Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 21. EGY SZÁZALÉK III. Stílust adtunk az új évezrednek. SEAT Leon NewMill már 3 199 000 forintért! „•i+feTS:' A SEAT-nál az új évezred számos előnnyel - többek közt klímaberendezéssel, elektromos ablakemelővel, 4 légzsákkal - jár. A SEAT Leon NewMill már az Ön SEAT-márkakereskedőjénél! Ajánlatunk a SEAT Leon 1.4 75LE NewMill modellre vonatkozik, a késztet erejéig. I Mindenből a legjobbat. PORSCHE Szeged 6424 Szeged, Vásárhelyi Pál u. 4. Tel.: 62/423-923, Fax: 62/493-045 e-mail: sgyori@porscheszeged.hu Mezőgazdaság: nem pántlika a kalapon A csatlakozás közös érdek Nem félünk az eurótól... Még mielőtt végképp feledésbe merülne a 2000. évi dátumváltás informatikai problémája, Európában a vállalati számítógépes rendszerek üzemeltetőit újabb átállás fenyegető közeledése emlékezteti a millenniumi riadalomra. Pániknak azonban semmi nyoma. Pedig már egy év sincs hátra a közös uniós valuta, az euró készpénzként történő megjelenéséig, ami nemcsak a mindennapi bevásárlásaikat vagy üzleti ügyeiket intéző magánembereknek okoz majd átállási és átszámítási gondokat. Jövő év január 1 -tői a vállalatoknak is minden ügyletüket és elszámolásukat kötelezően euróban kell bonyolítaniuk, még ha egy részük most még nem is így tudja. Az euróövezethez tartozó országokban 2002. január 1. után átmenetileg párhuzamos készpénzhasználat lesz ugyan érvényben, néhány hétig a nemzeti valuták is forgalomban maradnak - de ez csak a magánszemélyek életét nehezíti majd, a vállalatok ebben az értelemben nem folytathatnak „kettős könyvelést". Y2K után tehát most „E2K2"-re kell készülni, és miután a legtöbb valutauniós ország hat-nyolc hétben szabta meg a párhuzamos készpénzhasználat időtartamát, az utolsó évi visszaszámlálás e napokban kezdődik. A cégeknek azonban a jelek szerint egyáltalán nem sietős a felkészülés, és ez különösen a kis- és középvállalatokra igaz. Pedro Solbes, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja a közelmúltban tette szóvá (nem először), hogy a kisebb cégek általában alábecsülik a tennivalók jelentőségét, és nincsenek tisztában azzal, milyen kockázatokkal jár, ha az utolsó pillanatokig halogatják a szükséges intézkedéseket. Szakértők szerint ebben alighanem nagy szerepe van annak, hogy a Y2K körüli hosszan tartó és zajos médiakampány alapjában véve vaklármának bizonyult. Bár a nevezetes átállás előtt ebben senki nem lehetett teljesen biztos, már akkor sokan azt gyanították, hogy a digitális világvége képének felidézése leginkább az informatikai cégeknek hoz hasznot, ha ugyan nem kizárólag nekik. Akárcsak a millenniumi dátumváltás előtt, az IT-szakma. az információ-technológia képviselői most is ingerülten utasítják el az ilyen feltételezéseket. De a tanulságokat ők is levonták, az euróra való átállásban rejlő informatikai bonyodalmak horderejéről és lehetséges következményeiről nem szívesen bocsátkoznak jóslatokba. Állítják viszont, hogy az „E-nap" nagyobb gondokat okozhat majd, mint a 2000-es váltás, itt ugyanis nemcsak technikai problémáról van szó. Az eurókészpénz bevezetése azért nagyobb szabású és bonyolultabb művelet minden eddigi valutacserénél, mert a közös európai valuta tizenegy nemzeti pénz rögzített árfolyamokon történő összeolvasztásával jön létre. Pontosabban a rögzítés óta ezek már nem is árfolyamok, csak átváltási arányok, amelyeket viszont hatértékes jegyre (vagyis alapesetben öt tizedesjegy pontossággal) határoztak meg. Kis- és középvállalatok körében végzett felmérések szerint sokan még mindig árfolyamnak gondolják az euró és a tagvaluták viszonyát, másrészt viszont úgy tudják - szintén tévesen -, hogy minden egyes árat öt tizedes pontosságig kell majd feltüntetniük. Az átálláskor éppen az jelenti majd a legnagyobb nehézséget, hogy a különféle elszámolási, könyvviteli műveletek során euróban kapott eredményeknek elvileg hajszálra - de legalábbis hatértékes jegyre - meg kellene egyezniük a belga frankban vagy osztrák schillingben végzett számításokéval. Csakhogy a szakértők szerint ez matematikailag lehetetlen. Szerencsére az átszámításokból adódó különbségek viszonylag csekélyek, átlagosan 5-10 euró között mozognak. Nem biztos, hogy mindezt az unióban működő kis- és középvállalatok mindegyikének könyvelői és informatikusai is végiggondolták. Ha csak ez év végén vagy a jövő év elején kezdenek el gondolkodni rajta, könnyen bajba kerülhetnek, amikor egész könyvvitelüket át kell számítaniuk euróra. Választhatják persze azt a lehetőséget is, hogy átváltás helyett egyszerűen lezárják a régi könyveket, és január l-jén tiszta lappal indulnak, de ez jóval munkaigényesebb. Erdész Jenő A mezőgazdaság kényes kérdésnek számít a Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő tárgyalásokon. Itthon, különösen a mi régiónkban szintén kulcskérdés, uniós állampolgárként mire számíthatnak a gazdák. Az El) tagjának lenni a mezőgazdaságunk szempontjából is megéri. Elsősorban azért, mert belül lévőként a piacvédő intézkedések és támogatások ránk is vonatkoznak - szögezte le Szabó Csilla. a Pöldművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium helyi hivatalának munkatársa, aki kétéves francia nyelvű képzés keretében Gödöllőn szerzett európai uniós regionális agrárszakértői diplomát. A másik szempont, amit a gazdák figyelmébe ajánl az agrármérnök, hogy az EU-ban óriási figyelmet szentelnek arra, hogy mezőgazdasági termelői meg tudjanak élni ebből a tevékenységből és helyben maradjanak. ne költözzenek be a városba. Biztató jel a szakember szerint a kertészet megyebeli jellemzője: a termékek (zöldségek közül például a paprika, a paradicsom, a spárga, a biotermék, a gyümölcsök közül a meggy) 60-70 százaléka exportra is kikerül. A dísznövénytermesztők pedig ugyanazon piac szereplői, mint majd Magyarország uniós csatlakozása után, sőt: jelenleg a beszállítás korlátlan, a belső piacon képesek ugyan letörni az árakat, de kifelé szállítani, azaz kedvezőbb helyzetbe kerülni csak akkor tudnak, ha Magyarország tagja lesz az EU-nak. Az uniós rendszerhez egyre inkább hasonlít a hazai, azzal a különbséggel, hogy itt kevesebb a pénz, ezért a mezőgazdasági támogatás arányaiban jóval kisebb az EU átlagánál is. Az agrártámogatás nálunk az árbevételnek 8 százaléka, ezzel szemben az EU-ban akár 40-50 százalék is lehet. A uniós államok 1962 óta létező közös agrárpolitikájának (angol elnevezésének rövidítése alapján: CAP) vázolásakor Szabó Csilla kiindulópontja is a Római Szerződés, mely kimondja, hogy a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának kielégítő mértékű javítása, a piacok stabilizálása, a felhasználók számára elfogadható árak biztosítása, a mezőgazdasági struktúrák modernizálása a cél. Az unió agrárszabályozása a közös árakon