Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

Isten éltesse! ELEMÉR Jókai és Vörösmarty elevenítette fel régi ma­gyar személynévhői. Egye­sek szerint eredete össze­függ a finnek llmár nevű mondai hősével, mások szerint a szláv Velemir, Velimir név átvétele. Egyéb, a naptárban nem szereplő mai névna­pok: Antónia. Antonietta, llmár, Neszla. Osszián, Oszvald. Román. Szegeden Horváth Laura Regina Február 23., 1 óra 55 perc, 4400 g. Sz.: Nemes Nikoletta és Horváth Dániel András (Algyő). Nagygyörgy Dávid Február 26., 18 óra 40 perc, 3120 g. Sz.: Komár Márta és Nagygyörgy Péter (Zsombó). Kerenczy Benedek Február 27., 5 óra 5 perc, 3640 g. Sz.: Mihály Beáta és dr. Fcrenczy Csaba (Szeged). Kádár János Richárd Február 26., 20 óra 20 perc, 3140 g. Sz..: Újházi Andrea és Kádár János (Szeged). GálfTy Veronika Február 27., 5 óra 55 perc, 3650 g. Sz.: Szabó Tünde és Ctffly László (Abasár). Vásárhelyen Szabó Lajos Attila Február 26., 23 óra 15 perc, 4<XX) g. Sz.: Szabóné Szenti Ró­zsa és Szabó Attila (Hódmező­vásárhely). Berényi Bianka Február 27., 10 óra 45 perc, 4100 g. Sz.: Berényi Zsoltné Kenéz Anita és Berényi Zsolt (Mártély). Szentesen Redves szegedi televíziós kollégák! JY Nem tudom, jártatok-e már Ma­dagaszkár szigetén, mindenesetre, ha eddig hanyagságból vagy restségből nem tettétek volna, szívből ajánlom nektek, sőt kérlek is rá benneteket, könyörgök, menjetek el egyszer, vagy kétszer, iszonyatosan jó hely, nem fogjátok megbánni. En magam is két­szer fordultam meg e lenyűgözően pazar világban, először egy Emma Herkovics nevű nó'cskét üldöztem lá­zasan, aki ellopta a fizetésemet. Nagy szerencsém volt! Nem találtam meg Emma Herkovicsot. A következő al­kalommal pedig azért utaztam a szi­getre, hogy az állatvilágát tanulmá­nyozzam. Nem azért, mintha a ma­gyar állatvilágnak akadna párja a vi­lágon! Ezt nem mondom. Elég csak megemlítenem a magyar görényt, a magyar disznót, a magyar marhát vagy a magyar pockot. A magyar gö­rény például sokkal görényebb tud lenni a német görénynél, pedig a né­met görény is elég görény. Elég az Szív Ernő M adagaszkár hozzá, elmentem Madagaszkárra, hogy megnézzem a Palackosorrú Bu­but. Ez úgy néz ki, mint egy törpe ví­ziló és csak röhögni tud. Legfőkép­pen pedig az embereken röhög, s teszi ezt azért, mert az emberek emberek, mert szeretnek dolgozni, kapálgatni, könyvelgetni, irogatni, szalagokat vagdosni egy stúdiószobában, aztán szeretnek hazamenni, a székbe ülni, elheverni, olvasgatni, tegnapi pörköl­tet kanalazni, gyerekkel pokemonoz­ni, éjjelente gyengéden üzekedni. A Palackosorrú Bubut mindenkinek látnia kell az életében egyszer, halla­ni kell a röhögését, mert különben az ember nem is érti meg igazán az élet tétjét. De hogy miért is fecsegek én it­ten? Tudjátok kollégák, ballagtam a minap egy fényes pesti utcán, és egy­szerre csak meg kellett állnom, mert egy óriásplakátból rám akart ugrani egy nagy zöld gyík. Madagaszkár ál­latvilága, hirdette a fölirat. A Magyar Televízió első csatornáján fogják be­mutatni a nyilván gyönyörű termé­szetfilmet március első napjaiban. Hát ez csodálatos, gondoltam. Aztán meg mást is gondoltam. Azt gondol­tam, hogy Heti Pista szegedi televízi­ós egy szép február végi napon föl­utazik Budapestre, sétál egy kicsit, el­nyal egy fagyit, majd megáll, hogy ki­vegye a nyakából a gyíkot. S megnézi szépen, honnan a fenéből ugrott a dög rája. Madagaszkár állatvilága, hirdeti neki is a fölirat. Es hogy Ma­gyar Televízió egyes csatorna. Szóval arra gondoltam, amire Heti Pista gondol ekkor. Csongrád me­gyében ma Szeged körzetében számit­hatnak sebesség-el­lenőrzési akcióra a járművezetők 5 és 7, valamint 9 és 23 óra között. A rend­őrség a változtatás jogát fenntartja! A királynő táncol Javában tart a szam­baiskolák vetélkedése a riói karneválon. Képün­kön: Fabiana Borges, az Unidos da Tijuca szam­baiskola dobos szekció­jának királynője táncol. (MTI Telefotó/AP/Dario