Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 16. EGY SZÁZALÉK 9 Nem elég termelni, tárolni is tudni kelli Uniós baromfiudvar - kérdőjelekkel Európában tehercsökkentés Nálunk a legkisebb a társasági adá Dr. Tamás Károly államtitkár: A rossz körülmények ellenére is talpon maradt mezőgazdaságunk. (Fotó: Miskolczi Róbert) Egy nemrégiben köz­zétett nemzetközi kutatás szerint az OECD országok között jelenleg Magyar­országon a legalacso­nyabb (18 százalék) a társasági adó mértéke. Ez azonban nem elég a tőke becsalogatásához, a befektetők nézik az ille­téket, a vámterheket, a tébéjárulékot, a minimál­bért, vagyis a teljes gaz­dasági környezetet. A KPGM nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és taná­csadócég összegzése alapján a fejlett országokban évek óta csökken a társasági adó mér­téke, míg a latin-amerikai és ázsiai térségben kisebb mér­tékben nőttek az ilyen típusú elvonások. Ezzel együtt vi­lágviszonylatban az adóter­hek szintje egyre közelebb kerül egymáshoz - állapítja meg a kutatás. Európában, illetve a fejlett ipari államokat tömörítő OECD-ben a társasági adó csökkentése jelenti a trendet. Az OECD-tagállamok közül 2000-ben egyik sem emelte az adószintet, sőt, közülük 10 tagállamban leszállították a társasági adó mértékét az el­múlt évben. Tavaly így az át­lagos adószint 34,02 száza­lékról 32,96 százalékra mér­séklődött az OECD-ben. A kutatásból kitűnik: a leglátványosabb adóreformot Németország hajtotta végre. Ennek keretében 51 százalék­ról 39 százalékra mérsékelte, azaz több mint 10 százalék­ponttal csökkentette a német állam a nyereségadót. Az eu­rópai államok összképét te­kintve a társasági adó átlagos mértéke 35 százalékról vala­mivel több mint 33 százalék­ra csökkent, a mérséklés vár­hatóan a jövőben is folytató­dik. Németország után az íror­szági adócsökkentés volt a legjelentősebb, náluk 4 száza­lékponttal, 24-ről 20 száza­lékra mérséklődött tavaly a társasági nyereségadó. Ez an­nál is inkább fontos, mert két éven belül 12,5 százalékra tervezi leszállítani a nyeresé­K-mail: egysz gadót Írország, így a tervezett csökkentéssel az írek elvehe­tik Magyarország vezető sze­repét, már ami az alacsony társasági adó szintjét illeti. Az adókulcsok összeha­sonlításában figyelembe kell venni azt is, hogy országon­ként más és más az adóalap, a közvetett adók szintje, és elté­rőek a befektetői kedvezmé­nyek. Befektetői szempontból az adózás tervezésének egyik sarkalatos pontja a költségek és ráfordítások elszámolható­sága és nem elhanyagolható az sem, hogy miként alakul­nak az adókedvezmények, hisz egy magasabb kulcshoz kapcsolódó adókedvezmény jelentősen befolyásolhatja a tényleges adóterhelést. A KPGM közleménye sze­rint az európai integrációs tö­rekvések óhatatlanul felvetik a változtatás szükségességét Magyarországon is, ám ha lesz változás, az valószínűleg nemcsak a társasági adókul­csot fogja érinteni, hanem a kalkulációs alapot is. A be­fektetők számára ugyanis na­gyon fontos, hogyan alakul­nak az egyéb adóterhelések, így a helyi adók, a tőkeműve­letekkel kapcsolatos adók, va­lamint más típusú közterhek: az illetékek, a vámterhek, a társadalombiztosítási járulé­kok és a minimálbér. Kelet-Európában is jellem­ző a csökkentés. Horvátor­szág az