Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-19 / 65. szám

HÉTFŐ, 2001. MÁRCIUS 19. CSONGRÁD MEGYE 3 Visszahívnák Boros Imrét a Csongrád megyei kisgazdák Belopták Torgyánt a székházba Megnyugtató, hogy a Csongrád megyei kisgazdák bíznak az országos vezetésben - vélekedett az FKGP elnöke. (Fotó: Karnok Csaba) Hatalmas feneket kerí­tettek a Csongrád megyei kisgazdák Torgyán József szegedi megjelenésének. -Szerepüket túljátszó biz­tonsági örök vigyázták a rendet a székház előtt, még a járdáról is lepa­rancsolták az embereket, mondván, kibérelték a te­rületet, „zárt objektum esete forgott fenn". A Te­leki utca környékén rendőrautó cirkált, a hát­só ülésről fényképeket készítettek (I) az épület előtt várakozókról. A pártelnököt elterelő manőverrel lopták be az épületbe. Pedig Szegeden szinte csak a médiumok képviselői várakoztak Torgyán Józsefre szom­baton délelőtt. A túlzó elővigyázatosság bizo­nyára az előző napi, bé­késcsabai eseményeknek szólt, mivel ott százak tüntettek a pártelnök el­len. Az FKGP Csongrád me­gyei szervezetének szegedi nagygyűlésére csak pecsétes meghívóval lehetett bejutni szombaton. A fórumra igyekvő Veres János, csanyte­leki polgármester egy nyilat­kozatot mutatott, érzékeltet­vén, hogy megszaladt neki, neves társaságban emlegetik. Az 1930-2000 Kisgazdapárt nevében írt kiáltványon ez szerepelt: Kisgazdapárt Tor­gyán nélkül, Csanytelek Veres nélkül! A szövegben „csany­teleki Istenként" emlegetik őt, miközben lemondásra szólít­ják fel a párt megyei és orszá­gos elnökét is. A székház előtt ácsorgók között ott volt az apátfalvi Antal Sarolta, reformkörös kisgazda is. Egy kispárnát szorított magához. Kiderült, egy felpántlikázott játék pisztolyt rejtegetett, azt sze­rette volna Torgyán József­nek átadni. Pisztoly a párna alatt - Mi, reformkörösök ab­ban állapodtunk meg, hogy azzal tüntetünk a pártelnök ellen, hogy nem tüntetünk. Torgyán már leíródott, pedig nagy ember lehetett volna a történelemben. Ma már csu­pa kis betűvel és fekete ponttal kell írni a nevét, mint Nemecseknek. A gazdatársa­dalomnak szörnyű károkat okozott. Most kapkod, járja a megyéket, próbálja helyze­tét stabilizálni, de az már nem megy. Ez a játék pisz­tolyt egy durva jelképnek szánom, hogy tűnjön már el végre az elnök a politika színpadáról. Antal Sarolta csak besu­hanni látta a Torgyánt szállí­tó autót a kapun, így szó sem lehetett jelképe célba éré­séről. A maroknyi érdeklődő között várakozott Ábrahám Bertalan, az 1956-os világ­szövetség megyei elnöke. - Feleségem szólt, nézzek már ki, mi lesz itt — avatott be jövetele hátterébe. - Meg vagyok sértve, hogy engem nem hívtak meg a nagy­gyűlésre, pedig írtam egy le­velet Torgyánnak, amiben kifejtettem, hogy nem volt szép dolog hátba támadni őt, amikor Amerikában tartóz­kodott. Főleg nem a kübek­házi Molnár Robinak, akiből ő csinált valakit. Amúgy, gondolom, odabent most megy a nagy s...nyalás. Támogatják az országos vezetést A „zárt objektum" meg­nyílt a sajtótájékoztató idejé­re a médiumok előtt. Tor­gyán Józsefen kívül négy or­szággyűlési képviselő is je­len volt a fórumon: Torgyán­né Cseh Mária, Dán János, Vincze László és Pancza Ist­ván megyei elnök. Torgyán József elmondta: országjáró körútja Csongrád megyei állomásán megnyug­vással tapasztalta, hogy a kisgazda szervezetek vezetői a párt egységét reprezentál­ták. Az alföldiek éppen úgy kiállnak az országos