Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-23 / 46. szám

PÉNTEK, 2001. FEBRUÁR 23. A HELYZET 7 Itt a hivatal, hol a hivatal? Attól, hogy valamit kinyomtattak, még nem biztos, hogy igaz is. Erre az alapigazságra, melyet a jobboldali pártok szoktak emlegetni bizonyos liberó/bolsevistának bélyegzett napilapokkal kapcsolatban, most a Csongrád megyei telefonkönyv figyelmezteti - áttételesen - azokat a gazdálkodókat, akik az agrárminisztérium megyei hivatalának telefonszámát szeretnék megtudni. Ha az ember, eminens módjára a „FöldművelésügyV'-nél kezdi keresni a hivatalt, ezt találja: „Földművelésügyi Hivatal, Csm-i lásd FM Csongrád megyei Földművelésügyi Hivatal". Ha viszont erre valaki az FM-et kezdi keresni, csak az FM Költségvetési Iroda Csongrád megyei Osztályát találja. Hová lett a hivatal? Persze, ekkor eszébe jut, hogy az utóbbi időben sok vihart megért minisztérium nevének rövidítése 1998 óta nem FM, hanem FVM, és innentől kezdve már sínen is van: „FVM Csongrád megyei Földművelésügyi Hivatal, Deák Ferenc utca 17., fax 426-311, Modem 488966, 451-878, 451-879, 451-880, 451-881, Rákóczi tér 1. 553-460, 553-470." Ha ekkor a gazda, akit például a támogatások érdekelnek, felhívja mondjuk a 451-880-at, beszélhet a hivatal udvarias, megnyugtató hangú telefonközpontosával, aki készséggel megmondja, bent van-e a keresett munkatárs. Ha viszont a telefonáló inkább arra kíváncsi, hogy most ugye a 451-880-at hívta, akkor a központos is zavarba jön. Azt mondja, nem: szerinte ez az 553-460, illetve 553-470. A modemes szám hallatán még jobban elbizonytalanodik. Azt viszont megint határozottan tudja, hogy a Rákóczi tér 1. alatt már nincs érdekeltsége a hivatalnak. Bakos András Befektetők érdeklődnek a város iránt Bécsi bemutatkozás Egyezség született Bursa-ügyben Hátra arc! Az Oktatási Minisztérium a hét elejére engedett korábbi merev álláspontjából, és hajlandó tartalékkeretéből finanszírozni a Bursa Hungarica szociális ösztöndíj egy részét. A szaktárca és a hallgatói érdekképviselet megállapodása erre a félévre szól, azt követően pedig közös javaslatot készítenek a teljes hallgatói juttatási rendszer átalakításáról. Ha bokszról lenne szó, azt mondhatnánk, már a harmadik menet végén kihirdették az eredményt az oktatási minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között zajló küzdelemben, amelynek tétje az volt, a diákképviseletnek sikerül-e elérnie, hogy a szaktárca a hallgatói normatíva helyett más forrásból fizesse ki a Bursa Hungarica szociális ösztöndíjban részesülő egyetemisták támogatásának rá eső részét. Az érvei alátámasztására aláírásokat gyűjtő, s megegyezés híján demonstrációt kilátásba helyező HÖOK-nak - az első tiltakozó nyilatkozat és az oktatási tárca képviselőivel múlt hét szerdán tartott eredménytelen tárgyalás után - kedden sikerült megállapodnia a minisztériummal. Az egyezség szerint a hallgatói önkormányzatoknak nem kell elkülöníteniük a normatíva tíz százalékát a Bursa-ösztöndíjasok támogatására, s így elkerülhető az a veszély, hogy a normatíva csökkenése miatt kevesebb pénz jutna az egyetemek által nyújtott szociális juttatásokra. A tárgyalást követően Gál András Levente közigazgatási államtitkár bejelentette: abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmények által odaítélt szociális támogatás kevesebb, mint a Bursa Hungarica ösztöndíj települési önkormányzatok által biztosított része, a minisztérium a szociális juttatásokat a tartalékkeretek terhére kiegészíti a Bursa-támogatással megegyező összegre, de legfeljebb ötezer forintra. Ez a HÖOK számításai szerint legfeljebb 350 millió forintos költséget jelenthet a tárcának. Megállapodás született arról is, hogy a 2000/200l-es tanév második felében az egyetemek, főiskolák által megítélt szociális támogatás összege nem lehet kevesebb háromezer forintnál. Jelenleg mintegy 70 ezer egyetemista és főiskolás részesül szociális juttatásban. Gál András Levente nem kívánt*viszont találgatásokba bocsátkozni arról, mennyi hallgató esetében lesz szükség a minisztériumi kiegészítésre. Ehhez ismerni kell, hogy az egyes hallgatók mekkora önkormányzati támogatásban részesültek, illetve mennyi szociális támogatást fizet nekik az egyetem. Borbély Gábor, a Felsőoktatási Pályázatok Irodájának vezetője arról tájékoztatott, hogy eddig a Bursa Hungaricára pályázók közül 17 ezer hallgató adatait rögzítették, közülük 11 ezer 400-an részesülnek ösztöndíjban. A regisztráció a jövő hét végén zárul. Az eddigi adatok szerint egy-egy Bursa-ösztöndíjas az önkormányzatok bevonásával átlagosan hétezer forint juttatásra számíthat havonta. A települések közül egyébként 1135 csatlakozott az új szociális ösztöndíjrendszerhez, s a képviselőtestületek az eddigi adatok alapján átlagosan 3400 forintos támogatást ítéltek meg. A kedden született megállapodás erre a félévre szól, a jövőre vonatkozóan pedig az Oktatási Minisztérium és a HÖOK közös javaslatot készít a teljes hallgatói juttatási rendszer átalakításáról. A lakhatási és jegyzettámogatások, a tanulmányi ösztöndíjak, a szociális támogatások, a sport- és kulturális normatíva, valamint a hallgatói önkormányzatok támogatásának új rendszeréről április 30-ig tervezetet dolgoznak ki, amelyet idén szeptembertől vezetnének be. A HÖOK hétvégi, pécsi közgyűlésén dönt a minisztériummal kötött megállapodás elfogadásáról. Az előzetes felmérések szerint a hallgatói önkormányzatok várhatóan igent mondanak az egyezségre. Hegedűs Szabolcs Angol humor muzsikával Munkatársunktól 2001 az európai nyelvek éve, ebből az apropóból hívta meg Magyarországra a British Council és a Magyar Macmillan az angolul játszó nemzetközi hírű színtársulatot, az English Teaching Theatre-t, amely turnéja keretében tegnap a szegedi Százszorszép Gyermekházban is fellépett. Az 1973 óta működő English Teaching Theatre (ETT), amely elsősorban nyelvtanároknak és nyelvtanulóknak mutatja be a produkcióit, eddig mintegy kétszáz turnén vett részt világszerte. Népszerűségének titka, hogy előadásaival nem csupán motivál és tanít, hanem szórakoztat is. A Százszorszép Gyermekházban bemutatott, dalokkal és játékokkal ötvözött angol nyelvű produkció humoros jelenetekből állt. Az előadók a nézőket is bevonták a játékba, így a közönségnek emlékezetes élményben lehetett része. John Hatcraft, az ETT alapítója nyilatkozta a társulatról: „Az ETT egyik vonzereje, hogy előadásaival ráébreszti a közönséget arra, hogy az angol nyelv nemcsak szavakból, szerkezetekből és idiómákból áll, hanem egy változatos, eleven kommunikációs eszköz. A tanároknak olyan technikákat mutatunk, amelyeket azután felhasználhatnak a nyelvoktatás során. Azt szeretnénk megértetni, hogy a nyelv tanulása és tanítása kellemes élmény is lehet." Megszűnik a 20-as? Munkatársunktól A szegedi tömegközlekedés küszöbön álló átalakítását érthetően nagy várakozás előzi meg. A döntéshozatal előtti időszak bizonytalanságára jellemző, hogy máris mendemondák keltek szárnyra egyes járatok megszüntetéséről. Szerkesztőségünket például azzal hívta föl egy olvasónk, hogy tudomása szerint a 2l-es autóbuszjárat néhány évvel ezelőtti megszüntetése után a 20-as busz is hasonló sorsra jut. Heintz Ferenc, a Tisza Volán Rt. marketingigazgatója cáfolta a híreket: egyelőre szó sincs a 20-as busz, vagy bármely más járat megszüntetéséről, hiszen a közgyűlés döntésének megfelelően, a városi tömegközlekedés reformjáról szóló közös tervezetet áprilisra dolgozzák ki a Tisza Volán Rt. és a Szegedi Közlekedési Társaság szakemberei. Szegeddel ismerkedtek az érdeklődök Bécsben, a Magyar Köztársaság Bankgasse utcai műemlék épületében lévő nagykövetségén, szerdán kora délutántól estig. Az osztrák szövetségi és tartományi politikusok, a vállalkozók, a közigazgatási intézmények vezetői, a bankszakmában dolgozók, az újságírók, meg sokan „csak úgy", azért, mert szeretik Magyarországot, vagy valamilyen kötődésük van Szegeddel kapcsolatosan, eleget tettek a meghívásnak. Mintegy százan voltak jelen szerdán délután azon a bécsi összejövetelen, amelyen Szeged városa mutatkozott be az osztrákoknak. A prezentáción Barsiné Pataki Etelka, hazánk bécsi nagykövete, Bartha László, Szeged polgármestere és Csatári Éva, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht. igazgatóhelyettese üdvözölte az egybegyűlteket. Mindannyian azt hangA bemutatkozás előtt a magyar nagykövetségen: Csatári Éva, az ITD igazgatóhelyettese, Barsiné Pataki Etelka, hazánk bécsi nagykövete és Bartha László polgármester. (Fotó: Nagy László) súlyozták, hogy Magyarország, ezen belül pedig a délalföldi régió központja, Szeged, ki szeretnék használni a lehetőséget a bemutatkozásra, s azt is, hogy nem titkolt szándékuk: felkelteni a külföldi, elsősorban az osztrák befektetők érdeklődését e régió iránt. A köszöntő beszédek után Csűri Károly, (SZTE Német Nyelvészeti Tanszék) Szeged történetéről és nevezetességeiről, a város gazdaságáról, tudományos, kulturális jelentőségéről tartott előadást. Kovács Ágnes (ITD Hungary) Szeged és a régió gazdaságának lehetőségeit ecsetelte, dr. Balogh Elemér (SZTE Állam és Jogtudományi Kar) az egyetem történetéről, a 2000 év előtti és utáni szervezeti felépítéséről, az SZTE, az MTA SZBK kutatási eredményeiről tartott átfogó ismertetőt, végül pedig László Klaudia (Sysdata Kft. értékesítési és marketing vezetője) arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy miért éppen Szegedet választotta működési helyéül ez az ismert nyugati cég. A prezentációt követően a közönség számos kérdést intézett az előadókhoz, valamint a szegedi polgármesterhez, s ezek zömmel arra vonatkoztak, hogy mekkora biztonságban van (lenne) a nyugati tőke a déli végeken, mennyire képzett a munkaerő, mikor ér az autópálya Szegedre? Néhányan kifejezték szándékukat, hogy a bécsi tájékozódás után eljönnek Szegedre, a következő alkalommal pedig , ha kedvezően alakulnak számukra is a dolgok, már befektetőként érkeznek városunkba. (A bécsi bemutatkozás részleteiről keddi Torony alatt című mellékletünkben olvashatnak bővebben.) K. F. A nagyvárosi rágcsáló Icárt okoz és kórt terjeszt Patkányfogó - összefogással Egy akkora városban, mint Szeged, több milliárd forintra becsülhető az a kár, ami összefüggésbe hozható egy-egy esztendő patkányinváziójával. Elég csak a raktárakban megdézsmált élelmiszerre, vagy a szétrágott kábelkötegekre utalni. De a patkány azért is veszélyes, mert számtalan betegség terjesztője. Ezért nem véletlen, hogy a nagyvárosokban (Budapesten már több évtizede) haditervet dolgoznak ki a patkányok gyérítésére. Ilyen koncepció ettől az évtől Szegeden is létezik. Viszonylagos, hogy mennyi a „sok", ha azt próbáljuk megbecsülni, mi a tűrésküszöbünk patkányügyben. Jómagam például ma is beleborzongok, mikor eszembe jut, hogy a kicsi gyerekeim fölsikítottak, mikor életükben először láttak egy döcögősen haladó, mert jól megtermett patkányt a Csongrádi sugárúti panelok között. Erre Szolnoki László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. műszaki igazgató-helyettese azt mondta. hogy a szakirodalom szerint elfogadható a helyzet, ha egy településen a patkányok száma azonos az ott élő emberek számával. Törvény mondja ki. hogy a közintézmények felségterüleA patkányirtó hadjárat keretében a mérgezett rágcsálnivalót a csatornába helyezi a szakember. (Fotó: Schmidt Andrea) tén évente kétszer gyéríteni kell a rágcsálókat. Eddig azonban esetleges volt, hogy Szeged területén mikor és hol indult támadás a patkányok ellen. Ettől az évtől azonban összehangoltan történik a város rágcsálómentesítése - derült ki azon a tegnapi megbeszélésen, melyre a kht. mint koordinátor a szakértők mellett azoknak a cégeknek a képviselőit hívta meg, melyek csatorna, vagy vezetékrendszer segítségével nyújtanak szolgáltatást. Az önkormányzat tízmillió forintja mellé az akcióba bevont szolgáltatók, közintézmények, cégek is hozzáteszik a maguk, e célra szánt pénzösszegét. így egy évben körülbelül 30 millió forintot áldozna Szeged patkányirtásra. A város leginkább fertőzött részei a patkányok számára remek búvóhelyet jelentő csatornák, illetve azok környéke. Az új haditerv alapja, hogy Szeged hatezer hektáros területén szűkíteni kell a rágcsálók életterét, miközben folyamatosan bővül a csatornarendszer: például a Szegedi Vízmű által üzemeltetett már meglévő 320 kilométer mellé a város uniós támogatással további 250 kilométer csatornát épít. Az elképzelés szerint nem csupán a patkányirtásra kijelölt gócpontban, illetve közintézményben, hanem annak környékén, egy jó nagy sugarú körben is elhelyezik a mérgezett rágnivalót. A munkát idén kezdik: az első célpont Újszeged; jövőre pedig a város Tiszán inneni része, miközben a folyó túlpartján is folytatódik az ellenőrzés és a szükséges beavatkozás. De azt követően is folytatni kell a munkát - hangsúlyozta dr. Szitó András szakértő. A vérzékenységet okozó méreg más élőlényre nem veszélyes, pontosabban csak akkor veszélyes, ha az így elhullott rágcsálóból túl sokat eszik mondjuk egy macska, vagy kutya. A panelnegyedben is szívesen otthont teremtenek a patkányok. Nem rémtörténet, hanem valóság, hogy a tizedik emeleti WC-ből is kikukucskált már ilyen rágcsáló. E csöppet sem kívánatos helyzetet azonban maga a panellakó idézi elő azzal, hogy a WC-n húzza le és nem a szemetes vödörbe dobja az ételmaradékot, hogy a kukát nem ajtóval ellátott helyiségben, hanem a szabad ég alatt tartja. De az is fontos lenne, hogy a csatorna fedelét, vagy a bűzelzárót, a védőrácsot mindig a helyén hagyjuk, így a patkány nem hagyhatná el a vezetékhálózat zárt rendszerét. Az emlősök közül az örök túlélő: a patkány. Egy-egy pár 7-10 ezer utódnak adhat életet egyetlen esztendőben. Ennek a szaporodásra tervezett biológiai gépezetnek a jólétéhez semmi más, csak a búvóhely környékén ivóvíz és valamiféle ennivaló szükségeltetik. Belátható: az ilyen környezet < megszüntetése a legjobb patkányfogó. Ú. I.