elmúlt évben 35 szá­zalékról 20 százalékra mérsé­kelte társasági adóját, ez a legnagyobb mérték a társas­ági adót tekintve a tanul­mányban szereplő kelet-euró­pai országok között. Lengyel­ország 30 százalékról 28 szá­zalékra csökkentette a válla­lati nyereségadót és bejelen­tette, hogy ezt 2004-ig 22 százalékra tervezi mérsékelni. Csehországban megmaradt a 31 százalékos nyereségadó, míg Oroszország ezzel ellen­kező tendenciát mutat: tavaly 5 százalékponttal 35 száza­lékra emelte a társasági adó szintjét, ám a bankoknak és a pénzügyi intézményeknek még ennél is nagyobb, 45 százalékos adót kell fizetniük. O. K. K. Az agrórium fejlesztése nélkül nem lehet dinami­zálni a magyar gazdasá­got! - állítja dr. Tamás Ká­roly, az FVM államtitkára, aki maga is részese volt egy új agrárpolitika kidol­gozásának. Hétvégi sze­gedi látogatása során igyekezett megnyugtatni a kétkedőket: szerinte egy olyan ágazat, ame­lyik a természeti csapások ellenére is képes ellátni az országot élelmiszerrel, si­kerre van ítélve. - Milyen szerepet tölt be gazdaságunkban az agrári­um? - Magyarországon ma is negyven százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek, mint az euró­pai unió országaiban. Mezőgaz­dasági termékekből teljesen önellátóak vagyunk, s ezt nem szabad lebecsülni. Ha az agrári­um súlyát számokkal is szeret­nénk érzékeltetni, akkor egyet­len adat is elégséges: tavaly 1160 milliárd forintot termeltek meg az ágazatban dolgozók, ez 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Látni kell azt is, hogy az egész régióban csak a mi mezőgazdaságunk maradt talpon az elmúlt években. A bú­zánkat és a kukoricánkat Euró­pa szerte ma is minőségjavítás céljából vásárolják. - Mégis azt hallani, az ágazat nyereségtermelő ké­pessége alacsony! - 1999-ben 29 milliárd fo­rintos, tavaly pedig 73 milliár­dos nyereséget produkált a ha­Budopest (MTI) Tavasztól olcsóbban jut­hat lakáshitelhez több bank ügyfele is, miután a nagyobb pénzintézetek közül néhá­nyan már döntöttek, vagy a közeljövőben határoznak a lakáskamatok csökkentésé­ről. A Kereskedelmi és Hi­telbank közölte, hogy márci­us 15-től átlagosan 1 száza­lékponttal csökkenti lakossá­gi hitelei többségének kama­tát. A lakáscélú hitelekért március közepétől 16,5 szá­A GKI Gazdaságkutató Rt. háztartások gazdasági várako­zásait reprezentáló lakossági bizalmi indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke februárban egy ponttal nőtt, vagyis gyakorlatilag nem vál­tozott. így már harmadik hó­napja stagnál az index. A ház­tartások februárban kissé ked­vezőbbnek értékelték saját és az ország gazdasági helyze­tét, mint januárban, de mind­kettő jövőjével kapcsolatban kissé romlottak a várakozá­sok. Az áremelkedés ütemé­nek lassulását érzékelték feb­ruárban, ugyanakkor erősöd­tek az inflációs várakozások. A tartós fogyasztási cikkek pia­cán nem változott a lakosság vásárlási kedve. Már stabil­nak mondhatók azok a tervek, miszerint az emberek a követ­kező 12 hónapban kissé több pénzt költenének tartós cik­kekre, mint jelenleg. Valame­lyest csökkent, de továbbra is igen erős a lakosság megta­karítási hajlandósága, ráadásul tovább nőtt azok aránya, akik valószínűnek tartják, hogy a következő 12 hónapban a je­lenleginél többet tudnak majd