Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-06 / 31. szám

KEDD, 2001. FEBRUÁR 6. A TORONY ALATT 9 Parkolási gondok a Kukovecz Nana utcában Fűre lépni tilos! A Szegedi Ifjúsági Házban Babaváró papának, mamának Ide, erre a helyre úgy kellene a parkoló, mint egy falat kenyér - mutatja Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő. (Schmidt Andrea) Az Ifjúsági Házban 1999. októberében alakult meg, Kis Mónika és Ráczné Gyémánt Andrea szervezésben, a kismamaklub. A kezdeményezés célja, hogy a fiatal párok félelmét, aggodalmát a szüléssel, gyermekneveléssel kapcsolatban megfelelő információk átadásával csökkentse, valamint a harmonikus családi élet felé orientálja őket. A kismamaklub sikerén felbuzdulva a két hölgy 2000. februárjában beindította a babamasszázsklubot. A babamasszázsklub foglalkozásain a svéd és az indiai masszázs, valamint a relaxáció elemei keverednek. Az előadások alatt elsajátíthatóak ezek a baba számára igazán kellemes élményt nyújtó tevékenységek. A masszázs ugyanis a babák hasi panaszainak mérséklésére, alvási problémák rendezésére, az izmok és a nyirokkeringés serkentésére, a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésére nagyon hasznos. Az Ifjúsági Ház 2001. februárjában a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által, anya- és apaszerep kialakítása, megerősítése, csecsemő és gyermek gondozás nevelés új, hatékony módszereinek terjesztése témakörben kiírt pályázaton nyert pénzösszegből indítja el a Babaváró című, szülésre, szülői szerepre felDM-információ A közelmúltban jelent meg a kortárs szegedi művészeket bemutató díszdobos kiadványsorozat. A díszdoboz öt kötetet tartalmaz, amelyek a szegedi építészek, grafikusok, január közepén foglalkoztunk utoljára a szegedi kutyamenhelyüggyel. Akkor állatbarátok mondták el lapunkon keresztül véleményüket, miszerint igenis szüksége van a városnak rá, ahol - ha már nem is kellenek - tovább élhetik életüket háziállataink. Azóta született egy önkormányzati határozat is ez ügyben, tehát valami elindult. A kérdés, hogy ez mire lesz elég. Január 19-én Szeged közgyűlése határozatot hozott állatmenhely és kisállat temető kialakításáról. A polgármester kérésére a városüzemeltetési iroda február 15-éig pályázatot ír ki létrehozásukra és üzemeltetésükre, az áprilisi közgyűlésen pedig egy közalapítvány létrehozásáról döntenek majd, mely a két létesítmény kiadásait finanszírozná. A téma előterjesztője dr. Péter Lajos, az általános igazgatási iroda hatósági osztályvezetője volt. A megunt állatok életének megmentésén kívül fontos szempontként vette figyelembe azt is, hogy egy menhely létrehozásával jelentősen lecsökkenhetne a kóbor kutyák száma, hiszen a gazdik nem az utcára csapnák ki őket, hanem egyfajta „másik otthont" biztosítanának készítő programját. A Babaváró célja a kismama és a családtagjainak megismertetése az úgynevezett „más állapottal", a szülés folyamatával, az intézeti szokással, körülményekkel, hogy gyermeke születésekor félelmektől mentesen, szinte mindent előre tudva vághassanak neki életük hatalmas élményének. A három program közös elnevezése Ideál családprogram. Az első szakasza a Babaváró, a szülésre, valamint a szülői szerepre való felkészítés. Második szakaszában a megszületett babák gondozása, a megváltozott családszerkezethez való alkalmazkodás elősegítése a célja a kismamaklubnak. A harmadik szakasz feladata pedig a babák jó közérzetének biztosítása a babamasszázzsal. Kiemelten fontosnak tartják, hogy ne csak az anyákat, hanem a „kispapákat" is bevonják programjaikba. Nem táplálnak hiú ábrándokat, hogy a szülők minden alkalommal együtt jelennek meg, de szeretnének olyan családi napokat is tartani, amelyekre közösen várják őket. A babamasszázs minden hétfőn délelőtt 10 és 12 óra között várja az érdeklődőket, a kismamaklub pedig keddenként 14 és 17 óra között. További információk a 423-638-as telefonszámon, illetve az Ifjúsági Házban (6721 Szeged, Felső Tisza part 2.) személyesen is kaphatók. Á, M. iparművészek, festők, szobrászok és fotográfusok munkáinak kivonatos keresztmetszetét tartalmazzák. A kiadvány egyébként mától