Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 7. CSONGRÁD MEGYE 3 A megye óvodáiban és iskoláiban sok a hiányzó Hurut ellen siszünet Minden rendelőben nagy a tömeg. Az elmúlt hetekhez képest megduplázódott a hurutos gyerekek száma. (Fotó: Miskolczi Róbert) n jegyzet Peches pickes \jem szívesen lennék a vidékjárásra kényszerült tévé1Y főnök helyében. Akármit is gondol magában Belénessy Csaba, azt kell tennie és mondania, amivel útjára bocsátották. Ez pedig nem más, mint a nagy semmi. Pénz nincs, nem tudom mikor lesz, nem tudom, mi lesz veletek a privatizáció során, se utána, nem tudom, ki vesz meg, a Pick Rt. dolgozóival sem közlik, melyik pénzügyi befektetővel tárgyalnak... Komor és dühös tekintetű szemek pásztázzák rezzenéstelen arcát. Hogyne tudná, hogy cinikusnak és még valaminek tartják, amikor kifejezi, hogy nem muszáj itt maradni, gyerekek! Hiszen maga is volt vidéki (pécsi) tévés, még nem felejthette, hogy onnan legföljebb Pestre lehet menni. Ha hívnak. Ha van tőkéd az újrakezdéshez. S ha el tudsz menni, és ott meg is maradni, annak bizony ára van. Úgy eshet például, hogy a szemébe kell nézni az egykori kollégának, aki esténként, amikor hazavetődik, már meg sem tud szólalni, csak tehetetlenül széttárja a kezét. Megint nincs pénz. Már nem is veszekednek, az asszony szép lassan bebizonyítja magának, hogy rossz helyre szülte a három gyereket. Na persze, a Pick dolgozóival sem... A munkavállalók kiszolgáltatottsága minálunk egyetemes, mondhatni, s az is tapasztalati tény, hogy nemcsak az adott szó nem számít, hanem az írott szerződés sem érvényesíthető mindig. Van azonban a Pick és az MTV között mégis egy kevéssé elhanyagolható különbség, hogy tudniillik az előbbi a saját profitját növeli, az utóbbi viszont az adófizető bőrére csinál 20 milliárdos adósságot. Az adófizető pénzéből nem adja meg egyes műsorkészítőinek a jogszerű javadalmat, míg másokat gondosan kifizet. És aki öt hónapi kemény és honorálatlan munka után arra kéri a büfést, árulná a cigarettát szálanként, az hajlamos a tévéfőnöki cinizmusról füstölögni. A

z MTV-ben megy a szöveg, hogy a gyenge érdekérvényesítőt kisemmizik, az Ezüsthajó viszont vidáman vitorlázhat az új évezred hajnalán a 400 milliós szilveszteri tűzijátékosdi hasznával. A produkció nézettsége három százalék alatt maradt. A Pick-főnökség nem látott még ilyen mutatókat. De amint látna, főnöki szék - agyő! Ott nincs happy end! Áyz ÚLlCh MUOSZ-szolidaritás A Csongrád megyei ANTSZ járványügyi osztályához az influenza-figyelőszolgálat eddig Szentesről jelentette a legtöbb, 21 influenzaszerű megbetegedést, amit gyerekeknél észleltek. A beteg gyermekek döntő többsége azonban nem influenzában, hanem felsőlégúti megbetegedésben szenved. Azokban az iskolákban, ahol volt néhány nap siszünet, alig van beteg gyerek. Ez a tapasztalata az utóbbi hetekben a gyerekeket támadó hurutos megbetegedések okán megkérdezett egyik szegedi gyermekorvosnak. Nincs influenzajárvány írjuk hetek óta a Csongrád megyei ANTSZ jelentései nyomán, ami igaz ma is, de tömeges felsőlégúti megbetegedésekről szólnak az óvodákból, iskolákból és a gyermekorvosoktól érkező hírek. Az egyik legnagyobb szegedi gyermekorvosi körzet - a Kossuth Lajos sugárúti - rendelő orvosa, Udvardi Judit hétfőn délután 76 pácienst kezelt. Tapasztalata szerint többségükben az 1-2 évesek, illetve 10-14 évesek „esnek le a lábukról". A legkisebbek körében a tüdőgyulladásba hajló hörghurut a jellemző, a felső tagozatos korosztályt