Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 16. ÜNNEP 7 Faültetés az emlékparkban Tisztelgés a múlt hőseinek A közös jövő szimbólu­maként, a remény záloga­ként ültettek fát közjogi és egyházi méltóságok, szerve­zetek és magánszemélyek a márciusi 15-i ünnepi prog­ram keretében Ópusztasze­ren. A keresztény magyar ál­lam millenniuma, valamint az 1848-as forradalom tisz­teletére - az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban - összegyűlt vendé­gek először az ifjúsági liget­ben, a megye közép- és felsőfokú intézményeit kép­viselő diákjainak faültetésén vettek részt. A közönség ez­után a monumentális Arpád­emlékmúhöz vonult, ahol a Kistelek Művészeti Iskola fúvósainak és az Árpád Fe­jedelem Gimnázium tanulói­nak színvonalas ünnepi műsora idézte fel az egykori szabadságharc hőseinek em­lékét. Nagy László, a park igazgatója beszédében ki­emelte: nem csak elődeink szabadságért vívott küzdel­mére kell most emlékezni, hanem a jövőbe vetett hitet is erősíteni kell a lelkekben. Ezt fejezi ki az ez alkalom­mal elültetett ötven fa is. Hasonló gondolatokat fogal­mazott meg az ökumenikus kápolna mellett fát ültető Gyulai Endre katolikus püs­pök, Nagy László reformá­tus és Káposzta Lajos evan­gélikus püspökhelyettes. A tekintélyes egyházi méltósá­gok - a Biblia egyes részle­teivel - az emberek önma­gukkal szembeni, illetve egymás iránti erkölcsi fe­lelősségének fontosságára, valamint a nemzeti tudat to­vábbi erősítésére is felhívták a jelenlévők figyelmét. A ha­táron túli magyarok nevében az Erdélyből érkezett Csűri István református lelkész pe­dig a Kárpát-medencében élő, illetve a világban szét­szóródott magyarság közös gyökereinek ápolását hang­súlyozta. Az ünnepi rendez­vény befejezéseként Dömö­tör János művészettörténész megnyitotta Berki Viola festőművész kiállítását. N. R. J. Az 1848-as szabadságharc hőseit idézték a kisteleki gimnázium tanulói. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kitüntetettek Budapest (MTI) Kiemelkedő tudományos pályamunkájáért 26 fiatal ku­tató részesült az idén Akadé­miai Ifjúsági Díjban, a kitün­tetetteket Kroó Norbert, az akadémia főtitkára szerdán köszöntötte az MTA székhá­zában. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára által 1972-ben alapított elismerést minden esztendőben március 15-e alkalmából adják át. A díjazottak a tudomá­nyos élet szinte teljes kö­réből, a társadalomtudomá­nyok, az élettudományok, va­lamint a matematika- és ter­mészettudományok terüle­téről kerülnek ki. Az Akadémiai Ifjúsági Dí­jat az élettudományok terüle­tén - többek között - Csonka Erika (a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet Ph.D. hallgatója) és Szilágyi András (a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Inté­zet tudományos munkatársa) nyerte el. A matematika- és termé­szettudományok területén ­többek között - Balázsik Ka­talin (az MTA-SZTE Organi­kus Katalízis Kutatócsoport tudományos munkatársa) és Kiss Erzsébet (az MTA­SZTE Biokoordinációs Ké­miai Kutatócsoport tudomá­nyos segédmunkatársa) kapta meg a díjat. • A magyar művészetre gondolva semmi okunk nincs a kishitűségre, sőt méltán vagyunk büszkék arra - han­goztatta Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere a március 15-e al­kalmából adományozott mű­vészeti díjak átadásakor szer­dán Budapesten, az Iparmű­vészeti Múzeumban tartott ünnepségen. A kulturális mi­niszter köszöntőjében hang­súlyozta: amikor a magyar művészetről beszélünk, egyre inkább és egyre fontosabb, hogy az egész nemzet művé­szetében gondolkodjunk. A kuratórium javaslata alapján a nemzeti kulturális örökség minisztere Harango­zó Gyula-díjat adományozott - többek között - Nagy Al­bert koreográfusnak, a Sze­ged Táncegyüttes vezetőjé­nek. Jászai Mari-díjat adomá­nyozott - többek között - Ja­kab Tamásnak, a Szegedi Nemzeti Színház színművé­szének. Jutalmazott rendőrök A belügyminiszter az 