Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

Erőlködések M int zsírosbödönről a víz, úgy pörög le Torgyán­ról és párthíveiről minden, ami tőlük eltérő ál­lagú. Hiába az egykori hívek sértődött fröcsögése. Pusztába kiáltott szó a párton belüli megújulást hir­detők nyilatkozata. Fölösleges a Fidesz kanyarfúrós ötletelése. Torgyán: volt, van és lesz is. Ha más nem, hát jelenség. Sokaknak kellemetlenkedő a torgyáni stílus, ripacs­kodó a torgyánias pózolás, álságos a torgyániaskodó beszély és nevetséges a torgyániáda. Mégis olyan az ereje, ami miatt eddig kudarcra ítéltetett a torgyánta­lanítás. Pedig az utóbbi egy hónapban a kamasszá lett ma­gyar politika összes trükkjét bevetette a körön belüli izmait mutogató és azon kívül szuszogó elit. Hivatal­ból indult rendőrségi nyomozás kazetta ügyben Tor­gyán fia ellen. Politikai sakkhúzásnak tűnt Torgyán lemondása, amire a válasz: a fideszesek különalkut kötöttek a pártból kizárt kisgazdákkal. Erre visszalé­pett az agárminiszternek jelölt Gyimóthy, a miniszter­elnök tárgyalt az ellenérdekelt felekkel, s végül a ne­vető harmadikat, Borost emelte a mezőgazdaság és a vidék felelősévé. A forgatókönyv szerint a megbízott agrárminiszter jognyilatkozatot kért Torgyán FVM­beli jobbkézétől, Szabaditól; a miniszterelnök utasítá­sára az agrártárca cégeit is vizsgálgatják. Mire az állí­tólagos ügynöki múltú Torgyán kiderítette Borosról, hogy tán párttitkár és munkásőr volt. Viszont a fide­szes frakcióvezető már jóval korábban nyilatkozta, hogy tárt karokkal várják a saját országgyűlési képvi­selőcsoportjukból kilépő vagy kizárt kisgazdákat. Erre saját frakciója élén váltást akart kicsikarni Torgyán, amiért az se tűnt nagy árnak, hogy az Országházból kilopják a kisgazdapárti csoport iratait. A következő forduló, hogy kölcsönös gazdasági átvilágításnak ve­tették alá a kisgazdák párton belüli politikai ellenfelei­ket. Most pedig frakcióvezető itt és ott. A Kisgazdapárt lassan fölmorzsolódik, Torgyán vi­szont maradt. Az ellenzék meg csak néz, mint Ja­ni a moziban. A zűrzavart nem fordította a maga javá­ra, csak fokozta az MSZP-SZDSZ viszálykodás. Ezért hát a házelnök, a miniszterelnök is rezzenéstelen arc­cal nyilatkozhatja: nincs semmi vész. Úgy tesznek, mintha kézben tartanák az eseményeket. Közben észre sem veszik, hogy szertefoszlik a demokrácia ideálképe, elillan a rendszerváltókba vetett polgári bizalom. A politikai játszmák nagyura pedig már nemcsak kacarászgat, hanem egyenesen a szemü(n)kbe rö­hög. i • • . PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 2. Bánk Attila szerint az elnök dobbantani készül Torgyán ledarálja ellenfeleit? Budapest (MTI) Az országgyűlés veze­tése köteles tudomásul venni a képviselőcsoport döntéseit, igy nem tehet kivételt Bánk Attila frak­cióvezetői posztról való leváltásával sem - jelen­tette ki Torgyán József, az FKGP elnöke a képvi­selőcsoport ülését követő sajtótájékoztatón. Szentgyörgyvölgyi Péter beszámolt arról: az FKGP képviselőcsoportja visszahív­ta Bánk Attilát a frakcióve­zetői tisztségből, és a helyére őt választotta meg. Mint mondta, a személyi dönté­sekről titkosan szavaztak, amire az adott lehetőséget, hogy megváltoztatták a frak­ciószabályzatot. A kisgazda politikus em­lékeztetett arra, hogy ezt a frakcióülést korábban Bánk Attila hívta össze a képvi­selők kétharmadának írásbeli kezdeményezésére, de „szer­dán meggondolta magát, és elhalasztotta a tanácskozást", amihez Szentgyörgyvölgyi Péter szerint nem volt joga. A politikus hangsúlyozta, hogy a csütörtöki frakcióülés sza­bályszerű és határozatképes volt. — Korábbi kérésem alapján én, mint vitathatatlanul legi­tim frakcióvezető-helyettes vezettem az ülést, ahol Bánk Attila nem