Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 1. CSONGRÁD MEGYE 3 A szakemberek is csak a sajtóból értesültek a balesetről Védtelen magyar folyók Hiába tettek meg mindent a halászok a Tisza újjáélesztéséért, most mégis újra félteniük kell a szőke folyót. (Fotó: Miskolczi Róbert) n Tudnánk róla" A Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatalban úgy tudják, az Aranyosba és onnan a Marosba pénteken kerúlt mérgező ipari víz még a folyó felső szakaszán, az országhatáron kívül teljesen felhígult, így a Magyarországi szakaszon már nem volt számottevő a jelenléte. Kár közös monitoring rendszer még nem üzemel, a kormánybiztosi hivatalban úgy vélik, a román féltől értesültek volna arról, ha ismét komoly szennyezés fenyegetné a Marost és a Tiszát. Az elmúlt néhány hónap romániai szennyezéseiről ugyanis mindig pontos és gyors felvilágosítást kapott a magyar fél - tudtuk meg Moncskó Évától, Gönczy János kormánybiztos szóvivőjétől. Füstös Gábor, a hivatal halászati szakreferense napi kapcsolatban van a halászokkal, de nem tud arról, hogy a Maroson vagy Szeged térségében halpusztulást észleltek volna a napokban. K. G. jegyzet Újra itthon M

eglepődtem. Elvégre hazánkban rövid ideig minden úgy haladt, ahogy azt én egy EU-tagságra törekvő, korrekt jogviszonyok és törvények között működő, fejlett országban elképzelem. Történt, hogy Fekete Angyal Tímea saját bevallása szerint átsegített a túlvilágra vagy negyven embert, akikből húsznak a nevére is emlékezett. A rendőrség felderítette az ügyet, előállította, kihallgatta, majd előzetes letartóztatásba helyezte Fekete Angyal Tímeát. Ezt követően pedig Mikola István egészségügyi miniszter bezáratta az érintett intézmény belosztályát, és ANTSZ-vizsgálatot rendelt el az ország valamennyi kárházára. Eddig mindent értettem, kivéve Tímeát. Elvégre ki az a beteg, aki az adott körülmények között mosolyogva bízott volna feléjiülésében Fekete Angyal Tímea exmunkahelyén. És az sem tűnt számomra üres frázisnak, hogy csak egy átfogó vizsgálattal lehet valamelyest visszanyerni az emberek amúgy is romokban heverő bizalmát, és megőrizni (szintén csak valamelyest) az egészségügyi dolgozók presztízsét. Igazából azon sem lepődtem meg, hogy a miniszter így döntött, ahelyett, hogy azon nyomban lemondott volna. Miként a Nyíró' Gyula Kórház igazgatója sem érezte úgy, hogy folt esett a fehér köpenyén. Elvégre a felelősségről sokkal szívesebben prédikálunk, mint vállaljuk azt. Az első nagyot akkor nyeltem, amikor egy orvos azt nyilatkozta: isteni szerencse, hogy nem az ő részlegén történt hasonló eset. Azóta sűrűsödnek az események, mint halálesetek a Nyírő belosztályán. Megjelent a sztárügyvéd, aki fűnek-fának nyilatkozza, hogy Fekete Angyalka Tímeának módosítani kell a vallomását. (Ő egyébként még nem módosította.) Merthogy félreértelmezte a rendőr kérdéseit. Meg különben is: a nővér csak „lehetségesnek" és „elképzelhetőnek" tartotta, hogy a kezelése okozta a halált. Mi több, a hazugságvizsgáló szerint is 30-50 százalékban felelős a halálesetekért. Aztán kinyitotta a száját a főváros is. A kettős szerepe óta egyre gyakrabban szereptévesztésben lévő főpolgármester szolidaritását fejezte ki a Nyírő kórház dolgozóival, és azt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy gyorsan kérjen bocsánatot az ország összes orvosától. Kiderült, haragszik a Nyírő kórház főigazgatója is. Nem magára. A miniszterre. No meg természetesen a kotnyeleskedő médiára, melyet rettenetesen elítélhető módon foglalkoztat negyven ember halála. £

Itelt még egy nap, és az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága hiába várta az ANTSZ főorvosát. A szakbizottság ugyanis éppen arra az időpontra beszélt meg vele randevút, amikorra az egészségügyi miniszter. Eközben a budapesti főpolgármester-helyettes asszony bejelentette, hogy a belosztály bezárása felesleges volt és riadalmat okozott, de nagyot. Meg hogy fontolgatják: beperlik 3,6 millióra a minisztériumot, mert ekkora bevételtől esett el a fővárosi tulajdonban lévő intézmény az ideiglenes bezárás miatt. Eddigre teljesen megnyugodtam. Itthon vagyok. A Fekete Angyal után Nyit a kórhá Saját kérésükre kaptak csak felvilágosítás romániai társszerveiktől a magyar vízügyi és környezetvédelmi hatóságok az elmúlt pénteken, az Aranyos folyón történt balesettel kapcsolatban. A vizbe került savas, vastartalmú folyadék ugyanis - bár a szennyezés helyszínén halpusztulást is okoztak - a magyar határt elérve a Marosban már veszélytelen koncentrációra hígult fel. A szakemberek szerint az Aranyos vizgyüjtőjénél hullott csapadék miatt bármikor megismétlődhet a baleset. A Marosban már Gyulafehérvárnál sem volt mérhető az elmúlt pénteken a romániai Rosia Poiana mellett az Aranyosba került savas, vastartalmú, mérgező folyadék számottevő jelenléte a vízben. Az ipari szennyvíz egy vállalat derítőjéből került a folyóba. Bár a tavalyi „ciánkatasztrófához" hasonlatos tragédia most nem történt, az eset jól példázza: a magyarországi folyók hasonlóképpen védtelenek a Romániából érkező szennyezésekkel szemben, mint voltak tavaly februárban. Először magunk is a sajtóból értesültük az újabb romániai szennyezésről, majd telefonon érdeklődtünk a román társszerveknél, ahol megerősítették információinkat - mondta dr. Gyapjas József, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője. A szakembertől megtudtuk: már hivatalosan is kérvényezték a román hatóságoknál, hogy erősítsék meg értesüléseiket, amelyek szerint az Aranyosba került szennyezés annyira felhígul, mire a Maroson eléri a magyar határt, hogy mérhető sem lesz. Dr. Gyapjas József leszögezte: súlyosabb szennyezés esetén sem tehetnének sokat a vízügyi és környezetvédelmi szakemberek a Maros ötven kilométeres magyar szakaszán. A hasonló szennyezéseket ugyanis csak a kis vízhozamú vízfolyásokon lehet megállítani, méghozzá úgy, hogy a szennyezett vizet vésztározókba terelik, és ott kezelik. Ezek a vésztározók azonban nem épültek meg Romániában a tavalyi ciánszennyezés óta. Ennek ellenére az Atiköfe igazgatója úgy véli: tovább javult a kapcsolat a két ország környezetvédelmi szervei között. Múlt hét végén ismét az erdélyi Aranyos folyó szenynyeződéséről számoltak be a romániai hírügynökségek és a televízió. A szennyezőforrás ezúttal az aranyosgyéresi Sodronyipari Vállalat volt, ahonnan február 22-én néhány percig tartó, nehézfémeket tartalmazó ipari vízszivárgást jeleztek a szakemberek. Két héttel korábban ammóniaszennyezés jutott a közép-erdélyi folyóba, mely a Marosba ömlik, s így bármilyen, nagyobb mérvű szennyeződése a dél-magyarországi Tisza-térségre is „Csak a román vízügyes kollégákkal fönntartott jó kapcsolatnak köszönhetjük, hogy tájékoztatást kaptunk az Aranyos és Maros folyók szennyezéséről" - mondta