Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 7. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat. észrevételeiket, tapasztalataikat február 7-éig, Kéri Barnabással oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk reggel 8 és 16 óra .gjL jB között várja hívásaikat a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Bartha helyreigazította Tímárt Nincs meg az egymilliárd Munkatársunktól Bartha László polgármester az Egyesült Államokban pihent családjával az elmúlt napokban. Miután hazaérkezett, úgy érezte, sajtótájékoztatón kell reagálnia azokra az állításokra és cikkekre, amelyek a távolléte alatt a Délmagyarországban jelentek meg. Méltánytalanul bánik a városi lap a szegedi önkormányzattal a Horváth Mihály utcai képtár ügyében - vélekedett Bartha László tegnapi tájékoztatóján. Szeged szívesen segítene a művészek baján, ám ezt csak akkor teheti meg, ha a megyei önkormányzattól a feladathoz megkapja a szóban forgó intézményt is. Bartha szólt arról is, hogy a város segítkezni igyekszik abban, hogy a Kass Szálló, a Virág cukrászda és a Hági étterem mielőbb az legyen, ami volt, ne pedig a megyeszékhely szégyenfoltja. Tímár László minapi tájékoztatójával is elégedetlen volt Bartha László, ugyanis helyreigazította gazdasági alpolgármesterét. Elmondta: a város még nem nyerte el a konferenciaközpont építésére az egymilliárdot, de minden reménye megvan rá. A polgármester elmondta, hogy a konferenciaközpont építésének, illetve finanszírozásának ügyében február végén várható döntés. Trolik, buszok. Tegnap is számos hívás érkezett a Csörög számára a tömegközlekedés tervezett átszervezésével kapcsolatban. Érsek Kálmán szerint mindenképpen az elektromos-üzemű közlekedést kell fejleszteni a városban, hiszen az uniós követelmények is a környezetbarát közlekedési eszközöket támogatják. Droszt. M. L. taxis vállalkozó szerint rossz helyre kerül a Retek utcai taxisdroszt. A személyfuvarozó szerint a Bihari utca felé „eltolt" droszton nehezebben tudnak beszállni az utasok, és jóval kevesebb taxi várakozhat a kisebb parkolóban. Játszótér. Szívesen látna egyet a város valóban szép, és korszerű játszóterei közül a Siha-közben Varga Csabáné. A paneltelepen ugyanis egyáltalán nincs játszótér. Olvasónk szerint már az is enyhítene a hiányon, ha megkezdődne a plaza mögötti területre ígért parkosítás. Kátyú. Mély kátyú veszélyezteti a közlekedők és járműveik épségét a Rókusi körúton, a Margaréta utcával szemközt telefonált Kerekes Ilona. Olvasónk szerint már nem halogatható a kátyúzás a körút teljes útrekonstrukciójáig. Riasztó. Egész hétvégén bömbölt a Közelmúltban felújított, számos civil szervezetnek otthont adó Bajza utcai épület homlokzatán. A 326-286ról telefonáló hölgy hiába fordult a riasztót telepítő céghez, a rendőrséghez, az önkormányzathoz, senki sem hallgattatta el a készüléket, amely egyébként már sok bosszúságot okozott a környékbelieknek. Em-nteaa Az ugratás több tízezer forintba kerül Vakriasztás a mentőknél A szolgálatvezető mentős telefonja minden esetben kijelzi a hivást küldő készülék telefonszámát. (Fotó: Schmidt Andrea) A Csongrád megyei mentőket tavaly 432 esetben riasztották ok nélkül. A mentősök körében vakriasztásnak nevezett, valódi alapot nélkülöző hívások közül nem mindegyiket sikerül kiszűrni, s ezért a mentő sokszor hiába robog a kitalált esethez, elvonva a mentőerőt a valóságos vészhelyzetektől. A mentősöket félrevezetni szándékozó telefonbetyárok legtöbbször a közterületen „történtekhez" kérnek segítséget, s főleg