megtakarítani. zai mezőgazdaság, miközben volt egy drasztikus energiaár­emelés, több ár- és belvíz, majd jöttek az aszályos hóna­pok. Mindenki azt várta, a me­zőgazdaság termelése a felése esik vissza. Ezzel szembe szinte csoda történt, nőtt a ter­melés, s kicsivel jövedelme­zőbb lett az ágazat. Ez azt mu­tatja, a magyar termelők még romló körülmények között is tudnak jól gazdálkodni. - Mekkora támogatásra számúhatnak az idén a ter­melők? - Ötvenmilliárddal többet zalékos kamatot kell fizetni az ügyfeleknek. Az ingat­lannal fedezett személyi hi­teleit pedig 19-22 százalé­kos éves kamat mellett kí­nálja a bank. A közlemény szerint a kamatcsökkentés nem csak az új hitelügyle­tekre, de a már megkötött kölcsönszerződésekre is vo­natkozik. Az OTP Bank Rt. márci­us 1-től mérsékelte 150-200 tudunk szétosztani közöttük, mint eddig. Agrártámogatásra 191 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány, vidékfejlesz­tésre újabb 23 és fél milliárd forint áll a rendelkezésünkre. A napokban írtuk alá Brüsszelben azt a megegye­zést, amely az év végig 13 és fél milliárdos külföldi forrást is biztosít agrárfejlesztésre. Jó­val nagyobb összegből gazdál­kodhatunk tehát, mint tavaly. - Mit kedvezményeznek ebből a hatalmas összeg­ből? - Elsősorban komplex bázisponttal az ingatlanfede­zetek mellett folyósított hi­telei éves kamatát. Ekkor a támogatás nélküli lakáshite­lek kamata éves szinten 16 százalékra csökkent. A jel­zálog típusú hitelek éves ka­matát is mérsékelték, még­pedig 2 százalékponttal. E kölcsönökért az OTP egyen­letes törlesztés mellett 19 százalékot számít fel évente. A 2000. év előtt folyósított programokat szeretnénk finan­szírozni. A telepítések mellett az öntözést, a tárolást és a fel­dolgozást szeretnénk támogat­ni. Kiemelten kezeljük a hűtő­házak létesítését. Azt tanácsol­juk a gazdáknak, alapítsanak erre a programra szövetkezete­ket. - Miért vált ez most ilyen fontossá? - Mondok egy keceli pél­dát. Az ott termett szilvát a szedés után száz forintért tud­ták volna értékesíteni, egy hó­napig tárolták hűtőházban, majd kétszáz forintért találtak lakáskölcsönökre a kamat­mérséklés nem vonatkozott. A Földhitel- és Jelzálog­bank (FHB) már egy hónap­pal korábban, azaz február 1-től mérsékelte egyes lakás­hiteleinek kamatát. így a használt lakások vásárlásá­hoz, bővítéséhez, korszerűsí­téséhez az addig számított 12,6 százalék helyett február 1-től 10,9 százalékos kamat megfizetése mellett juthat­tak a legbizakodóbbak. Az or­szágos átlaghoz hasonlóak voltak az észak-magyarorszá­giak várakozásai, és viszony­lag pesszimisták az Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon élők. rá Németországban vevőt. A terménytárolást azért támogat­juk. hogy akkor tudják eladni a gazdák a termést, amikor a legjobb árat kapják ért. De ösztönözni szeretnénk a szőlő és gyümölcsültetvények újra­telepítését is. Az lenne jó. ha nem mindenki almában gon­dolkodna: a szilva, a dió, a meggy, a bogyósok ma már sokkal piacképesek mint a lé­alma. - Mi vár a mostanában is­mét válsággal küzdő állat­tenyésztésre? - Ezen a téren meg kell vál­toztatnunk a taktikánkat. Jó ideig nem hozhatunk be mar­hahúst, így idehaza kell meg­alapozni a hústermelést. Ser­tésből továbbra is nagy export­őrök lehetünk, évi 