vezetés mellett, mint a dunántúliak. A megyei nagygyűlés hatá­rozatot hozott, amelyben fel­kérte Boros Imre megbízott agrárminisztert - aki meg­sértette a gazdatársadalmat a támogatási rendszer megvál­toztatásával -, hogy PHA­RE-miniszteri posztjáról is mondjon le. A kérdésben az FKGP országos elnöksége dönt majd kedden - fogal­mazott röviden az elnök, majd várta a kérdéseket. Erős a koalíció Torgyán József kifejtette, hogy a jelenlegi kormányko­alíció erős, több ciklusra szándékoznak fenntartani, csupán annyi változtatást óhajtanak „eszközölni", hogy a Kisgazdapárt legyen a meghatározó erő. A fia el­len folytatott büntetőeljárás­ról annyit mondott, hogy Pé­ter Gábor és Rákosi Mátyás idejét idézi. Csongrád me­gyében a párt és vezetése szilárd, ezt a választások visszaigazolják majd, véle­kedett. Molnár Róbert róla szóló könyvét nem veszi kézbe, számára csábítóbb Thomas Mann. Boros Imrét, ha az országos elnökség vissza akarja hívni miniszte­ri pozíciójából, akkor a mi­niszterelnöknek fel kell őt mentenie, így szól a koalíci­ós szerződés - tudtuk meg. Az egy nappal korábbi békéscsabai tüntetés után ta­lán érthető, ám mégis kíván­csi voltam arra, miként éli meg a pártelnök, hogy míg néhány éve nagy csinnadrat­tával százak és ezrek fogad­ták őt Csongrád megyében egy-egy nagygyűlésen, ad­dig most úgy kellett őt be­lopni a székházba. - Helyesbítenem kell a kérdést - mondta rezzenéste­len arccal Torgyán József. ­Én most nem nagygyűlésre jöttem, hanem a Kisgazda­párt megyei nagygyűlésére, ahol a helyi szervezetek el­nökei vannak jelen. Ha én megint akarnék a szegedi sportcsarnokban nagygyűlést tartani, akkor oda megint ez­rek jönnének el. Most a szer­vezeteket járom végig, az el­nököket látogatom meg, ve­lük cserélem ki a nézeteimet. Ez merőben más, mint amire kérdésében utalt. A másik észrevételem: önt rosszul tá­jékoztatták, Békéscsabán nem kisgazdák tüntettek el­lenem, hanem a hírhedt bú­zaégető Karsai József, a szervezésben pedig segített neki az MSZP-s Tóth Ká­roly. Kisgazdaellenes szemé­lyek tüntettek. Miután itt, Szegeden meghirdettük a sajtótájékoztatót, érkezésem­kor nem kívántam az időt el­húzni. Helyesen döntöttem, amikor minden kérdést a he­lyén kezeltem - így az el­nök. Mese nincs. V. Fekete Sándor jegyzet Örömeink, kételyeink Tkjemzetiszínű kokárdás ünneplők zsúfolódtak össze ÉV az egykoron szebb időket is megélt szabadkai sza­lonban. Már régen nem használják eredeti rendelteté­sének megfelelően, mert a Tito korszakban kisajátítot­ták, a palota tulajdonosát elhurcolták, a gyönyörű szalont, a többi helyiséggel együtt, átadták a „nép­nek". Az istenadta nép pedig örült a szerzeménynek: előbb vörös pártházat, később - a Sztálin generalisszi­muszal való összetűzés után - fontos hatósági irodá­kat rendezett be az úri lakosztályban. Hogy ilyen körülményes bevezetővel indítom e kis jegyzetet, annak nem más az oka, mint az a szerény, bensőséges ünnepség, amelyet a szabadkaiak a napja­inkban már itt-ott málló vakolatú szalonban rendez­tek. Néztem a körülöttem szorongó embereket, akik felvették legszebb, talán még a „békeidőben" vásárolt öltönyeiket, kosztümjeikét, feltűzték a piros-fehér-zöld színű kokárdát, hallgatták a szónokokat, és könnyes lett a szemük a Talpra magyar.'