Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 17. STEFÁNIA III. A genetika titkai A sejtosztódás Eredmények a hazai cigánykutatásban Hiányzik a roma értelmiség Nyári pillanatkép Kiskundorozsmáról. (Fotó: Karnok Csaba) Előző heti írásunkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a szuper­tekercselődött DNS fonál információtartalmának az utódsejtbe történő si­keres átörökitése törté­nik a .kromoszómák, vagyis az X alakú, a sejtosztódás során kiala­kuló „gomolyogok" se­gítségével. Volt már szó a mitótikus (számtartó) és meiótikus (számfe­lező-redukciós) osztódás­ról. Nézzük ezeket rész­letesebben. Szervezetünkben a sejt­osztódás e két típusa a testi (szomatikus) és az ivarsejtek­ben alakult ki. Az ivarsejtek redukciós osztódással szapo­rodnak. Ennek során az utód­sejtekben a teljes kromoszó­maszám (46) fele, tehát 23 található csak meg. A meg­termékenyítés során egy pe­tesejt és egy spermium talál­kozásakor és azok összeolva­dásakor a zigótában a kromo­szómaszám 46 lesz. A zigóta sejtjei ezután már mitótiku­san osztódnak és így a szülőktől kapott genetikai információ maradéktalanul öröklődik valamennyi testi sejtünkbe. Egy ember életé­ben összesen mintegy 1011 sejtosztódás játszódik le. A sejtek osztódási ciklusá­nak egy speciális szakaszá­ban a kromoszómákat alkotó DNS mennyisége megkétsze­reződik. így a sejtben az ivar­sejtekhez képest négyszeres mennyiségű DNS lesz, min­den egyes kromoszómában a A veszettség (rabies, lyssa) lehetősége egyik első gondolatunk, amikor egy há­ziállat, elsősorban kutya vagy macska; esetleg egy va­don élő állat, például róka harapását szenvedi el gyer­mekünk. Ettől a betegségtől joggal félünk. Kialakult tü­netek esetén még a legkor­szerűbb kezelés mellett is csaknem 100 százalékos a halálozás. Kórokozója a rabies vírus, amely a fertőzött állat nyálá­val jut a sérültbe. A behato­lási kapuból az idegek men­tén a központi idegrendszer­be jutva annak gyulladását, az életfontosságú légző és keringési központok végze­tes bénulását okozza. Szeren­csére a kutyák kötelező ve­szettség-elleni védőoltásával és a róka vakcinációs prog­rammal, melyet hazánk du­nántúli területén folytatnak, a veszett állatok száma évről évre csökken: 1999-ben 409­et regisztráltak. Veszett állat okozta sérü­lés esetén csak az esetek 20­40 százalékában fejlődik ki a súlyos idegrendszeri tünetek­kel járó halálos kórkép. Kia­lakulását több tényező befo­lyásolja. A vírus az állatok által okozott sebzéseken, egyéb bőrsérüléseken, illetve a nyálkahártyákon keresztül jut a szervezetbe. Ebben a stádiumban tehetünk a leg­többet. Az elsődleges sebel­látás során a sebet szappanos vízzel mossuk ki, majd jód oldattal vagy 70%-os alko­hollal fertőtlenítsük, ezzel csökkenthetjük a bejutó víru­sok számát. Ezt követően a sérültet azonnal vigyük el or­voshoz! A további teendőket meghatározza, hogy vadon élő vagy háziállat okozta a sérülést, s az utóbbi tartós mitózis végéig négy DNS szál található és ez két kro­matid fonálba rendeződik. A kromatidákat a centroméra fogja össze (az X alak köze­pén). Mitózisban a sejtmag­hártya eltűnése után kromo­szómáink a sejt középvonalá­ban egy síkban rendeződnek, majd speciális fonalak a cent­roméráknál szétvált kromo­szómákat a sejt két pólusára húzzák. Ezt követően a mag­hártya körbeveszi a két kro­moszómacsoportot és a sejt­plazma osztódása után két, egyenként 46 kromoszómát tartalmazó utódsejt képződik. A meiózis a sejtosztódás egy specializálódott formája és a petefészekben ill. a he­rékben lévő sejtek két egy­mást követő osztódási lépé­séből áll. ami során olyan ivarsejtek jönnek létre, me­lyek egyenként csak 23 kro­moszómát tartalmaznak. Ek­kor történik az anyai és apai eredetű kromoszómák kro­matidái közötti rekombináci­ónak nevezett folyamat, amelynek során a szülőktől származó gének véletlen­szerűen keverednek egymás­sal. Ennek köszönhető, hogy számos tulajdonságunk ugyan megegyezik szüléinké­vé!, vannak viszont teljesen új, csak és kizárólag ránk jel­lemző vonások, melyekért a két-két kromoszóma génjei­nek keveredéséből származó DNS szakaszok felelősek. (írásunk Dr. Raskó István és az SZBK munkatársainak támogatásával készült. Foly­tatjuk.) Tiboldi Ákos megfigyelése mennyire biz­tosítható. A gyermeket meg­maró vadállat potenciálisan veszettnek tekintendő, le­hetőség szerint le kell lőni, és további vizsgálatokra a megfelelő laboratóriumba juttatni. A védőoltási soroza­tot azonnal el kell kezdeni, ám ha az állat veszettsége nem igazolódik, a kezelést fel lehet függeszteni. Megfigyelhető, egészsé­gesnek tűnő háziállat esetén két hétig tartó hatósági állat­orvosi megfigyelés dönt a védőoltás szükségességéről. Mivel a tünetek kialakulása előtt 10 nappal még biztosan nincs kórokozó az állat nyá­lában, a két hetes negatív eredményű megfigyelés ki­zárja a sérült gyermek fertőzöttségét. A meg nem fi­gyelhető állatot rendszerint veszettnek tekintjük, s elin­dítjuk az oltási sorozatot. Ez 5 injekcióból áll, melyeket a sérülés napján, majd a har­madik, hetedik, tizennegye­dik, és a harmincadik napon adunk be. így aktív védettsé­get érhetünk el, mely meggá­tolja a vírusok behatolását a központi idegrendszerbe. Embernél hosszú, átlago­san 30-60 nap a lappangási idő. Az állatokéhoz hasonló változatos tünetek közül ki­emelendő az embereknél is jelentkező „víziszony", mely magyarázza a betegség e ré­gies elnevezését. Felesleges izgalmakat, terheléseket ke­rülhetünk el a szabályokhoz igazodó fegyelmezett maga­tartással. A megbetegedések megelőzésében fontos szere­pe van az állattartók felelős viselkedésének nemcsak em­bertársaikkal, de magukkal az állatokkal szemben is. Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos A magyarországi ci­gánykutatás története a XIX. század végén kez­dődött, a XX. század ele­jén megtorpant, majd az elmúlt két évtizedben újabb lendületet vett. A váltakozó intenzitásnak politikai, érzelmi és törté­netszemléleti okai voltak - állapította meg Nagy Pál történész, aki egy tu­dományos műhelybeszél­getésen a történeti ci­gánykutatás eredményeit értékelte, és jelölte meg a még tisztázásra váró kérdéseket. Problémafel­vetéseivel összecsenge­nek a közelmúltban Pé­csen megrendezett romo­lógiai konferencián el­hangzottak: a roma né­pesség problémáinak megoldása erősödő ér­dekvédelmet kiván, melyhez a cigányoknak saját értelmiségre van szükségük. A korai történeti cigányku­tatás romantikus időket idéz: az úttörő kutatók egyike Herrmann Antal, a szegedi egyetemi oktatója volt, aki a XIX. század végén „szökött rabként" állt be a cigányok közé. A neves néprajztudós csaknem egy évet töltött a ro­máknál. ezalatt megtanulta a cigány nyelvet, és a cigány­mesékre, a folklórra és a ci­gánynyelvtanra vonatkozó feljegyzéseket készített ­mondja dr. Juhász Antal, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének ve­zetője. Tudománytörténeti ér­dekesség, hogy a XIX. század végén Erzsébet királynő fia, Habsburg József főherceg al­kotta meg az első cigány-ma­gyar szójegyzéket. A magyarországi cigány­kutatás a XIX. század óta je­lentős eredményeket ért el, főként az etnográfia, a szo­ciológia, a zenetudomány és újabban az antropológia terü­letén. A Nemzeti és Etnikai A Merkúr és a Vénusz kivételével valamennyi bolygó körül természetes kisérők vagy holdak ke­ringenek. Ezek mérete igen változatos, a bolygó méretű testektől egészen a néhány kilométer át­mérőjű, kisbolygónyi méretű, szabálytalan, aprócska testekig terjed. Anyaguk különböző kő­zetösszetételü, de