Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-05 / 30. szám

SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 5. CSONGRÁD MEGYE 3 Apáczai Csere János-díj Sófalvy doktornak Az ifjúságba vetett hit A szakma szeretete, valamint az ifjúságba ve­tett mélységes hite vezérli pedagógusi pályáján dr. Sófalvy Ferencet, a Szege­di Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Karának tanárát, akit a magyar kultúra napján, Apáczai Csere János-díjjal tüntetett ki Pokorni Zol­tán oktatási miniszter. Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki, a magyar kultúra napja alkalmából dr. Sófalvy Ferencet, a Szegedi Tudomá­nyegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának pedagógu­sát, aki immár 1968 óta tanít az intézmény állattenyésztési tanszékén. - A baromfitenyésztés a szakterülete. Milyen indít­tatásból választotta ezt az ágazatot? - Gyerekkoromban, kertész nagybátyámnál kedveltem meg a baromfitenyésztést. O hobbi­ból tyúkok tartásával és neme­sítésével is foglalkozott. Az egyetemi éveim alatt aztán szakkörösként vettem ki a ré­szem ebből a munkából. Majd 1977-ben, az akkori Országos Törzskönyvezési és Állatte­nyésztési Felügyelőség azon célt tűzte ki maga elé, hogy a hazai őshonos baromfi-fajták megőrzésére dolgozzon ki programot, melynek részeként a főiskolára helyezték ki a ta­nyákról, a falvakból felvásárolt állományt. Az intézmény azóta a kendermagos magyar tyúk Dr. Sófalvy Ferenc egykori tanárától, főnökétől dr. Mikó Józseftől örökölte szakmaszeretetét, hitvallását. (Fotó: Tésik Attila) fedett tollazatú és a kopasz­nyakú változatának legna­gyobb fajtafenntartó bázisa. Mind a mai napig ezen aprójó­szágok genetikai és tenyésztői munkáját irányítom. - Milyen jelentőséggel bír a kutatási program a fajta­megőrzés mellett? - A hibridizáció elterjedé­sének korszakában a több száz baromfifajtából gyakor­latilag csupán öt-hat vesz részt a különböző populáció kialakításában. E néhány pe­dig nem rendelkezik a faj tel­jes génállományával, így je­lentős tulajdonságok tűnhet­nének el. Az őshonos fajták a sajátosságaik, így edzettsé­gük, ellenálló képességük mi­att, az ökogazdálkodásban is jelentős szerephez juthatnak. A baromfiágazatban egyre in­kább az alternatív tartási rendszerek kerülnek előtérbe, melyek a ketrecek nélküli tar­tást célozzák meg. Mindez le­hetővé teszi a biotermékek­előállítását is. - Az Apáczai Csere János­díjat kiemelkedő oktatási­nevelési munkájáért, illetve a pedagógiai gyakorlatot segítő tevékenységéért ve­hette át, Pokorni Zoltán oktatási minisztertől. Ho­gyan fogadta a díjátadásra szóló meghívást? - Az értesítésben csupán az szerepelt, hogy a magyar kul­túra napján az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Kará­ra invitálnak, ahol különböző elismeréseket adnak át. Mint utóbb kiderült: a főiskola ter­jesztett fel Apáczai Csere Já­nos-díjra. Nagy öröm számom­ra, hogy a kar ennyire megbe­csüli a munkámat. Az elisme­rés még inkább inspirál a fel­adatok megoldásában. - Milyen hitvallás vezérli pedagógusi pályáján ? - Az ifjúságba vetett mély­séges hit, valamint a szakma­szeretet, melyet egykori taná­romtól, főnökömtől, dr. Mikó Józseftől örököltem. Török Anita Volt politikai üldözöttek megbecsülése Újabb juttatások A kormány 267/ 2000. (XII. 26.) számú rendeletet hozott a volt politikai üldözöttek kö­zül a tartós szabadságel­vonást szenvedettek szá­mára járó juttatásokról. Akik már megkapták az 1956-os Emlékérmet vagy Emléklapot, illetőleg az 1956 előtti