-ra. Boldogok voltak. Végre az öröm könnyeit is szabadjára engedhették. El­érkezett számukra az idő, amikor - ha nem is szabad­téren, de szabadon - megemlékezhetnek a magyar tör­ténelem jeles eseményéről. Mennyi félelmet, szoron­gást, szenvedést, megaláztatási kellett átélniük a 13 évig tartó Milosevics-diktatúra idején, hogy most re­ményekkel telve nézzenek a jövőbe. De milyen reményekkel? A délvidéki magyarok már a trianoni békediktátumot követően megtanulták, hogy nem szabad azonnal és maradéktalanul hinni ­semmiben sem. Most ismét félve hallgatják a híreket, amelyek Koszovó déli csücskéről érkeznek. Jugoszlá­via közvetlenül (még) nem érintett a konfliktusban, hi­szen Macedónia, s az ottani renitens albánok állnak harcban egymással. De ennek a viszálynak jóval na­gyobb a „hordereje", mint azt bárki is gondolná. Tud­niillik, ha a tétovái összecsapásokban az UCK albán fegyveresei sikereket érnek el, akkor ezen felbuzdulva a koszovói - hasonló - formációk támadása indulhat az amúgy is labilisnak tűnőpresevói fronton. Az pedig már Szerbiát, illetve Jugoszláviát is érinti. Akkor pe­dig hiába a KFOR, a demokratikus jugoszláv kor­mány béke iránti készsége, nehezen kerülhető el az újabb feszültség, illetve fegyveres konfliktus. P apíron így fest a képlet. Hogy az elkövetkező na­pokban miként alakítja az élet a balkáni fejlemé­nyeket? Nincs az a jós, aki ezt megmondaná. De a dél­vidéki magyar ember hétköznapjait emiatt aggályok gyötrik. S nemcsak önmaga miatt. Az említett ünnep­ség után mondta nekem egy szabadkai ismerősöm, hogy ha újabb zűrzavar lesz a balkáni végeken, az Magyarors'zágnak is rossz. Mert a nyugatiak nem azt nézik, hogy hol van Macedónia, hanem azt, hogy „már megint Koszovó, meg az albánok"! Az pedig Ju­goszlávia. S ez az ország a magyarokkal határos. Mennyire igaza van. <JÍ&1/1MAf Lassú áradás Szegednél Tavaly is csökkent a balesetek száma Legveszélyesebb a gyorshajtás A szakemberek reményei szerint tovább folytatódik a balesetek számának évtizede tartó csőkkenése. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Felső-Tiszán újabb áradást idéz elő a szá­mottevő csapadék, Bor­sodban viszont továbbra is lassan apad a folyó Vízszintje. Szegednél né­hány centimetert emelke­dett a vízállás, de egye­lőre az elsőfokú készült­séget sem rendelték el. Intenzív csapadékzóna érte el tegnapra virradó éjjel a Felső-Tisza körzetét. A hu­szonnégy óra alatt lehullott számottevő, 10-17 milliméter csapadék hatására a vízügyi szakemberek a korábbi na­pokban észlelteknél nagyobb, 1-1,5 méteres vízszint emel­kedésre számítanak a Tisza ti­szabecsi és tivadari szelvé­nyében. de a jelenlegi feltéte­lezés szerint a vízmagasság mindenütt a készültségi szint alatt marad. A korábbi árvíz miatt megsérült és átázott gá­takra tekintettel jelenleg is fenntartják a rendkívüli ké­szültséget a Tiszán Tiszabecs és Záhony között, a Túron, valamint a Szamos és a Kraszna tiszai torkolati ré­szén, összesen 205 kilométer hosszan. Lejjebb, a Tisza és a Bod­rog Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakaszán vasárnap folytatódott a lassú apadás, de továbbra is harmad-, illetve másodfokú készültséget tarta­nak fenn a folyók mentén. A Tisza vízmércéje Tokajnál tegnap 759 centimétert muta­tott, a március 12-i tetőzés óta 88 centit apadt a folyó. Az elmúlt két napon né­hány centiméterrel emelkedett a Tisza vízszintje Szegednél, ahol vasárnap 489 centiméte­res vízállást mértek - tudtuk meg Csányi Péternétől, az Ativizig műszaki ügyelete­sétől. Az