van­nak jégből álló égitestek is. A holdak felszíne ha­sonlóképpen változatos: egyeseket kráterek borí­tanak, mások tükörsi­mák. A négy óriásbolygó körül porszem és ház közötti mé­retű részecskékből és anyag­törmelékekből áiló gyűrű­rendszerek keringenek. A Szaturnusz nagyszerű rend­szere még kis földi távcsöve­ken keresztül is feltűnik. A Jupiter, az Uránusz és a Nep­tunusz vékony és halvány gyűrűi már sokkal kevés­bé láthatók, inkább por mint jég alkotja őket, így keve­sebb napfényt vernek visz­sza. A holdak különféle köl­csönhatásokban állnak boly­góikkal, aminek következmé­nyei vannak, például az ár­Kisebbségi Hivatal és az MTA Történettudományi In­tézetének korábbi közös műhelybeszélgetésén Nagy Pál történész a magyarorszá­gi cigányság történeti kutatá­sát foglalta össze, illetve megfogalmazta a jövő kérdé­seit. Véleménye szerint a tör­ténettudomány nem tartott lé­pést a társtudományokkal, voltak időszakok, amikor egyáltalán nem is lehetett be­szélni cigánykutatásról egyik tudományterületen sem. Elte­kintve a „cigánykérdésre" ta­padó politikai és érzelmi hoz­záállástól, a történeti alapku­tatások elmaradásának okai nem a források hiányával, még csak nem is a feltáratlan­ságukkal, hanem elsősorban a történettudomány szakmai ér­deklődésével, valamint a tör­ténetszemlélet változásával magyarázhatók. A cigányok történelmét - mint nem ál­lamalkotó népét - sokáig nem is tartották megírásra méltó­nak. A XX. század első felének tudományos stagnálása után az elmúlt negyven év sem ol­dotta meg a szakmai problé­mákat. A színvonalas népraj­zi és szociológiai kutatások­kal párhuzamosan lassan ki­fejlődött a cigánykutatással foglalkozó romológia tudo­mánya - a 80-as évek köze­pétől a kutatók új csoportja jelentkezett, akikhez a rend­szerváltás után Fiatalabbak is csatlakoztak. Megszülettek az első modern, a forráskritikai tévedéseket és szándékos tor­zításokat helyükre rakó tanul­mányok. A tudósoknak évti­zedes lemaradásokat kellett behozniuk, tisztázásra váró kérdéseket megvizsgálniuk. Ezek közé tartoznak a követ­kezők: Milyen helyet foglal­tak el a cigányok a történeti Magyarország munkaszerve­zetében és kultúrájában? Mit jelent a „cigánykérdés" fogal­ma történetileg, hol kereshet­jük a probléma gyökerét, mi jellemezte történeti kialakulá­sát? Hogyan kerültek a cigá­nyok a polgárosodás árnyol­dalára, és milyen történeti té­nyezők következtében? A ci­gányok történetének különös­sége csak akkor érthető meg közül 10 kicsinyt 1986-ban fedezett fel a Voyager-2 űrszonda. Ezek a Miranda pályáján belül keringenek. Az Uránusz legnagyobb holdja a Titania, átmérője a bolygóénak 1/32 része. A Neptunusz 8 holdja közül legnagyobb a Triton, át­mérője a Neptunuszénak 1/18-a. A hold retrográd pá­lyán kering. A Nereida pá­lyája feltűnően elnyúlt. To­vábbi hat apró holdat a Voya­ger-2 1989-ben fedezett fel. A Plútó egyetlen holdja a Charon, amelynek átmérője kicsit több mint a Plútó át­mérőjének a fele. Különle­gességük a kötött keringés: mind a Plútó, mind a Charon tengelyforgási ideje meg­egyezik az egymás körüli ke­ringési idejükkel. A holdak közül négyről si­került kimutatni, hogy állan­dó légkörrel rendelkeznek. Ezek a következők: Titán, Európa, Triton, Io. A Jupiter holdjait évek óta vizsgálja az óriásbolygó körül pályára ál­lított Galileo űrszonda, a Ti­tánra pedig egy leszálló egy­ség ereszkedik majd, ha 2004-ben odaér a Cassini­Huygens szonda. (Folytatjuk.) Dr. Sxatmáry Károly -Varga Zoltán igazán, ha a befogadó terüle­tek történelmétől nem vá­lasztjuk el. A cigányokkal foglalkozó szerzők egyetértenek abban, hogy mintegy két évtizede el­kezdődött egy ideológiai fo­lyamat, mely arra irányul, hogy a cigány értelmiség egységes identitástudatot te­remtsen a magyarországi