Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

6 A HELYZET KEDD, 2001. FEBRUÁR 27. Elhagyta a klinikát a kimentett barlangász Cseppkőbarlangot találtak A fejvadász karriertanácsai A húszéveseké a világ? A mentőhöz viszik a felszínre hozott barlangászt. (MTI Telefotó: Kálmándy Ferenc) A jól képzett, nyelve­ket beszélő 20-30 éve­seknek vannak a leg­jobb esélyeik a karrieré­pítésre; nem ritka, hogy egy véletlen helyzet na­gyon fiatalon, 30-35 évesen magas beosztás­ba emel valakit. Ez a fej­lett piacgazdaságokban nem igy van, ott még lé­tezik a ranglétra, és ki­számíthatóbb az egyéni pályafutás - mondja Pin­tér Zsolt fejvadász, aki az egyetemistáknak tar­tott előadást a karrieré­pítésről. - Sokan úgy érzik, hogy ma csak a húszéveseké a világ. Egyeiéri ezzel? - A munkaerőpiacon való­ban a 20-30 évesek tudnak a legkönnyebben elhelyezked­ni, nekik vannak a legjobb esélyeik a karrierépítésre. Természetesen csak akkor, ha megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkez­nek. Ma Magyarországon nem ritka, hogy komoly vál­lalatoknál, magas vezetői po­zíciókba kerülhetnek 30-35 éves emberek. - Ez természetes dolog egy piacgazdaságban, vagy sajátos magyar je­lenség? - A tehetséget a fejlett pi­acgazdaságokban is elisme­rik, de a hirtelen, szinte vá­ratlan karrier ott nem jellem­ző. Tőlünk nyugatra még lé­tezik a ranglétra, kiszámítha­tó az egyéni pályafutás. Ha valaki kiemelkedő teljesít­ményt nyújt és folyamatosan képezi magát, jó esélye van az előrejutásra. Ezekben az országokban legfeljebb 45 éves korára lehet valaki egy nagy cég első-második em­bere. Nálunk viszont sokszor a szerencse, a véletlen dolga, kit emel a magasba egy hirte­len helyzet. - Mi az oka annak, hogy a magyarországi munka­adók mindenáron fiatalo­kat keresnek? - Az egyik ok, hogy még mindig létezik a nyelvi csap­da; a negyvenes korosztály tagjai jóval kisebb arányban beszélnek idegen nyelveket, mint a fiatalabbak. A másik magyarázat lehet, hogy a munkaadók úgy gondolják, a fiatalokat még nem „fertőzte meg" egy másik cég, ezért könnyebben tudják a saját képükre formálni óket. - A tapasztalatnak nincs értéke? - Bizonyos értelemben van. A munkaadók például a fiataloktól is elvárnak bizo­nyos gyakorlatot, ezért az az egyetemi hallgató teszi jól, aki már az egyetemi évei alatt munkát vállal és igyek­szik kiépíteni a kapcsolatait a gazdasági szférával. A 45 év felettiek közül pedig azoknak van jó esélyük az újbóli elhe­lyezkedésre, akik egy szűk területen nagy, több évtize­des tapasztalattal rendelkez­nek. - Nem üt vissza az, akár az egyén, akár a társada­lom szempontjából, hogy nálunk hirtelen, fiatalon lehel nagy karriert befut­ni? - Vannak olyan fiatalok, akik egyszerűen nincsenek felkészülve a nagy feladatok­ra, egy véletlen helyzet vagy szerencse azonban hirtelen a magasba emeli őket. Ők vagy kudarcot vallanak, vagy 40 éves korukra kiégnek, mert hirtelen rájönnek, nincsenek már vágyaik. De vannak olyanok is, akik keményen, szinte megállás nélkül dol­goznak 15-20 éven keresztül, majd 40-45 évesen „nyugdíj­ba mennek", mert megtehe­tik. Ez szerintem egy logikus és elfogadható pályaív. - Mi a helyzet az időseb­bekkel, a 45-50 felettiek­kel. Úgy tűnik, őket a munkahely és a társada­lom is „leírja". - Ez a korosztály akkor kerül bajba, ha elmulasztja önmaga képzését, vagy lera­gad egy munkahelyen, bele­süllyed az alkalmazotti létbe, és nem készül fel arra, hogy esetleg váltani kell. Célszerű mindig több vasat tartani a tűzben, esetleg alkalmazott­ként is létrehozni és működ­tetni egy kisebb vállalkozást, hogy ha a saját lábunkra kell állni, ne a nulláról kelljen in­dulni. Ébernek kell lenni, fi­gyelni kell, és a süllyedő ha­jóról idóben el kell menekül­ni. Nem szabad megvárni, míg csódbe megy a munka­helyünk és az utcára kerü­lünk. - Egyre gyakrabban hal­lani arról, hogy az iskolá­zottság fontos ugyan, a túlképzettség viszont hát­rány is lehet egy-egy munkakör megszerzése­kor. - Ez néha valóban így van. A vállalatok egy része többre értékel egy gyakorla­torientált főiskolai végzettsé­get