előrejelzések alapján a hét közepénél hamarabb nem kell lezárni a gépkocsi­forgalom elől a rakpartot. Erre az intézkedésre csak akkor lesz szükség, ha a vízállás el­éri az 560 centimétert. Ezen a héten várható a legalacso­nyabb szintű, elsőfokú árvíz­védelmi készültség elrendelé­se Mindszentnél, ami a tölté­sek folyamatos nappali figye­lését jelenti. Elkészültek az első becslé­sek a Felső-Tisza vidékén pusztító árvíz által okozott ká­rokról. Az előzetes adatok alapján a mintegy 2100 épü­letben keletkezett kár elérheti a 4,5 milliárd forintot, a hely­reállítás költségei pedig 9-11 milliárdot tesznek ki. H. Sx. Tizennéggyel kevesebb ál­dozatot követeltek 2000-ben a Csongrád megyében történt közúti balesetek, mint 1999­ben - derült ki a Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bi­zottság a közelmúltban meg­tartott, évértékelő megbeszélé­sén. Amíg tavaly 59-en lelték halálukat a megye útjain, ad­dig egy esztendővel korábban még 75-en haltak meg közle­kedési balesetben. De tovább­ra is javuló tendenciát mutat az összes balesetek számának alakulása is, hiszen az elmúlt esztendőben 23 százalékkal, 627-re csökkent a Csongrád­ban bekövetkezett közúti bal­esetek száma. A súlyos sérü­léssel járó balesetek száma ez­zel arányban csökkent 347-ről 270-re - tájékoztatott Kovács Mihály alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője, a megyei balesetmegelőzési bi­zottság ügyvezető elnöke. A legfőbb baleseti ok továbbra is a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása és a kanyaro­dási szabályok be nem tartása. A szakemberek szerint a rendőrkapitányságok kiemelt feladatuknak tekintették a ke­rékpárosok és a gyalogosok közlekedésének biztonságo­sabbá tételét, ennek is betud­ható, hogy a kerékpárosok és a gyalogosok által okozott bal­esetek száma is jelentősen visszaesett. Ugyanakkor még mindig a személygépkocsival közlekedők számlájára írható a legtöbb szerencsétlenség, bár 1990-től tavalyig 781-ről 308-ra csökkent az ilyen ese­tek száma. A tehergép­járművek vezetői azonban ta­valy több balesetet idéztek elő, mint egy évvel korábban. Az ittas vezetőket 1999­ben 27 ezer, míg tavaly 31 ezer alkoholszonda felhaszná­lásával kívánták kiszűrni a rendőrök. Az eredmény: míg két éve 49 ittas vezető okozott balesetet, addig tavaly 44. A Csongrád Megyei Bal­esetmegelőzési Bizottság ész­revételeit is megfogalmazta a baleseti okok feltárását il­letően: összesen 132 alkalom­mal kezdeményeztek forga­lomszervezési bejárásokat. A bizottság munkáját már az is­kolákban megkezdi, érzékel­hető hatása van például a Sok­koló című filmnek, amelyet középiskolás diákok számára készítettek. Az MBB mindemellett számos rendezvény lebonyo­lításában vett részt, a bűn­megelőzési osztállyal karöltve folytatták az „Egy nap a biz­tonságért, egy nap az iskolá­ban" elnevezésű programso­rozatot, és idén is nagy sikert ért el a „Közlekedésbiztonság gyermekszemmel" című rajz­pályázat. Ugyancsak a gyer­mekek biztonságos közleke­désre nevelését segítette az Öttömösön megrendezett má­sodik Csongrád megyei köz­lekedésbiztonsági nyári tábor. Ugyanakkor a rendőrök szá­mára is szerveztek elméleti és gyakorlati versenyeket. A Csongrád Megyei Baleset­megelőzési Bizottság az idén is folytatja munkáját, melynek eredményessége a most köz­zétett statisztikákon, és a kö­zutakon is lemérhető. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents