Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 17. CSONGRÁD MEGYE 3 Minisztériumi ajánlat: emlékparkot a képtárért Ópusztaszer nem eladó! Árpád a megyéé marad? (Fotó: Gyenes Kálmán) (j^ jegyzet A megesett kisgazdapárt L áthattuk vasárnap este a tv2-őn - ahogyan önmagát nevezte -a„ Torgyán-gyereket" nyilatkozni Már amennyire az nyilatkozat volt. A nézőnek inkább az volt az érzése, hogy dr. Torgyán Attila betanult szöveget darál - lényegében ugyanazt a mondatot húsz percen út: elő a bizonyítékokat! Ha a hallott szöveget és a látott figurát elképzelem egy bírósági eljárás terében, akkor azt mondhatom, hogy nem szeretnék annak a bőrében lenni, akit dr. Torgyán Attila véd. Egy ügyvéd ugyanis nem ilyen. Egy ügyvéd hozza magát. Tekintete, szemjátéka van. Egy ügyvéd, az kérem, formátum. Nem pedig egy olyan kis elkínzott, koravén manóka, akit a tv2-őn volt szerencsénk látni... Akiről csakis az jutott eszünkbe, hogy apuka, a családi tanács megfellebbezhetetlen elnökeként, ugyanúgy hánt a fiával, ahogy később a pártjával is. Mindkettőből balekot csinált. És ha még csak a pártból, meg a gyerekből!... Egy felnőtt társadalom - aminek mi képzelni szeretjük magunkat -, miképp tűrhette el, hogy demokrácia címén Torgyán egy olyan pártalkotmányt hozhasson létre, amely őt olyan mozdíthatatlanná teszi, amilyen mozáíthatatlanná Ceausescut tette a Komán Kommunista Párt „alkotmánya"? A Torgyán és a megesett kisgazdapárt című operát azok a nagyáriák sem teszik vidámabbá, amelyekben az egykori bizalmasok dobják fel volt politikai és gazdasági vezetőjüket, ahogy például Molnár Róbert teszi Az elnök embere voltam című friss könyvében. Vajh, Molnár Róbert kiknek lesz még az embere, és kiket fog még feldobni? míg ezek a dolgok zajlanak, mi, adófizetők perkáljuk az iFKGP-frakció villany- és másmilyen számláit, s az ablakok mögött folyik az elnyújtott szavazgatás: lesz helyettes, nem lesz helyettes, lesz helyettes, nem lesz helyettes? Na de ki a fenét érdekel ez már? A; Cikkünk visszhangja Az egészségügyi tanácsról, másképp A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 100 millió forintért megvásárolná a Csongrád Megyei Önkormányzat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban lévő, 82 százalékos tulajdonrészét. A meglepő kijelentést az elmúlt héten Várhegyi Attila, a minisztérium államtitkára tette azon az egyeztetésen, amelyen Lengyel Györgyivel, a szegedi polgármesteri hivatal kancellárjával és Ott Józseffel, a megyei közgyűlés alelnökével tárgyalt a Horváth Mihály utcai képtár sorsáról. Mint ismeretes, a megyei önkormányzat el kívánja adni a szegedi Horváth Mihály utcai képtár épületét, hogy a befolyó összegből fedezhesse a Boross József utcában, múzeumi raktározás céljára a közelmúltban megvásárolt. 4800 négyzetméteres épület vételárát. (Az ingatlan 200 millióba került, az összeg felét a megye a Berlini körúti ATI-székház értékesítésével biztosította, másik részét költségvetéséből előlegezte meg.) A szegedi önkormányzat vezetői eddig több ízben kijelentették: a város átveszi a megye által megszüntetésre ítélt képtár üzemeltetésének feladatát, de csak az ingatlannal együtt. Rockenbauer Zoltán, a kultusztárca vezetője pedig levélben fejezte ki rosszallását a tervvel kapcsolatban, mely szerint a megyei önkormányzat eladja az épületet, s megszünteti a képtárat. Ugyanakkor elismerte: a megye vezetői országosan is példaértékű módon oldották meg a Boross József utcai ingatlan megvásárlásával a múzeum raktározási problémáit. Várhegyi Attila, a kulturáA Szabad Demokraták Szövetsége egyik első ügyvivője és kampányfőnöke, az előző kormányzati ciklus oktatási minisztere, az SZDSZ korábbi elnöke: Magyar Bálint ma elsősorban országgyűlési képviselőként nyilvánul meg. Például vitairatokat fogalmaz a mai hatalom természetéről. Magyar Bálinttal a politikai erkölcsről szóló szegedi vitaestje előtt az oktatásügy mai helyzetéről, illetve az SZDSZ ügyeiről beszélgettünk. - Janus-arcú az SZDSZ: demokrata, EU-barát és liberális, ugyanakkor kirekesztő, irtózik a magyarság kultúrájától és hagyományaitól. E párton belüli és azon