a Sík Sándor Könyvesboltban (Oskola utca 27.) megvásárolható. számukra. Az osztályvezető bízik a kezdeményezés sikerében. Mint mondta, a lakosság részéről pozitív visszajelzések érkeztek. Egy előzetesen feladott újsághirdetésre, melyben üzemeltetésre és létrehozásra kerestek vállalkozókat, három konkrét ajánlat is érkezett, melyből kettőt Péter Lajos igen előnyösnek tart. A beadványok szerint a vállalkozó önköltségén alakítaná ki a menhelyet, az önkormányzattól pedig a működéshez szükséges pénzalap előteremtését kérné. Ez egy 50 férőhelyes menhely esetében, egyedenként napi 800 forintos költséggel számolva évi 14-15 millió forint kiadást jelentene a városnak. Természetesen az önkormányzatnak nincsen ennyi pénze. A lakossági felajánlások és visszajelzések azonban azt mutatják, hogy ezt az ügyet sokan támogatnák, ezért került szóba a közalapítvány létrehozása. Péter úr elmélete szerint ha az önkormányzat áll mögötte, az vonzerő lehet mindenki számára, és bátrabban segítenek majd, akár adójuk I százalékával, akár önkéntes befizetésekkel. Az állatmenhely össze sem hasonlítható a jelenleg működő gyepmesteri teleppel, ahol a befogott kóbor állatok néhány nap múlva végleg Hol parkoljon a kocsijával az az autótulajdonos, aki Szegeden a Kukovecz Nana utca 1. számú toronyházban lakik? Ha a „szomszédban", vagyis az említett épület mellett kiépített parkolóban nincs hely, akkor - a füvön. Ez viszont tilos. Kalmár Ferenc, a terület önkormányzati képviselője a szegedi képviselő-testület pénteki ülésén interpellált az ügyben. A nyolcvanas években egymás után épültek az új lakóházak, előttük megfelelő parkolóhelyekkel. Akkor ugyan még nem volt ennyi személyautó, kényelmesen el is fértek egymás mellett a négykerekűek. így volt ez a Kukovecz Nana utcában is. Kivételt képez, s képez mai, az egyes számú épület. Ki tudja miért, miért nem, itt nem építettek parkolót a kocsiknak. - Amikor az épületeket felhúzták, mindenütt gondoltak az autósokra is - mondja Kalmár Ferenc. Rókus önkormányzati képviselője. Erről az egy épületről viszont megfeledkeztek. Ezzel senki sem törődött az elmúlt időszakban, hiszen az élet megoldotta a problémát: átgurultak a kocsik valamelyik szomszédos parkolóba, így azután el is vetették a gondját annak, hogy ott parkolót építsenek. Kalmár Ferenc elmondja, hogy az évek során, ahogyan szaporodott a gépkocsik száma, már a járdára, meg a zöld felületre is felálltak az autókkal a tulajdonosok. Igen ám, de tavalytól a közterület felügyelők és Környezetgazdálkodási Kht. foko„befejezik földi pályafutásukat". A menhelyre az elképzelés szerint csak úgy kerülhetnek majd állatok, ha azokat a gazdi beadja, ott viszont életük végéig etetik és gondozzák őket. Természetesen ennek a létesítménynek is vannak szigorú előírásai, melyeket nem lehet megkerülni. A hímeket ivartalanítják, és minden példányt külön, elzárt ketrecben kell tartani. A terület kialakításától függően zottabban figyel a zöldfelület védelmére, így azután jöttek a büntetések az ott parkoló gépkocsi tulajdonosainak. - Ezek az emberek gyakorlatilag rákényszerülnek arra, hogy ott hagyják járműveiket, mert másutt nincs helyük - állítja a képviselő interpellációjában, s lapunknak adott nyilatkozatában is. - Több száz méterre van onnan az egyik nagy bevásárló központ parkolója. Néhányan azt is igénybe vették, de rájöttek, hogy az nem biztonságos. Mindenki szeretné, ha a kocsija szem előtt maradna, s ha éjszaka bekapesetleg arra lesz lehetőség, hogy a békésebb példányok egy nagyobb elkerített helyen együtt legyenek. Nem tűi rózsás hely tehát ez sem, Péter Lajos szerint azonban még mindig jobb dolguk lenne az ebeknek itt, mint az utcán. A kóbor ebek ügye jelenleg a Környezetgazdálkodási Kht. hatáskörébe tartozik, mivel a társaság üzemelteti a gyepmesteri telepet. Szolnoki László műszaki igazgatóhelyettes csol a riasztója, akkor ne kelljen száz métereket rohanni a jármű után... A Kukovecz Nana utca 1. számú 10 emeletes lakóház lakói ezért a képviselőhöz fordultak. Azt kérik, hogy közösen próbáljanak valamilyen megoldást találni erre az áldatlan állapotra. Kalmár Ferenc jelezte a