Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 1. CSONGRÁD MEGYE 3 A szakemberek is csak a sajtóból értesültek a balesetről Védtelen magyar folyók Hiába tettek meg mindent a halászok a Tisza újjáélesztéséért, most mégis újra félteniük kell a szőke folyót. (Fotó: Miskolczi Róbert) n Tudnánk róla" A Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatalban úgy tudják, az Aranyosba és onnan a Marosba pénteken kerúlt mérgező ipari víz még a folyó felső szakaszán, az országhatáron kívül teljesen felhígult, így a Ma­gyarországi szakaszon már nem volt számottevő a jelenléte. Kár közös monitoring rendszer még nem üzemel, a kormánybiztosi hivatalban úgy vélik, a ro­mán féltől értesültek volna arról, ha ismét komoly szennyezés fenyegetné a Marost és a Tiszát. Az el­múlt néhány hónap romániai szennyezéseiről ugyanis mindig pontos és gyors felvilágosítást kapott a magyar fél - tudtuk meg Moncskó Évától, Gönczy János kormánybiztos szóvivőjétől. Füstös Gábor, a hivatal halászati szakreferense napi kapcsolatban van a halászokkal, de nem tud arról, hogy a Maro­son vagy Szeged térségében halpusztulást észleltek volna a napokban. K. G. jegyzet Újra itthon M eglepődtem. Elvégre hazánkban rövid ideig minden úgy haladt, ahogy azt én egy EU-tag­ságra törekvő, korrekt jogviszonyok és törvények kö­zött működő, fejlett országban elképzelem. Történt, hogy Fekete Angyal Tímea saját bevallá­sa szerint átsegített a túlvilágra vagy negyven embert, akikből húsznak a nevére is emlékezett. A rendőrség felderítette az ügyet, előállította, kihallgatta, majd előzetes letartóztatásba helyezte Fekete Angyal Tíme­át. Ezt követően pedig Mikola István egészségügyi miniszter bezáratta az érintett intézmény belosztályát, és ANTSZ-vizsgálatot rendelt el az ország vala­mennyi kárházára. Eddig mindent értettem, kivéve Tímeát. Elvégre ki az a beteg, aki az adott körülmények között moso­lyogva bízott volna feléjiülésében Fekete Angyal Tí­mea exmunkahelyén. És az sem tűnt számomra üres frázisnak, hogy csak egy átfogó vizsgálattal lehet va­lamelyest visszanyerni az emberek amúgy is romok­ban heverő bizalmát, és megőrizni (szintén csak vala­melyest) az egészségügyi dolgozók presztízsét. Igazából azon sem lepődtem meg, hogy a miniszter így döntött, ahelyett, hogy azon nyomban lemondott volna. Miként a Nyíró' Gyula Kórház igazgatója sem érezte úgy, hogy folt esett a fehér köpenyén. Elvégre a felelősségről sokkal szívesebben prédikálunk, mint vállaljuk azt. Az első nagyot akkor nyeltem, amikor egy orvos azt nyilatkozta: isteni szerencse, hogy nem az ő rész­legén történt hasonló eset. Azóta sűrűsödnek az ese­mények, mint halálesetek a Nyírő belosztályán. Meg­jelent a sztárügyvéd, aki fűnek-fának nyilatkozza, hogy Fekete Angyalka Tímeának módosítani kell a vallomását. (Ő egyébként még nem módosította.) Merthogy félreértelmezte a rendőr kérdéseit. Meg kü­lönben is: a nővér csak „lehetségesnek" és „elképzel­hetőnek" tartotta, hogy a kezelése okozta a halált. Mi több, a hazugságvizsgáló szerint is 30-50 százalékban felelős a halálesetekért. Aztán kinyitotta a száját a főváros is. A kettős sze­repe óta egyre gyakrabban szereptévesztésben lévő főpolgármester szolidaritását fejezte ki a Nyírő kór­ház dolgozóival, és azt javasolta az egészségügyi mi­niszternek, hogy gyorsan kérjen bocsánatot az ország összes orvosától. Kiderült, haragszik a Nyírő kórház főigazgatója is. Nem magára. A miniszterre. No meg