kívül is megfogalmazódó kritikából tanulnak-e? - Ükapám, Szemere Bertalan - '48-as belügyminiszter, '49-es miniszterelnök - az 1848-as áprilisi törvényekben a nemzeti színről, illetve a magyar egyetemekről szóló rész egyik fogalmazója volt. Példája nyomán számomra akkor képvisel valaki nemzeti értéket, ha az itt élő polgároknak és Magyarországnak a legnagyobb esélyt tudja teremteni az érvényesülésre Európában. Ma választóvonal előtt állunk. De nem az a kérdés, hogy a Balkánra kerülünk-e, vagy Európába, hanem az, hogy az Európai Unió cselédszobájába, vagy a nappalijába. lis minisztérium helyettes államtitkára az elmúlt héten tett meglepő ajánlatával úgy kívánta megoldani a megyei önkormányzat pénzgondjait, hogy közben a minisztérium százmillió forintért szerezhetné meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark 82 százalékos tulajdonrészét. A megye a pénzből fedezhetné az új raktár vételárának hiányzó részét, s nem kellene eladnia a Horváth Mihály utcai képtár épületét, amelyet tovább üzemeltethetne. Ráadásul - az államtitkár szerint így egy másik problémától, az ópusztaszeri komplexum üzemeltetésétől is megszabadulna a megyei önkormányzat, amely a közelmúltban jelezte: a kedvezményes belépők biztosításáról szóló kormányren- De két külön világ a főváros és vidék-Magyarország is. E szakadék mélyül, vagy áthidalható azáltal, ha a főpolgármesterből lenne miniszterelnök? - A magyar történelemben mindig a retrográd erők állították szembe a fővárost a vidékkel. Ma Budapest termeli az ország adóinak 40 százalékát, miközben reálértékben egyre kevesebbet kap a központi támogatásokból. Ha a főváros nem működhet igazi motorként, akkor Magyarordelet rendkívül nehéz helyzetbe hozná a parkot üzemeltető, jelenleg nyereséget is termelő, önfenntartó közhasznú társaságot. Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke szerint csak a minisztériumnak lenne jó ez az üzlet. Szerinte ugyanis elfogadhatatlan a javaslat, amely alapján a tárca százmillió forintért egy sokmilliárdos értékű vagyon 82 százalékának lenne tulajdonosa a közhasznú társaságban lévő megyei tulajdonrész megvásárlásával. Ott József szerint a miniszteri rosszallás nem jelent jogi akadályt a képtár épületének eladásában, amelyről a közgyűlés már határozott. „Ópusztaszer nem eladó!" jelentette ki határozottan Ott József, aki szerint a megye szág sem tud felemelkedni. Azért Demszky Gábor az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje, mert példája nyomán megmutathatjuk, hogyan lehet hozzáértőén vezetni egy várost, majd egy országot. Ma a vidék életet alapvetően meghatározó két tárca, a földművelésügy és a környezetvédelem a hozzá nem értés és a szabad rablás területévé vált. Ezért is kérdés: lehet-e koalícióban kormányozni úgy, hogy két érdekcsoport fölosztja egymás közt az országot. semmiképpen sem az emlékpark értékesítésével szerzi meg a raktárhoz hiányzó százmilliót. Ráadásul Ott József úgy vélte, a kedvezményes belépők biztosításáról szóló kormányrendelet - eszerint az eddigieknél jóval több látogatót kellene ingyen, vagy olcsóbban beengedni a parkba, s ez a bevételek csökkenésével járna - által okozott nehézségek is megoldhatók, így semmi ok arra, hogy a megye elkótyavetyélje az emlékparkot üzemeltető kht.-ban lévó rendkívül értékes tulajdonrészét. A Horváth Mihály utcai épületet azonban továbbra is szívesen bocsátaná áruba a megyei önkormányzat, s ha Szeged városa megvenné az ingatlant, tovább üzemeltethetné a képtárat. Ott József az államtit- Hogyan fogadja az oktatásügy színeváltozását? - Konzervatív fordulat következett be a magyar oktatáspolitikában. A nemzeti alaptanterv fölszámolása következtében 30-40-ről 10 százalékra csökkent a pedagógusok, a diákok, a szülők és az iskolafenntartók beleszólási lehetősége az adott intézmény oktatási programjába. A kerettantervek rendszere visszatérést jelent az 1978-as központi oktatási irányításhoz. Mi négyról hat osztályra bővítettük volna az kár másik javaslatát, amely szerint a megyének címzett támogatást kellene kérnie a képtár üzemeltetéséhez, ugyancsak elfogadhatatlannak