alapszik. A kívánatosnak tartott árakat az irányárak (vagy tájékoztató árak) fejezik ki. Az árak fenntartását úgy érik el. hogy az állam egyes termékeket (például gabona, vaj, tejpor, cukor, marhahús) fölvásárol, ha a piaci ár az irányárnál alacsonyabb szinten megszabott intervenciós ár alá esik. A külső védelem vámokkal, illetve export támogatással, export adóval szabályozott az árakon keresztül valósul meg. Az unió tagországaiban a mezőgazdasági termelő napi kapcsolatban áll a hivatalokkal, rendszeresen adatot szolgáltat, s cserében tudja, mikor és milyen összegű támogatást vehet föl. A magyar gazda szempontjából ez a kiszámíthatóság a legfontosabb előny az uniós csatlakozás során. Az intenzív kertészet biztonságos megélhetést biztosíthat egy-egy családnak és az erdőtelepítésben is óriási lehetőségek rejlenek. A hazai és a dél-alföldi termelők nagyon távolinak érzik az EU-t. De a „csapásirányt" nem is lehet megmutatni az uniós csatlakozás időpontjának meghatározása nélkül. Annyi azonban bizonyos, hogy - némi képzavarral élve - a mezőgazdaság: nem pántlika a kalapon. Szabó Csilla: Az EU tagjának lenni a mezőgazdaságunk szempontjából is megéri. (Fotó: Nagy László) A távközlés utolsó békeéve Elmúltak a Matáv kövér esztendei? A múlt héten ünnepelte ötödik születésnapját a térség vezető internetszolgáltatója, a Matáv többségi tulajdonában lévő Tiszanet. Az eseményen részt vett Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója is, aki előadása után a tőzsdei gyorsjelentés kapcsán arról beszélt lapunknak, hogy a társaság korszakhatárhoz ért: a 2000-es volt az utolsó olyan esztendő, amikor a növekedést a vezetékes telefon határozta meg. A 450 milliárd forintos árbevételű, 70 milliárdos nettó profitot produkáló cégnél a jövőben a dinamikát a mobilszolgáltatás, az internet és az adatátvitel diktálja. - Véget értek a Matáv kövér esztendei? - kérdeztük a tőzsdei gyorsjelentés kapcsán, egy vezető gazdasági napilap címét kölcsönözve. - Valójában csak a társaság nettó profitja csökkent 79 milliárdról 69 milliárdra, ám ez korántsem volt akkora meglepetés, mint ahogy arra a tőzsde reagált, amikor egyetlen napon öt százalékkal csökkent a Matáv részvényeinek árfolyama. A mérsékeltebb nyereségről számot adó gyorsjelentést negatívan erősítette az, hogy Európa vezető értékpapírpiacain is gyenge napjuk volt a távközlési részvényeknek. Tény ugyanakkor, hogy a befektetőket eddig jobb eredményekhez szoktattuk, hár az év végi számokat már előrevetítették a negyedéves eredmények is. - Az elemzők szerint megtorpant a vezetékes szolgáltatás, egyszerűbben kevesebbet telefonálunk. - Valóban lezárult egy kortesen adott, s az emberek az olcsóbb, a kényelmesebb mellett döntenek. Feltéve, ha az árak nem orientálják őket másképpen. Azt persze hozzáteszem, ma még lényegesen olcsóbb a vezetékes telefon, s szeretnénk ezt az előnyét meg is tartani. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vezetékes telefon az internet világában ma még versenytárs nélküli, s a Wap is csak korlátozottan tud érvényesülni. - A Matáv piaci fölénye óriási, a sorban utána következő Vivendi is csak azt tűzheti ki célul, hogy versenyre késztesse önöket. Mekkora a részesedésük a távközlés liberalizáció előtti utolsó békeévében? - Ez elég összetett, a vezetékes telefon területén 75 százalékos a piaci részesedésünk. Igen jelentős előny, ezután jönnek a többiek, s a második helyen valóban a Vivendi áll. A mobiltelefóniában is mienk a legnagyobb szolgáltató, a Westel, de a Pannon nagyon közel áll hozzánk, tehát itt egyáltalán nem beszélhetünk óriási előnyről. Ráadásul megjelent a Vodafone, s én mindenkit lebeszélnék arról, hogy lebecsülje ezt a valóban kicsit későn érkező, de a világ legnagyobb mobilszolgáltatójaként óriási tőkeerejű és tapasztalatú társaságot. Biztosan fel fognak jönni. És ott van a vállalkozások részére végzett üzleti adatátviteli szolgáltatás területe, ahol előnyünk sokkal kisebb, mint a vezetékes telefonnál. Itt is piacvezető a Matáv, de aránylag közelről követ bennünket a Vivendi, a Pantel és a GTS, tehát lényegesen szorosabb a verseny. A kábeltelevíziózásban viszont az UPC mögött állunk, a mi 270 ezer előfizetőnk csupán a második helyre elegendő. Mindent összeadva: csoportunk valóban első a magyar piacon. Kovács András szak a Matáv életében, az utolsó olyan esztendő volt a tavalyi, amelyikben még a vezetékes telefónia határozta meg a növekedést. Koncessziós területünkön elértük a negyven vonalat száz lakosonként, s ez már maga a telítettség. A cég más korszakba lépett, a jövőben a növekedést ettől az üzletágtól már nem kaphatja meg. Mindez a számokban is tükröződik, a növekedés 75 százalékát a mobiltelefónia (a Matáv többségi tulajdonosa a Westelnek K. A.), az internet és az adatátvitel hozta. De ezek sem voltak elegendőek ahhoz, hogy kompenzálják azt a lassulást, amit a vezetékes telefonnál tapasztaltunk. - Mi lehet az új korszak stratégiája? - Egyrészt azt kell eldönteni, hova koncentrálunk, miként csoportosítjuk át erőforrásainkat. Természetes, hogy a növekedni képes területekre helyeződik a hangsúly, a mobilra, az internetre, az adatátvitelre. Valamint a földrajzi terjeszkedésre. Másrészt arról szól az új korszak, hogyan tudjuk megvédeni pozícióinkat. A távközlés 2002-es liberalizációja után óvni kell a már megszerzett vezetékes piacot, még akkor is, ha itt nem tudunk növekedést produkálni. - A decemberben megszerzett makedón telefontársaság, a Maktel hozza, vagy viszi a pénzt? - Hozza. A Maktel egy nyereséges, jól működő vállalat, úgy gondoljuk, hogy ez az akvizíció 2001-ben nagyon enyhe, de pozitív hatással lesz eredményeinkre. Ennél sokkal lényegesebben befolyásolja árbevételünket, ezért merünk a Matáv-csoport szintjén 200l-re 22 százalékos árbevétel-növekedéssel számolni. És ez azért jelentős. A Maktelnek van hat-hétszázezer vezetékes és százezer mobil előfizetője, s a mobiltelefóniában arrafelé is óriási a tartalék. Néhány éven belül megtöbbszörözhetjük a rádiótelefonelőfizetők számát. - A mobiltelefon veszélyes versenytársa lett a vezetékesnek. A Matáv viszont a Westellel megnyerheti a vámon azt, amit a vezetékesnél elveszít a réven. Merre billen a mérleg? - Érdekes kérdés, s mi is sokat foglalkozunk vele, ugyanakkor nem tipikus, hogy az ügyfelek lemondják a vezetékes előfizetést, azért mert mobilt vesznek. A rádiótelefon általában másodiként jelenik meg, kiegészítőként. Nem hiszek abban, hogy valaki úgy vesz az anyósának mobiltelefont, hogy közben lemondja a vezetékest. Ez még nem jellemző. Tendencia viszont a bővülő választék, s egy-egy telefonon kevesebbet beszélnek. A konkurencia természeStraub Elek elnök-vezérigazgató: A jövő növekedésének forrásai a mobil, az internet és az adatátvitel. (Fotó: Miskolczi Róbert)