Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 22. HELYI TÜKÖR 11 A téglaomlás másnapján Elküldték az alvállalkozót Szerződést bontott a kevés híján tragédiával végződő falomlást okozó alvállalkozóval a szegedi Gábor Dénes szakközép­iskola „B" szárnyának fölújitását végző Strabag Rt. A főépítésvezető elné­zést kért a történtekért. A kivitelező a biztonsági előírások és a határidő betartását ígérte. A keddi falomlás másnap­ján fölmondott hanyagul dol­gozó alvállalkozójának a sze­gedi Gábor Dénes Gimnázi­um, Műszaki Szakközépisko­la és Kollégium „B" épület­szárnyát fölújító Strabag Rt. - tájékoztatta lapunkat Pusz­tai Ferenc főépítésvezető, aki a történtekért elnézést kért, és a biztonsági előírások szigorú betartását ígérte. Amint arról tegnapi la­punkban beszámoltunk, ked­den reggel, kevéssel a reggeli becsöngetés után, a járdára zuhant a fölújítás alatt álló épületrész egyik második emeleti ablakpillére. A közel két méter magas téglaoszlop a járda fölé ácsolt védőáll­ványra csapódott - a fából készült szerkezet összeros­kadt, s az úttestre dőlt. A pil­lér azért zuhant le, mert az ablaknyílást nem támasztot­ták meg téglafallal a tartó­szerkezet cseréjének idejére. Ha a faldarab néhány perccel korábban szakad a járdára, most talán fekete zászló len­gene a vasútforgalmi szakkö­zépiskola kapuja fölött... Bár az építkezés előtti ut­caszakaszt elzárták a forga­lom elől, a tegnapi iskolakez­dés sem zajlott izgalmak nél­kül. Ludányi István, a Gábor Dénes műszaki igazgatóhe­lyettese reggel negyed nyolc tájában ért a helyszínre, s azt látta, hogy kerítés kidöntve hever, a gyerekek pedig a veszélyessé vált fal alatt igyekeznek az első órára. A palánkot csak bő tíz perc múlva állították föl a munká­sok. Lapunk értesülései szerint a keddi, kevés híján tragédiát okozó eset nem volt előzmé­nyek nélküli. Az alvállalko­zóval csaknem az ősszel kezdődő fölújítás kezdete óta meggyűlt az iskola baja. Pél­dául a második emeleti tégla­törmeléket, „csúszdázás" he­lyett, talicskáról zúdították le az udvarra. „A gyerekek sűrű porködben jártak" - mondta egy szemtanú. Dr. Mezey Róbert, a sze­gedi önkormányzat jegyzője tájékoztatása szerint a tégla­omlás ügyében tegnap rend­kívüli egyeztetést tartottak az érdekeltek. A Strabag Rt. tel­jes felelősséget vállalt, s ígé­retet tett a határidő betartásá­ra. Mustos Tamás, az iskola megbízott igazgatója reméli, hogy lezárul a bajok sora, megszűnik az egymásra mu­togatás, s rendben befe­jeződik a „B" szárny fölújítá­sa is. Korábban a Gábor Dé­nes „D" és „A" épületrészét hozták rendbe - a három szárny rekonstrukcióját 600 millió forintos célzott támo­gatásból és önkormányzati hozzájárulásból fedezik. Más forrásból megtudtuk, hogy a „D" épületrészen a Délépítő Kft. dolgozott, meg­elégedésre. Az „A" szárny fölújítása az L-Patent Kft.­nek jutott - a hiánypótlással máig sem végeztek, az alag­sort többször elöntötte a csa­tomalé. A Gábor Dénes diákjai tegnaptól a piac, és a Nagy­körútról megnyitott vásárte­rület felől járnak iskolába. Ez az útvonalon téglazuhatagtól nem kell tartaniuk. Nyilas Péter Állatkerti történet Munkatársunktól Az angol nyelven játszó szegedi színtársulat, a Scene­House ma este fél 8-kor a JA­TE-klubban a XX. századi modem amerikai dráma egyik legjelesebb képviselője, Ed­ward Albee The Zoo Story (Állatkerti történet) című egy­felvonásosát adja elő. Albee 1958-ban írta ezt a korai da­rabját, amelyben már kevere­dik az abszurd dráma elvont­sága és pesszimizmusa a ha­gyományos naturalista lélek­tani-társadalmi ábrázolással. Egy szép. napos vasárnap dél­után Peter, a családfő kedvenc parkjában leül a megszokott padjára. Jerry, a javított nad­rágos odamegy hozzá, és el­mondja az állatkertben történ­teket. Miközben a papagájok a vacsorát készítik és a macs­kák az asztalt terítik, Peter leckét kap. A tananyag a Nagy Szel­lem, aki egy kimonót viselő, szemöldökét tépkedő színes bőrű transzvesztita. Egy nő, aki rendületlenül sír a zárt ajtó mögött, s aki már egy ideje hátat fordított mindennek... A darabot Simon Péter köz­reműködésével a Jerry szere­pét játszó Kocsik András és a Petert alakító Vékony Attila állította színpadra. Újságíróbál DM-információ Korlátozott számban még kaphatók jegyek a megyei újságíróbálra, melyet a No­votel Szegedben rendeznek meg pénteken este. A média­bál szenzációjaként, a műsorban fellép a budapesti Operabál könnyűzenei sztár­vendége, Lasse Sagen. A bálban díjmentes a nosztal­gia-fotózás, a sör és a kétfaj­ta bor; a belépőjegy 6 ezer forintos ára tartalmazza a 3 + 1 fogásos menüt és a műsor árát. Belépőjegyek Szegeden, a Quaestor Travel Kölcsey u. 11. szám alatti irodájában kaphatók. Cégbírósági vendég Munkatársunktól A Cégbíróság szerepe a gazdasági társaságok törvé­nyes működésében címmel dr. Czene Klára csoportve­zető megyei bíró lesz a Közéleti Kávéház vendége ma 18 órai kezdettel a Ro­yal Szállóban. A házigazda Fekete Klá­ra újságíró, lapunk munka­társa. Műtétsorozat után felépülőben A mentős újra menteni akar és fest gyakorlat című sorozatom da­rabjait egy új modell ihlette, akinek az alkata és a felvett pozitúrája kísérletre inspirált. Nehéz lenne meghatározni, hogy mostanában milyen stí­lusban festek, hiszen azt leg­többször a modell karaktere dönti el. Tavaly voltam a to­kaji festőtáborban, az ott szü­letett tájképeim közül is kivá­lasztottam néhányat. Szeret­nék a jövőben több kiállítást rendezni, nemcsak a kísérleti stádiumban lévő képekből, hanem a komolyabb nonfigu­ratív munkáimból is, ame­lyekből most csak ízelítőképp mutatok meg néhányat. - Kenyérkereső munkája, a lakberendezés iránt mekkora igény van ma Szegeden? - Igény lenne, csak a fi­zetőképes kereslet hiányzik. Általában a szerényebb anya­gi kondíciókkal rendelkező, de intelligensebb ügyfelek jobban értékelik a lakberen­dező munkáját, inkább meg­fogadják a tanácsait, mint azok, akik a drága bútorokra, szőnyegekre sokszor ízlés nélkül számolatlanul szórják a pénzt... • Kereszty Zsolt Tanulmá­nyok című kiállítását Szuromi Pál művészeti író ma 17 óra­kor nyitja meg a Bartók Béla Művelődési Központ B Galé­riájában. Hollós! Zsolt Január 23-án halálos áldozatot is követelő köz­lekedési baleset történt Bordány közelében. A-se­gitségre siető mentőautó is fának ütközött, s a gépkocsit vezető mentős súlyosan, életveszélyesen megsérült. Négy hét és műtétek után ma már ­ahogy mondani szokás ­a körülményekhez képest jól van, s azon igyekszik, hogy mihamarabb dol­gozhasson. Csaknem napra pontosan egy hónapja, január 23-án délután két rohamkocsi indult a bordányi útra egy autóbal­eset súlyos sérültjeihez. Az egyik nem ért el a tragédia helyszínéig, néhány száz mé­terre attól, az úton megcsú­szott és fának ütközött. Sze­gedről azonnal mentőhelikop­ter és két újabb mentőkocsi in­dult a sérültekért. A mentőautó vezetőjét a helikopter súlyos végtagsérülésekkel, életve­szélyes állapotban szállította a szegedi egyetem traumatológi­ai klinikájára. Horváth Pált, az életve­szélyesen megsérült mentőst mindenki ismerte a „trau­mán", az elmúlt 28 évben, amióta a szegedi mentőszol­gálatnál dolgozik, számtalan­szor megfordult az egyetem baleseti sebészetén is, hiszen megannyiszor szállított ide sé­rülteket. Január 23-án őt hoz­ták kollegái, és beindult kö­rötte az életmentő „gépezet". Volt mit tenni az orvos cso­portnak: roncsolódott meden­cecsont, törött combnyak és combcsont a jobb lábon, a ba­lon is eltörött az alsólábszár, repedtek a bordák, sérült a lép, a lábujjak, s a bal kéz kö­nyöke szilánkosra tört. Négy hét. Operáció operá­ciót követett. A súlyosan sé­Kereszty Zsolt kiállítása a B Galériában Egy jogász, aki lakberendez Jogi diplomával a zse­bében lett lakberendező és amatőr festőművész Kereszty Zsolt, akinek Ta­nulmányok című kiállítá­sa mától látható a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. A több­nyire artisztikus aktokból álló kollekcióból kiderül: a mesterség becsületét fontosnak tartó alkotó sok stílust kipróbált már. - Rendhagyó módon ke­rült a képzőművész pályá­ra... - Már az általános iskolá­ban gondolkodtam azon, hogy olyan szakmát kellene választanom, ami kapcsoló­dik a rajzhoz, ám időközben kosarazni kezdtem, így egye­nesen vezetett az utam a Radnóti Miklós Gimnázium­ba. Ott Hemmert János taní­totta a rajzot, amire a kosár­labdázás és a tanulás mellett már nem sok időm maradt. Érettségi után a jogi karra mentem, ahol az egyetemi csapatban játszottam, de már nem ugyanolyan intenzitás­sal, így legkedvesebb hob­bimmal, a rajzolással újra tudtam foglalkozni. Már har­madévesen kiderült számom­ra, hogy a jogi pálya nem ne­kem való, de ha már annyi energiát beleöltem, megsze­reztem a diplomát. Két évig ügyvédjelölt voltam, majd el­végeztem egy lakberendező Horváth Pált felesége és fia naponta kétszer látogatja, s minden hét végét vele tölti a klinikán. (Fotó: Miskolczi Róbert) rült végtagok helyreállító műtétjein kívül vágták a hasát is, mert a lépét el kellett távo­lítani. Az egy hónapja fekvésre ítélt Horváth Pállal beszélget­ni alig lehet, mert tízpercen­ként érkezik látogatója: jön­nek a klinikák ambulanciáiról az asszisztensnők, beteghor­dók, beugranak kettesével a mentős kollégák. A megyei mentőfőorvosnő, Simon Mari­ann minden nap meglátogatja munkatársát, s rendszeresen „ránéz" a szegedi mentőfőor­vos, Zentay doktor is, akivel együtt szenvedték el a balese­tet. Jönnek azok az is­merősök, egykor volt kollé­gák, akikkel vagy 15 éve nem találkozott. Az a bizonyos mentős szolidaritás ott, a 257­es kórteremben tetten érhető. Erőt ad a felépüléshez, ha az ember érzi, nem írták le, nem dobták el, hanem számítanak rá. Horváth Pál ezért is akar gyógyulni, s azt reméli, hogy már „csak" 8 hétig kell feküd­nie, aztán