Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

16 HIRDETÉS PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 16. Gyermeki panaszok Zágráb (MTI) A 4,2 milliós Horvátországban becslések szerint a 65 ezret is elérheti azoknak a gyerekeknek a száma, akik az 1995-ben véget ért horvátországi háború következményeként pszichikai panaszokkal küszködnek - erre hívta fel a figyelmet a Novi List című fiumei (Rijeka) napilap. Az újság szerint másfél évvel ezelőtt az országos pszichotraumatológiai központ felkérte Horvátország valamennyi általános és középiskoláját, hogy állítson össze kimutatást arról: a tanulók között hány gyermeknél figyelhetőek meg a háború okozta pszichikai deformációk. Az iskolák 80 százaléka válaszolt valamilyen módon a felkérésre, és adataik alapján 28 ezer 8(X) olyan gyereket vettek számba. akik megsebesülésük, menekültsorsuk, szüleik elveszítése vagy háborús rokkanttá válása miatt pszichikai problémákkal küszködnek, nehézséget okoz számukra a tanulás vagy a viselkedési szabályok betartása. Dubravka Kocijan-Hercigonja, a pszichotraumatológiai intézet igazgatója a Novi Listnek kijelentette, hogy a háborús trauma valamilyen következményével küszködő horvát gyerekek száma a valóságban ennek legalább kétszerese lehet. A lap szerint a trauma következmányeinek jelei nagyon változatosak lehetnek, kezdve a passzivitástól az agresszivitásig, a visszahúzódástól a hiperaktivitásig, a dekoncentráción és az álmatlanságon keresztül egészen az öngyilkosságig. A horvát sajtó a közlemúltban adta hírül, hogy a felnőttek közül is sokan küszködnek a háború okozta trauma következményeivel. Szalmabábuk lázadása Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékező ünnepségek nyitányaként díszelőadáson mutatták be Budapesten Palásthy György történelmi filmjét, a Szalmabábuk lázadását. Felvételünkön: Palásthy György filmrendező (balról) és Haumann Péter színész, a film egyik szereplője. (MTI Telefotó: Sándor Katalin) Őseink Afrikából jöttek, de nem egyszerre San Diego (MTI-Panoráma) A mai ember azoktól a kis csoportoktól származik, amelyek Afrikából elindulva eljutottak az összes földrészre és keveredtek az ott élő ősemberekkel, például a neandervölgyivel. Erre következtetnek amerikai antropológusok őskori koponyák tanulmányozása alapján. Az eredményekről a Science című lapban számoltak be. Több mint 200 ezer évesek is voltak a tanulmányozott koponyák között. Megkülönböztető jegyeik arra utalnak, hogy a mai ember olyan közös ősöktől származik, akik majdnem mindegyik kontinensen éltek, és keveredtek korábbi embertípusokkal, állítják a kutatók. „Nem arról van szó, hogy a mai embertípus egyetlen nagy hullámban jött Afrikából" - idézi az AP Milford H. Wolpoff antropológust, a tanulmány társszerzőjét. - Az ősök kis csoportokban vándoroltak évezredek során, bejárták Ázsiát, Európát, sőt még a messzi Ausztráliát is. Ez ellentétes azzal az elmélettel, amely szerint a mai embertípus Afrikából egyetlen hullámban - talán 10 ezer ember - vándorolt a világ más részeire, és kiszorította az ott élő korábbi embertípusokat, például a neandervölgyi embert. Az új kutatási eredmények szerint azonban az Európában és Ausztráliában talált 25-30 ezer éves koponyák nagy hasonlóságot mutatnak azokkal a 40 ezer-200 ezer éves emberi koponyákkal, amelyeket Európában. Indonéziában és Afrikában találtak. A későbbi európai koponyák a neandervölgyi befolyás egyértelmű bizonyítékát mutatják az Afrikában kifejlődött embertípus vonásai mellett. A mai ember korai típusának Ausztráliában talált koponyája hasonlít az Indonéziában talált régebbi koponyákhoz. Wolpoff szerint ez arra utal, hogy kis csoportokban hagyták el a mai ember ősei Afrikát, és vándoroltak messzi országokba, ahol keveredtek az ottani régebbi embertípussal. Végül a mai embertípus felsőbbrendű génjei kerekedtek felül a természetes kiválasztódás útján, és az egyértelműen azonosítható ősemberek, például a neandervölgyiek eltűntek. Wolpoff megállapítása szerint a neandervölgyi ősember a kereszteződés következményeként tűnt el. .