Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-06 / 31. szám

KEDD, 2001. FEBRUÁR 6. CSONGRÁD MEGYE 3 Csipkerózsika-álmát alussza a híres vendéglő Meddig ül még átok a Hágin? Két éve már csak egy ócska lakat vi­g y á z z a Szeged le­gendás ét­termét, a Hágit. Az is igaz, nem sok féltenivaiója akad az új tulajdonosoknak: a be­rendezést régen elvitték, a hires Szőnyi-festmé­nyek is kalapács alá ke­rültek, a műemlék jellegű halászati eszközöket, amelyek fénykorában az épületbelsőt díszítették, a múzeum algyői raktárába szállították. Csipkerózsika álmát alussza a Hági, ám cseppet sem mesébe illő nyugalom jellemzi azt, ami a vendéglő körül zaj­lott az elmúlt években. Árverezések és perek so­rozata zárta le azt a fo­lyamatot, ami 1994-ben kezdődött az előprivatizá­cióval, s ért csúfos véget... • Elátkozott egy hely ez! ­mondják többen az arra sétá­lók közül. Pedig az 1910-ben épült vendéglő sokáig Szeged legismertebb szórakozóhelye volt. Az egykori Haggenma­cher Sörgyár egészen az álla­mosításig, 1948-ig vitt itt egy sörcsarnokot, amelyet a vasár­napi mise után szívesen láto­gattak meg a módosabb sze­gedi polgárok egy pikolóért és néhány pogácsáért. Az államosítást is megúszta! Még az államosítás sem ej­tett végzetes sebeket Szeged vendéglőjén: 1994-ig a megyei vendéglátóipari vállalat üze­meltette a Hágit, s ekkor jött ­az előprivatizációs rendelet nyomán - a tulajdonosváltás. Az étterem története ezen a ponton vált olyan viharossá, hogy ma már szinte lehetetlen minden szálat felfejtenie a kró­nikásnak. Ahhoz, hogy megértsük, miért került végül lakat a Hági­ra, mégis vissza kell araszol­nunk az időben több mint hat esztendőt. Akkor került sor ugyanis az első különös árve­résre: az épületegyüttesre a tá­péi Aranylabda vendéglőt is üzemeltető Vincié István né tet­te a legjobb ajánlatot, ám a ha­táridő lejártáig nem tudott fi­zetni. A második árverés meg­kezdése előtt egy órával - ki tudja hogyan - mégis előkerült a pénz, s az újabb licitre sorba állók lógó orral hagyhatták el a helyszínt. Az étterem sorsa azonban ezután sem került Kívül csak egy lakat vigyázza a penészes falakat. (Fotó: Schmidt Andrea) A mai Hági helyén nyílt 1856-ben az első szegedi állandó színház. Az épület a színház fölépültével 1883-ban feleslegessé vált, és lebontották. A telek egészen 1896-ig üresen állt, amikor felépült a H aggén macher-palota. 1896. február l-jén Hor­váth János és Ferenc fia vendéglőt nyitott ezen a Történet helyen. Egészen 1921-ig váltogatták egymást a bérlők. Honnan a Hági név? A tulajdonos Hag­genmacher neve igen csak idegenül csengett Szege­den, s ebből képezték a Hági elnevezést, amely már sokkal könnyebben kimondható volt, s végül ezen a néven lett híres a szegedi étterem. Egy bu­dapesti vendéglős, bizo­nyos Gottwald Rezső vá­sárolta meg a Hágit, majd 1935-ben megnyitotta a kerthelyiséget is. Később, 1941-ben felújították az épületet, ekkor kerültek ide Szőnyi István pannói és Haranghy Jenő színes üvegablakai. egyenesbe: egyrészt sokan megkérdőjelezték a licit szabá­lyosságát, másrészt az 1995 februári, földhivatali bejegy­zéssel egyidőben több fellebbe­zést is kénytelen voltak feltün­tetni a tulajdoni lapon. Sőt! Majd harminc tételben végre­hajtási jogok is szerepeltek a hivatalos okmányon, a tartozá­sok összege sem volt csekély­nek nevezhető, megközelítette a százmillió forintot. Az elsők között szerepelt a Hági Kft. perlevele is, amelyben érvé­nyesíteni szerette volna tulaj­donjogát, mondván, Vinczéné a társaság megbízásából és pénzéből vásárolta meg az ét­termet. Hogy igazából kié is volt akkoriban a Hági, azért volt fontos eldönteni, mert a Vinczénét egyre jobban szo­rongató adósok erre az étterem­re is szerették volna rátenni ke­züket. Végül egy jogerős hatá­rozat kimondta, a két étteremre egyazon sors vár: az árverés. 