Török Imre György, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, aki a lapunkban olvasott a történtekről. Magyarország és Románia között ugyan Trianon óta létezik határvízi egyezmény, ám a rendkívüli eseményekről csak akkor kötelező tájékoztatni a másik felet, ha a történtek hatása a határszelvényre is kiterjed. Ezen felül az időközben többször módosított, ám a szakemberek szerint már kihat. Az Aranyos szennyeződésével egy időben hasonló balesetet jelentettek a délerdélyi Kudzsír városából is. Itt is ipari víz szennyezte a Kudzsír-patakot, amely szintén a Maros folyóba ömlik. A szennyeződések ezúttal nem okoztak halpusztulást, azonban gyakoriságuk mindenképpen feltűnő. A környezetszennyezés kérdése a tavaly került a romániai közvélemény, a romániai médiák érdeklődésének homlokterébe. A Tisza szennyeződése volt az, amely szembeigen elavultnak tekinthető megállapodás csupán a vizek „közös érdekű szakaszaira", s nem az egész vízgyűjtőre terjed ki. Ez annyit jelent, hogy például a Maros folyó Arad fölötti vonala már kívül esik a „közös érdekű" zónán. A román vízügyes szakemberek szerint az Aranyosból a Marosba ömlő szenynyezett víz már Torda és Gyulafehérvár között annyira fölhígult, hogy az alsóbb folyószakaszon nem jelent komoly veszélyt. Az utóbbi állítást igazolják a Maros gyulafehérvári szelvényéből vett vízminták elemzésének eredményei. Török Imre Györgytől azt sítette a román hatóságokat és a közvéleményt az ország határokon túlnyúló környezetvédelmi felelősségére. Azóta rendkívül megsokasodtak a román médiákban a környezeti balesetekről, katasztrófákról szóló jelentések. A moldvai Szeret folyó (melynek partja mentén több ősi csángó község található) szennyeződése a tiszai katasztrófához mérhető halpusztulást okozott, február közepén pedig az olténiai nagyváros, Krajova vegyipari kombinátja, a Doljchim szivárogtatott nagy mennyiis megtudtuk, hogy évek óta készen áll az új kormányközi vízgazdálkodási egyezmény tervezete, amelyet az uniós normáknak is megfelelő, Helsinkiben elfogadott vízügyi konvenció szellemében fogalmaztak meg. Eszerint a felek vészjelzési kötelezettsége az egész vízgyűjtő területre vonatkozik. Tehát bármely távoli mellékfolyóba, vagy patakba kerül szennyeződés, arról azonnal értesítik az „alvízi" szomszédot, vagyis azt az országot, ahová az érintett folyó leereszkedik. Az új vízgazdálkodási egyezmény a vízgazdálkodás minden területére (árvíz, vízkészlet és -minőség, jelzőrendszer, stb.) kiterjed. Aláírása azonban már nem a szakminisztériumon, hanem a magyar-román külpolitika alakulásán múlik - összegezte véleményét a szakember. Az Aranyos szakaszonként halott folyó, élővilága csak egy-egy nagyobb áradás alkalmával élénkül meg - hangsúlyozta Makrai László, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal szegedi irodavezetője. A szakember szerint ennek oka nem más, mint a vízfolyás mellett működő számos, környezetszennyező tevékenységet végző ipari vállalat. Makrai László azt is elmondta: már haltetemeket is találtak a Maros magyarorségű ammóniát a Zsil folyóba. A környezetvédelmi hivatal mérései szerint az ammóniakoncentráció a megengedett maximális szint tízszeresére növekedett, s ez szintén nagyarányú halpusztuláshoz vezetett. A szenynyezés emberi megbetegedéseket is eredményezett, ugyanis a folyó menti falvak lakói közül többen mérgezett haltetemet fogyasztottak, amelynek