ízeknek az ősembereknek a nyomai a mai ember génjeiben még fellelhetők, és ezek a gének rányomják bélyegüket a mai ember koponyájára - hangoztatta John Hawks antropológus, a tanulmány társszerzője. - Ma is vannak még neandervölgyiek: mi vagyunk azok. Az európai származású emberek neandervölgyi származásúak is." Ezt a következtetést azonban vitatják más antropológusok. A kábítószer káoszt teremt Budapest (MTI) A kábítószer-kereskedelem a világban 4(X) milliárd dollár értékben bonyolódott az elmúlt évben, ez az összeg a világkereskedelem éves bevételének mintegy 8 százalékával egyenlő - hangzott el az ENSZ Kábítószer Ellenőrző Szerve (INCB) szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, ahol ismertették a szervezet éves jelentését. Közölték azt is: a fejlett országok évente 120 milliárd dollárt költenek a drogfogyasztás elleni harcra. Az 1968 óta tevékenykedő INCB 13 tagú bizottságának célja, hogy a legális drogfogyasztást ellenőrzött keretek között tartsa, és felmérje az illegális kábítószer-fogyasztás tendenciáit a világban, illetve az egyes régiókban és országokban. A jelentés szerint a világban egyre terjed az egyes ellenőrzött gyógyszerek, nyugtató hatású készítmények túlzott fogyasztása, és sokszor indokolatlanul használják lelki problémák kezelésére. A tájékoztató írói úgy fogalmaznak: a valódi mentális, illetve fizikális rendellenesség diagnosztizálása nélkül is gyakran kezelnek pszichotrop anyagokkal olyan betegeket, akiknek problémájuk társadalmi okokra vezethető vissza. A dokumentumban jelzik: az egyre növekvő gyógyszerfogyasztás okai között találhatók az egyes országok kereskedelmi, társadalmi, kulturális és oktatási sajátosságai.Társadalmilag egyre elfogadottabbá válik a gyógyszerek használata a viselkedés és a közérzet befolyásolására. A gazdaságilag gyorsan fejlődő régiókban kiugró növekedés figyelhető meg az egyes fogyasztó- és nyugtatószerek használatában. Az ENSZ szervezetének jelentése szerint Európában egyre könnyebben lehet hozzáférni a különféle kábítószerekhez. Ezen belül a mesterségesen előállított anyagok használata jelentősen növekszik. Továbbra is Európában állítják elő a legtöbb amfetamin tartalmú szert, így például az extasyt. A dokumentumról készült magyar nyelvű sajtóanyag Magyarországról egyetlen megállapítást tartalmaz: riasztó mértékben nőtt a heroin intravénás használata. - A kábítószer káoszt teremt a társadalom fejlődésében, és aláássa az államok demokratikus működését is - figyelmeztetett az Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószermegelőzési ügyekért felelős helyettes államtitkára. Topolánszky Ákos úgy vélte: minden állam feladata, hogy biztosítsa a drogfogyasztás ellenőrzését, továbbá vállalja a prevenciós és kezelési feladatok koordinálását és irányítását. A helyettes államtitkár jelezte: rövidesen Magyarországon is elkészül egy, az ENSZ jelentéséhez hasonló átfogó jelentés a kábítószerek elterjedéséről és az egyes drogok használatáról. A bacilus furcsaságai Párizs (MTI) A leprabacilus génjeinek száma az idők során több mint felével csökkent, ennek