1998. június 19-én került ismét kalapács alá a Hági, gyakorlatilag a tápéi Arany­labdával együtt. A követelé­seket azonban még az árve­rés előtt megvásárolta az LP Invest Pénzügyi és Befekte­tési Tanácsadó Kft. Az árve­résre készült tájékoztatóból kiderül, akkor 88 millió fo­rintra kalkulálták a szegedi étterem forgalmi értékét. A Hági épületegyüttese társas­ház, amelyben az étterem, valamint a Brnói Söröző üzemelt, ezentúl hét lakást és hat garázst is magukénak mondhattak a tulajdonosok. A végzetes kalapácsütés Az azóta bezárt étterem­hez 1269 négyzetméteres fe­dett terület és 364 négyzet­méter kerthelyiség tartozott. A kikiáltási ár tíz százalékát négyen tették le ahhoz, hogy licitálhassanak a tehermen­tes épületre. Végül az Imo­soft Kft. került ki győztesen a küzdelemből, s vitte el 67 és fél millióért az egész há­zat. Két éve mindenki úgy gondolta, jó kezekbe került a Hági, hiszen egy ismert sze­gedi vendéglátós dinasztia, amelyet családi szálakon ke­resztül a Favilla vendéglővel hoztak kapcsolatba, vásárol­ta meg. Am az étterem kál­váriája a mai napig nem ért véget. A vásárlást újabb pe­reskedés követte, a vételárat kifizető vevők ugyanis ra­gaszkodtak ahhoz, hogy pénzükért a berendezést is megkapják. - Már akkor közöltük az új tulajdonossal, hogy az in­góságok a Hági Kft. tulajdo­nát képezték, azokat külön vásároltuk meg a megyei vendéglátó vállalattól ­mondja Iglódi Ferenc, a Há­gi Kft. vezetője. - Három­millió forintot kértünk a be­rendezésért, de fizetés he­lyett bírósághoz fordultak az új tulajdonosok. Egy év után megszületett a számunka kedvező ítélet. Addig azon­ban sem fizetni, sem az épü­letet őriztetni nem volt haj­landó az Imosoft Kft. A sze­münk előtt ment tönkre a gyönyörű étterem. A Hágit díszítő három Szőnyi-festménynek is nyo­ma veszett. Pontosabban, a nagy értékű képek is Vin­czéné tartozását enyhítették, s szintén árverésre kerültek. A negyvenmilliós kikiáltási ár végül ötmillióra szelídült, s egy ismert szegedi iparos birtokába kerültek a képek. Azóta - jóval magasabb áron - már a fővárosi auk­ciókat is megjárták, s úgy tűnik, végleg elkerültek Sze­gedről. Jobb sorsa jutottak az éttermet díszítő muzeális értékű halászai relikviák: a bödönhajó, a hálók, valamint a faragott csillárok - a mú­zeum szakemberei ugyanis még időben elszállították a védett értékeket az algyői raktárba. Az idő megette az épületet De térjünk vissza az épület sorsára! Egyévi pereskedés után fizetett az új tulajdonos, ám máig nem lakta be a ven­déglőt. Természetesen megke­restük Török Zoltánt, aki a vá­sárló családot képviseli, hogy megtudjuk, kinyit-e és mikor a Hági? O azonban egyelőre nem mondott semmit, sűrű te­endőire hivatkozva tíznapos haladékot kért a találkozóra. A jövő hét közepén - talán ­elmondja ő is, milyen sorsot szánnak az étteremnek. Szegedi vendéglátósok tud­ni vélik, elsősorban ingatlan­befektetésnek szánták a vásár­lók a tranzakciót. Vélhetően úgy gondolkodhattak a licitá­lás során, hogy az épület érté­ke - lévén a belvárosban rit­kaság a tulajdonjog - csak fel­felé araszol majd az idő múlá­sával. Ha ugyanis a Hági Kft. 42 millióért vette, majd három év múlva 88 millióra értékel­ték fel szakértők, akkor jó üz­letnek tűnt 67 és fél millióért megvenni. Ám a helyzet az el­múlt években sokat változott. Egyrészt sorra nyíltak a belvá­rosban az éttermek, másrészt a Hági az elmúlt két évben tel­jesen az enyészeté lett. Ma már legalább nyolcvan-száz milliót kellene költeni rá, hogy üzemképes, elegáns ven­déglőt alakítsanak itt ki. Kér­dés persze, hogy mindez meg­éri-e az új tulajdonosoknak. Iglódi Ferenc azt is el­mondta, ha nincs az árverés, a Hági nyereségesen működhe­tett volna, s vélhetően ma is vendéglő üzemelne az épület­ben. Egészen másként alakul­hatott volna az épület sorsa, ha annak idején maga a Hági Kft. licitál és veszi birtokba a vendéglőt. Ki tudja, miért, ők egy közvetítő mellett döntöt­tek, akitől máig nem tudják behajtani a bíróság által idő­közben megítélt negyvenkét milliós vételárat. Igaz, az étterem körül messze nem ez az egyetlen kérdőjel. Rafai Gábor Dráguló b< nzin Budapest (MTI) Szerdától 6 forinttal csök­kenti a gázolaj, s ugyancsak 6 forinttal, de emeli a motorben­zinek árát a Mol Rt. A cég az árváltozást a nemzetközi jegy­zésárak változásával magya­rázza. Az elmúlt hetekben a nemzetközi kőolajtermék-pia­^ cokon tovább csökkent a gáz­olaj jegyzésára, aminek fő oka az, hogy a tüzelési célú gáz­olajkészletek decemberben fel­töltötték. Szerdától a 9l-es ólommen­tes motorbenzin ára 228,50 fo­rint lesz literenként, míg a 95­ös benzinért 228,50 forintot, a 98-asért 237,50 forintot, a gá­zolajért viszont 210,75 forintot kell fizetni literenként. Az egyes töltőállomásokon az árak eltérhetnek a listaártól. Felmondott a pécsi stúdióvezető Felmondott tegnap Ruzicska Mária, a Ma­gyar Televízió (MTV) pé­csi körzeti stúdiójának vezetője. Szabó László Zsolt válaszolt a három vidéki szerkesztőség külső munkatársainak múlt pénteki levelére, de nem járult hozzá vá­laszának nyilvánosság­ra hozatalához. A pécsiek és a debrece­niek mellett negyven szege­di tévés is aláírta azt a múlt pénteken keltezett levelet, amelyben azt kérik az MTV elnökétől, hogy feb­ruár 12-ig kapják meg az elmúlt évben elvégzett munkájuk utáni járandósá­gukat és tájékoztassák őket a stúdiók jövőjéről. Mint erről korábban beszámol­tunk (február 2. és február 3.), a vidéki tévés szer­kesztőségek munkatársai­nak öt havi bérével tartozik az MTV. Szabó László Zsolt levélben válaszolt, a hétfői pécsi stúdióértekez­leten ezt Belénessy Csaba, az MTV regionális, határon túli és kisebbségi főszer­kesztőségének vezetője ol­vasta fel. de a tartalmáról nem nyilatkozott az MTI pécsi tudósítójának. Né­meth Károly, az öt havi já­randóságukat követelő külsős munkatársak képvi­selője azt mondta, hogy az elnöki levél semmiféle biz­tosítékot nem tartalmazott arról, hogy az MTV tíz na­pon belül kifizeti a tartozá­sait a regionális műsorok készítőinek. A pécsi stúdió vezetője, Ruzicska Mária nem fogad­ta el Belénessy Csaba aján­latát, hogy mondjon le és főmunkatársi beosztásban folytassa tovább televíziós munkáját. Ehelyett azonnali hatállyal felmondott. Dön­tését azzal indokolta, hogy nem tud azonosulni az MTV vezetőinek koncepci­ójával, módszereivel és nem vállalja a televízió kö­rül kialakult helyzetet sem. Belénessy Csaba Élő Gá­bort bízta meg a pécsi stú­dió vezetésével. A szegedi stúdió ve­zetője, Olajos Csongor teg­nap délután ismertette mun­katársaival az elnöki vá­laszt. Nevük elhallgatását kérő informátoraink szerint Szabó László Zsolt beleírta a levélbe, hogy nem járul hozzá a nyilvánosságra ho­zatalához, mert a benne foglaltakat az MTV belü­gyének tekinti. A szegedi televíziósok megerősítették, amit pécsi kollégájuk mon­dott: az elnök azt írta, hogy tíz napon belül nem tudja kifizetni a külső munkatár­sak pénzét. Visszautasította a vádat, mely szerint az MTV vezetői több tízmilli­ós jutalmat vettek volna föl az év végén. Nem cáfolta viszont a vidéki stúdiók pri­vatizálásának tervéről ter­jengő híreket. S. E. jegyzet Kattan a bilincs rí urópa számos városa - és Budapest - után Szege­12/ den is bilincselhetnek a közterület-felügyelők. Igaz, kalodába az autók kereke kerül, mégis olyan, mintha a sofőr csuklóján csattanna a karperec. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a szegedi belváros frekventált helyein csúcsidőben nem is látszik, hogy a vá­rakozásért borsos árat kell fizetni. Még az idén emelke­dett helypénzek sem bizonyultak elrettentőnek, így a Tel­park-rendszert valamiképpen meg kell támogatni ahhoz, hogy elérje a várt forgalomszervező hatást. Bár a szélvédőkre rakott „mikulászacskók" sokaknak okoztak bosszúságot, úgy tűnik, mégsem sikerült a reni­tenseket móresre tanítani, hiszen a parkolóőröknek min­dennap akad bőven filmezni valója. Úgyhogy: jöhet a bi­lincs. Egyetlen megválaszolatlan kérdés merül csak fel az amúgy autós újságíróban. Miért van, hogy ugyanazért a szabálysértésért egyeseknek zacskó, másoknak bilincs jár? A piros szatyorba dugott csekken ugyanis más összeg szerepel, mint amennyiért az illetékesek hajlandó­ak megszabadítani a kocsit a béklyótól. Ráadásul a csek­kesek azonnal indulhatnak, és elég csak néhány napon belül befizetni az amúgy sem túlságosan megrázó bünte­tést, míg aki bilincset kapott, kutyagolhat a város másik végébe, és jó mélyen kell a pénztárcájába nyúlnia. Holott ugyanazt a „bűnt" követte el. (Bár bilincs annak is jár, aki tilosban parkol.) rí gyelőre azt se tudni, pusztán a közterület-felügyelő a2J jóakaratán múlik, kit hogyan büntetnek, sem azt, mikor kattan az első bilincs az autók kerekén. Minden­esetre ezután felsóhajthatunk, ha Mikulás-csomagot lá­tunk a szélvédőn. Ilyen esetben ugyanis semmiképp nem kell bilincsre számítanunk. Us Tavasz a télben Munkatársunktól - Nincs semmi szokatlan a hirtelen jött tavaszias időben - tudtuk meg az Országos Meteorológia Szolgálat sze­gedi állomásának ügyelete­sétől. Öt-tíz évenként felme­legszik a levegő február ele­jén. Már arra is volt példa, hogy nyári vihar tombolt ­dörgött, villámlott - az év második hónapjában. Két éve pedig egy szokatlan jelensé­get figyelhettünk meg, eső után szivárvány képződött. A tél még nem múlt el, csak egy kicsit szünetel. Nem ritka, hogy későbbiekben bekemé­nyít az időjárás. Már többször előfordult, hogy hógolyózhat­tunk márciusban. Ez a meleg még nem je­lenti azt, hogy le lehet kap­csolni a fűtést. A héten ugyan még 10-15 fok lehet a napi maximum - véli a szakem­ber. Szeles, de enyhe időre számíthatunk. Csapadék csak az ország nyugati és északi részén, főleg a hegyekben várható. Az Alföldön szinte alig fog esni az eső, pedig a növényeknek nagyon kellene. A meteorológiai állomás kertjében tegnap kidugta a fejét az első hóvirág. Ez pe­dig jóval később, 3-4 hét múlva lenne esedékes. Ta­lán a tavasz hírnöke jobban látja előre a várható időjá­rást, mint maga a meteoro­lógus. VALENTIN-NAPI AJÁNDÉK HIRDETŐINKNEK! Meghívhatjuk moziba? Azon hirdetőink, akik február 8-án vagy 9-én adnak fel lapunkba lakossági apróhirdetést vagy Valentin-napi üdvözletet, 2 db mozijegyet kapnak ajándékba a Szívörvény című romantikus film premiervetítésére. A vetítés ideje: február 14.. Valentin-nap, 20 óra. Helyszín: Ciuema Cily, Szeged I'laza Az ajánlat csak az ügyfélszolgálaton, személyesen feladott hirdetésekre vonatkozik. A jegyeket az apróhirdetés feladásakor lehet átvenni. A jegyek korlátozott számban állnak rendelkezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents