadás kedvéért. Igaz, a ker­tészettel kapcsolatos teendőink néha meghiúsítják az ilyen, időt igénylő szórakozást. Ezért min­dig sajnálattal veszem tudo­másul, hogy sokan nem is vágynak színházba. Vélemé­nyem szerint ehhez fontos len­ne, hogy a kisgyermekek minél korábban, személyes tapasz­talják meg a színművészet va­rázsát. Én egyébként soha nem léptem fel színpadon. A lánya­im sem gondoltak arra, hogy színészek legyenek. Azonban gyakran beszélünk arról, hogy a színészet is több elismerést, támogatást érdemelne. Tóth Józsefné sándorfalvi munkanélküli varrónő: - Kis­teleken jártam iskolába, de az ottani rendezvényeken soha nem léptem fel. A nyilvános szereplés zavart engem. A lá­nyom és a fiam sem színpadra termett. A két nagyobb uno­kám, Niki és Norbi azonban mindig örömmel készült egy­egy óvodai szereplésre. Niki a közelmúltban a kultúrházban tartott iskolai rendezvényen mondott verset. Nagyon ügyes volt. Norbi vetélkedők alkal­mával is szerepelt már nagyobb nyilvánosság előtt. Mindezt azért tartom fontosnak, mert ma a célratörő, határozott em­bereknek áll a világ. Remélem ennek eléréséhez segítséget ad majd számukra az, ha tanul­mányaik során fellépésekre is módot kapnak. Laczkó Andrea nagy kihívásnak érzi a céljaihoz vezető út megtételét. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szurgent József kisteleki gimnazista: - Kiskoromban mindig szívesen szerepeltem. Később komolyabb feladatot jelentett számomra az angol nyelvű drámafesztiválokon va­ló részvétel. Nagy örömömre, kétszer is elnyertem a legjobb férfi főszereplő díját. Emellett óriási élményt jelentett, hogy a darabot Angliában is előadhat­tuk. Természetesen a sikerhez hozzájárult az, hogy tanáraim jól felkészítettek ezekre a ver­senyekre. Az elismerések el­lenére a fellépés még mindig okoz egy kis izgalmat, mégis úgy érzem: talán lenne esélyem arra, hogy bekerüljek a szín­művészeti főiskolára. Ennek érdekében szeretnék minden lehetőséget kihasználni, így szívesen vettem részt az emlék­parki műsorbán is. "'. ••:ÖÍÖÍ !ő isynárnofié szövegemet. Sikerült. Aztán más alkalmakkor egyre kevés­bé okozott gondot, ha szín­padra léptem. Ma is kihívás­ként élem meg, ha közönség előtt kell szerepelni. Nem dé­delgetek színészi álmokat, ügyvéd szeretnék lenni. Ugyanakkor hasznosak ezek a próbatételek, hiszen az élet­ben fontos a magabiztos fellé­pés. Nem szólva arról, hogy elég gyakran kényszerül az ember rögtönzésre. A színpa­don pedig néha arra is szükség van. nyilvánosság előtt fellépnem. Angolórán választottak ki egy szerepjátékra. Természetesen egy kicsit izgultam, szerettem volna hibátlanul elmondani a Makai Anita kisteleki gim­nazista: - Nyolcadikos vol­tam, amikor először kellett horoszkóp y KOS: Ma min­'denki rendkívül érzékeny és ingerlé­keny, tehát jól teszi, ha nem kezd bele semmi­lyen érzelmi természetű esemény tárgyalásába. i BIKA: A reggel 'kapott hírekhez ne ragaszkodjék a vég­telenségig, hiszen a ru­galmas alkalmazkodás volt eddig az egyik leg­nagyobb erénye. IKREK: Próbál­jon ellenállni a kísértésnek ha vásárolni megy, s csak a fontos és szükséges dolgokat ve­gye meg. Keressen más pótcselekvést. n^l RÁK: Túl sokat ' ' vár egy randevú­tól, ám a héten csalódás érheti. A most esedékes tárgyaláson szedje össze minden erejét, és nyu­galmát, ha nyerni akar. Sl OROSZLÁN: Iga­zán kiemelkedő eseményre ne számítson a héten. Sokat mereng mostanában, ahelyett, hogy konkrét jövője ter­vezésével foglalkozna. SZŰZ: Húzza az időt, már minden np mást csinál, pedig jó lenne az elmaradt fel­adatokat elvégeznie, mert fékezi a sok, rég­óta húzódó teendő. eüa MERLEG: Még mindig egyedül él? Már annyiszor lett volna alkalma feladni függetlenségét. Ez a nap is ilyen, ha nincs kifogása, engedjen! SKORPIÓ: A kí­vülállók szerint ni teljesen érthetetlen mó­don felrúgja a korláto­kat. Ön szerint nem olyan érthetetlen ez, hi­szen itt volt az ideje. ~7r\ NYILAS: Mosta­——nában képtelen eldönteni mit is szeretne igazán. Kicsit vonzódik régi társához, de sokkal jobban vonza egy új ka­land minden izgalmával. BAK: Intézze úgy az ügyeit, hogy egy percet se késsen el a mai randevújáról. Le­gyen feltűnően csinos és kedves, ez a játék tet­szik mindkettőjüknek. VÍZÖNTŐ: A fél­tékenység rossz tanácsadó, olyasmiket forgat a fejében, amiért később pirulni kényte­len. Ma inkább legyen nagyvonalú és csábító. ^RH HALAK: Tartóz­kodásával, vissza­húzódásával nem lepi meg környezetét, hisz ilyennek ismerték meg. Itt az ideje, hogy változ­tasson régi taktikáján. Az előfizetéssel és a kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeiket az ingyenesen hívható ZÖLD \ számon tehetik meg. 06-80/821-821 Szombatonként a 466-847-es fővonalon. <

Next

/
Thumbnails
Contents