ellenére továbbra is évente 700 ezer új megbetegedést okoz világszerte - hozta nyilvánosságra a Nature című szaklap. Az újságban egy francia-brit tudóscsoport számol be kutatásai eredményeiről: a tudósok elemezték a leprabacilus genómját (ennek összetételét már 2000 áprilisában sikerült teljes egészében feltérképezni), s összehasonlították azt a tbc-bacilus génösszetételével. Mint rámutattak, a leprabacilus genómjába ma már csak 1604 gén tartozik (eredetileg ez a szám több mint 2000-rel nagyobb volt), s ezek összehasonlítása a tbcbacilus géntérképével új lehetőségeket nyújt a gyógymódok kidolgozására. A kutatóknak sikerült megtalálniuk azt a faktort, amely a lepra gyors terjedését okoíza: ez egy olyan fehérje, amelyet ha sikerülne blokkolni, meg lehetne akadályozni, hogy a bacilus az idegszálakhoz rögzüljön. A gyomorfekély az ideges emberek betegsége - tartották régen, pedig ma már tényként állítható: kialakulásáért legtöbbször egy baktérium a felelős. Gyógyításával nem szabad várni, mert nemcsak súlyosbodnak a tünetek az idő előre haladtával, hanem rák is kialakulhat a fekélyes részen. A felsőlápcsatorna, ezen belül a gyomor és a nyombél leggyakoribb megbetegedése a fekély. Mindig is szenvedtek tőle az emberek. Ugyanakkor már régen megfigyelték, hogy világrészenként változik a gyakorisága, ennek az okát azonban máig sem sikerült megfejteni. Régmúlt korokban a férfiak gyakrabban betegedtek meg tőle, mára azonban szinte egyenlő arányban fordul elő mindkét nemnél. Nem kizárt a gyermekkorban fellépő gyomor- vagy nyombélfekély sem, ám a kor előre haladtával, közép-, illetve idős korban egyre gyakoribb. Az elmúlt évtized nagy belgyógyászati felfedezése volt, hogy bebizonyították: az 1800-as évek végén felfedezett Helicobacter pylori okolható az Mitől ég a gyomrunk? esetek 90 százalékában a fekélybetegségckért. - Mit takar ez a meglehetősen riasztó kifejezés: fekély? - kérdeztük dr. Grenda Andor szakorvost. Baktérium vagy feszült idegállapot a bűnös? - Ha a gyomor, illetve a nyombél sima nyálkahártyája károsodik, folytonossági hiány alakul ki rajta, fekélyről van szó. Mérete lehet apró, szinte pontszerű, de akár tenyérnyi is. A mélysége is különböző. Van, amikor csak a felső réteg, a felszín sérül, máskor olyan mély, hogy kilyukad a gyomor. Hogy mitől alakul ki, azt sokáig nem tudták. A gyomor nyálkahártyája egy végtelenül erős, sok mindent kibíró szövet. Gondoljunk csak bele, az emberek nagy többségének semmilyen panasza nincs, a maró gyomorsavnak ellenáll a nyálkahártya. Pedig ez a sav olyan „erős", hogy a vasszöget is kikezdi. Más emberekben pedig sérül a nyálkahártya. Miért? Miért veszti el hirtelen az ellenálló képességét? A kiderítéséhez kellett száz és száz év. Mert természetesen mindenki a gyomorsavra, mint a betegséget előidéző anyagra gondolt. Erre épült aztán a terápia is: csökkenteni, blokkolni a gyomor savtartalmát. Kezdődő fekély esetében és más szerencsés alkalmakkor ez elég is volt, ám gyakran léptek föl szövődmények, amelyek a legsúlyosabb esetben halálhoz vezettek, máskor „csak" perforált, kilyukadt a gyomor, és sürgősen meg kellett operálni. Voltak esetek, amikor az elhúzódó fekélybetegség szűkületekhez, a beteg kóros lesoványosodáshoz vezetett. - A köztudatban máig tartja magát a megfigyelésen és tapasztaláson alapuló nézet, hogy a feszült, ideges, a felfokozott életritmusú ember, továbbá az, aki rendszertelenül, futva étkezik, vagy aki éhgyomorra kávézik, dohányzik, gyakrabban kap gyomorés/vagy nyombélfekélyt. - Ez igaz is, ezt az új felfedezés sem cáfolja. Ezen kívül tudjuk