büntettek a Sza­bad Magyarországért Em­léklapot, azoknak havi nyug­díját 2001. január l-jétől 60 ezer forintra emelik, vagy egészítik ki. Aki eddig meg­kapta ugyanezért a havi 50 ezer forint nyugdíjat, az emelést automatikusan kap­ja, nem kell igényelnie. Akik 1956-os vagy 1956 előtti politikai cselekményü­kért legalább három év bün­tetést letöltőitek, azok igény­lés alapján újabb juttatásokat kapnak. Az igénylés űrlapon törté­nik. Igazolásul a Kárpótlási Hivatal Hatósági Bizonyít­ványának másolatát - a le­töltött időről -, az illetékes bíróságtól a börtönbüntetés semmisségi igazolását vagy az internálási, közbiztonsági őrizeti határozat másolatát kell csatolni a kitöltött, aláírt kérelem mellé. A különböző büntetések mint börtön, in­ternálás (Recsk, Budadél, Kistarcsa, Tököl stb.) össze­adhatók, és ha így elérik a minimális három évet, jár a külön juttatás. Az igazolások másolatát kell leadni, de az átadásnál az eredeti okmányt is be kell mutatni. Ezzel az átvevő hitelesíti a másolatot. Akik szovjet börtönben, táborban voltak szovjet bírói ítélettel, minimum három évet elérő ideig, ugyanazt a juttatást kapják. Akik szovjet hadifogás­ban voltak (1949. februárt követően még legalább há­rom évig), vagy akiket pol­gári személyként, levente­ként, német anyanyelvűként vagy bármilyen más ok mi­att a Szovjetunióba hurcol­tak, de erről igazolásuk vagy bírói ítéletük nincs, a ma­gyarországi orosz nagykö­vetséghez fordulhatnak iga­zolásért. A kérelem orosz nyelvű beadását szerveze­tünk segíti. Szükséges hozzá a személyi igazolvány, a fogva tartás helye/helyei, ideje, a fogoly apjának neve. Az ügyeket a Pofosz és a TIB Csongrád megyei szer­vezeteinek heti ügyeleti nap­ján intézzük, hétfőn (Pofosz) és szerdán (TIB) délelőtt, a megyeháza Csanád termé­ben - Szeged, Rákóczi tér. Az érintett büntetett özve­gye az elhunyt féijének járó juttatás 30 százalékára jogo­sult. Nekik az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, il­letőleg a házassági anya­könyvi kivonatot is csatolni­uk kell. Aki a juttatásra jogosult, mielőbb hozza vagy küldje be az ügyeletre a szükséges igazolásokat. Kérelem ­űrlapot is ott kap. Postacím: 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. Megyeháza, Csanád terem. A volt ávósok, karhatal­misták, a forradalom leveré­séért kitüntetettek, abban ön­ként résztvevők vagy a volt kommunista pártrehabilitál­tak nem jogosultak a juttatá­sokra. A Pofosz és a TIB megyei vezetői „A művészekért, a képtárért úsztam" A tápéi szobrász tette Buruzs Csabát egyik legjobb barátja, Jager Ernő bácsi házi törköllyel kínálja miután kijött a vízből. (Fotó: Sthmidt Andrea) A belső feszültséget, a fölösleges gőzt mindenki másképp engedi ki magá­ból. Van aki „bogyókat" szed, mások egy-két felest dobnak be. Buruzs Csaba sajátságos módon szaba­dul meg a stressztől - mí­nuszokban átússza a Tiszát vagy térdig érő hóban egy szál fürdőnadrágban elfut a Felső Tisza-parti stadio­nig, majd vissza a tápéi házáig. Szombaton azon­ban teljes más miatt szánta el magát a jeges fürdésre. A szegedi művészekért és a Horváth Mihály utcai képtárért ugrott fejest a jéghideg vizbe. Közel hatvan ember topor­gott fázósan szombaton délelőtt 11 óra körül a tápéi Tiszavirág üdülőtelepen. Várták, hogy Bu­ruzs Csaba dacolva a jéghideg vízzel, az erős sodrással átússza a Tiszát. - Már nem először csinál ilyesmit ez a „Csaba-gyerek" ­mondta az egyik szomszéd. A tápéiak sokat tudnának mesélni a 41 éves képzőművészről, több színházi, illetve