problémát a stratégiai irodának, hogy az útalap terhére ebben az évben tervezzenek körülbelül egymillió forintot, amibe egy itteni parkolóhely kiépítése kerülne. - A városgondnokság szakembereinek becslése egyelőre nem tudja elképzelni, hogyan fog működni a menhely - ha egyáltalán eljutnak idáig. Szegeden ugyanis nagyon sok kutya van, így a számukra létrehozandó „krízisközpont" igen sok pénzt venne ki a költségvetés kasszájából. Egy közeli városban például elindult egy hasonló kezdeményezés, és oda egy nap alatt 370 kutyát vittek be. Egy hasonló rohamot Szegeden vajon ki tudna finanszírozni? Ráadászerint ennyiből ki lehetne hozni egy új parkolót - állítja a képviselő. - Csak döntés kell róla, s akkor megszabadulnak az ott lakó kocsitulajdonosok ettől a problémától. A zöld környezet is ép, tiszta marad, a gyalogjárdán pedig zavartalanul lehet közlekedni. Ezért interpelláltam most a közgyűlésben, hiszen a város költségvetésének az elfogadása előtt vagyunk, még be lehet tervezni az ilyen, rendkívül fontos kiadásokat. Egyébiránt a Kukovecz Nana utca l-es lakóépületben, mintegy 150 ember lakik. Ha minden családban sul az állatmenhely nem csupán az ebeket, hanem minden más állatot, így hörcsögöt, kígyót vagy akár szamarat is köteles befogadni. A számításoknál tervezett 50 férőhely tehát valószínűleg igen kevésnek bizonyul majd. Kisállattemető is volt már más városban, de megbukott, mert senki nem gondozta. Szolnoki űr szerint erre az egész ügyre az egyetlen megoldás a kutyatartás szigorú szabályozása lenne, ez a javaslat azonban már többször megbukott. Rendelet ugyan van, azt azonban senki nem tartja és tartatja be. Ennek következtében boldog-boldogtalan kutyát tart, teljesen mindegy, milyen körülmények között. Jelenleg 25-26 ezer ebet tartanak nyilván Szegeden, ami azt jelenti, hogy minden harmadik lakásban él egy. Ennyit nem bír el a város. Szabó Ferenc, a kht. ügyvezető igazgatója szerint egy megfelelő színvonalú menhely kialakítása és üzemeltetése nagyon sok pénzbe kerül, és ezt véleménye szerint közadakozásból sem lehet összeszedni. Amíg pedig az önkormányzat alapvető célokra sem tud pénzt biztosítani, addig erre főleg nem lesz elkülöníthető keret. Ez a probléma egyébként időről időre felmerül, hiszen nincs is kocsi, valószínűsíthető, hogy legalább 45-50 jármű tulajdonos van az említett épületben. Számukra jelentene óriási megkönnyebbülést egy új parkoló kiépítése. Tegnap kilátogattunk a képviselő által említett helyre. A gépkocsik az úttesten álltak, meg a szomszédos parkolóban. (Itt egyébként 27 autó fér el.) Mindössze egy jármű vesztegelt a sáros füvön. Estefelé, amikor a munkából haza érkeztek az emberek, nyilván akadt társa is... Kisimre Ferenc nagy tábor áll a kutyák mellett. Az igazgató szerint azonban a követelőző állatbarátoknak józan ésszel be kellene látniuk, hogy nincs most a városnak erre fordítható pénze. Magyarország jelenleg a szegény országok közé tartozik, tehát amíg egy nyugdíjas 30 ezer forintból él havonta, igencsak nagy luxus ugyanennyiből kutyát tartani. Es ha már az összehasonlításoknál tartunk: a menhely éves költségvetéséből például egy új játszóteret lehet építeni a gyerekeknek. Ugyanakkor sietve hozzátette, hogy szívesen megoldaná ezt a kérdést, hiszen ő maga is nagy állatbarát. De ennél sokkal sürgősebb gondokra sincs pénz. Táborok és pénzek csatáznak tehát egykori kedvenceink sorsa felett. Az egyik oldal azt mondja: amíg emberek alszanak éjszakánként a híd alatt, ennek a kérdésnek nincs realitása. Soha nem hallottunk olyan hírt, hogy a hajléktalanszállónak adtak volna 20 millió forintot, amit most állatvédők a kutyáknak követelnek. A másik oldal viszont azzal érvel, hogy aki földönfutóvá lett, arról soha nem tudhatjuk biztosan, vajon nem önhibájából lett-e ez a sorsa. A kóbor kutyák viszont soha nem hibásak azért, hogy az utcán kell kuncsorogniuk egy kis étel után. Ezt nem ők, hanem egykori gazdájuk választotta számukra. Timár Kriszta Díszdobozos kiadvány Az ügyet sokan támogatják Lesz-e pénz az állatmenhelyre? Ennek a szépségnek nyilván soha nem lesz szüksége a kutyamenhelyre... (Fotó: Schmidt Andrea)