és néhány év munkahelyi tapasztalatot, mint egy dokto­ri fokozatot. Nagyon sok mú­lik a pályázatunkon: fontos, hogy kiderüljön belőle, mit tudunk, de nem jó, ha túl akadémikusnak tűnik az élet­rajzunk. Ha pedig tovább akarjuk magunkat képezni, csakis a munkahely igényei szerint tegyük. A legtöbb vállalat elvárja a dolgozóitól, hogy életüket és vérüket ad­ják a cégért, és nem szeretik, ha az alkalmazottak munka mellett ilyen-olyan PhD-ket szereznek. Kacitr Gabriella Barlangászok pedig vannak, még Szegeden, az Alföld fővárosában is. A szegediek többsége a hét végén tőrtént baleset nyomán vett tudomást arról, Hogy létezik itt Karszt és Barlangkutató Egyesület. E civil szerve­zet egyik alapitója és ve­zetője, Barta Károly, a Szegedi Tudományegye­tem (SZE) tanársegéde, miközben szemtanúként segített tisztázni a barlan­gász baleset körülménye­it, arról is beszámolt la­punknak, hogy csoport­juk tudományos és ide­genforgalmi jelentőségű föltáró munkát végez a Mecsekben, Orfű környé­kén. Hazatérhetett hétfón reggel a pécsi klinikáról Tornai Ta­más, a hét végén balesetet szenvedett barlangász. E hír hátterét kutatva megtudtuk: nem szegedi, hanem maglódi illetőségű, ellenben a szegedi tudományegyetem egykori hallgatójaként egyik alapítója és vezetője a szegedi Karszt és Barlangkutató Egyesület­nek Tarnai Tamás. A szeren­csétlenül járt fiatalember ba­rátja és barlangász társa, a szegedi Barta Károly azt is el­mesélte, hogy a Mecsekben kutató csoportot jórészt a SZE egykori és mai földrajz szakos hallgatói alkotják. - Már hat éve kutatjuk a Szuadó-völgyi Trió-barlang feltáratlan üregeit, járatait ­hangsúlyozta Barta Károly. ­Az egyesület 1994-es fennál­lása óta még soha, egyik bar­langász társunk sem szenve­dett balesetet. Az orfűi vízhó­forrás víznyelők felőli oldalán pénteken este sikerült bejut­Új megbízások DM-információ Bartha László szegedi pol­gármestert az Európa Tanács Helyi és Regionális Közható­ságok Európai Kongresszusa tagjának javasolták a Megyei Jogú Városok Szövetségének hétvégi választmányi ülésén. Ványai Éva alpolgármes­tert a Szociális és Családügyi Minisztérium szociális taná­csába delegálták. Családterápia Munkatársunktól A Humán Családsegító Közösségi Ház a nehezen ke­zelhetó családi problémák megoldásához kíván segítsé­get nyújtani február végén.in­duló ingyenes szolgáltatásai­val. A Kereszttöltés utca 13. alatti közösségi házban szak­emberek vezetésével tartanak családterápiát, családi videot­réninget, konfliktuskezelő ta­nácsadást és autogéntrénin­get. A jelentkezőket a 498­11 l-es telefonszámon, illetve a helyszínen várják. Cigi és szesz Munkatársunktól Mozgalmasan telt az el­múlt hét is a végeken: 109 esetben összesen közel 6 mil­lió 431 ezer forint értékben elkövetett szabálytalanságra bukkantak a Vám- és Pénz­ügyőrség Dél-alföldi Regio­nális Parancsnoksága munka­társai. Szabálysértési eljárás­sal 1500 karton cigarettát. 61 liter szeszes italt. 79 liter tiszta szeszt. 53 kilogram ká­vét foglaltak le a vámosok. nunk egy addig föltáratlan te­rületre. Az új fölfedezés izgalmától hajtva a csoport a szokásoktól eltérő módon éjjel is folytatta a munkát. - Szombatra virradóra, haj­nali 1 órakor kötélen ereszke­dett le Tamás, de a hat méte­res üreg aljához közeledve a falon megcsúszott, s körülbe­lül egy métert zuttyant - idéz­te föl a történteket Barta Ká­roly. - Tamás mondta, hogy fáj a feje, de a kezét és a lábát tudja mozgatni. Ilyen esetben is tilos a balesetet szenvedett társunkat önhatalmúlag men­teni. Ezért azonnal értesítettük a Barlangi Mentószolgálatot, Munkatársunktól A Hammido Alapfokú Mű­vészeti Iskola növendékeinek alkotásaiból nyílt kiállítás a Bálint Sándor Művelódési Házban. Az iskolarendszeren kívüli művészeti oktatást kí­náló intézmény képzó- és iparművészeti szakán mintegy 600 gyerek tanul, az ő vizsga­munkáik közül állították ki a legsikerültebbeket. A kiállí­tásról Feledy Balázs, a buda­pesti Vigadó Galéria vezetője elmondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan tovább mélyült és árnyalódott a mun­kák színvonala. A szakértő szerint a művészeti neveléssel foglalkozó iskolák igazi kül­detése. hogy egy uniformizált világban fenntartsák a gyer­mek érzékenységét a sokféle­ség és a vizuális értékek iránt. „Aki nem tud firkálni, az raj­zolni sem tud" - idézte Fe­ledy Balázs Székely Bertalan mondását, arról szólva, hogy az oktatásban a szakmai mun­ka mellett szerepe van annak is. hogy a gyermek kedvére illetve a társunknak lejuttattuk azt a felszerelést (így például polifomat, hálózsákot, teát és csokit), amire szüksége lehe­tett a 10 foknál is hidegebb mélységben az orvosok és mentók megérkezéséig. A mentók Budapestről in­dultak, de szombaton hajnali hat órára már a baleset hely­színére érkeztek. A 30-40 fős profi csapat 16 órára hozta ki a sérültet a barlangból. A fia­talember kiszabadítása nehéz feladatnak bizonyult. Húsz méter mélységben egy szűk járatot néhány helyen kisebb hatóerejű robbanópatron hasz­nálatával kellett tágítani, majd kúszva-húzva tudták felhozni kifejezhesse érzelmeit. A kiál­lításon Csomor Magdolna. Marosi Katalin. Szekcresné Wéher Noémi. Ale Ildikó. Su­gár Ibolya. Pataki Ferenc. szerencsétlenül járt társukat. A 31 éves geológus nem ma­gatehetetlen, mellkasán zúzó­dások látszottak, illetve eny­hébb agyrázkódást szenve­dett. Míg Tamai Tamást a pécsi négyszáz ágyas klinikán az orvosok vizsgálták és megfi­gyelés alatt tartották, addig társai visszatértek a barlang­ba, s kihordták a bent marad felszerelést. A kutatómunkát ugyanis már most szombaton folytatják. - Reményteljes, amit talál­tunk - lelkesedett Barta Ká­roly. - A Trio-barlangot több­féle módszerrel (például vé­séssel, ácsolással) egyelőre Pataj Miklós. Kincses Ágota. Szűcs Ildikó. Székely Anna. Csanádi Béláné és dr. Oláh Rózsa tanítványainak munkái láthatók. A tárlaton külön fi­80-90 méter hosszan tártuk föl a barlangot: tágas termek­re, cseppkóképződményekre bukkantunk. A múlt hét végén fölfedezett járat végén agya­gos a törmelék, vagyis való­színűleg folytatódik a barlang. A lelkes csapat kíváncsi­ságtól és kutató szenvedélytől hajtva dolgozik. Ám esetük­ben a barlangászat nem csu­pán hobbi, vagy tudományos kutatás, hanem idegenforgal­mi jelentőségű munka is. A szegedi barlangászok új fölfe­dezése ugyanis mint idegen­forgalmi látványosság egyszer még versenytársa lehet az abaligeti cseppkőbarlangnak. Ujszászi Ilona Független Munkatársunktól A tápéi művelódési ház fel­újításáról szóló, február 12-én megjelent cikkünkben sajnála­tos tévedés folytán rosszul ír­tuk a tápéi részönkormányzat vezetője, dr. Tímárné Horváth Magdolna képviseló pártállá­sát. Dr. Tímámé nem fideszes, hanem független képviselőként a szegedi közgyűlés MDF­frakciójának tagja. A tévedé­sért elnézést kérünk. gyeimet érdemel Ale Ildikó növendékeinek összeállítása, akik Pilinszky János Őszi cir­kusz című versére készítettek rajzokat. Pintér Zsolt fejvadász: Nem szabad belesüllyedni az alkalmazotti létbe. (Fotó: Schmidt Andrea) ## Aki firkálni tud ## Gyermekmunkák kiállítása a Bálint Sándor Művelődési Házban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Zákányszéki költségvetés Munkatársunktól A zákányszéki képviselők a minap fogadták el az idei költségvetést. Az ülésen szó esett az Egészségügyi és Szo­ciális Központ tevékenységé­ról és a község rendezési ter­véról is. A múlt évben elfo­gadott költségvetési koncep­ció alapján, illetve annak pontosításával az önkor­mányzat ebben az esztendő­ben is forráshiányos lesz ­tudtuk meg Kovács József polgármestertől. A mintegy 45 millió forintos hiányt ÖN­HIKI-s támogatás igénybevé­telével szeretnék csökkente­ni. A zákányszéki Egészség­ügyi és Szociális Központ 1999. óta Ülléssel közösen végzi a családsegító és gyer­mekvédelmi tevékenységet. A két település közigazgatási területén belül a három alkal­mazott az elmúlt egy év alatt összesen nyolcvan problémát észlelt, kezelt. A mai ülés egyik legfontosabb előter­jesztése a község rendezési terve. Szemerey Márta, a Csomiterv Plussz Kft. vezetó építésze ismerteti Zákány­székre vonatkozó építkezési szabályokat.

Next

/
Thumbnails
Contents