telefonfülkéből, vagy újabban mobiltelefonról hallatják a hangjukat. A mentősök vakriasztásnak nevezik azokat a hívásokat, amikor valódi ok nélkül kérik a fehér autón érkező segítséget. Az elmúlt évben a Csongrád megyei mentőket 432 esetben riasztották ok nélkül. A mentősöket félrevezető telefonbetyárok legtöbbször a közterületen „történtekhez" kérnek segítséget, s főleg telefonfülkéből, vagy újabban mobiltelefonról hallatják a hangjukat, miközben eszükbe sem jut: amíg a mentő az ő általuk megadott címre, egy meg nem történt esethez robog, elvonja a mentőerőt onnan, ahol valóban szükség lenne rá. A bevethető mentősök száma korlátozott, a mentőszolgálat anyagi helyzete siralmas. Ablakon kiszórt pénz az a több tízezer forint, amennyi egy mentőkocsi felesleges kivonulása miatt apasztja a mentőkasszát sorolja a vakriasztás negatív hatásait Nagy Zsolt, a Csongrád megyei mentőszervezet vezető mentőtisztje. Az, aki ebben helyzetben és ezzel a segítőszervezettel szórakozik, a legsúlyosabb bűnt követi el: veszélyezteti a másik ember életét. Persze eme etikai normákat számon kérni dőreség a mentősöket ugratóktól, hiszen a heccból telefonálók nem olyan embertípust képviselnek, akiknek egyáltalán vannak erkölcsi gátjaik. Ellenük védekezni két módon lehet: a technika segítségével és a mindenkori szolgálatvezető szakmai felkészültségével. - A szakmai tapasztalat és a rutin a legfontosabb - kezd a fortélyok ismertetésébe Nagy Zsolt. - A megfelelő kérdéstechnikával ugyanis elég sok megtévesztő telefonhívás kiszűrhető. A célirányos kérdésekkel - amelyek a helyszínre, a sérült, illetve beteg állapotára, a tünetekre stb. vonatkoznak - a kamuhívó összezavarható, elveszti a fonalat, s ennek nem egyszer az a vége, hogy a telefonáló dühében lecsapja a kagylót. A mentőket merő szórakozásból riasztók vélhetően nem tudják, de akkor most hírül adjuk: a szolgálatvezető mentős telefonja minden esetben kijelzi a hívást küldő készülék telefonszámát, akár fülkéből akár mobilról, akár vezetékes telefonról érkezik. A hívást, illetve a mentős és a segélykérő közötti párbeszédet magnószalagon rögzítik, s a bejelentkező telefonszámát is őrzi a magnószalag, így a szám visszahívható. A mentősöket ugratok általában fülkéből adják le riasztásukat abban bízva, hogy ott nem bukhatnak le. Ám, ha a diszpécser gyanúsnak találja a hívást, bevetheti a technikát oly módon is. hogy segítséget kér a telefontársaságtól és/vagy a rendőrségtől például annak ellenőrzésében, hogy valóban abból a telefonfülkéből jön-e a hívás, aminek helyét a hívó fél megjelöli. A közelmúltban történt pécsi példát említem a megye vezető mentőtisztjének, amikor a mentő nem vonult ki, mert gyerekhang riasztotta a mentősöket. A hamisnak ítélt bejelentésnek tragédia lett a vége, egy ember meghalt. Volt már Szegeden is panasz arra, hogy egy rosszulléthez a mentő nem ment ki, mert gyermek kérte a segítséget. Nagy Zsolt állítja: nem ok a hívás elhárítására, ha gyerek telefonál, a diszpécser a gyerektől is tud úgy kérdezni, hogy nagy valószínűséggel megállapítja: a fiatal szórakozik vagy tényleg baj van. Tény azonban, hogy a mentősök szívesebben veszik, ha felnőttek hívják a 104-et, mert tőlük pontosabb információkat kaphatnak a sérült, vagy a rosszullétet szenvedett állapotáról. Ez minden esetben fontos, hiszen a szolgálatvezetőnek a hívás vételekor döntenie kell, milyen típusú segítséget küld a helyszínre: ügyeleti autót orvossal, vagy a legkorszerűbb életmentő műszerekkel felszerelt és oxiológus szakorvossal „ellátott" rohamkocsit, vagy csak „egyszerű" betegszállításra alkalmas mentőautót. Szegeden tavaly 12 ezer esetben kellett ilyen döntést meghozni. Ezek igazi hívások voltak, valódi vészhelyzetekben. Kalocsai Katalin Eladta az albérletet Saját albérletét adta tovább az általa feladott hirdetésre jelentkezőknek T. Lajos. A szegedi férfi egy Rókusi körúti lakást bérelt ki, majd azt 2000. szeptember 28. és november 4. között egyszerre több személynek is bérbe adta, és tőlük összesen 112 ezer forintot csalt ki. T. Lajos azonban nem elégedett meg ennyivel. November 2-án egy hirdetésre jelentkezőnek 3,8 millió forintért el is adta albérletét. A vásárlóval úgy egyezett meg, hogy az néhány hónapig albérlőként lakik majd a lakásban, s az előlegként kifizetett 60 ezer forintot a vételárba beszámítják. T. Lajost a Szegedi Rendőrkapitányság a közeli napokban vonta felelősségre, s ellene csalás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt indított eljárást. Mivel a férfi elismerte bűnösségét, szabadlábon védekezhet. K. B. EGYETEMI FÉLÉVKEZDET. Elkezdődött a szorgalmi időszak a Szegedi Tudományegyetemen. A hallgatók február elseje óta iratkozhatnak be a második szemeszterre. A tanulmányi osztályokon regisztrált diákok megkapják öt hónapra szóló helyi tömegközlekedési bérletüket, a háromezer forint értékű tankönyvcsekket, és igazolványukat is érvényesítik erre a félévre. A félévkezdet teendői közé tartozik a kurzusok felvétele is. Egyes karokon, illetve szakokon már ezen a héten elkezdődik az oktatás, másutt csak a jövő héten tartják meg az első előadásokat. SZÉPIRODALOMRÓL A KÁVÉHÁZBAN. Ma este negyed 9-kor Samu Attila és Puskás Attila olvassa fel saját verseit és prózáit a Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12.). A „Szép?irodalmi!" felolvasóestet az Előfutár című irodalmi folyóirat szervezésében láthatják és hallhatják. ENGLAND. Ma délután 5 órakor Dávid Coupe tart angol nyelvű előadást az Alsóvárosi Kultúrházban England and the English címmel. Az előadássorozatra a belépés díjtalan. Tévéműsor - magánkölcsönböl Ifjabb W. Ágoston összesen 6 millió forintot kért kölcsön magánszemélyektől úgy, hogy a kölcsönkérés időpontjában nem volt valós esélye annak visszafizetésére. Ifj. W. Ágostont a későbbi feljelentő, T. Tamás tavaly azzal az ötlettel kereste meg, hogy közösen készítsenek egy műsort az MTV számára. Ehhez azonban jelentős mennyiségű pénzre, összesen 20 millió forintra volt szükség. Ennek az összegnek a felét T. Tamás biztosította volna. Ifj. W. Ágoston állítása szerint a kölcsönkért 6 millió forintot átadta T. Tamásnak, ám erről hivatalos elismervény nem készült. (Az MTV elnöke a rendőrség megkeresésére válaszolva közölte, valóban megkapta a műsorötlet tervét, ám annak megvalósításáról nem döntöttek.) K. Tamás tanúkénti kihallgatása során tagadta. hogy ifj. W. Ágostont pénzszerzésre kérte volna, s nem is vett át pénzt a gyanúsítottól. Ifj. W. Ágoston „több lábon állt", működése miatt mások is tettek ellene feljelentést. A fiatalember 7 millió forintot kapott egy ismerősétől abból a célból, hogy azon Hollandiában kedvezményesen vásároljon mobiltelefonokat, s azokat Magyarországra hozza. Sem a pénzt, sem a telefonokat nem látta azonban a. megrendelő. Ifj. W. Ágoston ugyanis azt állította, az osztrák határon elkobozták tőle a készülékeket. (A magyar rendőrök megkeresésére az osztrák csendőrség kijelentette: ifj. W. Ágostont nem is ismerik, tőle egyetlen telefont sem foglaltak le.) Ifj. W. Ágoston korábban bejelentette Renault Twingója eltűnését