1848­as forradalom és szabadság­harc 153. évfordulója alkal­mából szolgálata példamutató teljesítéséért rendőrségi főta­nácsos címet adományozott dr. Molnár Imre ezredesnek, a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi igaz­gatójának. Soron kívül őr­naggyá léptette elő Szabó Já­nos századost. A belügymi­niszter hét rendőrnek szolgá­lati jelet, míg Kovács Sándor­né közalkalmazottnak emlék­tárgyat adományozott. Az országos rendőr-főka­pitány dr. Fülöp Zoltán őrna­gyot és Csányi Illés őrnagyot alezredessé, Paksi Zsolt száza­dost őrnaggyá, Györgyi Ba­lázs hadnagyot főhadnaggyá léptette elő. Kiemelkedő mun­kája elismeréséül dicséretben és jutalomban részesítette Pap­ái András századost és Köles Attila főhadnagyot. Az Országos Rendőr-főka­pitányság közbiztonsági főigazgatója dicséretben ré­szesítette dr. Tóth Lajos ezre­dest, a CSMRFK közbiztonsá­gi igazgatóját. Dr. Lukács János megyei főkapitány főmunkatársi cí­met adományozott Dobó Zol­tánná közalkalmazottnak. Fi­csór Lajos és Nagy Sándor Zsolt zászlóst törzszászlóssá, Fülöp Orsolya, Vágfalvi Atti­la, Muhari Kornél törzsőrmes­tereket és Magda Zoltán. Dá­vid József, Halmai Zoltán. Ko­zák Tibor, Szalai Tibor fő­törzsőrmestereket zászlóssá léptette elő. A főkapitányság szakmai munkájának elisme­réseként díszkardot adomá­nyozott dr. Vámosi Lukács­nak, és tárgyjutalomban része­sítette Burány Lászlóné közal­kalmazottat. A főkapitányság vezetője további 37 munka­társát részesítette dicséretben és jutalomban az ünnep alkal­mából. K. B. r*n \ Újság, j könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, , meghívó, névjegy, IGÉNYES ' i KIVITELBEN: i 1^2/466-847^! Csaknem százan gyűl­tek össze azon a bensőséges megemléke­zésen, amelyet szerdán este rendeztek Szabad­kán a Nyitott távlatok elnevezésű civil szerve­zet rendezésében. A pi­ros-fehér-zöld kokárdás közönség előtt az 1848­as szabadságharcról tartottak előadások után szavalat követke­zett, majd alkalmi fog­adással zárult az első ilyen jellegű ünnepség. Kudlik Gábor, a Nyitott távlatok vezetője ünnepi kö­szöntőjében először örömé­nek adott hangot, hogy ma már egy ilyen egyesülés is szabadon emlékezhet meg történelmünk jeles dátumá­ról. Szabadkán, ahol évszá­zadok óta békésen él egymás mellett a magyar, a német, a szerb, a horvát, az elmúlt másfél évtized ismert esemé­nyei megmételyezték ezt az együttélést. Ebből adódik, hogy a szerda esti emlékező ünnepségre sem jöttek el (egyetlen kivétellel) a szerb nemzetiségű meghívottak. Azok viszont, akik jelen vannak a nemzeti ünnep előestéjén, büszkék a hova­ják, s ezen munkálkodnak maguk és munkatársaik a többnemzetiségű környezet­ben. Utána Kóczi András, a he­lyi Kosztolányi Dezső Gim­názium történelem tanára tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást az 1848/49-es forradalmi eseményekről, az azt követő időszak megtorlá­sairól. Beszélt arról is, hogy a szabadságharcnak milyen hatása volt a Közép-Európá­ban élő nemzetekre és ki­sebbségekre, s történelmi fejtegetéseit a trianoni ka­tasztrófának az említésével zárta. A rövid, bensőséges ün­nepségen, melyen a többi között megjelent Somlói László, hazánk belgrádi nagykövetségének alkonzul­ja is. Kalmár Teodóra, csan­tavéri diáklány, a szabadkai gimnázium 3. osztályos ta­nulója, elszavalta Petőfi Sán­dor Nemzeti dal című versét. Az ünnepség végén Stefani­ga Szilárd, a Vajdasági Ma­gyarok Ifjúsági Szövetsége szegedi tagozatának elnöke, magyar nemzetiszínű zászlót adott át Kudlik Gábornak, a szabadkai Nyitott távlatok egyesülés vezetőjének. Kisimre Ferenc Szeged a pénzügyminiszterrel ünnepelt „Nem kaptunk ajándékot" Ünnepi táncszinpad a múzeum előtt. (Fotó: Karnok Csaba) Akárcsak 1848-ban, ma is a polgárosodás a magyar nemzet legfőbb célja - vélte ünnepi be­szédében Bartha László polgármester. Március 15-én több ezres tömeg hallgatta a múzeum lépcsői előtt a város központi ünnepségének vezérszónokát, a közel­múltban kinevezett Var­ga Mihály pénzügymi­nisztert. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 153. évfordu­lóján megrendezett szegedi ünnepség térzenével, s a Szőreg és Vidéke Lovas Egyesület huszárainak bevo­nulásával kezdődött tegnap délelőtt. A Himnusz elhang­zása után Bartha László pol­gármester üdvözölte az ün­neplőket. A város első em­bere leszögezte: bár a forra­dalom elbukott, a felkelés jövőre gyakorolt hatása ma is érezhető. Bartha szerint a márciusi ifjaknak, és a sza­badságharc hőseinek kö­szönhető, hogy a kiegyezés korában „városunk is hét­mérföldes léptekkel gyara­podott". Ehhez fogható fejlődés csak manapság ta­pasztalható, hiszen a mai magyar felelős kormány 1848 örökségét megőrizve, a másfél évszázada kitűzött célokért, elsősorban a nem­zet polgárosodásáért tevé­kenykedik. „Soha semmit nem kap­tunk ajándékba a sorstól" ­utalt a magyar nép küzdel­mes évszázadaira Varga Mi­hály pénzügyminiszter, a szegedi központi ünnepség díszvendége. A kormány nem véletle­nül választotta az ország kö­zéptávú fejlődését összegző program nevét. A Széche­nyi-terv ugyanis annak az országépítő munkának a mai megvalósulása, melyet 1848-ban is elképzeltek a polgárok. A pénzügyminisz­ter szerint - igaz, ma is szá­mos nehézséggel küzdve ­de könnyebb helyzetben van a magyar nép, mint másfél évszázada, ezért a tervek megvalósításának sikere csak a nemzettől függ. Az ünnepség a Szegedi Nemzeti Színház és a Hóra Színház művészeinek műso­rával folytatódott, majd az ünneplő tömeg Kossuth La­jos Klauzál téri szobra előtt tisztelgett. • Több éves szünet után is­mét rendeztek március 15-i ünnepséget Deszken. A megemlékezés - amelyet a Falunkért Egyesület szerve­zett - tegnap délelőtt a desz­ki Faluház előtti zászlófel­vonással kezdődött, majd a község civil szervezeteinek kulturális műsorát tekinthet­tek meg az érdeklődők a Fa­luház színháztermében. Március 15-én kiállítások is nyíltak Deszken. A Falun­kért Egyesület megalakulá­sának, s e szervezet gondo­zásában kiadott Deszki Hír­nök alapításának 10. évfor­dulója alkalmából elkészült összeállítást, valamint a Nagycsaládosok Egyesülete által meghirdetett gyermek­rajz pályázat legszebb alko­tásait nézhették meg a desz­kiek. • Az 1 848/49-es forrada­lomra és szabadságharcra emlékeztek március 14-én, szerdán Csongrád megye egyik legnagyobb cégénél, a Tisza Volán Rt.-nél is. A tár­saság szegedi, Bakay Nán­dor utcai központjában tar­tott ünnepségen dr. Szeri Ist­ván vezérigazgató mondott beszédet, majd - a hagyo­mányokhoz híven - kitünte­tések átadására került sor. Az „Év gépjárművezetője" címmel Horváth Márton szegedi autóbuszvezetőt ju­talmazták, az „Év karbantar­tója" Moór László autóvilla­mossági műszerész, műhely­gépkocsi-vezető lett. Az „Év vezetője" kitüntetést Dobos Tamás fejlesztési és jár­műfenntartási irodavezető vehette át, míg az „Év admi­nisztrátora" címmel Vörös Istvánná kereskedelmi ve­zető munkáját ismerték el. Szabadkai megemlékezés A testvérvárosi ünnepi megemlékezés szónokai (balról jobbra): Molnár Verona, Kocsis Mihály, Kudlik Gábor, Weiss Rudolf, Kalmár Teodóra (verset szaval) és Kóczi András. (Fotó: Miskolczi Róbert) tartozásukra, s nagy biza­lommal tekinthetnek a jövő elé, mert a demokratizálódá­si folyamat már elindult a ju­goszláv társadalomban, s ha ehhez ők is tevőlegesen hoz­zájárulnak, megvalósulhat az álmuk: az építő békés közös­ség, mondotta Kudlik. Mol­nár Verona, a vállalkozó klub elnöke. Kocsis Mihály, az Ivo Lola Ribar általános iskola igazgatója, Weiss Ru­dolf, a német népi szövetség elnöke, Hegedűs Attila, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Szövetség elnöke szólt az egybegyűltekhez. Egybe­hangzóan azt hangsúlyozták, hogy a nemzeti ünnepen azt az üzenetet kell elfogadniuk, amely a népek egyenrangú­ságát és egységét sugallja. Ok mindannyian ezt kíván-

Next

/
Thumbnails
Contents