ro­mák számára. Cigányok és nem cigányok között annak a különbségnek van nagy je­lentősége, hogy a cigányság történetében sokkal tovább tartott az írásbeliség hiánya, és egészen a modern korig nem volt saját értelmisége. Mindezzel összecseng Kal­tenbach Jenőnek, a nemzeti és kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosának a kö­zelmúltban, a pécsi egyetem romológiai tanszéke által megrendezett konferencián elhangzott megfogalmazása: a roma értelmiség teheti a legtöbbet a népcsoporttal szembeni előítéletek leépíté­sért, a cigányság problémái­nak megoldásáért. Míg öt éve csupán negyven, napjainkban már félezer roma hallgatója van a hazai felsőoktatási in­tézményeknek, és bár ez még csupán a népcsoport létszá­mának egy százaléka, a holt­pontról való elmozdulást ér­zékelteti. Kérdésre dr. Juhász Antal elmondta: a szegedi egyetemen jelenleg ér­deklődés hiányában nincs a cigányságot bemutató stúdi­um. Tavaly egy levelezős hallgató érdeklődött a cigány­kutatás iránt, akit átirányítot­tak a pécsi romológiai tan­székre. Az elmúlt években több könyv jelent meg ebben a témakörben: tavaly a buda­pesti Új Mandátum Kiadó gondozásában adták ki a „Ci­gányok Európában" című kulturális antropológiai tanul­mánykötetet, valamint a „Ci­gánynak születni" című mun­kát, melyben magyar szerzők tanulmányai olvashatók. Lévay Gizella Nincs necces kérdés Munkatársunktól Ifjaknak, szülőknek és ta­nároknak ajánljuk a Necc Ön­ismereti Kamasziroda hon­lapját (necc.hu), melyet szak­mailag az Oktatási Miniszté­rium is támogat. Elsődleges szolgáltatásuk a „Lelk-e-ma­il" rovatban az oldalt felke­resők lelki problémáinak ke­zelése szakemberek segítségé­vel. A pszichológusok is be­mutatkoznak pár sorban. így kiválaszthatjuk, hogy kire bíz­zuk panaszunkat vagy eset­leg örömünket. Megtalálható itt különben minden más, amire egy ra­vasz kamasz kíváncsi lehet: a fontos telefonszámok közt szerepel a drog- és sürgőssé­gi fogamzásgátlási ambulan­ciák, lelki elsősegély szolgá­latok száma. Önismereti tesz­tek, nem számítógépen játsz­ható játékok ajánlata, barát­sággal és szerelemmel kap­csolatos vitalehetőség, műsor­és programajánló, valamint a Dac-placc várja az ér­deklődőket. Ez utóbbi megkí­sérel újat mondani a drogról, az alkoholról és a cigarettá­ról. A szülők „A kamasz is gyerek" rovatban írhatják le tapasztalataikat és kérhetnek nevelési tanácsot szakértőktől. A „Tanári" a lelki egészség kérdései iránt érdeklődő peda­gógusok fóruma. A Szaturnusznak „jutott" a legtöbb Mit tudunk a holdakról? A mi Holdunk apály keletkezése a Földön. A bolygóra egy hold csak ak­kor képes érdemi hatást kifej­teni, ha közel van hozzá és tömege a bolygóénak je­lentős hányadát teszi ki. Bolygójuk tömegéhez képest a legnagyobb holdak a Hold (a Föld tömegének 1/81-ed része) és a Charon (tömege a Plútó tömegének 1/9-e). Ez­zel ellentétben a Jupiter leg­nagyobb holdjának a tömege a bolygó tömegének 1/10000 része alatt marad. A Föld típusú bolygók kö­zül a Földnek nagy holdja van, a Marsnak pedig két ap­rócska, amelyek közel kör alakú pályán keringenek a bolygó egyenlítője fölött. A Jupiter 28 holdja közül leg­nagyobb a Ganymedes, át­mérője a Jupiterének nagyjá­ból 1/27-e. Nyolc legbelső holdja közel kör alakú pályán kering a bolygó egyenlítőjé­nek síkjában, a következő négynek az egyenlítő síkjával kis szöget bezáró, elliptikus pályája van, külső négy pe­dig retrográd pályán kering. A Szaturnusz 30 holdja közül a Titán óriáshold átmérője a Szaturnuszénak 1/23-a. A holdak többsége közel kör alakú pályán, a bolygó egyenlítőjének síkja közelé­ben kering, de a Iapetus pá­lyasíkja e síkkal szöget zár be, a Phoebe pedig retrográd irányú. Az Uránusz 21 holdja Gyermekegészség A veszettség

Next

/
Thumbnails
Contents