jelent meg ­mondta. A frakcióülésről szólva ki­emelte: Bánk Attila ellen töb­ben is benyújtottak bizalmat­lansági indítványt, majd a 31 jelenlévő képviselő közül 26­an igennel voksoltak a képvi­selőcsoport vezetőjének visszahívására. Torgyán József szavai sze­rint Bánk Attila a koalíció szétverésén munkálkodott. Erre példaként említette, hogy „a leváltott frakcióvezető a Balról jobbra: Torgyán József kisgazda pártelnök, Szentgyörgyvölgyi Péter megválasztott frakcióvezető és Pallag László frakcióvezető-helyettes az ülés utáni sajtótájékoztatón. (MTI Telefotó: Koszticsák Szilárd) valóságtól eltérően állandóan arra hivatkozott, hogy az FKGP ki akar lépni a koalíci­óból és így folyamatosan fe­szültséget okozott". - Bánk Attila több húron játszott, mint én. Hegedű­művészként négy húron ját­szottam, pártelnökként vi­szont csak egy húron játszom - mutatott rá. Szentgyörgyvölgyi Péter tájékoztatása szerint, miután vezető nélkül "maradt a képvi­selőcsoport, egy jelölőbizott­ság indítványozta, hogy ő le­gyen a frakcióvezető. Elmon­dása szerint ezt 29 igen, egy tartózkodás és egy érvényte­len szavazat mellett fogadták el a kisgazda képviselők. Az újonnan megválasztott frakcióvezető elmondta: a képviselőcsoport ülésén - a választókörzetek, illetve a megyék képviselőinek indít­ványára - titkos szavazással visszahívták frakcióvezető­helyettesi megbízatásából Horváth Bélát és Várhelyi Andrást. Szentgyörgyvölgyi Péter közölte: megerősítették a képviselőcsoport korábbi döntését, miszerint Torgyán József az FKGP frakcióve­zető-helyettese, így joga van napirend előtt felszólalni a paríSHtentben. Kérdésre válaszolva a kis­gazda politikus elmondta: nem volt arra vonatkozó előterjesztés, hogy bárkit ki­záijanak a frakcióból. Torgyán József, az FKGP elnöke a sajtótájékoztatón úgy vélekedett, a parlamenti ülés­rendet mindenképpen meg kell változtatni a személyi döntések következtében. A kisgazda pártelnök a sajtótájé­koztatón többször bírálta Bo­ros Imre megbízott agrármi­niszter tevékenységét. - Orbán Viktorral meg kell beszélni a Boros Imréről kiderült dolgok és magatartá­sa következményeként, hogy milyen álláspontot alakítsunk ki személyéről. A miniszterel­nök megbízott agrárminiszter­nek delegálta őt, és nem bé­kétlenkedésügyi miniszternek - szögezte le. A kisgazda vezető megis­mételte korábbi kijelentését, miszerint „egy volt munkásőr ne mondja meg, hogy mi tör­ténjen az FKGP-ben." • Bánk Attila szerint az FKGP képviselőcsoportjának csütörtöki ülése nem volt le­gitim, így azon döntések sem születhettek. Ezt a kisgazda politikus azután közölte az MTI-vel, hogy a képvi­selőcsoport többsége leváltot­ta őt frakcióvezetői posztjá­ról. - A frakcióközgyűlés összehívására én vagyok jo­gosult, és én ezt március 8-ára hívtam össze - mondta Bánk Attila. Hozzátette: a csütörtö­ki ülést nem tekinti érvényes­nek, ezért ott érvényes dönté­seket nem hozhattak sem­miről, beleértve az ő pozíció­ját is. - Ez az akció politikai za­varkeltés, amely a kormány és a koalíció ellen irányul. E lé­pés újabb állomás ahhoz, hogy Torgyán József kivigye a kisgazdapártot a koalícióból - szögezte le a politikus. Népi, nemzeti politizálás? Belháború a végeken Kisgazdátlanítják-e" az FVM-hívatalt? Heten pályáznak A kisgazdák szétmor­zsolódása már nem csak országos politikai ügy. A helyi alapszervezeteket is elérte a viszály. Az er­jedés a Független Kis­gazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) Csongrád megyei szer­vezetében jó egy hónap­ja, a mórahalmi 14 pont nyilvánosságra hozata­lával kezdődött. A héten a párton kívülre szorult kisgazdák és a belső re­formerek egyaránt a megyei vezérkara le­mondását követelik. - A pártunk hosszú neve ­Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári párt - is ki­fejezi fő erényét: a sok­színűséget, amit nem szabad veszni hagynunk - fogalmazta meg alapállását Antal József, az Apátfalván élő reformkö­rös. - Általános szabály, hogy az intelligens emberek mene­külnek egy olyan pártból, ahol nem érzik magukat fontosnak. Ezért a kizárósdi helyett köz­tiszteletben álló vezetőket vá­lasztva kell megújítani a Füg­getlen Kisgazdapártot. Kizárósdi helyett A kisgazdapárt eszmeisé­ge, a népi, nemzeti politizá­lás mellett hitet tevő pártta­gok január 28-án fogalmaz­ták meg 14 pontjukat. (Köz­leményüket január 30-án megjelent írásunkban ismer­tettük.) A reformisták már akkor hangsúlyozták: „Tilta­kozunk az országos és me­gyei kisgazda vezetés azon diktatórikus megnyilvánulá­sai ellen, amelyek a párttag­ság jelentős részének véle­ménye figyelmen kívül ha­gyásával hozzák meg dönté­seiket a párt nevében. A párt első számú vezetői nyilatko­zataikat hatalmi pozíciójuk megtartása érdekében teszik meg, a tagság jelentős részé­nek kirekesztésével. Fe­lelősen felvállaljuk, hogy az FKGP megyei és országos vezetésének demokratikus megújulása megtörténjen." Közben azonban a Tor­gyán-féle vonalat képviselő Pancza István megyei pártel­nök sem tétlenkedett. A mó­rahalmi nyilatkozatot aláíró kisgazdákat a párttagság elé citálja: Apátfalván szerdán tartottak taggyűlést, de Panc­zának nem sikerült kizáratnia az alapszervezetből a re­formkörös Antal Saroltát; Mórahalmon szombaton lesz az az összejövetel, melynek egyik célja, hogy Csányi László sorsáról döntsenek. Közben egyre erősebbnek érzik magukat Csongrád me­gye reformokat követelő kis­gazdái. Február utolsó nap­ján Csanyteleken több mint félszázán látták vendégül a budapesti elvbarátaikat kép­viselő Liebmann Katalint és Lányi Árpádot. Az összejö­vetel végén megfogalmazták kérésüket, s levél formájában eljuttatták Pancza Istvánhoz, a kisgazdapárt Csongrád me­gyei elnökéhez. Csanyi reform A csanyi találkozó részt­vevői az FKGP helyi elnökei és titkárai nevében kérik a Pancza-féle pártvezetést, hogy hívja össze március 10­re a párt soron kívüli megyei nagygyűlését. A reformosok „a kialakult politikai helyzet­re való tekintettel a megyei vezetés azonnali felfüggesz­tését", „a megyei választ­mány soron kívüli összehívá­sát" javasolják, illetve azt, hogy „a megyei választmány előkészítésére" alakuljon egy ügyvivő testület. A fenti kö­vetelés szövege alatt az alap­szervezetek elnökeinek alá­írását gyűjtik, egyre gyűjtik. Ugyanis a pártalkotmány szerint a megyei nagyvá­lasztmány - melyre minden alapszervezet nagyságának megfelelő számú küldöttet delegál - jogosult arra, hogy megválassza a kisgazdák új megyei vezetőit. - Nem leváltani akarjuk Panczát, hanem azt szeret­nénk, hogy titkos szavazás­sal erősíttesse meg magát tisztségében. Ezt a párton be­lül kialakult zavaros helyzet indokolja. De a választást az is szükségessé teszi, hogy Pancza két évre szóló megbí­zatása már tavaly júniusban lejárt - fogalmazott Csányi László, a mórahalmi kisgaz­dák, illetve a megyei reform­körösök vezetője. Pancza István azonnali le­mondását követeli a pártból egykor kizártakat tömörítő 1930-2000 Kisgazdapárt is ­derült ki, s tudattuk lapunk­ban is a szervezet kedden tartott szegedi sajtótájékozta­tója nyomán. - Nincs okom a lemon­dásra - reagált a két irányból érkező kezdeményezésre Pancza István, mikor telefo­non elértük az országgyűlési képviselőcsoport tegnapi ülését követően. A választ­mányt pedig csak akkor hív­hatom össze, ha azt a tag­nyilvántartásunkban szereplő több mint négyezer megye­beli kisgazda 20 százaléka írásban kéri. Ki az erősebb? Elképzelt új vezérkaruk összetételét még titokban tartják a kisgazda reformkö­rösök, de állítólag minden poszt betöltésére van jelölt­jük. A kisgazdapárton belüli csoportok közül melyik lesz az erősebb a végeken? A kérdésre adott válasz meg­mutatja a Független Kisgaz­da-, Földmunkás és Polgári Párt, sőt: talán a népi, nem­zeti politizálás jövőjét is. Újszászi Ilona Tavaly december 15. óta üres az FVM Csong­rád Megyei Hivatalának vezetői széke. A kisgaz­dapárti Antal Józsefet alig két esztendő után Tamás Károly, a minisz­térium közigazgatási ál­lamtitkára hívta vissza beosztásából, az okokról azonban hallgattak a fe­lek. Az állás betöltésére pályázatot írtak ki, amelynek határideje feb­ruár 28-án járt le. Pilla­natnyilag mindenki arra kíváncsi, hogy a kisgaz­da-botrányok közepette politikai, avagy szakmai döntés születik-e. Antal József apátfalvi vál­lalkozó és falugazdász, vala­mint helyi kisgazda politikus 1999 elején pártja erőteljes hátszelével került az FVM hivatalvezetői székébe. A megyei földművelésügyi hi­vatalok „kisgazdásítását" az országban szinte egy időben hajtották végre, oly módon, hogy mindenkivel újra meg­pályáztatták az állását. Csongrád megyében ezen a megmérettetésen Antallal szemben alul maradt a 23 éves közigazgatási gyakorlat­tal, agrármérnöki diplomával rendelkező Tasnádi Gábor. A minisztériumban is olyan bizottság előtt vizsgázott, amelyben két kisgazdapárti politikus is ült. (A sors iróni­ája, hogy a mostani pályáza­ton újra egymással mérkőzik majd meg Antal és Tasnádi.) Az 1999 februárjában ki­nevezett Antalnak azonban 2000. december 15-én men­nie kellett, mint mondták, összerúgta a port saját pártja megyei vezetésével, nem azokat támogatta állami zsebből, akiket kellett volná. Információnk szerint egyébként összesen heten ad­tak be pályázatot február vé­géig, köztük az a jelölt is, aki a kisgazdapárt bizalmát élve­zi. Azt azonban, hogy lenne ilyen személy, az FKGP me­gyei vezetése határozottan cáfolta. - Antal Józsefet valóban támogattuk - mondta Csaná­di Jánosné megyei főtitkár -, de most nincs jelöltünk. Ám ha lenne, sem tudnánk, ki az, akkora viharok dúlnak párton belül. Nincs miniszterünk, nincs politikai államtitká­runk. Ámennyiben majd tu­domásunkra jut, kik is pá­lyáztak, természetesen az it­teni vezetés megfogalmaz egy ajánlást, kit tartanánk al­kalmasnak. A lapunk birtoká­ba jutott információk alapján megkerestük a kisgazdapárt bizalmi emberét és szerettük volna szóra bírni. O azonban nem állt kötélnek, mint mon­dotta, a pályázat elbírálásáig nem nyilatkozik. Annál töb­bet mondott viszont Antal Jó­zsef. - Megpályáztam a hivatal­vezetői széket és remélem, hogy vannak esélyeim. Nem követtem el szakmai hibát, még a visszahívásomban sem szerepelt indoklás. Politikai kifogásokat azonban hallot­tam... Megjegyzem, nem a klasszikus kisgazdapárt poli­tikáját követő személyek vol­tak azok, akik teljesíthetetlen követelményeket támasztot­tak velem szemben. Én pedig elhatároztam, ehhez nem asszisztálok. A mostani pá­lyázat elbírálásánál különben már nem lesz akkora súlya a párt országos és megyei ve­zetésének. A hivatalvezetői pályázatban leírták, csak az jelentkezzen, akinek mini­mum négyesztendős köztiszt­viselői múltja és - közigaz­gatási vizsgája van. A hét je­löltből a feltételeknek egye­dül Tasnádi Gábor vállalko­zó, a Csongrád Megyei Ag­rárkamara nemrégiben meg­választott elnöke felel meg. A többi hatból még egynek van vizsgája, viszont éveik száma kevesebb. - A múltam kötelez és visszahúz - válaszolta lapunk kérdéseire Tasnádi. - Szeret­tem a munkámat, huszonhá­rom évet dolgoztam a hiva­talnál, az utolsó ötöt hivatal­vezetőként. Úgy gondoltam, ezt a lehetőséget nem ha­gyom ki. Bízom benne, hogy szakmai döntés születik. Fekete Klára

Next

/
Thumbnails
Contents