természetesen a kotnyeleskedő médiára, melyet rette­netesen elítélhető módon foglalkoztat negyven ember halála. £ Itelt még egy nap, és az Országgyűlés Egészség­ügyi és Szociális Bizottsága hiába várta az ANTSZ főorvosát. A szakbizottság ugyanis éppen ar­ra az időpontra beszélt meg vele randevút, amikorra az egészségügyi miniszter. Eközben a budapesti főpolgármester-helyettes asszony bejelentette, hogy a belosztály bezárása felesleges volt és riadalmat oko­zott, de nagyot. Meg hogy fontolgatják: beperlik 3,6 millióra a minisztériumot, mert ekkora bevételtől esett el a fővárosi tulajdonban lévő intézmény az ide­iglenes bezárás miatt. Eddigre teljesen megnyugodtam. Itthon vagyok. A Fekete Angyal után Nyit a kórhá Saját kérésükre kap­tak csak felvilágosítás romániai társszerveiktől a magyar vízügyi és környezetvédelmi ható­ságok az elmúlt pénte­ken, az Aranyos folyón történt balesettel kap­csolatban. A vizbe került savas, vastartalmú fo­lyadék ugyanis - bár a szennyezés helyszínén halpusztulást is okoztak - a magyar határt elérve a Marosban már ve­szélytelen koncentráció­ra hígult fel. A szakem­berek szerint az Ara­nyos vizgyüjtőjénél hul­lott csapadék miatt bár­mikor megismétlődhet a baleset. A Marosban már Gyula­fehérvárnál sem volt mér­hető az elmúlt pénteken a ro­mániai Rosia Poiana mellett az Aranyosba került savas, vastartalmú, mérgező folya­dék számottevő jelenléte a vízben. Az ipari szennyvíz egy vállalat derítőjéből ke­rült a folyóba. Bár a tavalyi „ciánkatasztrófához" hason­latos tragédia most nem tör­tént, az eset jól példázza: a magyarországi folyók ha­sonlóképpen védtelenek a Romániából érkező szennye­zésekkel szemben, mint vol­tak tavaly februárban. Először magunk is a saj­tóból értesültük az újabb ro­mániai szennyezésről, majd telefonon érdeklődtünk a ro­mán társszerveknél, ahol megerősítették információin­kat - mondta dr. Gyapjas József, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Igazgató­ság vezetője. A szakem­bertől megtudtuk: már hiva­talosan is kérvényezték a ro­mán hatóságoknál, hogy erősítsék meg értesüléseiket, amelyek szerint az Aranyos­ba került szennyezés annyira felhígul, mire a Maroson el­éri a magyar határt, hogy mérhető sem lesz. Dr. Gyap­jas József leszögezte: súlyo­sabb szennyezés esetén sem tehetnének sokat a vízügyi és környezetvédelmi szak­emberek a Maros ötven kilo­méteres magyar szakaszán. A hasonló szennyezéseket ugyanis csak a kis vízhoza­mú vízfolyásokon lehet megállítani, méghozzá úgy, hogy a szennyezett vizet vésztározókba terelik, és ott kezelik. Ezek a vésztározók azonban nem épültek meg Romániában a tavalyi cián­szennyezés óta. Ennek ellen­ére az Atiköfe igazgatója úgy véli: tovább javult a kapcsolat a két ország kör­nyezetvédelmi szervei kö­zött. Múlt hét végén ismét az erdélyi Aranyos folyó szeny­nyeződéséről számoltak be a romániai hírügynökségek és a televízió. A szennyezőfor­rás ezúttal az aranyosgyéresi Sodronyipari Vállalat volt, ahonnan február 22-én né­hány percig tartó, nehézfé­meket tartalmazó ipari vízs­zivárgást jeleztek a szakem­berek. Két héttel korábban ammóniaszennyezés jutott a közép-erdélyi folyóba, mely a Marosba ömlik, s így bár­milyen, nagyobb mérvű szennyeződése a dél-ma­gyarországi Tisza-térségre is „Csak a román vízügyes kollégákkal fönntartott jó kapcsolatnak köszönhetjük, hogy tájékoztatást kaptunk az Aranyos és Maros folyók szennyezéséről" - mondta Török Imre György, az Al­só-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, aki a lapunkban olvasott a tör­téntekről. Magyarország és Románia között ugyan Tria­non óta létezik határvízi egyezmény, ám a rendkívüli eseményekről csak akkor kötelező tájékoztatni a má­sik felet, ha a történtek hatá­sa a határszelvényre is kiter­jed. Ezen felül az időközben többször módosított, ám a szakemberek szerint már kihat. Az Aranyos szennye­ződésével egy időben hason­ló balesetet jelentettek a dél­erdélyi Kudzsír városából is. Itt is ipari víz szennyezte a Kudzsír-patakot, amely szintén a Maros folyóba öm­lik. A szennyeződések ezúttal nem okoztak halpusztulást, azonban gyakoriságuk min­denképpen feltűnő. A kör­nyezetszennyezés kérdése a tavaly került a romániai köz­vélemény, a romániai médi­ák érdeklődésének homlok­terébe. A Tisza szennyező­dése volt az, amely szembe­igen elavultnak tekinthető megállapodás csupán a vi­zek „közös érdekű szaka­szaira", s nem az egész víz­gyűjtőre terjed ki. Ez annyit jelent, hogy például a Maros folyó Arad fölötti vonala már kívül esik a „közös ér­dekű" zónán. A román vízügyes szak­emberek szerint az Aranyos­ból a Marosba ömlő szeny­nyezett víz már Torda és Gyulafehérvár között annyi­ra fölhígult, hogy az alsóbb folyószakaszon nem jelent komoly veszélyt. Az utóbbi állítást igazolják a Maros gyulafehérvári szelvényéből vett vízminták elemzésének eredményei. Török Imre Györgytől azt sítette a román hatóságokat és a közvéleményt az ország határokon túlnyúló környe­zetvédelmi felelősségére. Azóta rendkívül megsoka­sodtak a román médiákban a környezeti balesetekről, ka­tasztrófákról szóló jelenté­sek. A moldvai Szeret folyó (melynek partja mentén több ősi csángó község található) szennyeződése a tiszai ka­tasztrófához mérhető hal­pusztulást okozott, február közepén pedig az olténiai nagyváros, Krajova vegyipa­ri kombinátja, a Doljchim szivárogtatott nagy mennyi­is megtudtuk, hogy évek óta készen áll az új kormánykö­zi vízgazdálkodási egyez­mény tervezete, amelyet az uniós normáknak is megfe­lelő, Helsinkiben elfogadott vízügyi konvenció szellemé­ben fogalmaztak meg. Esze­rint a felek vészjelzési köte­lezettsége az egész víz­gyűjtő területre vonatkozik. Tehát bármely távoli mel­lékfolyóba, vagy patakba kerül szennyeződés, arról azonnal értesítik az „alvízi" szomszédot, vagyis azt az országot, ahová az érintett folyó leereszkedik. Az új vízgazdálkodási egyezmény a vízgazdálko­dás minden területére (árvíz, vízkészlet és -minőség, jelzőrendszer, stb.) kiterjed. Aláírása azonban már nem a szakminisztériumon, hanem a magyar-román külpolitika alakulásán múlik - össze­gezte véleményét a szakem­ber. Az Aranyos szakaszon­ként halott folyó, élővilága csak egy-egy nagyobb ár­adás alkalmával élénkül meg - hangsúlyozta Makrai László, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal sze­gedi irodavezetője. A szak­ember szerint ennek oka nem más, mint a vízfolyás mellett működő számos, környezetszennyező tevé­kenységet végző ipari válla­lat. Makrai László azt is el­mondta: már haltetemeket is találtak a Maros magyaror­ségű ammóniát a Zsil folyó­ba. A környezetvédelmi hi­vatal mérései szerint az am­móniakoncentráció a megen­gedett maximális szint tíz­szeresére növekedett, s ez szintén nagyarányú halpusz­tuláshoz vezetett. A szeny­nyezés emberi megbetegedé­seket is eredményezett, ugyanis a folyó menti falvak lakói közül többen mérgezett haltetemet fogyasztottak, amelynek nyomán kórházi kezelésre szorultak. A hatóságok ezúttal gyor­san léptek. A Környezetvé­delmi Minisztérium még az­szági szakaszán, bár nem bi­zonyított az összefüggés a baleset és a jelenség között. Rendkívül csalódottak az őstermelő halászok - szö­gezte le Gulyás Antal, a Ti­sza Halászati Szövetkezet el­nöke. A szakember szerint a tavalyi ciánszennyezés miatt rendkívül rossz tavalyi esz­tendőt zártak a halászok, akik ráadásul a beígért segít­ségnek csak egy részét kap­ták meg. A megyei halászok a ciánszennyezést követően részt vettek a károk felbe­csülésében, a tavasszal meg­kezdett, a kormánybiztosi hivatal által felügyelt halte­lepítésekben, az árvíz után az ártéri ivadékmentésben. Re'ménykedtek abban, hogy hosszútávon újra megéri majd a Tiszán dolgozni. Az újabb és újabb szennyezések következtében azonban rá kellett jönniük: a magyaror­szági folyók, közöttük a fel­vízi ország, Románia miatt az egyik legveszélyeztetet­tebb Tisza ugyanolyan véd­telen, mint volt tavaly, a tra­gikus ciánszennyezés idején. A halászok jól tudják: pusz­tán szerencse dolga, hogy a mostani mérgezés csak Ro­mániában okoz halpusztu­lást, és talán nem is lesz mérhető a Maros és a Tisza vizében. Annak, hogy meg­ismétlődjön a tavalyi öko­katasztrófa, ugyanilyen esé­lye van. Kéri Barnabás -Nyilas Páter nap leállíttatta a Doljchim szennyező részleteit, me­nesztették a vezérigazgatót és a műszaki igazgatót, Adri­án Nastase kormányfő pedig vizsgálatot indított a megye prefektusa ellen, mivel az reggel kilenc helyett csak délben jelentette a kormány­nak a környezeti balesetet. Úgy tűnik, a Nastase-kabinet példát kíván statuálni annak érdekében, hogy mindenki számára bizonyítsa: Romá­nia komolyan veszi a kör­nyezetszennyezés kérdését. Bakk Miklás (Krónika. Kolozsvár) Budapest (MTI) A szakfelügyeleti vizsgá­lat nem állapított meg a bu­dapesti Nyírő Gyula Kórház 1. számú belgyógyászatán olyan szabálytalanságot, amely az osztály működésé­nek további felfüggesztését indokolná - közölte Lun Ka­talin, az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) Fővárosi In­tézetének vezetője. Az ÁNTSZ az úgynevezett Fe­kete Angyal-ügy miatt foly­tatott vizsgálatot a kórház belgyógyászati osztályán, miközben annak működését felfüggesztette. Lun Katalin közölte: az ÁNTSZ szerdától visszavon­ja az osztály működését fel­függesztő határozatát. A fővárosi tiszti főorvos tájé­koztatása szerint az ÁNTSZ az ellenőrzés során néhány belső szabályozási hiányos­ságot tárt fel. Mint mondta, a vizsgálatot követően az ÁNTSZ olyan szabályozá­sok elkészítését írta elő, amelyek pontosan rögzítik egyes ellenőrzések rendjét, például az éjszakás nővéri munka fölött. Ismét kész a betegek fo­gadására a budapesti Nyírő Gyula Kórház I. számú bel­gyógyászata, mivel az osz­tály működését felfüggesztő határozatot visszavonta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Fővárosi Intézeté­nek vezetője - közölte Ta­kács Gábor, az intézmény főigazgatója. Hangsúlyozza: az ÁNTSZ vizsgálatát nem kifogásolja, mert az jogszerű és elvárha­tó volt egy ilyen „sajnálatos esemény" kapcsán. A fő­igazgató közlése szerint a kórház jogi személy és nem kizárt, hogy „a jó hírnév vé­delméhez fűződő személyi­ségi jog megsértése miatt" keresettel élnek. - Szem­élyes jó hírem lejáratását is kívánom orvosolni - fűzte hozzá Takács Gábor. A folyó menti falvakban mérgezett haltetemet fogyasztottak A román kormány példát statuál

Next

/
Thumbnails
Contents