szabadtéris díszlet megálmodójáról, elké­szítőjéről. - Télvíz idején egy kisgatyában futott egészen a kocsmáig kimászva a vízből, hogy megigyon egy felest ­mosolygott egy idős tápéi. - Megpróbáltam lebeszélni erről az őrültségről, de mintha a falnak mondtam volna - doho­gott Jager Ernő. Az idős bácsi fiaként szereti Csabát, ezért ért­hető az aggódása. A több mint hat éves ismeretségük alatt ren­geteg közös dolgot tettek. Emő bácsi segédkezett többek között az István, a király és a West Si­de Story díszleteinek elkészíté­sében. Ezenkívül, ha tehetik na­ponta összejárnak, ilyenkor főznek, beszélgetnek egy-két pohárka bor mellett. így nem csoda, hogy szombaton a ladik­ból dermedt testtel kikászálódó, átfagyott úszót „apja" köszön­tötte elsőként a parton egy jó meleg köntössel és egy korty törköllyel. Csabát barátai hazakísérték. Egy forró fürdő után azonban már a kocsmában ült, hogy fogadja a gratulációkat és nekilásson a pa­calpörköltnek. - Nekem nincs olyan szelep a fejemben, mint a Szafi című rajzfilmben az osztrák nagyúrnak, ezért egyéni módot eszeltem ki a fölösleges gőz kie­resztésére - nevetett Buruzs Csa­ba. Minden emberben benne van az „őserő". Sokan nem is sejtik, hogy mi mindenre lennének képe­sek. Csaba csak él ezzel a le­hetőséggel. A Tisza átúszása egy fe­lelőtlen kijelentés eredménye. Megígérte barátainak, így állnia kellett a szavát. Azért felajánlást is tett: a szegedi művészekért és a Horváth Mihály utcai kép­tárért vág neki. Rövid bemelegí­tés után fejest ugrott a hideg vízbe. Az erős sodrás igencsak kifárasztotta. A túlpartra kiéivé görcs állt a lábába, így nem vál­lalta a visszautat. Bemászott a ladikba és visszaevezett a kö­zönségéhez. - Úszás közben nem gondoltam semmire, féltáv­nál viszont nagyon „rosszul" éreztem magam - mondta Csa­ba, miközben Balázs fia hozta a következő „vébékát". Vádalku M agyarország mint stilisztikai probléma? Bárhova megy, bármit nyit ki az ember, minden teli a törté­nettel, amely arról szól, ha igaz, hogy Deésy Géza vállal­kozó, Torgyán József egykor kebelbeli kisgazdája, az Ag­rárinnovációs Kht. hivatalos helyiségében csak jóval később hivatalossá vált, illegális felvételt készített a be­szélgetésről, amelyen azt próbálták kitalálni, mi a leg­megfelelőbb módja, hogy hárommillió forint kenőpénzt átadjanak Torgyán Attila ifjabb sztárügyvédnek, akinek édesapja még mindig földművelési miniszter, s még min­dig az FKGP elnöke, édesanyja pedig még mindig az or­szággyűlés nemzetbiztonsági bizottságában énekel. Szóval magnón vannak a káderek. És amire ritkán van lehetőségünk, olvashatjuk, hallhatjuk, hogyan be­szélnek akkor, amikor úgy hiszik, maguk között vannak. Vagyis mi, választók bepillanthatunk a kulisszák mögé, és elmélyedhetünk benne, mi a stílus akkor, amikor nem nagygyűlésen szólnak a hangfalak, hogy Isten, haza, család, amikor nem választási program íródik, hanem csak egy kisgyűlésen, lazán, maguk közi, úgy privátim próbálnak összehozni egy kisebb programot, amelynek keretében fel kéne vinni a pénzecskét „az Attilának": „Deésy Géza: Ennek semmi akadálya, de hát ezt úgy kéne valahogy megközelíteni, hogy fiúk, szeretnék hozzá­tok csatlakozni, ezt meg ezt tudom tenni. Nem azt, hogy figyelj, én elintéztem neked mindent. Egy lóf...t intézett el, semmit nem intézett el. Mittelmayer Ferenc: Megint elkezdte, b.... meg, hogy rossz helyre fizettük be a pénzt. Deésy: Jaj, menjenek már a p....ba. Mittelmayer: Hogy fizettünk volna már rossz helyre, amikor befizettük arra a