tartotta, hiszen így legfeljebb jövóre lehetne pénze a megyének. A megyei önkormányzat költségvetéséből így nem is annyi, eddig az üzemeltetésre fordított pénz szabadulna föl, mint amennyit az épület eladása hozna a konyhára. Lengyel Györgyi, a szegedi polgármesteri hivatal kancellárja, aki ugyancsak részt vett a megbeszélésen, maga is meglepődve értesült az ajánlatról, ám azt nem kívánta kommentálni, mondván: a megegyezés a megyei önkormányzat és a minisztérium „magánügye". K*ri Barnabás alapkészségek oktatásának idejét, mert e nélkül nem lehet esélyegyenlőséget teremteni, de ezt a 4+4+4-es rendszerhez való visszatérés megszünteti. Az általunk 1996-ban bevezetett pedagógus továbbképzés csökkentése, a bérezésben a minőségi bérpótlék, a teljesítmény szerinti juttatásnak a megszüntetése visszalépést jelent. A minimálbérrendszer leértékeli a tudást, ezért javasolja az SZDSZ a diplomás minimálbér (mely jelenleg 80 ezer forint) bevezetését. Ez a kormány befagyasztotta a Sulinet programot, amivel végképp hátraarcot hajtott végre az oktatásban. - Az SZDSZ egyik programalkotója, Magyar Bálint szerint mi a 2002es választás tétje? - A jelenlegi kormányt le kell váltani. Mert folyamatosan megkísérli a végrehajtó hatalom alá gyűrni az összes független hatalmi ágat (például a parlamentet, a közszolgálati sajtót). De bűne az is, hogy a kormányzati politika szintjére emelte a korrupció csatornáinak kiépítését. Miközben ez a kormány maradi értékeket követ, így észre sem veszi, mi az a nemzetközi gazdasági és politikai környezet, mellyel Magyarország és polgárai számára a legnagyobb esélyt tudná nyújtani. Ezzel szemben az SZDSZ mint harmadik eró alternatívát mutat: van más választás, nem álom az igazi polgári Magyarország. Úiszászi Ilona Lapunk március 12-i számában jelent meg Orvosok, középiskolás fokon című jegyzetünk, melyben a szerzó a szegedi orvosegyetemet elmarasztaló Legfelsőbb Bírósági ítélet ürügyén, az orvosi műhibákkal kapcsolatban, egyebek mellett azon véleményének adott hangot, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács rendre eltusolja, elsimítja az ilyen jellegű ügyeket. Dr. Varga Tibor, az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának elnöke reagált a jegyzetíró megállapításaira, s a következó „tények" közlésére kérte szerkesztőségünket: „Az ETT IB József-napi meglepetésnek szánta Molnár Róbert Csongrád megyei független országgyűlési képviselő Az elnök embere voltam című könyvét, amelyet tegnap mutatott be Budapesten. Torgyán Józsefről és az FKGPről szedte össze gondolatait a párt vezetójének egykori bizalmasa. A két hónap alatt összeállított kiadványt nem sárdobálásnak szánta a szerző, inkább a tanulságok megfogalmazására törekedett - nyilatkozta lapunknak. Az Antall-kormány időszakától egészen napjainkig kíséri végig a kisgazdapárt politizálását, felvillantva a kulisszatitkokat is. Molnár Róbert március 22-én, csütörtökön délután 4 kimutatásai szerint évek óta az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos büntető vagy polgári ügyek jelentős részében, az egészségügyi tevékenységet elmarasztaló véleményt alkot, vagy megállapítja a szakmailag felróható magatartást. A 2000-re vonatkozó statisztikai adatok szerint az ügyek 52 százalékában született ilyen vélemény." Tiszteletben tartva Varga professzor úr állításait, megjegyezzük: ha az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága nagyobb nyilvánosság mellett végezné munkáját, bizonyára kevesebb félreértés, feltételezés, misztikum kísérné működését. Abban bizik Molnár Róbert, sokan lesznek kíváncsiak írására. (MTI Telefotó: Koszticsák Szilárd) órától Szegeden, a Kárász utcai Móra könyvesboltban mutatja be munkáját és dedikálja azt. Két órával később pedig az MTESZ székházban (Kígyó utca 4.) várja az érdeklődőket egy talk-showra. V. V. s. Magyar Bálint: „A kormány hátraarcot hajtott végre az oktatásban" A harmadik erő: az SZDSZ „Nem az a kérdés, hogy a Balkánra kerülünk-e, vagy Európába, hanem hogy az EU cselédszobájába, vagy a nappalijába." [Fotó: Karnok Csaba) Tanulságok és kulisszatitkok Molnár könyve Torgyánról