azt is, hogy bizonyos gyógyszerek, például egyes lázcsillapítók és az izületi betegségeknél alkalmazott némely tabletták is előidézhetik e betegséget. Megfigyelték továbbá azt is, hogy a „0 RH pozitív" vércsoportúaknál gyakoribb, sőt azt is, hogy ^bizonyos családoknál halmozottan fordul elő. Ez utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy örökölhető lenne a hajlam, sőt biztosan nem. - Végül is bebizonyosodott, hogy baktérium okozza a fekélyt? - Az elmúlt évtized nagy gasztroenterológiai felfedezése volt, hogy a száz éve ismert baktérium és a fekélybetegség közötti összefüggést bebizonyították. - Ezek szerint fertőző betegségről van szó? Nem elég a szódabikarbóna - Tulajdonképpen igen. Úgy tudjuk, hogy gyermekkorban fertőződünk meg e baktériumtól, mégpedig az emberek 90 százaléka átfertőződik, de fekélye természetesen nem lesz ennyinek. Akinek viszont fekélye van, az majdnem mind pozitív, tehát kimutatható a szervezetében a Helicobacter pylori. Ez a kórokozó olyan gyulladást képes fenntartani a gyomor egy részében és a nyombélben, amely meggyengíti a nyálkahártya ellenálló képességét. Ehhez az állapothoz aztán hozzáadódnak a stresszel, a rendszertelen étkezéssel kapcsolatos rizikók - és kialakul a fekélybetegség. - Milyen vizsgálati módszerekkel tudják kimutatni a baktérium jelenlétét? - Gasztroszkópiával vett szövetmintából száz százalékos biztonsággal kitenyészthető. Bár nem jár fájdalommal ez a vizsgálat, sokan mégis tartanak tőle. Jól felszerelt kórházakban már kilégzési tesztet is alkalmaznak, de a vérből - ellenanyag vizsgálattal - is kideríthető a baktérium jelenléte. - Hogyan változott a fekélybetegség gyógymódja? - A terápia kidolgozásában nagyszerű magyar eredmények születtek. Hét napos kúrát alkalmazunk, amely során két, vagy három gyógyszer kombinációját adjuk. Ez antibiotikumot és savcsökkentőt is tartalmaz. Az eredmények nagyon jók. A gyógyító kúra után begyógyult fekély kiújulásának kicsi az esélye. - Milyen tünetekkel jelentkezik ez a betegség? Fájdalom és daganatveszély — A gyomorfekély okozta fájdalom általában étkezés után jelentkezik, a nyombélfekély pedig éhgyomorra okoz fájdalmat. A nyombélfekélyes beteg éjszaka, hajnalban eszik, olyankor ideig-óráig meg is könnyebbül, de az étel savtermeléssel jár. Sokan úgy hiszik, szódabikarbónával orvosolhatják a betegségüket. A szódabikarbóna időlegesen valóban leköti a savat, enyhíti a fájdalmat, de ez visszaüt, pár óra múlva fokozódik a savtermelés, ráadásul gáz is termelődik. Ez már feszíti a gyomorszájat, meg is repesztheti és vérzést válthat ki. Itt kell megemlíteni az úgynevezett gyomorégést, vagy a nyelőcsőben érzett égésszerű fájdalmat. Néha a gyomor tartalma visszakerül a nyelőcsőbe, az okozza a tünetet. Ezt a tünetet sem szabad bagatellizálni, mert szív eredetű is lehet. A hosszabb ideig fennálló nyelőcsőgyulladás egyébként nyelőcsőfekélyt idézhet elő, és ennek nyomán rosszindulatú daganat is kialakulhat. Az este fogyasztott fűszeres ételek, a sok szénhidrát és a szénsavdús italok hozzájárulnak a nyelőcső megbetegedéséhez. - Az elhanyagolt gyomorfekély el is rákosodhat? - A gyomorfekély fokozott rizikót jelent. Egyébként már maga a gyomorrák is jelentkezhet fekélyes tünetekkel. Nyombélfekély esetén ettől nem kell tartani, a nyombél nem rákosodik. - Ha már nem használ a gyomorfekély gyógyszeres terápiája, a műtéttől jó megoldás várható? - Néha a kis sebészeti, endoszkópos műtét is elegendő. Ilyenkor nem csonkolják a gyomrot. A japánok ebben élen járnak, de terjed a módszer az egész világon. Lévay Györgyi