nyomán kórházi kezelésre szorultak. A hatóságok ezúttal gyorsan léptek. A Környezetvédelmi Minisztérium még azszági szakaszán, bár nem bizonyított az összefüggés a baleset és a jelenség között. Rendkívül csalódottak az őstermelő halászok - szögezte le Gulyás Antal, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke. A szakember szerint a tavalyi ciánszennyezés miatt rendkívül rossz tavalyi esztendőt zártak a halászok, akik ráadásul a beígért segítségnek csak egy részét kapták meg. A megyei halászok a ciánszennyezést követően részt vettek a károk felbecsülésében, a tavasszal megkezdett, a kormánybiztosi hivatal által felügyelt haltelepítésekben, az árvíz után az ártéri ivadékmentésben. Re'ménykedtek abban, hogy hosszútávon újra megéri majd a Tiszán dolgozni. Az újabb és újabb szennyezések következtében azonban rá kellett jönniük: a magyarországi folyók, közöttük a felvízi ország, Románia miatt az egyik legveszélyeztetettebb Tisza ugyanolyan védtelen, mint volt tavaly, a tragikus ciánszennyezés idején. A halászok jól tudják: pusztán szerencse dolga, hogy a mostani mérgezés csak Romániában okoz halpusztulást, és talán nem is lesz mérhető a Maros és a Tisza vizében. Annak, hogy megismétlődjön a tavalyi ökokatasztrófa, ugyanilyen esélye van. Kéri Barnabás -Nyilas Páter nap leállíttatta a Doljchim szennyező részleteit, menesztették a vezérigazgatót és a műszaki igazgatót, Adrián Nastase kormányfő pedig vizsgálatot indított a megye prefektusa ellen, mivel az reggel kilenc helyett csak délben jelentette a kormánynak a környezeti balesetet. Úgy tűnik, a Nastase-kabinet példát kíván statuálni annak érdekében, hogy mindenki számára bizonyítsa: Románia komolyan veszi a környezetszennyezés kérdését. Bakk Miklás (Krónika. Kolozsvár) Budapest (MTI) A szakfelügyeleti vizsgálat nem állapított meg a budapesti Nyírő Gyula Kórház 1. számú belgyógyászatán olyan szabálytalanságot, amely az osztály működésének további felfüggesztését indokolná - közölte Lun Katalin, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Fővárosi Intézetének vezetője. Az ÁNTSZ az úgynevezett Fekete Angyal-ügy miatt folytatott vizsgálatot a kórház belgyógyászati osztályán, miközben annak működését felfüggesztette. Lun Katalin közölte: az ÁNTSZ szerdától visszavonja az osztály működését felfüggesztő határozatát. A fővárosi tiszti főorvos tájékoztatása szerint az ÁNTSZ az ellenőrzés során néhány belső szabályozási hiányosságot tárt fel. Mint mondta, a vizsgálatot követően az ÁNTSZ olyan szabályozások elkészítését írta elő, amelyek pontosan rögzítik egyes ellenőrzések rendjét, például az éjszakás nővéri munka fölött. Ismét kész a betegek fogadására a budapesti Nyírő Gyula Kórház I. számú belgyógyászata, mivel az osztály működését felfüggesztő határozatot visszavonta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Fővárosi Intézetének vezetője - közölte Takács Gábor, az intézmény főigazgatója. Hangsúlyozza: az ÁNTSZ vizsgálatát nem kifogásolja, mert az jogszerű és elvárható volt egy ilyen „sajnálatos esemény" kapcsán. A főigazgató közlése szerint a kórház jogi személy és nem kizárt, hogy „a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése miatt" keresettel élnek. - Személyes jó hírem lejáratását is kívánom orvosolni - fűzte hozzá Takács Gábor. A folyó menti falvakban mérgezett haltetemet fogyasztottak A román kormány példát statuál