6 millió disznó hízlalására lesz ezután is szükség. Nagy jövő előtt áll­hat a feledésbe merült nyúltar­tás: ma 4 millió állatot expor­tálunk évente, pedig akár tíz­milliót is el tudnánk adni a vi­lágpiacon. - Mi lehet a jövője a ma­gyar mezőgazdaságnak? - Sokan azt mondják, ne termeljünk ennyit. Én ellenke­ző véleményen vagyok. Nem lenne jó, ha a csatlakozás után az unió baromfiudvarába ke­rülne a mezőgazdaságunk. Na­gyobb szerkezetátalakításra már nincs szükségünk idehaza, de azt látnunk kell, a csatlako­zás után már nem fogjuk tudni növelni a termőterületeinket. Ezért most kell a pozícióinkat megerősíteni. Rcrfai Gábor nak az ügyfelek. Az új lakást építő, vásárló házaspároknak és a gyermeküket egyedül nevelőknek ez év február el­sejétől a korábbi 6,5 száza­lék helyett éves szinten 6,2 százalékos kamat mellett nyújt kiemelt állami támoga­tást élvező kölcsönt az FHB. Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy várhatóan április 1-től csökkentik újra a kamatokat a márciusi jel­záloglevél-kibocsátást köve­tően. Agrártámogatás Megkésve DM/DV-információ Boros Imre még mint meg­bízott agrárminiszter, a Pénz­ügyminisztérium és a Kül­ügyminisztérium előzetes egyetértésével aláírta a 2001. évi exporttámogatási rendele­tet, amely szerint az idén a sertéshús kivitele is támoga­tásban részesül - tájékoztat­ta a Földművelési és Vidék­fejlesztési Minisztérium az MTI-t. A rendelet előrelátha­tólag április első hetében lép hatályba. A miniszter aláírta a vá­gósertés termelésének minő­ségi támogatásáról szóló ren­deletet is, amely március 1 -jé­től visszamenőleg érvényes. E szerint az S és az E minő­ségű vágósertés támogatása kilogrammonként 20 forint, míg az U minőségű sertésé 15 forint. A rendelet az S és az E minőségű vágóállat idei irányárát kilogrammonként 361 forintban, az U minősé­gűét 345 forintban állapítja meg. A minőségi vágómarha termelést az I. és II. fajtacso­portban kilogrammonként 12 forinttal támogatja a tárca az idén. A I. fajtacsoportra vonatkozó irányár 310 forint, a II.-ra pedig 270 forint. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 422.99 Ausztrál dollár 145.94 Cseh korona 7.71 Dán korona 35.69 Euró 266.47 Luxemburgi franki 100) 660.56 Finn márka 44.82 Francia frank 40.62 Görög drachma! 100) 78.20 Holland forint 120.92 ír font 338.35 Német márka 136.24 Olasz líra( 1000) 137.62 Osztrák schilling 19.37 Portugál escudo( 100) 132.91 Spanyol peseta! 100) 160.15 Japán yen(100) 243.69 Kanadai dollár 188.89 Lengyel zloty , 71.63 Norvég korona 32.51 Svájci frank 173.11 Svéd korona 29.11 Szlovák korona 6.10 USA dollár 291.70 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Borúlátó alföldiek és dél-dunántúliak Változatlan várakozások A lakosság bizalmi indexének alakulása Forrás: GKI Rt., Szonda Ipsos Magyarország hét régiója gyeiben, s kissé romlottak a közül háromban kissé javultak várakozások Dél- és Nyugat­a lakosság várakozásai: emel- Dunántúlon/ valamint Észak­kedett a bizalmi index Közép- Magyarországon. így febru­Magyarországon és Észak-Al- árban a közép- és, nyugat-du­földön. Nem változott a muta- nántúli, valamint a központi tó értéke az Alföld déli me- régióban élő háztartások vol­Csökkenő lakáshitelkamat

Next

/
Thumbnails
Contents