hasmenés, hányás, végtagfájdalom gyötri, amik vírusfertőzésre utaló jelek. A doktornő azt tapasztalja, hogy azokban az iskolákban, ahol volt siszünet, lényegesen kevesebb a beteg gyerek, mint ott, ahol nem adták meg a már hagyományos január végi, február eleji szünnapokat. Ennek okát az igazgatók azzal magyarázzák, hogy a korábbiakhoz képest tízről öt Zsombói barackosának telepítéséhez 6 és fél millió forint állami támogatást kapott Pancza István országgyűlési képviselő, a Kisgazdapárt megyei elnöke. A pályázatot elbíráló megyei földművelésügyi hivatal vezetője szerint a honatya - politikai segítséggel - olyan gazdák elől vitte el a pénzt, akik valóban a gyümölcstermesztésből keresik kenyerüket. A párt alelnöke nem talál kivetnivalót abban, hogy pályázott. napra csökkent a megadható, úgynevezett tanítás nélküli munkanapok száma, ami kevés arra. hogy a többi között még síszünetet is kiszorítsanak. A szegedi Madách iskola az egyik, ahol észrevehetően sok a beteg gyerek. Az igazgató főleg az alsó tagozatosok nagyszámú hiányzását említi. Van olyan első osztályuk, amelyben az osztály több mint fele beteg. A Gedói iskolában is főleg az alsó tagozatosok betegednek meg, osztályonként 3-5 a hiányzó tanulók száma naponta. Gondolhatnánk, hogy a jó levegőjű városkörnyéki falvakban kevesebb a beteg gyerek, s nehezebben terjed a Parasztembernek tartom magam, ma is gazdálkodom, nem értem miért ne pályázhattam volna állami támogatásért? - kérdezett vissza Pancza István, a Kisgazdapárt megyei elnöke, országgyűlési képviselő. Előzőleg arról faggattuk: nem tartja-e etikátlannak, hogy a pártjához tartozó tárcánál 6 millió 560 ezer forintos igényt fertőzés. Mórahalom gyermekorvosa, Forgács Erika ezt cáfolja, hiszen mint mondja: a betegség terjedése szempontjából mindegy, hogy a gyerekek városban vagy falun élnek, a zárt iskolai, óvodai közösség a lényeg, amiben a fertőzés gyorsan terjed. A mórahalmi doktornő tapasztalata szerint a most jellemző betegség az 1-3 éveseknél vírusos torokgyulladással, asztmatikus, fulladásos rohamokkal kezdődik, amiből hörghurut, esetenként tüdőgyulladás „fejlődik ki". Az óvodás korúak között kevesebb a beteg, s ők főként vírusos torokgyulladással küszködnek, míg az iskolás korúak magas lázzal, influennyújtson be zsombói, 4,7 hektáros barackosának kialakítására. Az összeget egyébként öt év alatt csepegtetik neki (lesz öntöző berendezés is a területen!), tavaly már 461 fát el is ültettek. Még hozzá tette: hat év alatt először pályázott, miközben más honatyáknál ez bevett gyakorlat. Senki elől nem vett el pénzt. Mindenki megzaszerű tünetekkel jelentkeznek a gyermekorvosnál. A megyei ANTSZ járványügyi osztályához tegnapig csak Szentesről jelentettek influenzaszerű megbetegedéseket, amit gyerekeknél diagnosztizáltak. A tünetek: magas láz, végtagfájdalmak és elesettség érzés. A csongrádi oktatási intézményekben a „megszokott" tavaszi megbetegedési tendencia tapasztalható, egyelőre nem influenza, hanem megfázások okozzák a diákok hiányzását. Makón az elmúlt hét óta folyamatosan csökkent az iskolákból hiányzó gyerekek száma. A szentesi Koszta József Általános Iskola hatszáz diákja kapta, amit kért. Megjegyezte, hogy a megyei hivatal egykori vezetője csak azért beszél politikai összefüggésekről is, mivel sértődött ember, ugyanis leváltották. Antal József, a sértődött hivatalvezető, valóban másképpen emlékszik a történtekre. Az igaz, hogy a képviselő is megfelelt a pályázati feltételeknek, ám háromszoközül kedden mintegy száztíz hiányzott. Almási Jánosné igazgató érdeklődésünkre elmondta: volt olyan osztály, ahol csak nyolc gyerek ment iskolába, a többi beteget jelentett. Vásárhelyen a megszokott hiányzási arány jellemző az általános- és a középiskolákban. A múlt héten azonban a Hódtói Általános Iskola és Gimnázium első és ötödik osztályosainak körülbelül a fele maradt otthon, különféle betegségek miatt. A városi tisztiorvosi szolgálattól megtudtuk: Vásárhelyen jelenleg a bárányhimlő-járvány érezteti hatását a bölcsődékben és az óvodákban. K. K.-B. K* A. ros volt a túljelentkezés tavaly az ültetvénytelepítési támogatásra. Százmilliót oszthattak, a kérelmek 300 millióról szóltak. Ami pedig a politikai hátszelet illeti, Antal elmondta, hogy az öttagú bírálóbizottságba a kisgazdák hatodiknak delegáltatták a megyei főtitkárasszonyt agrárszakértői minőségben. Es a hivatalvezető rosszallóan jegyezte meg: a képviselő olyan gazdák elől vitte el a pénzt, akik tényleg a földből élnek. V. Fekete Sándor Budapest (MTI) A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége követeli, hogy a Magyar Televízió azonnal rendezze tartozásait a debreceni, a pécsi és a szegedi körzeti stúdió munkatársaival, akik ötödik hónapja nem kapják meg elvégzett munkájuk ellenértékét - tartalmazza a MUOSZ közleménye. Wisinger István, a MUOSZ elnöke tudatja, hogy az újságírószövetség elnöksége keddi ülésén beszámolót hallgatott meg az MTV vidéki és budapesti külsős munkatársainak helyzetéről. A testület ennek nyomán határozatban foglalt állást arról, hogy „elfogadhatatlannak tartja a közszolgálati televízió vezetésének botrányos eljárását". A debreceni, a pécsi és a szegedi körzeti tévéstúdiók külsős munkatársai pénteken nyílt levélben követelték az MTV elnökétől öthavi járandóságuk mielőbbi kifizetését. Kilátásba helyezték, hogy ha ez február 12-ig nem történik meg, akkor a regionális műsorok nem készülnek el. Szabó László Zsolt, az MTV Rt. elnöke zárt levélben válaszolt, a munkatársak véleménye szerint azonban a válasz nem tartalmazott semmiféle biztosítékot a követelések kielégítésére. - Az MTV Rt. regionális stúdióival kapcsolatos privatizációs elképzelések, a stúdiók tevékenységi körének folyamatos szűkítése, valamint a munkatársak „kiéheztetése" már olyan mértékű felelőtlenség, amelyet az ORTT sem nézhet tétlenül, és ha az MTV-t nem lehet fizetésre kötelezni a közeljövőben, akkor az ORTTnek kell a hiányzó összeget előteremtenie - tartalmazza a MUOSZ közleménye. Állami segítség a kisgazdának Pancza zsombói barackosa Pénz nincs, aki akar, elmehet Kisebbségi önkormányzati fórum Csak a lelkesedés A huszonegy kicsi Csongrád megyében 9 nemzetiség összesen 21 kisebbségi önkormányzatot - 7 cigány, 4 szerb, 2 román, 2 német, 2 szlovák, valamint l-l görög, lengyel, ukrán, örmény - alakított meg az 1998. évi választásokon. Közülük kilenc Szegeden, a többi Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Makón, Szentesen, Pitvaroson, Újszentivánon, Deszken, Apátfalván és Magyarcsanádon tevékenykedik. A kisebbségi ügyek kezelése napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, azzal együtt, hogy két esztendeje a megye több településén is kisebbségi önkormányzatok képviselik bár nem mindig problémamentesen - a nemzetiségi lakosság érdekeit. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal, amely a képviselőtestületek működésének törvényességi ellenőrzését is hivatott ellátni, tegnap fórumot rendezett a kisebbségi önkormányzatok vezetőinek, amelyre meghívták az érintett települések jegyzőit is. Tapasztalataik szerint ugyanis nem mindenki számára igazán tisztázottak a nemzetiségi érdekek képviseletének jogi lehetőségei, amelyek hiánya alkalmanként konfliktushelyzeteket teremt a kisebbségi és a települési önkormányzatok között. Gond az is, hogy a huszonegy kis önkormányzat nagy késéssel küldi be ülései jegyzőkönyvét, így a szakmai ismeretek hiányából adódó, törvénysértő hibák időbeni kiküszöbölésére nincs lehetőség. A tanácskozáson az is kiderült: a kisebbségi érdekek képviseletének eredményessége a helyi önkormányzat támogató nagy „hozzáállása" mellett - itt kiemelt elismerést kapott Szentes és Szeged - sok függ attól, hogy áll-e erős anyaország az adott nemzetiség mögött. Növeli ennek jelentőségét az is, hogy a települési önkormányzatok fele Csongrád megyében is olyan forráshiánnyal küzd, amely alapellátási kötelezettségüket veszélyezteti, így a nemzetiségek nemigen számíthatnak anyagi támogatásukra. Ezért a jelenlévők hangsúlyozták, hogy a központi költségvetésből kellene nagyobb összeggel segíteni eredményes működésüket. Ellenkező esetben joggal vetődik fel a kérdés: van-e értelme a kisebbségi önkormányzatok létének? N. Rácz Judit Lemondásra szólították föl az MTV főszerkesztőjét, Belénessy Csabát a szegedi körzeti stúdióban. A regionális szerkesztőségek főnöke nem tudja, mikor fizetik ki munkatársainak az elmaradt járandóságokat. Az MTV a körzeti stúdiók privatizációját tervezi. Zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést tegnap a szegedi körzeti tévéstúdió munkatársaival Belénessy Csaba, az MTV regionális, határon túli és kisebbségi főszerkesztőségének vezetője. A vidéki tévések öt hónapja nem kapják meg a munkájuk után járó pénzt, ezért múlt pénteken levélben kérték a tévé elnökét: intézkedjen, hogy 10 napon belül fizessék ki a szerződések szerinti járandóságokat. Szabó László Zsolt hétfőn szintén levélben válaszolt: az MTV nem tud fizetni. A szegedi technikusok, operatőrök, gyártási szakemberek, vágók, riporterek, szerkesztők, rendezők - akiknek 95 százaléka külső munkatársként, az MTV-vel szerződéses viszonyban kénytelen dolgozni, nem ritkán napi 10-15 órát, hétvégeken és ünnepnapokon is, hiszen semmilyen munkajogi védettségük nincs - úgy találták, hogy mérsékelt hangvételű levelükre arrogáns elnöki válasz érkezett. Emellett felháborítónak tartják, hogy az elnök a belső és a külső munkatársakat, valamint a vidéki szerkesztőségeket próbálja egymás ellen hangolni. Mindezt megfogalmazták tegnap Belénessy Csabának. Mivel a kifizetések négy éve akadoznak, s a főszerkesztő most sem tudott se határidőt, se garanciát adni a megoldásra, a külsősöket képviselő Baricz Árpád szerkesztő lemondásra szólította fel. Erről a nem nyilvános megbeszélés után, Belénessy sajtótájékoztatóján értesültek az újságírók, akiknek megismételte: nem mond le, mert szívén viseli a vidéki televíziózást. Reméli, minél hamarabb, talán február 20.-a körül a pénzükhöz jutnak munkatársai, de garanciát nem tud adni. Az MTV-nek nincs terve arra az esetre, ha a tévések nem készítenek műsort; Belénessy azt reméli, hogy nem lesz sztrájk. Azt viszont a főszerkesztő megértené, ha a tévések megválnának a munkahelyüktől. Privatizációs tervek léteznek, az MTV magántőke bevonásával digitalizálni szeretné a vidéki stúdióit. Szegeden a Városi Televízióval (VTV) tárgyaltak, ha lesz befektető, folytatják az üzleti tárgyalásokat. A főszerkesztő részleteket nem ismer, a privatizáció nem az ő hatásköre. S. E.