Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 28. CSONGRÁD MEGYE 3 Aktivizálódnak a civil fogyasztóvédők Mit etetnek meg velünk? Figyelik a parkolókat Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szegedi szervezete konkrét ügyekben is „megnyilvánul". Szerkesztőségünkhöz legutóbb eljuttatott állásfoglalásukban a szegedi parkolási övezetek kiterjesztésével, és a díjemeléssel kapcsolatos gondolataikat teszik közzé. Az idei esztendő elején emelkedtek a szegedi Telpark-rendszer díjtételei, és a korlátozott várakozási övezet határai is nagyobb területet fognak közre. (Nyolcvan helyett száznegyven forintba kerül egy parkolószelvény, míg a kombinált lakossági éves bérlet ára 31 ezer helyett 39 ezer forint. Emellett a Sóhordó és a Szűcs utca, valamint a brüsszeli körút és a József Attila sugárút közötti terület is a Telpark zónájába került.) Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szegedi szervezete állásfoglalást fogalmazott meg a változásokkal kapcsolatban. A civil szervezet ugyan kapott a változásokat tartalmazó előterjesztésről tájékoztatást annak elfogadása előtt, ám szerintük a véleményalkotásra rendkívül rövid idő állt rendelkezésükre. A szervezet városi vezetése utólag igazolni látja előzetes álláspontját. Úgy vélik, a parkolási zónák kibővítése nem hozta meg a kívánt forgalomszervező hatást, míg a díjemelés mellé nem társul magasabb szintű szolgáltatás. A fogyasztóvédelmi egyesület szerint a zónák kibővítését nem előzte meg hatástanulmány. A fizetőparkolórendszer bevezetése a célkitűzéssel ellentétben egyes helyeken nemcsak, hogy nem javította, de kifejezetten rontotta az ott élők életminőségét. Az egyesület állásfoglalásában ugyanakkor leszögezik: nem értenek egyet azzal, hogy a Telparkot üzemeltető Szepark Kft. a parkolási díjakból képződő bevételét a parkolóházak építésére fordítsa. Szerintük a beruházások terhét nem az autósoknak, hanem vállalkozóknak kellene viselniük. Az egyesület éppen ezért javasolja az egész rendszer teljes felülvizsgálatát. Radics János, a Szepark Kft. marketingvezetője elmondta: nem a kft., hanem a város közgyűlése határozza meg a Telpark zónáit, és díjait is. A szakember ugyanakkor leszögezte: a Szepark Kft. megalakulása előtt az SZKT működési kiadásaihoz használta fel az akkor általa üzemeltetett Telpark nyereségét. Radics János szerint elsősorban az autósok érdeke, hogy a befizetett parkolási díjakból a városi közlekedést javító beruházást, jelen esetben két parkolóház építését finanszírozzák. K. B. Időnként különböző valós vagy megalapozatlan - rémhírek kelnek szárnyra táplálkozási szokásainkkal kapcsolatban. És tagadhatatlan: ma már fogalmunk sincs arról, hogy ki milyen feltételek mellett termeli meg, illetve tenyészti és dobja piacra azt amit elfogyasztunk. Nem is kell többre utalni, mint az Európa szerte nagy riadalmat kiváltó kergemarhakórra. Ezért az emberek egészségvédelmében mostmár nem csak az EU, hanem a hazai fogyasztóvédelmi szakemberek is programokat dolgoznak ki. Úgy tűnik, lassan semmit sem ehetünk meg anélkül, hogy ne vetődne fel bennünk: vajon milyen egészségkárosodást okozhat a melegházból származó paprika, paradicsom, a tej, amit gyermekeinkkel is megitatunk, illetve hormonkezelt-e a disznóhús, amely remek illatával asztalhoz csábítja a családot. E kérdéseket pedig komolyan kell venni, hangzott el az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) tegnapi szakmai fórumán. A három napos szegedi küldöttgyűlésen ugyanis - többek között - szó esett az aktuális, nem kizárólag csak hazánkat érintő fogyasztóvédelmi tennivalókról, gondokról is. Ezek sorába tartozik az élelmiszerek egészségkárosító hatásának vizsgálata, amely az EU5 elnevezésű program keretében zajlik. Ebben, az unió által finanszírozott projektben résztvevő 24 ország között ugyanis ott van Magyarország. A civil fogyasztóvédőket tömörítő OFE-nak 20 szakértőt kell delegálni a munkacsoportba. A fogyasztók azonban nem csak az élelmiszerekkel kapcsolatban igénylik a hiteles tájékoztatást. A hazai vásárlók jelzései szerint visszaélésekre adhat okot az árak szabályozatlansága, a szolgáltatók monopolhelyzete, amelyeket részben törvénymódosítások kezdeményezésével lehet kezelni. Szabó Iván, az OFE elnöke arra is rámutatott, hogy a vitás kérdések megoldásánál - a köztudatban még kevésbé ismert, békéltető testületek közreműködését is szorgalmazni kell. Ezeket a testületeket, a fogyasztóvédelmi törvény előírásai szerint azért hozták létre, hogy a hosszadalmas bírósági eljárás kikerülésével felgyorsítsák a fogyasztói panaszok kivizsgálását, orvoslását. • A küldöttgyűlésen átadták a 2000. évi Civil Fogyasztóvédelemért Díjat, amelynek hat kitüntetettje között volt Gulyás Ferenc, az OFE Csongrád Megyei Szervezetének alelnöke is. N. R. J. Narkóbűn M

arinka már a messzi Sátoraljaújhely börtönében lesi nap mint nap, mennyi főzeléket is löttyintettek a lábaskájába. Az egykoron vastag rúzsba öltözött leányzók is régen elfelejtették, hogyan is integettek a '90-es évek elején az 5-ös út mellett. S arra is kevesen emlékeznek már, hogy Szeged városában megszámlálni sem mertük, hányan élnek olajszőkítésből, mennyien kurtizánok futtatásából, mekkora hasznot hajthat az illegális fegyvergyár, s hányszor fordulnak a röszkei határon a benzinfutárok. Csongrád megye székhelyét ma már senki nem emlegeti a bűn városaként. Igy aztán akár mosolygós nyugalommal hallgathattam volna én is dr. Balogh Zoltán szegedi rendőrkapitány évértékelő beszámolóját tegnap, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság épületében. Igen ám, de mégis csak szelídebb rosszalkodásaikról híres biciklitolvajok bűnlajstroma előtt elhangzott néhány szám. Szegeden öt év alatt tízszeresére nőtt a kábítószeres bűncselekmények száma. Míg 1996-ban csak 13 drogos bűn miatt intézkedtek a rendőrök, addig tavaly már 135 narkózásból lett jegyzőkönyvezett rendőrségi ügy. S az sem tudott megnyugtatni, hogy Balogh alezredes elmondta: van ám már a jardnak drogstratégiája is, s ők mindent megtesznek mind a megelőzés, mind a felderítés érdekében. Ugyanis napjainkban, amikor a kábítószerhez csak az nem jut hozzá aki nem akar (részlet egy egyetemista ismerősöm élménybeszámolójából) a rendőrség egyedül roppant kevés sikert érhet el a narkó elleni csatákban. Szigorú törvényeink, mi tagadás, vannak. Am sokkal több olyan gyógyító intézményre lenne szükség, ahol megfelelő körülmények között végezhetnék a leszoktatás nem éppen könnyű munkáját orvosaink. Olyan iskolák is kerestetnek, ahol a tanárok nemcsak elszédülnek a döbbenettől, ha kiderül, hogy a sulibuliban több extasy tabletta fogy, mint kóla, hanem arról is van sejtésük, milyen módszerekkel beszélhetnék le diákjaikat a kábszerről. S persze azokat a gyermekeiket dédelgető anyukákat, apukákat is be kellene talán íratni egy-két drogellenes tanfolyamra, akik akkor sem veszik észre, gyerekük „be van lőve", amikor a kócos szemű ifjú legény már belefejel a mákos tésztás tányérba. ~kj o, persze választhatjuk mi, civilek azt a megoldást 1V is, hogy illő távolságból szemléljük a bűnüldözők razziázós hevületét. Csak akkor szemünk se rebbenjen, ha 4-5 év múlva már ezres számokat említ - kábszeres bűnökről beszélve - Szeged rendőrkapitánya az éves munkaértékelésen... / Torgycmtalanítás? A Torgyán nélküli kisgazdapárt iránti vágy erős, egyre erősebb. Ezért nem csoda, hogy gomba módra szaporodnak az olyan szervezetek, melyek célja: a torgyántalanítás. Ezek egyike, az 1930-2000 Kisgazdapárt tegnapi szegedi sajtótájékoztatóját Csongrád megyei bemutatkozásnak szánta. Nem egy új párt létrehozása a cél, hanem a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártból (FKGP) korábban kizárt és kilépett tagok egy szervezetbe boronálása. Kívülről óhajtják megújítani a pártot, hogy az ismét az igazi kisgazdáké lehessen. Ezt hangsúlyozta Széli Ferenc. az 1930-2000 Kisgazdapárt országos alelnöke, az FKGP egykori szegedi elnöke, megyei önkormányzati képviselője, aki minden vihar ellenére jelenleg tagja még a régi pártnak is. Torgyán József elnöksége alatt a hozzá hű, kiváltságokban és busás jövedelemben részesülő elnökségi tagok, illetve megyei pártelnökök a saját szintjükön ugyancsak diktatúrát valósítanak meg, a demokráciában. A párton belüli stílus is oka annak - magyarázta -. hogy míg G. Nagyné dr. Maczó Ágnes kizárásakor 27, addig jelenleg 3-4 százalékos az FKGP népszerűsége. A politikus különböző történetekkel indokolta: az 1930-2000 Kisgazdapárt követeli, hogy az FKGP elnöki tisztéről Torgyán József, Csongrád megyei elnökségről pedig Pancza István azonnal mondjon le. „Ez az elfajzott szervezet messze van attól a történelmi párttól, melyet a rendszerváltozáskor fölélesztettünk. Hazugságra épül föl az országos és a helyi FKGP-szervezet" - jelentette ki Széli Ferenc. A kisgazda szerint az FKGP-nek negyedannyi tagja van, mint amit Torgyán vagy Pancza nyilatkozik. A kisgazdák legitim pártelnökének a posztjáról törvénytelenül eltávolított Nagy Ferenc Józsefet tekintik, akit arra kértek, hogy mielőbb hívja össze az FKGP országos nagyválasztmányát, ahol demokratikus alapon új vezért választanának - Torgyán helyett. A torgyántalanítók szerint a kisgazdapártnak van jövője. Ú. I. • Az FKGP jelenlegi vezetői változatlanul küzdenek a hatalomért. A kisgazda háború újabb szakaszában üzenetértékű, hogy ki hívja össze a párt parlamenti frakcióját, illetve vezeti a március 1-jei ülést. Az FKGP általános frakcióvezető-helyettese, Szentgyörgyvölgyi Péter levélben kérte a kisgazda honatyáktól, hogy Bánk Attila, a képviselőcsoport vezetője, illetve a meggyőződése szerint erre a posztra szintén jogosult Torgyán József helyett ő vezethesse a munkát. Az ötlettel Bánk nem ért egyet. Munkájukat értékelték a szegedi rendőrök Lakások, betörőveszélyben Szegeden 64 rablási ügyben nyomoztak tavaly a rendőrök, 2000ben több lakásba törtek be, mint 1999-ben, tízszeresére nőtt öt év alatt a kábítószeres ügyek száma öt év alatt. Ezek az adatok tegnap hangzottak el a Szegedi Rendőrkapitányság elmúlt évi munkáját értékelő tanácskozáson. Szó esett arról is, hogy nagy veszélyben vannak a Tisza partján lelakatolt biciklik, viszont az autótolvajoktól már nem annyira sikeresek, mint a '90es évek közepén voltak. Nagy város, sok ügy, rengeteg számadat - derült ki tegnap délelőtt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság épületében, ahol a Szegedi Rendőrkapitányság tartotta az elmúlt évi munkát értékelő tanácskozását. S ha már tengernyi szám, nem hiányozhatnak a statisztikából a megnyugtató adatok, mint ahogy sajnos a megdöbbentő tények sem - összegezhetnénk röviden dr. Balogh Zoltán alezredes, szegedi rendőrkapitány tegnap elmondott jelentését. Ha a jó hírekkel akarjuk kezdeni Szeged tavalyi esztendejének bűnügyi összefoglalóját, máris papírra kívánkozik egy adat. 2000-ben mintegy 500-zal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Ha pedig máris kínálnánk a rossz hírt is, íme egy újabb tény: ennek ellenére még mindig meghaladja a 10 ezret a rendőrségi feldolgozást igénylő ügyek száma. Volt hát munkája, nem is kevés a Szegeden bűnüldözésre szakosodott 422 rendőrnek és 50 polgári alkalmazottnak, hiszen a pontos statisztikákból az derül ki - Csongrád megye székhelyén és a város melletti községekben az elmúlt esztendőben 100 ezer Balogh Zoltán, Szeged rendőrkapitánya (képünkön balról) több mint 10 ezer ügy tapasztalatait összegezte a tegnapi tanácskozáson. (Fotó: Schmidt Andrea) lakosonként 4710 jogot sértő cselekmény miatt intézkedhettek a rend őrei. Ha még alaposabban megvizsgáljuk a számokat, leginkább a kábítószer mind erőteljesebb térhódítása miatt eshetünk kétségbe. Amíg ugyanis 1991-ben Szegeden mindössze egyetlen esetben indult rendőrségi eljárás kábítószerrel történt visszaélés miatt, s 1996-ban is mindössze 13 ilyen ügyet vettek jegyzőkönyve, addig 1999ben 77 kábszeres nyomozás indult. Tavaly pedig már 135 esetben kellett vizsgálni, mégis honnan is származik a narkó? Persze nem csak a drogdílerek dolgoztak nagyon szorgalmasan Szegeden és körzetében. Elég csak megemlíteni az embercsempészeket, aki négyszer több munkát adtak rendőreinknek, mint egy évvel korábban. A rablások száma 55-ről 64-re nőtt, s lakásbetörések miatt is gyakrabban riasztották a rendőröket 2000-ben, mint 1999-ben. Ám arról se feledkezzünk meg. hogy lakásfosztogatási ügyletek után kétszer (öbben érezhették meg, miként is hűsíti a csuklót a bilincs, mint tavalyelőtt. Vagyis tavaly már minden ötödik betörő elmondhatta magáról sikeresen lebuktatták. Ez persze nem igazán vigasztalja azokat, akiknek a paneltelepi ház közös helyiségéből lopták el a biciklijét - mert hogy ilyen ügy akadt számtalan. Viszont úgy tűnik, nagyobb biztonságban vannak immár a négykerekű járművek - míg 1997-ben még 258 autó cserélt nem éppen törvényes jogügylet eredményeként gazdát, addig 2000-ben már csak 107 esetben gurult el más kocsijával a tolvaj. S ha már a jó hírek kerültek sorra, szóljunk arról, hogy egyetlen emberölés sem történt tavaly Szegeden, a szervezett bűnözéssel foglalkozó maffiózók pedig talán már el is költöztek erről a tájról, hiszen robbantások zaja nem verte fel a város csöndjét, bandák közötti leszámolásokat követően sem indult nyomozás, prostitúció miatt meg mindössze ha tíz leányzó ismerkedett meg a rendőrségi fogdák komfortjával. S mintha a cigaretta-csempészettel foglalkozó családok tagjai is jóval szerényebben kínálnák már portékáikat a Mars téren, mint tették azt korábban. Ebben pedig minden bizonnyal közrejátszik az a tény is, hogy Szeged rendőrei tavaly mintegy 28 ezer 900 órával töltöttek többet a közterületeken, mint 1999-ben. A hosszú számsort zárjuk két adattal: 1999-ben 24.8 százalékos volt a szegedi rendőrkapitányság felderítési mutatója, míg 2000-ben 32,6 százalék. Vagyis a statisztika alátámasztja azt, amit Balogh alezredes beszámolóját követően dr. Lukács János ezredes, megyei főkapitány is hangsúlyozott: Szeged rendőrei alapvetően jól, sikeresen végzik munkájukat. Bátyi Zoltán