Lopez-Mills) Kukacos" nősténycsigák Ausztrál biológusok re­mélik, hogy végre sikerült visszafordítaniuk egy tengeri csigafajta nőstényeinek el­férfiasodását, és a fajta im­már határozottan szaporo­dásnak indul. A csigahöl­gyek egy hajó-, illetve csó­naktisztító vegyszer (tributy­lin) „ösztökélésére" növesz­tettek hímvesszőt. A szer felborította hormonháztartá­sukat, és a „kukacos" nős­ténycsigák terméketlenné váltak. A folyamat azután Melbourne egyik öblének egész ökoszisztémáját ve­szélyeztetni kezdte. A csó­naktisztítónak a tengeri csi­gákat transzszexuálissá tevő hatását már bő tíz éve felfe­dezték, és a 25 méternél rö­videbb hajók esetében meg­tiltották használatát. A ren­delkezés úgy tűnik, mostan­ra hozta meg gyümölcsét: a csigahölgyek felhagytak a pén isznövesztéssel. Napi átlaghőmérséklet Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti: Ma estig hazánk fölé már enyhébb és nedvesebb leve­gő áramlik, ezért megnövekszik a felhőzet és egyre többfelé várható csapadék: hó, havas eső, délnyu­gaton eső is. A legmagasabb nappali hőmérséklet országosan 1 és 6 fok között valószínű. Jacmelben (Haiti) felvonultak a bohócok Hajók a hagymaföldekböl A Belgrádtól 160 kilométerre északra fekvő tyt^n^^^Áiflyá^J^iyvtfOtide­je rendeznek gúnárviadalt. Az idei versen^Á:t+ között tartottak meg, a szokásosnak megfelelően (MTI Tele­fotó/AP/Jaroslav Pap) vb -£/ MTI Panoráma Nyugat-Európában ma­napság a kergemarhakórtól az özönvízszerű áradásokig sok minden megkeseríti a parasztok életét. Hollandia középső részein azonban, ha lehet, még rosszabb a hely­zetük: ősrégi hajóroncsok is fel-felbukkannak a földeken, amik hónapokra késleltetik munkájukat. Roelof Wester, az Amsz­terdamtól északkeletre levő Emmeloord település egyik gazdája például éppen hagy­maföldjén dolgozgatott, mi­kor gépe megakadt valami­ben. Mint a Sunday Tele­graph című brit hetilap tudó­sítójának elmondta, először azt hitte, hogy kőnek ütkö­zött - ám kiderült, hogy egy XVI. századi hajó maradvá­nyaira bukkant. S ez csak egyike volt annak a 435(!) hajónak, amely az elmúlt években Hollandiában „ki­nőtt" a földből. A kis Benelux-országban manapság már a szántás is valóságos régészeti tevé­kenységgé vált — írja némi­leg ironikusan a brit újság. A furcsa jelenséget két tényező magyarázza: egyrészt a mai Hollandia jelentős része egy­koron tenger volt, mélyén hajóroncsokkal, s a hollan­dok az 1930-as évek óta ha­talmas erőfeszítéssel töltöt­ték fel ezeket a területeket, hogy növeljék szárazföldjü­ket. Másrészt pedig az el­múlt évek erős esőzései megemelték a talajvíz szint­jét, a felszín felé hozva a föld mélyén rejlő tárgyakat. Ezek között van hétezer éves kajak, de megtalálhatók nagy teherhajók is, a holland tengeri kereskedelem arany­korából. Sok hajó olyannyira épségben van, hogy nem pusztán rakományuk, de még a személyzet használati tárgyai is felismerhetők, sőt: megtörtént, hogy a régészek egy középkori hajó rakteré­ben több száz, teljesen ép­ségben maradt tojásra buk­kantak - igaz, már nem volt sárgájuk... A vliálUi tegnap A 11*44 Szagadnél: 134 cm, C*ongr4dn4l: 12 cm. Mlndscantnél: 84 cm. A vii hdfoka Sívgadan: 2.8 t A Maros MahönAI: 58 cm. A Nap kel: 06.27, nyuguik: 17.27, Szokolai László Ádám Február 23., 11 óra 5 perc, 4120 g. Sz.: Erdélyi Szilvia és Szokolai László (Cserkeszőlő). Tompa Kence Február 23., 13 óra 30 perc, 3510 g. Sz.: Fazekas Anikó és Tompa László (Kunszentmár­ton). Itoző Koberta Február 23., 15 óra 30 perc, 3670 g. Sz.: Musa Mónika és Boz.ó Róbert (Szentes). Percze-Nagy Nikolett Február 23., 22 óra, 3210 g. Sz.: Papp Erika Katalin és Per­cze-Nagy István (Csongrád). Halász Vivien Február 26., 9 óra 2 perc, 2150gés Halász Vanda Február 26., 9 óra 8 perc, 2490 g. Az ikrek szülei: Dani Tímea és Halász Tibor (Szen­tes). Bíró Dominik Zsolt Február 26., 10 óra 47 perc, 3740 g. Sz.: Ungi Mónika és Bí­ró Zsolt (Öcsöd). Györgyi Attila Február 26., 12 óra 20 perc, 3260 g. Sz.: Petrikó Szilvia és Györgyi Attila (Szentes). Szatmári Réka Február 26., 15 óra 40 perc, 2320 g. Sz.: Tábori Anikó Piros­ka és Szatmári Zoltán (Öcsöd). Gratulálunk! A Hold kdl: 08 54. nyuguik: 22.51. Jön a fapofa? Vízben jó ideje rothadó uszadékfáhól készít újfajta arckrémeket és más kozmeti­kumokat egy japán energia­szolgáltató cég. A vállalat már jó ideje próbálkozott az­zal, hogy valamiképpen hasz­nosítsa a vízerőműveinek gátjai előtt összegyűlő fahor­dalékot, ám csak mostanra derült ki, hogy a legjobb megoldás, ha arckrémalap­anyagot nyer ki belőle. A víz­ben jő sokáig ázó fából nyert vegyület ugyanis remekül pó­tolja a bőr vízveszteségét. Egymillió dolláros fődíj A szervezők egymillió dollárt ajánlottak fel annak, aki egy ütésből a lyukba kül­di a labdát (hole-in-one) a grönlandi golfversenyen. Az Északi-sarkkörtől 6(X) km-re északra található Uumman­naq városában április 7-8-án kerül sor a tornára. A zöld gyep helyett fehér talaj és ró­zsaszínű vagy narancssárga labda várja a játékosokat, akiknek a jéghegyek között kell teljesíteniük a 36 lyukas pályát. Földrengések Két közepes erősségű, a Richter-skála szerint 4,7-es, illetve 4-es földrengés rázta meg kedden déltájban a gö­rögországi Kefalinía sziget térségét. Sérülésekről, anyagi károkról nem érkezett je­lentés. A farsang a világ minden táján a vidámság ideje. Képünk a Haitin levő Jacmelben készült, ahol a karneváli felvonulást bohócok fellépése tette színesebbé. (MTI Telefotó/AP/Daniel Morei) Póktömeggyűlés­rejtély MTI Panoráma Immár tudósok próbálják megfejteni, hogy miért özönlötte el Ausztráliában egy igen ritka mérgespókfaj­ta egy családi ház kertjét. Az egérpókok - ez a fajta neve - nem sokkal azután kezdtek hemzsegni a Sydneytől északra fekvő Newcastle városában lévő kertben, hogy új család köl­tözött a házba. A három­gyermekes Osbornék döb­benten észlelték, hogy való­ságos pókszőnyeg borítja a pázsitot. Még azt a fimon ro­pogást is hallani, ahogy a hadakozó pókok két „karmu­kat" egymásba mélyesztik ­mondta az egyik családtag. Ezek a pókok annyira rit­kák, hogy eddig ellenszéru­mot sem kísérleteztek ki mérgükre Ausztráliában. Os­bornék - gyerekeik védel­mében - már legalább 120 pókot öltek meg, a tudósok pedig 65-öt fogtak be. Mint mondták, még sohasem lát­tak ekkora „póktömeggyű­lést", és azt sem értik, miért csak és éppen Osbornék kertjét választották az egér­pókok „fesztiváljuk" hely­színéül. Gúnórviadal volt Mokrinban Másfél millió dollár, iskolai kézelverésért MTI Panoráma Csaknem másfél millió amerikai dollár kártérítést ítélt meg Ausztráliában a bíróság egy férfinak azért, mert 17 évvel ezelőtt az iskolában az egyik tanára elverte a kezét. Az immár 30 éves Paul Ho­gan azzal az érvvel indított pert volt iskolája ellen, hogy a verés érzelmileg tönkre tette személyiségét és későbbi éle­tét. A 13 éves Hogan jobb ke­zét 1994 március 16-án verte el szíjjal egyik tanára, még­hozzá kétszer. Először azért kapott a tenyerére - három csapást -, mert koszos volt a tornadressze. Pár órával ké­sőbb pedig azért mért rá a ta­nár öt suhintást, mert együtt kántálta több gyerekkel, hogy el kellene ót bocsátani. Mind az egykori tanár, mind pedig az iskola tagadta a bíróságon a történteket, Hogan viszont azt állította, hogy a verés mi­att tartósan sérült a keze, kép­telen volt kétkezi szakmát ta­nulni. Emiatt jövedelemtől esett le, ráadásul kezének gyógyítása orvosi kiadások­kal járt. A bíróság - amely két hölgyből és két férfiból állt ­úgy ítélte meg, hogy az iskola nem törődött kellő felelősség­gel Hogannel, a verések pe­dig indokolatlanok voltak. Mindemiatt összesen 2 millió 729 ezer 93 ausztrál dollár kártérítést ítélt meg a testület az elpáholt kezű, egykori diák javára az őt ért múlt- és jövő­beli gazdasági és általános károkért. Az iskola közölte, hogy fontolóra veszi a felleb­bezést.

Next

/
Thumbnails
Contents