számlára, a kincstárba, amit megadtak. Deésy: Hát akkor az rossz helyre ment, mert jobb lett volna, ha nem fizetjük be. Sipter Ferenc: Egyáltalán nem kellett volna befizetni. [...] Benczéné dr. Tóth Judit egyéni ügyvéd: De ezért en­gem úgy megb...nák, érted." rigy másik részlet, egész máshonnan, mégpedig Orbán MZi Viktor miniszterelnök országértékelő beszédéből: „Egy munkára épülő világban a mezőgazdaságnak is tisztes megélhetést kell nyújtania a gazdák számára. Ezért a legsürgetőbb teendőink közé tartozik, hogy Ma­gyarországon végre megszülessen az a korszerű mezőgazdaság, amelynek középpontjában a családi gaz­daságok állnak. Ezért a 2001. év lehetőleg már első felé­ben meg kell alkotnunk azt a magyar fóldbirtokrendszert szabályozó, régóta hiányzó törvényt, amely a helyben la­kó gazdákat juttatja földhöz, amely orvosolja a mai birto­kok szétaprózottságát, vagyis amelyik a Dániában és Franciaországban bevált szabályokat a hazai körülmé­nyekhez igazítja. (...) Nehezen képzelhető el egy új világ­rend törvényes rend nélkül. 1998-ban honfitársaink 600 ezer bűncselekményt követtek el Magyarországon. Ez a szám az elmúlt esztendő végére 450 ezerre csökkent." A teteje meg az alja? A privát meg a közbeszéd? A belső használatra szánt, hétkönapi hivatali trágárság? így társalognak, így beszélnek meg egy - akár korrupci­ós! - ügyet egy irodában, amelyet a „keresztény Magyar­ország" adófizetőinek pénzén vettek bérbe, ki tudja hány évre? És ugyanannak a hivatalosságnak egy felső, ünnepi, megszólalása? Egy olyan megszólalás, amelyet azok nyil­vánosságának szántak, akik a korrupciós „társalkodás" tárgyi feltételeihez az anyagi fedezetet adóbefizetéseikkel folyamatosan megteremtik? A mai magyar hivatalnok, a mai magyar tisztviselő két arca? Vagy világjelenség? Jön ez a gyakran jópofinak szánt, útszéli beszédmód a képernyőről is, a priidériájáról híres Amerika filmjeiből is. Es meg is volt ennek jól ágyazva. A kommunista moz­galmi zsargon szövegei is hemzsegtek ezektől az „életes­nek" szánt, föld és gyár közeli,, forradalmi munkás-pa­raszt" szóhasználattól. Csakhogy talán soha nem hatott ez ennyire groteszken és visszatetszőén, mint most, ami­kor ehhez egy hatalmas, historizáló pannó a háttér: Szent István koronájával, jogarával és országalmájával, Szent Imre szűzi életével, Szent Margit önfeláldozásával, a térítő Szent Adalbert ájtatos látogatásával, mai állami körmenetekkel, népszámlálásos hitvallási felhívásokkal, s a pannó szélein székelyharisnyában sasszézó, leendő státuszmagyarokkal... Hova keveredtünk, kérdezi az em­ber. wyr ülönösen érdekes Deésy Géza feljelentő koronatanú, 1\ aki biztosan tudta, hogy a beszélgetésről felvétel ké­szül, hisz ő dugta el a magnót. Mégis fontosnak tartotta, hogy ilyen kellemesen elengedje magát, hogy most is úgy beszéljen, ahogy valószínűleg mindig szokott. Ahogyan akkor is beszélt, amikor Torgyán József közvetlen mun­katársa volt. Ahogyan azokban az időkben is beszélt, amikor újra homlokzatra tették a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt aranykalászos címerét. A többi? A többi nem a stilisztikára, hanem a rendőrségre tartozik. De a rendőrség említésekor eszünkbe jutnak De­ésy Géza nyilvánosságra került lezárt és folyó ügyei. És feltesszük a kérdést, nem vádalku következménye-e, hogy Deésy feldobta társait, hogy - ki tudja, kinek a megbízá­sából - besúgta a nyilvánosságnak ezt az egyetlen egy állítólagos vesztegetést? Volt több is? Mennyi? U+jLCX

Next

/
Thumbnails
Contents