ismét tud járni. Mu­tatja a speciális szerkezettel összecsavarozott bal lábát. Ránézek, szinte fájdalmat ér­zek a saját sípcsontomban, mert a látvány rettentő. - Egyáltalán nem fáj ­előzi meg a kérdésemet. - A könyököm hasogat - mutatja a kissé duzzadt, lemezekkel erősített bal könyököt. - A könyököm darabjait úgy rakták össze, mint a legót - próbálja érzékletessé tenni az orvosi munkát, amit nevez­hetünk szakmai bravúrnak is, s amire pillanatnyilag nem minden magyarországi sebé­szeten képesek. - A baleset utáni percek­ben még eszméletemnél vol­tam - idézi vissza a négy hét­tel ezelőtt történteket - Zen­tay főorvos, aki mellettem ült a mentőben, s szerencsére csak kisebb sérülést szenve­dett, elaltatott, hogy behelyez­hesse a légzés és a nyelés biz­tonságát szolgáló csövet. Arra még emlékszik, hogy beszorult a mentőautóba, a többiről, ami azután történt, az elbeszélésekből értesült: arról, hogy a tűzoltók szabadí­tották ki a vezetőülésnél összeroncsolódott mentőből, arról, hogy helikopterrel jöt­tek érte a kollégák, s arról, hogy életveszélyben volt. Nemrégen tudta meg azt is, hogy ismerősök és ismeretle­nek adták vérüket, 18 palack­ra volt szükség a műtéteknél, a ritka vércsoportból. Hihetetlen fegyelemmel tűri a megpróbáltatásokat. Azt mondja, a sors úgy akarta, hogy életben maradjon. Rajta nem múlik, mindent megtesz a felépülésért, s azért, hogy mielőbb dolgozhasson. A mentőzés az élete, hiába kőműves az eredeti szakmája. 28 évvel ezelőtt beleszeretett a mentésbe, s azóta nem vált ki a mentősök csapatából, pe­dig eredeti szakmájában a mostaninak a sokszorosát ke­resné. Ám ő menteni akar a történtek ellenére is, ha már újraszületett. Kalocsai Katalin tanfolyamot. Azóta a lakbe­rendezésből élek, saját céget alapítottam, és oktatom is ezt a szakmát. Eleinte autodidak­taként tanultam rajzolni, első mesterem a Vasutas Kép­zőművész Körben Nóvák András festőművész volt. - Az ő hatására születtek az aktjai? - Nem, már korábban is festettem aktokat, igaz, akkor még fotók alapján. Tőle tanul­tam viszont a modell utáni festést, ami egészen más. Nó­vák Andrást elfoglaltságai mi­att egy ideje Szuromi Pál ta­nár úr helyettesíti, jelenleg az ő irányításával képezzük ma­gunkat. - Jelentkezett már önálló kiállítással? - 1991-ben kezdtem ko­molyabban festeni, 1993-ban a Virág cukrászda zöld sza­lonjában volt az első tárlatom. Azóta már több kiállítást is rendeztem, Szegeden kívül többek közt Orosházán, Solt­vadkerten és Hódmezővásár­helyen is. - Kik azok az alkotók, aki­ket követendőnek tart? - Változó. A képeimből is látszik, hogy szinte évente más és más stílus vonz. Mint a legtöbb autodidakta festőt, kezdetben engem is a rene­szánsz és a barokk festészet nyűgözött le leginkább, később a látványos szürrealiz­mus tetszett, utána az exp­resszionista és impresszionis­ta festők képei ejtettek rabul, majd a kubistákat és a külön­böző posztmodem irányzatok képviselőit is megszerettem. - Milyen képei láthatók a B Galériában? - Az utóbbi két-három év termését állítottam most ki, szinte valamennyi képem for­ma- és színkísérletnek is fel­fogható akt. Például a Stílus­Kereszty Zsolt a tárlat rendezése közben. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents