Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

# A Torony alatt A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbizásábál Hinták a Honvéd téren, aszfalt a Bánomkert soron... Miért szomorú a Boldogasszony? Busóhal rin bizony meg nem mondanám, mennyi álarc viIld csorgott rám február 25-én, vasárnap. Mint ahogy arról sem készítettem pontos feljegyzéseket, mikor és mekkora tűzerővel durrogtatták az ágyúkat a birkabőrbe öltöztettet maskarások, s hány mázsa rőzséből emelték azt a hatalmas máglyát, ami pontban 6 órakor lángra lobbant, tízezrek nagy gyönyörűségére. Mohács főterén. No, de kit is érdekeltek azon a napon a statisztika számai? Hát nem sokkal fontosabb, hogy a Baranya megyei kisváros népe, s a városba sereglő turisták hatalmas csapata boldogan figyelhette a busójárás évszázadokkal ezelőtt kialakult, és mai is élő, sikerrel örökített ceremóniáját? S bár senkitől sem hallottam pátosszal hizlalt szép szavakat városi összefogásról, meg a múlt értékeinek megbecsüléséről, elég volt egyetlen pillantást vetni a viháncoló ifjoncokra, maszkjuk alól dörmögő öregebbekre ahhoz, hogy érezzem: Mohácson mind a 21 ezer polgár roppant fontosnak tartja a busójárás sikerét. Mert úgy emlékezhet őseire, hogy egyben a jelen Mohácsára csalogat fényképezkedő németet, ámuldozó hollandot. Meg például szegedi zsurnalisztát, aki azon gondolkodik: vajon Csongrád megye székhelyén mi akadálya van annak, hogy ekkora népünnepéllyel színesítsük hétköznapjainkat? Jó, tudom - méretes történelemhamisítás szükségeltetne ahhoz, hogy a XXI. században nagy hirtelen mi is kitaláljunk évszázados múltra visszatekintő népszokást. De erre nincs is szükség. Inkább csak tanuljunk, mondjuk a bajaiak példájából, akik pár évvel ezelőtt elhatározták: márpedig ők a világ elé tárják legnagyobb büszkeségüket, a tésztára löttyintett, dúsan paprikázott bajai hallevet. S lám, tavaly már kétezernél is több bográcsban rotyogott a finomság, az utcákon sodródó tömegben pedig arról beszélgettek a szegediek - mert hogy voltunk ott ezernél is többen - mikor jön el az idő, amikor mi is ilyen jókedvű ünnepen dicsőítjük szeretett Tiszánkat. Ha a bajaiak a városban élő bográesművészeket invitálják az utcára, mi, szegediek hívjuk meg az összes Tisza menti összes település egy-egy olyan jeles szakácsát - csiszolódott az ötlet vitatkozás beszélgetésben aki azt mutathatná be, hogyan aprítják a halat Ukrajnában, Szlovákiában, elárulná, mitől finomabb (már ha finomabb...) a szolnokiak halászlévé, mint mondjuk a Mindszenten sütött keszeg, vagy a szegediek halpaprikása, a délvidéki rácok pontya. Megtelne vajon bográccsal a tiszai rakpart? Ugye, ez nem is lehet kérdés? Tódulna a nép mennyei illatoktól kábulni, pocakot tölteni? Azt hiszem, erre is különösebb kockázat nélkiil lehetne igennel válaszolni. Akkor pedig, mégis, mire várunk? Kapjuk hát elő marketingszemléletünket (úgyis él már közöttük annyi, efféle ügyekben járatos menedzser, hogy egy eldobott kővel hármat is kupán lehet egyszerre csapni), küldjük a meghívókat, takarítsuk a rakpartot, kutassuk fel, hol rejtőzködnek azok a padok, amire aztán akár húszezer embert is leültethetnénk a bográcsok mellé. A

mikor pedig az jutna az eszünkbe - no, de ez rengeteg munkával jár ám! - gondoljuk a mohácsi, telet temető busókra. Mert hogy ők sem íróasztal mellett álmodozva mesélgetik, hogyan kergették őseik egykoron az árarcoktól megriadt, hanyatt is, meg homlok is menekülő kontyos törököket. Bátyi Zoltán Értorna - cukorbetegeknek A Hősök kapujának környékén minden reggel nagy harcot vívnak egy-egy parkolóhelyért a gyerekeiket iskolába szállitó szülők. (Fotó: Schmidt Andrea) DM-információ Minden cukorbeteg kezelésének az alapja az egyénre szabott megfelelő diéta és a rendszeres mozgás egysége. Ezt egésziti ki szükség esetén a gyógyszeres, illetve inzulin kezelés. Ebből kiindulva oktatóprogramsorozatot szervez - március l-jétől, minden hónap első csütörtökén - a Szeged és Térsége Diabétesz Egyesület. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet támogatásával induló előadássorozat az egészséges táplálkozás témakörével foglalkozik, helyszíne pedig minden alkalommal az egyesület klubhelyisége lesz (Szeged, Kálvária tér 20.), az előadások pedig délután 4 órakor kezdődnek. Az előadás-sorozatot dr. Bosnyákovits Tünde, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet dél-alföldi régiójának vezetője nyitja meg március 1én, csütörtökön délután 4 órakor. Az előadásokat ismert szakemberek tartják, s az érdeklődők az alábbi témákról hallhatnak majd ismertetőt. Dr. Regényi Jakab: Cukorbetegség a harmadik évezredben. A „halálos négyes" (elhízás, cukorbaj, hiperkoleszterinémia, magas vérnyomás); megelőzés, szűrés. Szabó Sándorné. dietetikus: Az egészséges táplálkozás. Tévhitek, hibák a diabétesz diétában. Daróczi Andrásné, dietetikus: Élelmi rostok és élettani hatásuk. Szerepük az anyagcsere szabályozásában. Hiányuk (vastagbélrák?). Dr. Lengyel Csaba: A magas vérzsírszint (koleszterin, triglicerid) kapcsolata a cukorbetegséggel, az aszterioszklerózissal. Kezelési lehetőségei. Dr. Holzinger Gábor: Az elhízás mint kockázati tényező. Fogyókúra (a testmozgás szerepe). Dr. Holzinger Gábor: Az étrend és az antidiabetikus kezelés összehangolása. Dr. Szabó Mátyás: Szív-, magas vérnyomás-, vesebetegségben szenvedők táplálkozása (folyadék, só, kálium, magnézium, stb. bevitel). Dr. Durszt Ferenc: A mértéktelen alkoholfogyasztás hatása az anyagcserére, a belső szervekre (szív, nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, máj, idegrendszer stb.). Minden alkalommal gyakorlati foglalkozásokat is tartanak, mégpedig vércukor-, vizelet-, vérnyomás-, koleszterinmérést és életmódi tanácsadást, értornát és hasonló hasznos tudnivalókkal kapcsolatos gyakorlatokat. Tavaly ősszel kezdtük el azt a sorozatunkat, amelyben városházi képviselők beszélnek választói körzetük életéről, a már megvalósult, illetve a napjainkban tervezett beruházásokról. Mai lapunkban dr. Berekné dr. Petri Ildikó a 11 -es körzet képviselője azt mondja el: nagyon örülnek a Belváros e térségében lakók annak, hogy aszfalttal borított immár a Bánomkert sor, s hamarosan teljes szépségében pompázik majd Európa legnagyobb szabadtéri freskója, Aba-Novák Vilmos alkotása a Hősök kapuján. Ám annál dühösebben szemlélik azt a pusztítást, amivel a falfirkátok csúfítják el a belvárosi házfalakat. Ha valaki sétált már egy kiadós esőzés után mondjuk Petőfitelepen, kerülgette autója azokat a kátyúkat, amikkel Béketelep egy-két utcája „ejti rabul" az autókat, Szeged 11 -es választási körzetében járva minden bizonnyal azt kérdezgeti magában - aztán akik itt laknak, ugyan mire vágyhatnak még? Hiszen minden utcában faltól falig ér az aszfalt, a házak ápolt külsővel, díszes homlokzatokkal indulhatnak a „Melyik épület a legszebb Szegeden?" vetélkedőn. Ami pedig.a 11 -es körzet polgárainak kényelmét illeti: itt kétpercnyi sétával elérhető a belváros legkellősebb közepének összes boltja éppen úgy, mint a nagyállomás, vagy akar a hosszú sétákra csalogató Boszorkánysziget. De hogy merre is található ez a bizonyos 11 -es körzet? Nos, erről, valamit Szeged e területének hétköznapi ügyeiről, s bajairól már szóljon dr. Berekné dr. Petri Ildikó képviselő asszony. Hatezren egy körzetben - Ha választási körzetem határait kell meghúzni, először is a Tisza partját említem, majd pedig a kis- és a nagykörutat és az Attila utcát, hiszen a Belvárosnak a folyó és az említett utak közötti szakaszán élnek a 1 l-es körzet polgárai. Ha néhány szóban kellene jellemezni a mintegy hatezer embernek otthont adó kerületet, azt mondanám nyugodt polgári lakókörzet, ahol a rendszerváltozást követően nagyon sokan megvásárolták a lakásaikat, s mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy gondos gazdaként szépítsék lakókörnyezetüket. Természetesen csak és kizárólag önerőből nem szépülhet ez a terület, hiszen például parkokat is föl lehet lelni az utcák között, amik a korábbinál is több gondoskodást igényelnek. De szerencsére ezekre a zöldterületekre az utóbbi időben már volt pénz, így átalakult, immár szoborral is díszített a Domus áruház előtt az úgynevezett kis Dugonics tér, a Honvéd tér pedig korszerű játékokkal felszerelt játszóparknak ad otthont számolt be választási körzetének legnagyobb változásairól dr. Berekné. Majd a sikerlistát a Bánomkert sorral folytatta. - Hosszú esztendőkön át kellett szégyenkeznie Szegednek azok miatt az áldatlan állapotok miatt, amivel azok szembesülhettek, akik az új klinika környékén kerestek autóiknak parkolóhelyet. Pusztult a pázsit, töredeztek a fák a járda felé nyomuló autók miatt, míg a Bánomkert soron eső után kisebb tavak keletkeztek a földes út kátyúiban. Nos, ez a helyzet már a múlté - nemcsak szép aszfaltos út épült itt, hanem autóparkoló is. Most éppen azon dolgozunk, hogy ebben a parkolóban fákat ültessünk el - számolt be, nem is titkolt nagy örömmel, a Belváros egyik szégyenfoltjának eltüntetéséről a képviselő asszony. Freskóra költött forintok Egy-két perc múlva kiderült, hogy az elmúlt esztendők 11 -es körzeti beruházásai közül mégis inkább arra a legbüszkébb dr. Berekné, ami a Hősök kapujánál történt. - Amikor 1992-ben megkezdődött az Aba-Novákfreskó restaurálása, nagyon kevesen hittük ebben a városban, hogy a nemes szándékot siker is koronázza. S lám, most már a munka befejező szakasza következik, nemsokára megújul Európa legnagyobb szabadtéri freskója. A több mint 70 millió forintos költséggel helyreállított mú létrejöttéhez a város úgy 6-7 millió forinttal járult hozzá, míg a többi forint adományokból, pályázati pénzekből jött össze. A legtöbbet az Aba-Novák család áldozta a restaurálásra, de még az ország legtávolabbi sarkaiból is küldtek 30-50 ezer forintokat. így az bizonyosodott be, hogy egy igazán szép cél érdekében igenis megnyílnak a pénztárcák. - Sajnos azért élnek közöttünk olyanok is, akik inkább a környezet pusztításában találják meg az örömüket - komorult el dr. Berekné dr. Petri Ildikó, amikor a 11 -es körzetben lévő házak falairól esett szó. - Szomorúan, és ami még nagyobb baj, tehetetlenül kell néznünk, hogyan csúfítják el a graffitisek a Boldogasszony sugárút épületeit, miközben a körzet összes többi utcájának összefirkálására is marad elég festékjük. Mint városházi képviselő azt szorgalmazom, hogy az eddiginél gyakoribb járőrözéssel próbálják elfogni a tetteseket rendőreink. S nagyon remélem, hogy egyszer szigorúbban is büntetik majd a falfirkálók tetteit - fogalmazta meg reményeit a képviselő asszony. S már a 1 l-es körzetben tervezett beruházások kerültek szóba. Parkolóház a Honvéd térre - Már nem kell sokat arra várni, hogy a mainál sokkal szebb legyen a Honvéd tér. Folynak a tárgyalások a Szegedi Tudományegyetemmel egy ingatlancsere-akcióról, aminek eredményeként magasodhat majd az SZTK mellett a környezethet illeszkedő homlokzattal ellátott parkolóház. Míg a tér másik oldalán lévő üres telken - ahol pár éve még a bőr- és nemibeteggondozó épülete állt - magánbefektetők tőkéjéből épülhetne egy szép társasház. Ami pedig az Ady térre tervezett nagy egyetemi építkezést illeti - annak mindenki csak örülhet, hogy egy szép új kulturális komplexum valósuljon meg, ahol most düledező kerítés vesz körbe egy nem igazán korszerű sportcentrumot. Ám itt csak akkor lenne szabad megkezdeni az építkezést, ha az egyetem gondoskodik egy új sportközpontról diákjai számára. Ez persze csak magánvéleményem. hiszen mint városházi képviselő nem igazán szólhatok bele abba, miként fejleszti az egyetem saját létesítményeit - mondta dr. Berekné. Majd a belvárosi fák sorsáról beszélgettünk. Sajnálkozott a képviselő asszony, mert látnia kell: a vadgesztenyék alul maradnak a levegőt szennyező gépjárművek kipufogó gázaival vívott harcban. S szólt a megoldásról is - a halálos sebeket kapott fák helyére akácokat szeretne telepíttetni. Ha pedig autók, el ne feledkezzünk a 1 l-es körzet egyik legnagyobb, s talán nem is orvosolható bajáról, a Boldogasszony sugárúton, s az ide vezető mellékutcákban tapasztalható kaotikus állapotokról. - Nap közben nincs itt különösebb gond. de reggelente. amikor a szülők hozzák iskolába a gyerekeiket, szinte mozdulni sem lehet a szabálytalanul megálló kocsik között. Az a csoda, hogy itt nem történik nap mint nap súlyos baleset. Sajnos az utcákat kiszélesíteni nem lehet, de talán a lépcsőzetes iskolakezdés bevezetésével - vagyis egy olyan tanítási rend kidolgozásával, amikor nem mindenki háromnegyed 8-kor sietne be az iskolakapun - lehetne normalizálni a helyzetet - vélekedett dr. Berekné dr. Petri Ildikó. Bátyi Zoltán