is. Az eltűnt kocsi után szerette volna felvenni a biztosítási díjat is. Ám időközben előkerült az autó, méghozzá egy, ifj. W. Ágoston által bérelt garázsból. A fiatalember ellen a Szegedi Rendőrkapitányság jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt folytat eljárást. K. B. Elköltözött az '56-os iroda a Dózsa György utcából Pártpénz - négyzetméterre NYOMDAI SZOLGALTATASOK: 62/466-847. Az elmúlt héten összecsomagolt, és kiköltözött eddig használt helyiségéből az '56-osok világszövetsége szegedi szervezete. A Dózsa György utcai - a város tulajdonában lévő - irodát eddig térítésmentesen használhatták, ám egy közgyűlési rendelet alapján januártól bérleti díjat kellene fizetniük. A szervezet elnöke hátrányos megkülönböztetést sejt, míg a városházán elárulták: minden politikai pártnak fizetnie kell akkor, ha városi tulajdonú helyiséget használ. Az 1956-os forradalom után hat hónapot ült börtönben, majd 22 évig Romániában élt Ábrahám Bertalan. A nyugdíjas rendőr 1978-ban települt haza, s majd két évtized múlva, 1997-ben megalapította az 1956-os Magyarok Világszövetsége Csongrád megyei szervezetét. A kilencvenfős taglétszámmal működő szervezet először az Üstökös utcában kapott irodát, akkor még a szocialista városvezetéstől. A helyiséget térítésmentesen használhatták. Tavaly májusban Ábrahám Bertalan a Dózsa György utcában kapott egy alagsori helyiséget, s ettől kezdve az utcán lobogó lyukas zászló jelezte: itt van a szövetség megyei központja. (Szegeden egyébként két másik '56-os szervezet is működik.) A járókelők is megszokták a forradalmi mementó látványát, amelyet azonban néhány napja nélkülözniük kell. Ábrahám Bertalan ugyanis nemrégiben felszólítást kapott a városi tulajdonban lévó ingatlanokat kezelő IKV Rt.-tői: fizessen bérleti díjat az eddig térítésmentesen a szövetség rendelkezésére bocsátott helyiség használatáért. A megyei elnök szerint képtelenek lennének fizetni a havi 7-8 ezer forintos bérleti díjat, s ezért kiköltöztek az irodából. Ábrahám Bertalan az elmúlt héten szedette le a Dózsa György utcai falról a zászlót, melyet utoljára meg is lengetett néhányszor. A hivatalos iratokat lakásában helyezte el, s ezentúl ott működteti a szervezet megyei központját. Ábrahám Bertalan állítja: azért róttak ki bérleti díjat az általa vezetett szervezetre, mert tavaly, az október 23-i koszorúzáson védelmébe vette az emlékezők egy része által kifütyült szocialista képviselőket. „Mit tehet a kommunisták tetteiről Botka László és Kozma József? Ok nem is éltek még abban az időben, szép tőlük, hogy koszorút hoztak a hősök emlékművéhez" - adott hangot véleményének Ábrahám, aki tavaly a Délmagyarország hasábjain is kiállt a fiatal szocialisták mellett. Dr. Mezey Róbert jegyző visszautasította még a feltételezést is, hogy bárminemű politikai színezete lenne az ügynek. A polgármesteri hivatal vezető tisztségviselője elmondta: a város a közelmúltban alkotott rendeletet a pártok helyiséghasználatáról. „Országos tendencia volt, hogy a politikai pártok helyi szervezetei térítési díj nélkül használhatták a városi tulajdonban lévő helyiségeiket. Az Állami Számvevőszék mutatott rá a helytelen gyakorlatra, s ennek alapján alkottak rendeletet a szegedi képviselők is" - szögezte le a jegyző. Dr. Mezey Róbert elmondta: a határozat alapján minden Szegeden működő politikai szervezet köteles - a használt helyiség méretétől függően - meghatározott összegű bérleti díjat fizetni. E rendelet hatálya alól az '56-os szervezetek sem vonhatják ki magukat. Kéri Barnabás